null Magyarország EU által elismert szarvasmarha brucellózis mentességének megszerzéséhez szükséges lépések az AHL alapján

Magyarország EU által elismert szarvasmarha brucellózis mentességének megszerzéséhez szükséges lépések az AHL alapján

Magyarország EU által elismert szarvasmarha brucellózis mentességének megszerzéséhez szükséges lépések az AHL alapján
2022. november 25, péntek

Magyarországon 1985 óta nem fordult elő szarvasmarha-brucellózis, az ezt megelőző időszakban végrehajtott sikeres hazai mentesítési programnak köszönhetően. A nemzetközi hivatalos mentesség elismertetéséhez azonban azt is be kell tudnunk bizonyítani, hogy teljesítjük a jogszabályi feltételeket.

Állategészségügyi szabályok – a mentesítés folyamata

A szarvasmarhafélék brucellózisát az Európai Unió az állatbetegségek azon csoportjába sorolja (ún. B kategóriás betegségek), amelyek vonatkozásában a mentesítés végrehajtása valamennyi tagállam számára kötelező. Kötelező jellege mellett a mentesség megszerzése jelentős előnyökkel is járna: az Európai Unión belüli szarvasmarhaszállításhoz nem lenne szükség előzetes brucellózis-vérvizsgálatra; számos harmadik ország is kevésbé szigorú exportfeltételeket támasztana, és az ellenőrző (monitoring) vizsgálatok száma is jelentősen csökkenne.

2021. április 21-től az új uniós állategészségügyi kerettörvény1 és részletszabályai határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az Európai Bizottság is elismeri az adott ország betegségtől való mentességét.

Az új jogi szabályozás a szarvasmarhafélék brucellózisát okozó kórokozók közé sorolja a Brucella abortus-on túlmenően (amelyet 1985 óta nem mutattak ki) a Brucella melitensis-t és a Brucella suis-t. Az elfogadott és alkalmazott immundiagnosztikai módszerek mindhárom baktérium által okozott fertőzöttséget kimutatják. Brucella melitensis fertőzöttség Magyarországon eddig nem került megállapításra – egy állatfajban sem; egy-egy Brucella suis eset azonban előfordul a hazai vadállományban (főként vaddisznóban) és hazai sertésállományokban is.

Magyarország már korábban, 2014-ben benyújtotta a szarvasmarha brucellózis hivatalos mentesség elfogadására irányuló kérelmet, amelyet az Európai Bizottság visszautasított, mivel számos szarvasmarhaállományban nem végezték el a kötelező éves ellenőrző vizsgálatokat.

2021-ben újabb kérelmet nyújtottunk be az Európai Bizottsághoz a hároméves mentesítési tervünk jóváhagyása céljából, amelyet a Bizottság a 620/2021 végrehajtási rendeletét2 kiegészítve 2022 februárjában elfogadott. A mentesség közvetlen kérelmezésére nem volt lehetőség, tekintve, hogy a megelőző években nem történt meg a kötelező ellenőrző vizsgálatok maradéktalan végrehajtása – és így nem tudtuk bizonyítani, hogy valóban minden állományunk mentes.

A szarvasmarha brucellózistól való mentességhez 3 éven keresztül az állományaink 99,8%-ának hivatalosan brucellózis-mentesnek kell lennie.

Az éves ellenőrző vizsgálatokat minden 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhára vonatkozóan el kell végezni. 2021. április 21-én a hízóállatok vizsgálatára vonatkozó jogszabályi kivétel (derogáció) megszűnt. A vonatkozó hazai jogszabály3 módosítására hamarosan sor kerül, azonban ennek megtörténtéig a szarvasmarha-állományok minősítő és ellenőrző vizsgálatait az Európai Bizottság 2020/689 felhatalmazáson alapuló, közvetlen alkalmazandó rendelete4 szerint kell elvégezni.

A Brucella ellenőrző vizsgálatokat a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának laboratóriuma és magánlaboratóriumok is végezhetik, utóbbiak a Nébih általi kijelölés birtokában. A minősítő vizsgálatokat kizárólag a Nébih ÁDI laboratóriuma végezheti.

A vizsgálati eredmények értékelésének megkönnyítése érdekében a Nébih – egyeztetve többek között az Európai Unió szarvasmarha brucellózis referencialaboratóriumával, a francia ANSES laboratórium munkatársaival (a továbbiakban: EURL) – kidolgozott egy eljárásrendet, amely egységesíti az eljárást a monitoring vizsgálatok során szeropozitív, de tünetmentes állatokkal kapcsolatosan. Az EURL megerősítette, hogy élő állatból származó mintából nem lehet kimutatni a kórokozót. A szerológiai vizsgálatok értékelését nehezíti, hogy gyakoriak a téves pozitív eredmények: bizonyos talajlakó baktériumokkal vagy pl. a Yersinia enterocolitica baktériummal való fertőzöttség gyakran vezet keresztreakcióhoz. Ezeket a téves, ún. fals pozitív eredményeket további vizsgálatokkal lehet kiszűrni, illetve bizonyos esetekben diagnosztikai vágással és a vágott testből történő mintavétellel lehet csak kizárni a gyanút. Ugyanakkor, hogy a felesleges diagnosztikai vágás például nagy tenyészértékű állatok esetén elkerülhető legyen, az eljárásrend – az EURL-lel történő egyeztetés alapján – lehetővé teszi, hogy az állattartó kérelmére további szerológiai vizsgálatok révén, a titerszint-csökkenéssel bizonyítható legyen az, hogy a pozitív szerológiai eredmény pusztán keresztreakciónak volt köszönhető.

A vérvizsgálatok mellett a betegség kiszűrésére hivatott a vetélések és rendellenes ellések kivizsgáltatása. Az állattartó kötelezettsége, hogy ezeket a gyanúnak minősülő eseteket haladéktalanul jelezze az állatorvos felé. Az állattartó a bejelentési kötelezettségét a szolgáltató állatorvos, a jogosult állatorvos vagy a hatósági állatorvos tájékoztatásával is teljesítheti, és ennek megtörténtéről aláírásával hitelesített feljegyzést köteles készíteni. A szolgáltató, illetve a jogosult állatorvos az állat vetélése esetén köteles mintát küldeni laboratóriumi vizsgálat céljára a hazai rendelet3 5. számú melléklete szerint (a vetélt vagy koraellett magzatot, magzatburkot, valamint az anyaállat tej- és vérmintáját – ez utóbbi mintavételt meg kell ismételni két-három hét elteltével).

Amennyiben a vetélés, holtellés, rendellenes ellés laboratóriumi vizsgálata a bejelentés elmulasztása miatt nem történt meg, az állomány mentes minősítését fel kell függeszteni és a hatóság egyúttal forgalmi korlátozást rendel el.

A mentesség elérésében valamennyi szereplőnek, az állattartónak, az állatorvosoknak, és az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnak minden szinten fontos feladata és felelőssége van.
A mentesség elérését követően jóval kevesebb ellenőrző vizsgálatra lesz szükség és a nemzetközi kereskedelem is könnyebbé válik, ami a szarvasmarha ágazat valamennyi szereplőjének közös érdeke.

Az uniós tagállamok többsége hivatalosan mentes a szarvasmarha brucellózistól, beleértve a közép-kelet-európai államokat is. A nem mentes déli országokban (Bulgária és Görögország teljes területe; Olaszország és Portugália egyes tartományai) a betegség valóban előfordul, ezeken a területeken is mentesítési programok zajlanak.

Tünetek, kóroktan
A brucellózist rendszerint fertőzött állatokkal hurcolják be az állományba; a kórokozó terjesztésében alkalmanként egyéb állatfajok (ló, kutya, macska) is szerepet játszhatnak. 
A fertőzés közvetett úton is átjuthat egyik állományból a másikba, akár tejjel, szállítóeszközökkel, lábbelin stb.
A betegség lappangási ideje 2 hét és 3 hónap között változik, és fiatal állatoknál, illetve nem vemhes nőstényeknél általában tünetmentesen zajlik. A vemhes állatok annál rövidebb lappangási idő elteltével vetélnek, minél előrehaladottabb vemhességi szakaszban fertőződnek. A vetélések túlnyomó többsége a vemhesség 6–8. hónapjában következik be. Egyes állatok szabályos időre gyengén fejlett borjút hoznak a világra. A vetéléshez gyakran magzatburok-visszamaradás társul.
A brucelláknak a tőgyben való igen gyakori megtelepedése nem jár látható tünetekkel, ilyenkor azonban a kórokozó a tejjel ürülhet.
Bikákban a heveny szakaszban a hímvessző és a tasak nyálkahártyája kipirul, rajta apró göbök keletkeznek. A herék egyik vagy mindkét oldalon duzzadtak, fájdalmasak, a hereborék is gyulladásos.
Mindkét nemű szarvasmarhában a brucellás fertőzés következtében kialakulhatnak ízület-, ínhüvely- vagy nyálkatömlő-gyulladások, ritkán a bőr alatt tályogok képződnek.
A brucellózis zoonózis, állatról emberre terjedő betegség, ezért közegészségügyi jelentősége is van.
A betegség ellen Magyarországon tilos vakcinázni.

Hivatkozott jogszabályok:
1 Animal Health Law, azaz az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete, röviden: AHL
2 A Bizottság a 620/2021 végrehajtási rendelete
3 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet
4 A Bizottság 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelete

Friss hírek

Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság jegyzékei
2022. szeptember 20, kedd

Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság jegyzékei

Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság jegyzékei.

Tovább >

Nemzeti állategészségügyi importbizonyítványok nem EU harmonizált állati eredetű termék és élőállat behozatalához
2022. szeptember 19, hétfő

Nemzeti állategészségügyi importbizonyítványok nem EU harmonizált állati eredetű termék és élőállat behozatalához

Alapesetben más tagállamokból, illetve harmadik országokból történő élő állat és állati termék behozatal EU szinten harmonizált, egységes jogszabályok által történik. Bizonyos élő állatokra és állati termékekre vonatkozóan azonban az EU nem határozott meg közös behozatali feltételeket, így az egyes tagállamoknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy ezen esetekben nemzeti szabályaik szerint engedélyezzék a behozatalt. Ilyen terület a nem harmonizált állati eredetű termék behozatala. Ezek engedélyezése külön eljárásban a mellékelt nyomtatvány benyújtását követően történik.

Tovább >