null Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek kiterjedése országos viszonylatban

Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek kiterjedése országos viszonylatban

Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek kiterjedése országos viszonylatban
2018. július 16, hétfő

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) megkülönböztet halgazdálkodási vízterületeket és nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeket.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján halgazdálkodási vízterület az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt. Az ilyen vízterületeken, jogszerű horgászati tevékenységet állami horgászjegy és a hozzátartozó fogási napló birtokában végezhet a horgász.

A nyilvántartott halgazdálkodási vízterület, olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette. A jogszerű horgászati tevékenység gyakorlásához az állami horgászjegyen és fogási naplón túl, szükséges a halgazdálkodásra jogosult által kiadott területi jegy kiváltása is.

A Hhvtv. 33. § (1) bekezdése kimondja, hogy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról és a halgazdálkodási vízterületekről – a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága és a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírások érvényre juttatása céljából – nyilvántartást vezet.

A NÉBIH, a vízterületek és az azokkal szorosan összefüggő adatok elektronikus nyilvántartásának vezetésére a VIZA programot működteti.

A VIZA szakrendszer a halgazdálkodási vízterület lényeges paramétereit, pl. kiterjedése, a víztérkódokat, a vízterületek tulajdonosát/tulajdonosait, a halgazdálkodásra jogosultak adatait, valamint a halászati őrök alap- és működési adatait tartja nyilván és kezeli. A halgazdálkodási vízterületek és a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása a természetes személyazonosító adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülnek.

A Hhvtv. 34. § (1) bekezdése alapján azt a halgazdálkodási vízterületet, ahol halgazdálkodási tevékenységet folytatnak vagy a jövőben folytatni kívánnak, a halgazdálkodási hatósághoz be kell jelenteni, amennyiben a bejelentés nem történik meg, úgy a (2) bekezdés értelmében a halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból, vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának (1) bekezdés szerinti bejelentésére – az e törvénynek a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírásainak érvényre juttatása céljából – veszi nyilvántartásba.

A VIZA szakrendszerben rögzült adatok alapján, 2017. év végéig országosan 2250 darab vízterület került nyilvántartásba vételre, melyek kiterjedése több mint 162 ezer hektárnyi horgászható vízfelületet jelent a közel 443 ezer horgász számára, így ez 0,37 hektárnyi vízfelületet jelent horgászokként.

A nyilvántartásba vett vízterületek megyénkénti és a fővároshoz tartozó megoszlás az alábbi diagramokon látható.

Hazánk legnagyobb kiterjedésű állóvize a Balaton, melyet a Somogy megyei halgazdálkodási hatóság vett nyilvántartásba, így annak ellenére, hogy kiterjedése több megyét is érint, a Balaton a 60.000 hektárnyi vízfelületével a Somogy megyei adatokat növeli jelentős mértékben. Legkisebb a nyilvántartott horgászható vízterületek kiterjedése Nógrád megyében, az alig 800 hektárnyi vízfelülettel a nyilvántartásba vett vízterületek arányából csupán 0,005 százalékot jelent.   


Friss hírek

Tájékoztatás az idegenhonos inváziós dísznövényekkel kapcsolatos követelményekről
2020. szeptember 29, kedd

Tájékoztatás az idegenhonos inváziós dísznövényekkel kapcsolatos követelményekről

Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.

Tovább >

Dísznövény és zöldségpalánta szaporítóanyag-felügyeleti hatáskörök megoszlása
2020. szeptember 28, hétfő

Dísznövény és zöldségpalánta szaporítóanyag-felügyeleti hatáskörök megoszlása

A kormányzati szervezetek reformja keretében a szaporítóanyag-felügyeletben is jelentős változások léptek életbe 2017. január 1-től. A változások érintették a dísznövény- és zöldségpalánta szaporítóanyagok területét is.

Tovább >