null A lábon eladott erdőből származó faanyag forgalmazása

A lábon eladott erdőből származó faanyag forgalmazása

2019. április 10, szerda

Sok tekintetben tévesen értelmezik a szerződő felek a lábon eladott erdőből származó faanyag értékesítési lehetőségét. Éppen ezért az ilyen ügyletekből származó faanyag értékesítése során az átlagosnál többször merül fel az illegális eredet vélelme.

  • Elsőként azt szükséges tisztázni, hogy az erdőgazdálkodó az erdő élő – azaz lábon álló – fáit nem tudja eladni, csak a már kitermelt erdei faválasztékot.

A magyar erdőtörvény alapvetően az erdőgazdálkodó számára biztosítja a fakitermelés jogát a gazdálkodása alatt álló erdőkből. Tehát – függetlenül attól, hogy mi kerül a szerződésbe – a törvény alapján a szerződéses jogviszony csak úgy értelmezhető, hogy a felek megállapodnak az erdei fák vevő általi kitermeléséről, majd a kitermelt faanyag eladásáról. A fakitermelés azonban ebben az esetben is az erdőgazdálkodó felelősségi körében történik, de azt a faanyag vevője, mint vállalkozó végzi el, majd a szerződésben kikötött tulajdon-átruházás kizárólag  a fakitermelés elvégzését -mint függő feltétel beálltát - követően történik meg.

  • Az erdőgazdálkodók gyakran azért választják a lábon eladást, mert szeretnének megszabadulni a fakitermelés szakszerűségével, jogszerűségével kapcsolatos felelősségtől (műveleti lap kiállításának ellenőrzése, fakitermelési munkák, szállítás jogszerű kivitelezése). Az is előfordulhat, hogy ha az erdőgazdálkodó nem ért a különböző típusú erdei faválasztékok értékesítéséhez, az erdő faanyagát egyben kívánja értékesíteni.

Lábon eladás esetén a vevő már a fakitermelés során olyan választékot termel, ami általa a legkönnyebben és a legjobb áron értékesíthető. A kölcsönös érdekegyezőségnek azonban a faanyag továbbértékesítése során is fenn kell állnia, azaz fontos, hogy az eladó és a vevő egybehangzóan igazolja a kitermelt faanyag eredetét annak mennyisége, fafaja, választéktípusa szerint.

  • A felek a szerződés megkötésekor sok esetben az erdőtervben szereplő fatérfogatot tekintik irányadónak, amelynél azonban általában jóval több, illetve fafajösszetételében részben más a ténylegesen kitermelt fatérfogat. A fakitermelések teljesítéséről szóló, az erdőgazdálkodó által félévente leadandó jelentéshez pedig a vevő sok esetben nem szolgáltat pontosabb adatokat. Fontos, hogy a nem pontos adatszolgáltatásból eredő különbözetet a hatóságnak illegális kitermelésből származó faanyagnak kell tekintenie.

Amennyiben a vevő faanyag kereskedelmi tevékenységét a Nébih ellenőrzi, minden esetben az erdőgazdálkodó által lejelentett fakitermelés adatait veszi alapul. Amennyiben az eltér a vevő által az adott erdőrészletből értékesített vagy a vevő telephelyén tárolt faanyag mennyiségétől, fafajösszetételétől, választékától, a különbözetet illegális kitermelésből származó faanyagnak kell tekintenie.

A hatályos uniós jogszabály szerint csak az a faanyag tekinthető legális eredetűnek, amelyet az adott országban a fa kitermelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően termeltek ki. A magyar jogszabályok alapján a fakitermelésre kizárólag az erdőgazdálkodó jogosult, ebből fakadóan a kitermelt fa mennyiségére, fafajára és választékára vonatkozóan is csak ő nyilatkozhat felelősen.

Az erdőtörvényi előírások – ha azokat megfelelően alkalmazzák a szerződések megkötésekor – az erdő lábon történő eladásakor is az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók érdekeit védik. Emellett a vevő szempontjából is fontos, hogy az általa ténylegesen kitermelt fatérfogat adatokat az eladókkal megismertesse. Az erdőből kitermelt tényleges fatérfogat és annak összetétele tehát nem a vevő érdekkörébe tartozó üzleti titok, amennyiben azt a vevő jogszerűen és megfelelő eredetigazolással kívánja továbbértékesíteni.

  • Előfordulhat az is, hogy az erdőgazdálkodó közös tulajdonban álló erdőben gazdálkodik, viszont nem feltétlenül egyezik az érdeke a tulajdonosokéval a kitermelt erdei faválaszték teljes mennyiségével történő elszámolás tekintetében.

A Nébih-hez egyre több bejelentés érkezik az erdőtulajdonosoktól, amelyekben azt feltételezik, hogy az erdőgazdálkodó a vevővel éppen azért köt lábon eladási szerződést, hogy a velük való elszámolást a ténylegesen kitermelt faanyagra vonatkozóan elkerülje. A faanyag eredetigazolásának ellenőrzése során a Nébih a tulajdonosok és az erdőgazdálkodó közötti elszámolási viszonyokat nem vizsgálja, ugyanakkor a leírtak szerint egy ellenőrzés során csak az erdőgazdálkodó által lejelentett fatérfogat, fafaj- és választékmegoszlás tekintetében fogadja el, hogy azok jogszerű fakitermelésből származnak. Ha a hatóság ehhez képest az értékesítés során jelentős eltérést tapasztal, kötelessége az illegális faanyag kereskedelmi forgalmazásának megakadályozása érdekében ellenőrzést vagy eljárást folytatni.

Végezetül néhány tanács az ügyletek jogszerű lebonyolításához:

  • Az erdő lábon történő eladásakor mindenképpen javasolt a vevőtől korábbi munkáira vonatkozóan referenciát kérni, és a megadott referenciákon utána érdeklődni.
  • A lábon történő értékesítést feltétlenül rögzítsük írásbeli szerződésben!
  • A megállapodásban szerepeljen arra vonatkozó kitétel is, hogy – a kitermelt faanyag megfelelő eredetigazolása érdekében – a vevő a kitermelt és továbbértékesíteni kívánt erdei faválasztékokról, azok mennyiségéről, fafajáról a bejelentési kötelezettséghez igazodó határidőre pontos adatokat szolgáltat az erdőgazdálkodó részére.
  • Javasolt egyértelműen meghatározni a szerződésben azt is, hogy a faanyag elszállítása során melyik fél kötelezettsége a szállítójegy kiállítása, amely az erdei faválasztékok esetében azok eredetigazolásának alapdokumentuma.

Fontos hangsúlyozni, hogy a lábon eladási szerződéssel nem ér véget az erdőgazdálkodó felelőssége, a fakitermelés végrehajtását is nyomon kell követnie az esetleges jogosulatlan fakitermelés, túlvágás, túlzott tősérülés elkerülése érdekében, amelyhez célszerű jogosult erdészeti szakszemélyzet bevonása. Ennek költségei elenyészőek egy esetleges erdőgazdálkodási bírság vagy a szerződésben szereplő mennyiségen felül kivágott faanyag értékéhez képest.

Amennyiben a szerződésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének a vevő nem vagy láthatóan nem a valóságnak megfelelő tartalommal tesz eleget, az erdőgazdálkodó vegye igénybe jogosult erdészeti szakszemélyzet segítségét a kitermelt faanyag pontos mennyiségének (bruttó köbméter) meghatározásához. Ebben az esetben a teljesítés-bejelentőn fel kell tüntetni, hogy az erdőgazdálkodó a nettó köbméter adatokat és választékmegoszlást – a vevő adatszolgáltatásának hiányában – nem tudja megadni. Ilyen jelzés esetén a Nébih az ellenőrzésre történő kiválasztási eljárásban megnöveli a vevő, mint faanyag kereskedelmi lánc szereplő kockázati besorolását.


Friss hírek

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >

2024. november 5, kedd

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye - 97. számú vizsgálat - Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium Főzőkonyha - Nyírbátor

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye - 97. számú vizsgálat - Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium Főzőkonyha - Nyírbátor

Tovább >