null Folyamatban van a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták támogatásának helyszíni ellenőrzése

Folyamatban van a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták támogatásának helyszíni ellenőrzése

2020. november 2, hétfő

A Nébih szakértői, a Magyar Államkincstárral kötött megállapodás alapján helyszínen ellenőrzik a támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőket.

A támogatás célja a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzése, ezen belül a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése.

A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták azok, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintően tenyésztenek, ezáltal a nemzeti örökség, a mezőgazdasági génbank, valamint a természet- és tájvédelem részévé váltak. Védett őshonos mezőgazdasági állatfajta például a magyar szürke szarvasmarha, a lipicai, a szőke mangalica és a kendermagos magyar tyúk. A veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták olyan magas genetikai értéket képviselő, nem őshonos állatfajták, amelyek kiszorultak a termelésből, ezért a génállományuk megőrzése érdekében szükségessé vált védelmük. E körbe jelenleg a magyar tarka szarvasmarha és a magyar merinó juh tartozik.

A támogatás célja az alacsony létszámmal rendelkező védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták nőivarú (baromfifélék esetén vegyes ivarú) állományának - a fajták eredeti tartási-, takarmányozási körülményeihez hasonló - in situ feltételek közötti, tenyésztésben történő életképes populációjának fenntartása. Mindez a genetikai állomány megőrzéséről, valamint az adott állatfajták fennmaradását biztosító tenyésztési programokról szóló jogszabályoknak megfelelően kell, hogy történjen.

A gazdák 2016-ban és 2017-ben beadott támogatási kérelme 5 éves tenyészetben tartás kötelezettségvállalást jelent az alábbiak szerint: 
támogatási kérelmüket 2016-ban beadók esetében: 2016. január 1. – 2020. december 31.
támogatási kérelmüket 2017-ben beadók esetében: 2017. január 1. – 2021. december 31.

Szakértőink feladata az állatállomány, valamint a dokumentációk ellenőrzése. Az állatállomány helyszíni ellenőrzése során a tenyészetben található és a támogatási kérelemben szereplő állatokat egyedenként megvizsgálják. A helyszíni ellenőrzéskor fellelt állatok egyedi azonosítóit összeegyeztetik az állattartó nyilvántartásával (szarvasmarha és juh esetén az ENAR adatbázissal is), majd ennek megfelelően jegyzőkönyvbe vezetik. 

A dokumentáció ellenőrzése során az alábbi dokumentumokat (fajonként, fajtánként eltérőek) vizsgálják: a tenyészetben vezetett állomány-nyilvántartás (minden állatfajnál), marhalevelek (szarvasmarha, bivaly), lóútlevelek (ló, szamár), szállítólevelek (juh/kecske, sertés, baromfi esetében), és nem utolsó sorban a tenyésztési program által előírt dokumentumok.

A Nébih szakértői év végéig 70 tenyészet különböző szarvasmarha-, ló-, sertés-, juh- és baromfi fajtáit ellenőrizik. 

Kollégáink a korábbi évekhez hasonlóan szaktudásukkal és szorgalmukkal érdemben hozzájárulnak a pályázatokban vállalt kötelezettségek szakszerű ellenőrzéséhez.

Őshonos és veszélyeztetett magyar szarvasmarha-, illetve bivaly fajták: Magyar Szürke szarvasmarha, Magyartarka, Magyar házibivaly
Őshonos ló-, és szamárfajták:
Gidrán, Kisbéri félvér, Furioso – North Star, Nonius, Shagya arab, Hucul, Magyar hidegvérű, Lipicai, Magyar parlagi szamár
Őshonos és veszélyeztetett magyar juh-, valamint kecskefajták:
Hortobágyi (magyar) racka, Gyimesi racka, Cikta, Cigája, Tejelő cigája, Magyar merinó, Magyar parlagi kecske
Őshonos magyar sertésfajták:
Szőke mangalica, Vörös mangalica, Fecskehasú mangalica
Őshonos magyar baromfifajták:
Tyúkok: Fehér magyar tyúk, Sárga magyar tyúk, Kendermagos magyar tyúk, Fogolyszínű magyar tyúk, Fekete erdélyi kopasznyakú tyúk, Fehér erdélyi kopasznyakú tyúk, Kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk
Gyöngytyúk: Magyar parlagi gyöngytyúk
Kacsa: Fehér magyar kacsa, Tarka magyar kacsa
Lúd: Magyar lúd, Fodros tollú magyar lúd
Pulyka: Rézpulyka, Bronzpulyka
 


Friss hírek

2025. június 17, kedd

Elkészült az EU Riasztási és Együttműködési Hálózatának 2024-es összefoglalója

Az Európai Unió Riasztási és Együttműködési Hálózata (ACN) 2024-ben 9400-nál is több bejelentést rögzített élelmiszerbiztonsági, állat- és növényegészségügyi témákban. A legtöbb ügy a RASFF rendszeren keresztül érkezett, melyek többsége az élelmiszerbiztonságot érintette. Az ACN hálózat célja, hogy a tagállamok között biztosítsa a gyors és hatékony együttműködést, ezáltal segítve a fogyasztók biztonságát fenyegető problémák mihamarabbi kezelését.

Tovább >

2025. június 17, kedd

EU Riasztási és Együttműködési Hálózat – 2024-es évösszefoglaló

A Riasztási és Együttműködési Hálózat (ACN) 2024-es évre vonatkozó beszámolója alapján a tavalyi évben több mint 9400 bejelentést rögzítettek a tagállamok. Változatlanul a RASFF rendszer értesítéseinek száma a legmagasabb. A 2024-ben közzétett mintegy 5300 élelmiszerbiztonsági bejelentés 91%-a kötődött élelmiszerekhez. A Magyarországot is érintő 309 RASFF-ügy nagy része baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, valamint gabonatermékekhez és pékárukhoz kapcsolódott. 38 esetben volt kifogás hazai gyártású termékkel szemben, a magyar hatóságok pedig kockázatos élelmiszerek kapcsán 63 ügyet indítottak. Az Európai Bizottság a tavalyi évben két új riasztási rendszerrel bővítette a hálózatot: lehetőség nyílt a kedvtelésből tartott állatokat érintő szabálytalanságok, valamint a gazdasági haszonállatok jóllétéhez kapcsolódó ügyek bejelentésére is. A kedvtelésből tartott állatok ügyében Magyarországot 2024-ben 24 ügy érintette, a haszonállatok kapcsán hazánkat érintően mindössze 1 jelzés érkezett.

Tovább >