Nébih ÉLI Pécsi Növényegészségügyi Bakteriológiai Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratórium

Nébih ÉLI Pécsi Növényegészségügyi Bakteriológiai Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratórium

A mezőgazdasági kultúrák betegségeinek és az általuk okozott kár kialakulásában jelentős szerepet játszanak a növénykórokozó baktériumok. A jelenleg ismert baktériumos növénybetegségek száma meghaladja a kétszázat, a kimutatási és meghatározási lehetőségek fejlődésével egyre újabb és újabbak válnak ismertté.

Összehasonlítva más növénykórokozó szervezetekkel a baktériumos növénybetegségek elleni védekezésre alkalmas vegyszerek száma elenyésző, részben olyan antibiotikumok, melyeket humán- és állategészségügyben is alkalmaznak, ezért felhasználási lehetőségük szigorúan szabályozott. A fent említett körülmények miatt e szervezetek elleni sikeres védekezés eszköze a minél gyorsabb és biztonságosabb kimutatás és meghatározás, melynek segítségével biztosítható a kórokozótól mentes szaporítóanyag, a fertőzések terjedésének korlátozására.

A mezőgazdasági termékek exportja esetén sok ország karantén előírása szabályozza és írja elő a növényi termékek, elsősorban a szaporítóanyagok baktérium kórokozóktól való mentességét. Ugyanakkor fontos, hogy az importból származó növényi anyagok is mentesek legyenek növénykórokozó baktériumoktól, különös tekintettel azokra, melyek hazánkban nem honosak, illetve  még nem telepedtek meg.

A fent említett szempontok figyelembe vételével hozták létre 1975-ben a Baranya Megyei Növényvédelmi Állomáson a növényvédelmi szervezet speciális bakteriológia laboratóriumát a szervezet, egyetlen ilyen jellegű vizsgálóhelyeként, amely azóta is országos illetékességgel működik.

A laboratórium feladata a 70-es években a hazánkban honos növénykórokozó baktériumok kimutatása és dominancia viszonyainak vizsgálata volt a gazdaságilag legfontosabb kultúrákban (bab, szója, burgonya, borsó, gyümölcskultúrák), továbbá az export-import szaporítóanyagok vizsgálata a karantén előírásoknak megfelelően.

A mezőgazdaságilag fejlett országokban kidolgozott baktériumok kimutatására és meghatározására alkalmas módszerek tökéletesítése szükségessé tette, hogy a laboratórium fejlesztési és kutatási munkákat is végezzen. Az új gyors szerológiai módszerek adaptálása, továbbfejlesztése és a gyakorlati alkalmazása a Pécsi Orvostudományi Egyetem segítségével kezdődött a 70-es évek végén. A vizsgálatokhoz szükséges antiszérumok előállítására túlnyomó részben a laboratóriumban került sor, míg olyan baktériumok esetében, melyek hazánkban nem fordulnak elő, a szerodiagnosztikumok előállítását a POTE végezte. Ilyen előzmények után került bevezetésre az ELISA és immunofluoreszcenciás festési eljárás, melyek lehetővé tették, hogy a velünk export-import kapcsolatban álló országok előírásainak megfelelő módszerekkel folyjanak a vizsgálatok.

A 80-as években az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet megbízásából évente közel száz, már termesztésben levő, vagy bevezetés előtt álló babfajta fogékonyságának tesztelése folyt éveken keresztül baktérium kórokozókkal szemben. Már a kezdetektől fogva a laboratórium feladatát képezte a növénykórokozó baktériumok ellen bevethető kísérleti vegyszerkészítmények tesztelése is.

Az Erwinia amylovora okozta, az almatermésű kultúrákban károsító tűzelhalás európai terjedése miatt már az 1970-es évek elején megkezdődött a betegség hazai felderítése, amelyet az 1990-es évek közepén számítógépes előrejelzési modell alkalmazásával is kiegészítettek.

A Magyarországon első ízben 1996-ban izolált Erwinia amylovora kórokozó hazai terjedése szükségessé tette a megyei felderítések koordinálását, védekezési javaslatok kidolgozását a kórokozóval szemben. A vegyszeres védekezéshez alapul szolgáló előrejelzési rendszer (Maryblyt) működtetése, koordinálása, szakmai felvilágosító munka termelők és szakemberek számára (előadásokkal, speciális szóróanyaggal) beépültek a laboratórium feladatkörébe.

Az 1990-es évek végén a laboratórium baktériumazonosítási vizsgálati palettája a zsírsavanalízissel bővült, amely módszer a MIDI Baktériumidentifikációs szoftverén alapult. 2001-től elkezdődött a polimeráz láncreakción (PCR) alapuló baktériumazonosító módszer bevezetése a napi rutindiagnosztikai gyakorlatba.

Ugyanabban az időben teljesedett ki a Magyarországon nem honos baktériumos betegségek hazai felderítése, amelynek szakmai és technikai koordinációja a laboratórium feladatát képezi azóta is. Legnagyobb figyelmet az Európai Közösségben kiemelt fontosságúként kezelt burgonya zárlati baktériumos kórokozóknak szentelték  (Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus, Ralstonia solanacerum). 2000-től évről évre növekvő mintaszámú öntözővíz, valamint keserű csucsor növényminta vizsgálatával monitorozzák a Ralstonia solanacearum hazai elterjedtségét.

Az előttünk álló időszak egyik legkomolyabb kihívásának tűnik a Magyarországon még nem azonosított, de Európa Földközi-tengeri régiójában már jelen levő Xylella fastidiosa okozta betegség diagnosztizálása.

A laboratórium az 1970-es évek közepétől gyűjti és fenntartja a hazai előfordulású növénykórokozó baktériumok identikus tenyészeteit. E gyűjteményt kiegészítik a túlnyomórészt csere útján beszerzett, részben vásárolt nemzetközi gyűjteményekből származó baktériumtörzsek. A gyűjtemény jelenleg több mint 1400 izolátumból áll, amelyet liofilizált állapotban tartanak fenn.

Munkakapcsolatot tart számos hazai és külföldi diagnosztikai laboratóriummal, szakmai szervezetekkel és intézményekkel, részt vesz az EPPO Baktériumdiagnosztikai Munkacsoportjában, EU szintű módszerfejlesztési programokban (diagnosztikai módszerfejlesztés).

Jelenleg a laboratóriumban évente 1.500 - 2.000 minta hatósági, károsító felderítésekhez kapcsolódó  és egyéb diagnosztikai vizsgálatára kerül sor.

A laboratórium diagnosztikai tevékenységét 2007. óta az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 számú szabvány  előírásainak szellemében fejti ki, 5 db zárlati baktérium károsító vizsgálati eljárását a NAT  NAT-1-1538/2015 nyilvántartási számon akkreditálta. Diagnosztikai tevékenységének ellenőrzése céljából hazai és nemzetközi körtesztekben, jártassági tesztekben vesz részt, illetve szervez ilyeneket.

A növénykórokozó baktériumok kimutatásánál  és meghatározásánál az Európai Közösség irányelveiben lefektetett eljárások, EPPO (European and Mediterranean Plant Protection Organization) módszerek, valamint egyes ISTA  (International Seed Testing Association) ajánlások alapján dolgozik (e szakterületen alkalmazható magyar szabvány nem létezik).

Ezen túlmenően tudományos publikációkban javasolt módszerekre alapozott úgynevezett saját összeállítású módszereket (eljárásokat) is alkalmaz a diagnosztikai munka során.

Jelenleg a laboratórium az alábbi növénykórokozó baktériumok kimutatására és meghatározására vonatkozóan rendelkezik belső módszertani utasítással, illetve rutinvizsgálati gyakorlattal:

Akkreditált diagnosztikai eljárások

• Ralstonia solanacearum izolálása, kimutatása és azonosítása gazdanövény és öntözővíz mintákban. Az Európai Bizottság 2006/63/EK Irányelvén alapuló eljárás (kimutatás IF (immunofluoreszcens festés) módszerrel, félszelektív táptalajon történő izolálás, a  kórokozó azonosítása IF és kvalitatív  PCR vizsgálatokkal, valamint tesztnövény mesterséges inokulálásával).

• Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus, izolálása, kimutatása és azonosítása burgonyanövény mintákban. Az Európai Bizottság 2006/56/EK Irányelvén alapuló eljárás (kimutatás IF módszerrel, tesztnövény mesterséges inokulálásán (biolgiai tesztelés)  alapuló, valamint félszelektív táptalajon történő izolálás, a  kórokozó azonosítása  IF és kvalitatív PCR vizsgálatokkal, valamint tesztnövény mesterséges inokulálásával).

• Erwinia amylovora izolálása, kimutatása és azonosítása tünetes gazdanövény mintákban. Az EPPO  PM 7/20(2) szabványán alapuló eljárás (kimutatás IF módszerrel ,  félszelektív táptalajon történő  izolálás, a kórokozó azonosítása IF és kvalitatív PCR vizsgálatokkal, valamint körteszelet teszttel).

• Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis izolálása kimutatása és azonosítása paradicsomnövény mintában. Az EPPO PM 7/42(2)  szabványán alapuló eljárás (félszelektív táptalajon történő izolálás, a  kórokozó azonosítása IF és kvalitatív PCR  vizsgálatokkal).

• Kukoricanövényből és kukoricamagból izolált Pantoea stewartii subsp. stewartii izolátumok azonosítása. Az EPPO PM7/60 (1) szabványán alapuló eljárás (izolátumok IF és kvalitatív PCR vizsgálatokkal történő azonosítása).

 Nem akkreditált vizsgálati eljárások

• Acidovorax avenaecitrulli subsp. görögdinnyében és egyéb kabakos kultúrákban (saját    módszer).

• Agrobacterium tumefaciens és Agrobacterium vitis szőlő növénymintában (saját módszer).

• Agrobacterium tumefaciens csonthéjas és almatermésű kultúrákban, valamint egyéb gazdanövényekben (saját módszer).

• Brenneria salicis fűz növénymintában (saját módszer).

• Clavibacter michiganensis subsp. insidiosus lucerna növény- és magmintában (EPPO módszer).

• Pectobacterium (Erwinia) és Dickeya (Erwinia chrysanthemi) fajok burgonya növény- és gumómintában, egyéb gazdanövény mintában (saját módszer).

• Pseudomonas syringae pv. glycinea szója növény- és magmintában (saját módszer).

• Pseudomonas syringae pv. pisi és Pseudomonas syringae pv. syringae,  borsó növény- és magmintában (saját módszer).

• Pseudomonas syringae pv. tomato, paradicsom növény- és magmintában (saját módszer, ISTA ajánlás).

• Pseudomonas syringae pv aesculi,vadgesztenye növény (saját módszer).

• Xanthomonas arboricola pv. fragariae szamóca növénymintában (saját módszer)

• Xanthomonas arboricola pv. juglandis dió növénymintában (saját módszer).

• Xanthomonas arboricola pv. pruni csonthéjas gazdanövény mintákban (EPPO módszer).

• Xanthomonas axonopodis pv. phaseoli, Pseudomonas syringae pv. phaseolicola és Curtobacterium flaccumfaciens pv. flaccumfaciens bab növény- és magmintákban (EPPO módszer, ISTA ajánlás).

• Xanthomonas axonopodis pv. poinsettiicola, mikulásvirágban (saját módszer)

• Xanthomonas campestris pv. campestris káposztafélék növény- és magmintáiban (saját módszer, ISTA ajánlás).

• Xanthomonas fragariae szamóca növénymintában (EPPO módszer).

• Xanthomonas hortorum pv. pelargonii muskátli növénymintában (saját módszer).

• Xanthomonas vesicatoria,  Xanthomonas axonopodis pv. vesicatoria paradicsom és paprika növény- és magmintákban (EPPO módszer).

• Xylella fastidiosa  gazdanövény mintákban (EPPO módszer)

• Xylophilus ampelinus szőlő növénymintában (EPPO módszer).

Fentieken túl  - igény szerint -  az EPPO A2 és A1-es listáján szereplő valamennyi baktérium kórokozó kimutatására és meghatározására  is felkészült a laboratórium, bár azok vonatkozásában napi rutinvizsgálati gyakorlattal nem rendelkezik.

A baktérium kórokozók kimutatása és meghatározása során a laboratórium táptalajon történő kitenyésztéses eljárást, morfológiai, tenyésztési és biokémiai vizsgálatokat, tárgylemez agglutinációs tesztet, immunofluoreszcens festési eljárást, zsírsavanalízist, molekuláris biológiai módszereket (PCR, kvantitatív PCR) és mesterséges inokulációs teszteket alkalmaz.

A vizsgálati igényt a laboratórium felé a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságain keresztül, illetve közvetlenül lehet bejelenteni. Az igazgatóságok közbeiktatásával végzett vizsgálat esetén a vizsgálathoz szükséges növényminta vételét és a laboratórium felé történő továbbítását az igazgatóság szakemberei végzik. Amennyiben a mintatulajdonos, illetve mintabeküldő közvetlenül a laboratóriumhoz fordul az a 06-72/795-124 telefonszámon szóban,vagy a pecs.bakteriologia@nebih.gov.hu e-mail címen történhet.  Ez esetben a laboratórium a mintavétellel és küldéssel kapcsolatos információkat szóban vagy/és írásban is megadja. A mintát a megyei szakigazgatási szerveknél  rendszeresített formanyomtatvány értelem szerinti kitöltésével , vagy a vizsgálathoz szükséges alapvető adatokat tartalmazó  egyedi megrendelő kíséretében kell a laboratóriumba bevinni, vagy postai úton (időgarantált küldeményként feladva) beküldeni az Nébih ÉLI Pécsi Növényegészségügyi Bakteriológiai Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratórium, 7634 Pécs Kodó dűlő 1. címre.

A vizsgálatokhoz az alábbi adatok megadása szükséges:

• a vizsgálatot kérő neve, címe,

• a vizsgálat költségviselőjének neve, címe (ha az nem azonos a vizsgálatot kérő nevével és címével)

• a mintavétel pontos címe

• a mintavétel ideje

• a minta megnevezése (milyen növényfaj, növényfajta, növényi rész vizsgálatát kéri)

• a vizsgálat célja

• a mintavevő neve címe (ha az nem azonos a vizsgálatot kérővel)

• milyen baktérium károsító(k) vizsgálatát kéri

• a minta peszticides kezeltségére vonatkozó adatok

• a minta által reprezentált terület, tétel nagysága (ha, t)

• a minta mennyisége (db, kg)

A vizsgálat költségeinek megállapítása  a mindenkor érvényes díjszabás alapján történik.

A laboratórium a diagnosztikai vizsgálatok eredményét csak a megrendelővel közli kivéve, ha a laboratóriumi vizsgálat hatósági intézkedést igénylő baktérium károsítóval való fertőzöttséget állapít meg. Ebben az esetben a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv másolatát - a jelenleg érvényes rendelkezés értelmében - meg kell küldeni az NÉBIH növény-egészségügyi területen illetékes osztályának és a területileg illetékes növény-egészségügyi hatóságnak, külföldi megrendelő esetében az adott ország növényegészségügyi hatóságának.

A laboratórium a diagnosztikai vizsgálatok céljára beküldött növénymintát negatív (baktérium kórokozótól mentes) vizsgálati eredmény esetén a vizsgálat lezárta után azonnal, pozitív (baktérium kórokozóval fertőzött) vizsgálati eredmény esetén a vizsgálat lezárta után 30 nappal ártalmatlanítást követően megsemmisíti. Ettől a gyakorlattól a laboratórium a megrendelő kérésére eltérhet.