Magyarország is képviseltette magát az olasz MACFRUT rendezvényen
A MACFRUT a gyümölcs-zöldség-fűszernövény szektor fontos nemzetközi eseménye, amelyre idén május 3. és 5. között már 40. alkalommal került sor az olaszországi Riminiben. A rendezvényen a gyümölcs és szőlő szakterület, valamint a fajtanemesítés és a szaporítás kiemelt szekcióként szerepeltek.
Magyarországot Kovácsné Dr. Békefi Zsuzsanna, a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont tudományos főmunkatársa képviselte, a cseresznye nemesítésünk eredményeit bemutató előadásában. Az esemény szintén magyar vonatkozású mozzanata volt, hogy a chilei Katolikus Egyetem cseresznye nemesítési programjának vezetője külön kiemelte azt a szakmai segítséget, amelyet munkájukhoz érdi és budatétényi kutató kollégáiktól kaptak.
A fajtainnováció legújabb fejleményeit több gyümölcsfajnál (alma, cseresznye, szamóca, kivi) és a csemegeszőlő kultúrában mutatták be a tanácskozáson. Számos ország nemesítő és fajtainnovációs szervezete számolt be munkájáról. A hagyományos nemesítési módszerek már kiegészülnek a legmodernebb tudományos eredményekkel (molekuláris markerek, embrió-mentés, gén szerkesztés), így rövidül az új fajták létrehozásának időigénye. Ezenfelül nagy hangsúlyt kapott a nemzetközi, globális hálózatok szerepe, mind a nemesítésben, mind a kutatói együttműködésekben és a fajtainnováció eredményeinek felhasználása során.
A fajtanemesítés hangsúlyai változóban vannak, ezt a rendezvény valamennyi szekciójában érzékelni lehetett. Első helyen szerepelnek a fogyasztók számára fontos minőségi tulajdonságok: az íz-aroma, konzisztencia, fogyasztási-élvezeti érték nem szorulhat háttérbe a fajták küllemét vagy akár tárolhatóságát meghatározó paraméterek mellett. A fajtajelöltek értékelési szempontjai közé tartozik a gyümölcsökben található egészségvédő anyagok, pl. antioxidánsok és flavonoidok mennyisége. Ezeken kívül a nemesítőknek figyelembe kell venniük a termesztők számára fontos, a gazdaságos termesztést biztosító szempontokat is: magas, évről-évre kiegyenlített termőképesség, a fajták növekedési jellege, a fák habitusa tegye lehetővé az intenzív művelési formák kialakítását, vagy a kisebb munkaerő ráfordítással történő termesztést.
Az előadók hangsúlyozták, hogy a globális piacon a post-harvest tulajdonságok felértékelődtek, és a gyümölcs minőség értékelését kiegészítik a tárolási, szállítási időszak utáni értékeléssel. Pl. a chilei cseresznye nemesítési programokban 30 nap hűtőtárolás után értékelik a gyümölcs minőséget.
Két, napjainkban egyre fontosabb szempontot kell még kiemelni. A változó, egyre nagyobb szélsőségeket mutató környezeti hatásokkal szemben elvárás a fajták jó stressztűrő és alkalmazkodó képessége, például kisebb öntözési igény, jobb szárazságtűrés, vagy akár az „esőállóság”: az éréshez közeli gyümölcsök viseljék el, ne legyenek érzékenyek felrepedésre. A másik feltétel a rezisztencia, ugyanis a fogyasztók minőségi és biztonságos gyümölcsöt szeretnének, ezért a fejlesztésben gyakorlatilag minden fajnál a kórokozó rezisztencia vált az egyik a legfontosabb kritériummá. Az ilyen gyümölcsöket lényegesen kevesebb kémiai növényvédelemmel lehet megtermeszteni. Például az új nemesítési programokból származó almafajták szinte mindegyike rezisztens vagy toleráns a varasodással és a lisztharmattal szemben.
A nemesítői jogok, a fajták oltalmazása, kontrollált szaporításuk és a termesztésük is fontos téma volt az eseményen. Megkerülhetetlen terület a törzsültetvényekre épülő, igényes szaporítási rendszer működtetése is. A MACFRUT-on elhangzottakból érzékelhető volt a folyamatos fejlesztés igénye: mivel a klímaváltozás és globalizáció miatt a szaporítóanyag előállításban is egyre nagyobbak a növényegészségügyi kihívások, ezért a szaporítási és ellenőrzési protokollokat folyamatosan fejleszteni szükséges.
A tanácskozáson még ismertetésre került az olasz gyümölcstermesztőket, nemesítőket és szaporító vállalkozásokat képviselő szakmaközi szervezet (CIVI Itália) koordinációja alatt kidolgozott, és 2022-ben nemzeti jogszabályi szinten is bevezetett, a szaporítóanyag certifikációhoz kapcsolódó önkéntes minőségbiztosítási rendszer. Ez elsősorban a legmagasabb növényegészségügyi kockázatot jelentő, ún. járványszerű kórokozóknál az EU követelményeknél is szigorúbban ellenőrzött technológiát és nagyobb vizsgálati intenzitást jelent a magas biológiai értékű ültetési anyagok előállítása érdekében.