A növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálatáról
Az elmúlt időszakban több növényvédő szer hatóanyag kapcsán heves viták lángoltak fel. Ilyen hatóanyagok pl. a tiametoxám, klotianidin, glifozát, hogy csak a legtöbbet emlegetett hatóanyagokat említsük. A köznyelvben a vita tárgya leegyszerűsödött a visszavonás – vissza nem vonás kérdésére és egyre gyakrabban kapunk megkereséseket, hogy „milyen kivonások várhatóak a közeljövőben?”
A tisztán látás érdekében szükséges leszögezni, hogy a növényvédő szerek vagy hatóanyagok visszavonása nem előre eldöntött menetrend szerint zajlik. Az a folyamat, aminek a következményeivel találkozunk, az a hatóanyag-felülvizsgálat.
Miről is van szó?
A növényvédő szerek engedélyezése többszörösen összetett, bonyolult eljárás . Kémiai vagy biológiai anyagok felhasználásáról kell döntést hozni, amelyek hatással vannak az élő környezetre, tehát a több lépcsőben történő engedélyezés a maga szigorú és egyre inkább szigorodó előírásaival mindenképpen indokolt.
Az európai gyakorlat szerint az első lépcső a hatóanyag engedélyeztetése, ami az EU szintjén történik, és az érintett anyagról beadott vizsgálati eredményeket értékelik minden olyan vonatkozásban, amivel hatással lehet az élő környezetre, beleértve az embert is. Az elfogadható kockázatot jelentő hatóanyagok felkerülnek a pozitív listára.
Ezt követően a már engedélyezett hatóanyagból készült terméket, a növényvédő szert is engedélyeztetni kell, vagyis a hatóanyag esetében elvégzett elemzéseket ismét elvégzik, de már a ténylegesen formulázott növényvédő szer tekintetében. Erre azért van szükség, mert a felhasznált segédanyagok, vivőanyagok módosíthatják egy-egy molekula korábban megismert tulajdonságait. Ez az engedélyezés tagállami szinten, de uniós előírások szerint, a különböző országok szakértőinek együttműködésével történik.
A kiadott engedélyek azonban nem örökre szólnak. A növényvédő szer hatóanyagok érvényessége korlátozott, és 10 évben van megállapítva. 10 év alatt változik a tudomány, újabb vizsgálatok, tudományos eredmények születnek, folyamatosan változnak – jellemzően szigorodnak – a növényvédő szerekkel kapcsolatos előírások és elvárások. 10 év elteltével időszerű és indokolt felülvizsgálni a forgalomban levő hatóanyagokat, hogy a legkorszerűbb követelményeknek is megfelelnek-e. Ezen túl lehetőség van rendkívüli felülvizsgálatra is, amikor olyan új információ vagy vizsgálati eredmény merül fel, ami azonnali intézkedést igényel.
A felülvizsgálat eredménye lehet a pozitív listán tartás, vagy az onnan történő levétel, magyarul ekkor dől el, hogy az érintett hatóanyag maradhat forgalomban, vagy készítményeit ki kell vonni a kereskedelemből és a felhasználásból. A továbbra is megfelelőnek bizonyult hatóanyagok összes készítményét a döntés után szintén felül kell vizsgálni, szükség esetén szigorítani kell a felhasználást.
A felülvizsgálat menete bonyolult, hosszadalmas és és az eredménye sokszor heves vitákat vált ki. Kritikák érik több oldalról, akár a környezetvédelmi oldalt, akár a felhasználói oldalt nézzük. Egy dolog azonban biztos: rendkívül szigorú! Nem egy esetben a listáról történő eltávolítás, vagyis a „visszavonás” mellett születik döntés olyan hatóanyagok vonatkozásában, amit a növényvédelmi szakma nélkülözhetetlennek, vagy kiválónak tart. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a vizsgált hatóanyagok jelentős része még az egyre szigorúbb követelményeknek is megfelel, vagy kockázatcsökkentő intézkedésekkel megfelelővé lehet tenni. Sok esetben csak az utolsó pillanatban születik döntés, mire sikerül egyeztetni a szakmai – esetenként politikai – érveket.
A fent – igen leegyszerűsített formában – leírtak alapján talán megnyugtató lehet a fogyasztóknak, az embereknek az a tudat, hogy a növényvédő szerek engedélyezése és felhasználása rendkívül szigorú kontroll mellett folyik.
A növényvédő szer gyártókra viszont egyre nagyobb nyomás és felelősség nehezedik, hogy a fejlesztéseik megfeleljenek az egyre szigorodó elvárásoknak.
A forgalmazók és felhasználók részéről pedig fokozott figyelmet igényel az engedélyezett növényvédő szerek figyelemmel kísérése. A Nébih honlapján naprakész adatbázis érhető el bárki számára, ahol erről tájékozódni lehet. Egy-egy készítmény visszavonása során mindig megállapításra kerülnek az ún. átmeneti rendelkezések, amelyek alapján a raktárkészleteket legfeljebb 6 hónapig még lehet forgalmazni és legfeljebb ezt követő 12 hónapig pedig felhasználni, így senkit nem érhet váratlanul egy-egy intézkedés.
Azt, hogy egy-egy hatóanyag felülvizsgálata milyen eredménnyel fog járni, nem lehet előre tudni. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) minden esetben közzéteszi véleményét, amely nyilvános, de ebből nem feltétlenül következik a végső döntés, amelyet a Bizottság javaslatára a tagállamok szavaznak meg.
Kétségtelen, hogy az esetek többségében az EFSA javaslata meghatározó, de előfordul, hogy a kifogások ellenére is a tagállamok elfogadható vagy kezelhető kockázatot állapítanak meg, sőt az is, hogy az EFSA támogató javaslata ellenére nem sikerül megszavazni a hatóanyagot - mint pl. a glifozát esetében történt. (Erről 2017-ben várható a végső döntés).
Biztosat mondani tehát egy hatóanyag sorsáról a szavazás lezárultáig nem lehet, ezért mindenkinek fenntartással kell kezelni a nyilvánosságra került értékelések várható következményét.