null Parlagfű elleni védekezés kukoricában

Parlagfű elleni védekezés kukoricában

Parlagfű elleni védekezés kukoricában
2014. május 29, csütörtök

A parlagfű a legnagyobb kárt a kapásnövényekben, leginkább a kukoricavetésekben okozza, agresszivitásával elnyomja a kultúrnövényeket, miközben felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét. A hatékony védekezés módjairól érdemes növényvédelmi szakemberek tanácsát kérni.

A parlagfű magja mélyebb talajrétegekben több évtizedig megőrzi életképességét. A nem bolygatott területeken, ahol zárt növénytakaró alakul ki, a parlagfű nem talál életteret. Később azonban, bolygatás hatására, amikor talajfelszínre kerül, még négy évtized múlva is életképes a parlagfű magja. Ezzel szemben a rendszeresen művelt területeken, ahol évről-évre csírázásra késztetjük és elpusztítjuk a kikelt növényeket, öt év alatt minimálisra csökkenthetjük a parlagfű magkészletet a talajban.

Parlagfűvel erősen fertőzött területeken célszerű olyan kultúrát termeszteni, amely sűrű, jó gyomelnyomó képességű (őszi kalászosok, őszi káposztarepce) vagy amelyben eredményesen tudunk védekezni ellene (kukorica). A parlagfű ellen a kukoricavetésekben agrotechnikai, mechanikai és kémiai gyomszabályozási védekezési módszerek kiegészítő alkalmazásával érhető el a legjobb eredmény. Az agrotechnikai eszközökkel a kultúrnövény jó kondíciója, versenyképessége, gyomelnyomó képessége erősödhet. Fontos a megfelelő fajta választása. Jó minőségű, gyommagoktól mentes, lehetőleg fémzárolt vetőmagot használjunk. Biztosítsuk, hogy optimális legyen a vetésidő, a növénysűrűség, a tápanyag-utánpótlás, hogy a kukorica gyorsan, egyenletesen keljen és fejlődjön. A talajművelő eszközökkel a kukorica igényeinek megfelelő, jó kultúrállapotú talaj hozható létre, emellett a kikelt gyomnövények is elpusztulnak. A parlagfű elleni védelemben fontos, hogy a vetőágy gyommentes legyen, így a kultúrnövény egyenletesen, jól fejlődhet és a gyomnövények egyöntetű kelésével lehetővé válhat a védekezés optimális időzítése.

A parlagfű ellen hatékony védekezési lehetőségek széles választéka áll rendelkezésre vetés után, kelés előtt és kelést követően is. Az utóbbi években kukoricavetésekben a preemergens (vetés után, kelés előtt kijuttatott) növényvédőszeres-technológiák jelentősége csökkent, ez esetben az állománykezelések váltak dominánssá.

A technológia megválasztásához az adott év időjárási viszonyait kell figyelembe venni. A preemergens növényvédő szerek jó hatásához a kijuttatást követő két héten belül legalább 15-20 mm bemosó csapadék szükséges. A preemergens kezelések optimális hatékonyságához rög-, és szármaradvány-mentes, aprómorzsás talajfelszín szükséges. Az alkalmazott dózisokat a talaj kötöttségéhez, szervesanyag-tartalmához kell igazítani.

A kukorica vetése befejeződött az országban. A kukorica fejlettsége a vetés idejétől függően nagyon változó, többnyire 1-7 leveles közötti. Homokterületeken a korábban elvetett kukoricák 7-9 leveles fejlettségűek. A parlagfű fejlettsége nagyon heterogén, a sziklevelestől a 10 levelesig. A legfejlettebb egyedek 15-20 cm-es nagyságúak.

Az állománykezelések elvégzésére még lehetőség van a kukorica 8 leveles fejlettségi állapotáig. A 7-8 leveles fejlettségű kukoricában viszont már többnyire a gyomnövények túlságosan fejlettek, emiatt a gyomirtó szerek gyengébb eredményt adnak. Ennél fejlettebb állományban már csak mechanikai védekezés jöhet szóba. A sorközművelésre sík területen, precíz vetést követően kerülhet sor, mert különben a kukorica is károsodhat. Az állománykezelések a gyomnövények ismeretében célzottan végezhetők. Az állománykezelésre engedélyezett növényvédő szerek széles választéka áll rendelkezésre, magról kelő és évelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen is eredményesen lehet védekezni.

A kukorica kelése utáni gyomszabályozás során a szakmai ismeretek különösen fontosak, a gazdálkodóknak célszerű segítséget kérni. A leghatékonyabb és leghatásosabb technológiák kiválasztásában a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szakemberei nyújtanak segítséget.

Vidékfejlesztési Minisztérium


Friss hírek

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon
2021. szeptember 15, szerda

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein. A szakemberek a beteg madarakat begyűjtötték és a lehető leggyorsabban eljuttatták a Tollas Barát Madármentés Alapítvány dunaharaszti telephelyére, valamint a Sukorói Vadmadárkórházba. A gyors és szakszerű intézkedésnek köszönhetően a legtöbb állat túlélte a laboratóriumi vizsgálatok által igazolt botulintoxin-mérgezést, és rövidesen visszanyerhetik a szabadságukat.

Tovább >

Gyógy- és fűszernövény palánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)
2021. szeptember 13, hétfő

Gyógy- és fűszernövény palánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Gyógy- és fűszernövény palánta forgalmazásához abban az esetben lehet szükség a növénytermesztési hatóság engedélyére, ha a forgalomba hozott palánta fajtája a Nemzeti Fajtajegyzék – Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben államilag elismert fajtaként van feltüntetve (fakultatív fajták) és a palánta hazai előállítású. A fajta nélküli palánta engedély nélkül is forgalomba hozható. A fűszerként, élelmezési célból forgalomba hozott gyógy- és fűszernövények nem szaporítóanyagok, ezért azokat az alábbi szabályozás nem érinti.

Tovább >