2016. december 13-tól kötelező lesz az élelmiszereken a tápértékjelölés

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanács rendelet értelmében 2016. december 13-tól kötelezővé válik a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszereken az alábbi termékek kivételével:

1. Feldolgozatlan termékek, amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak;

2. feldolgozott termékek, amelyeken feldolgozásként kizárólag érlelést végeztek, és amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak;

3. emberi fogyasztásra szánt vizek, beleértve azokat is, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevő a szén-dioxid és/vagy az aromák;

4. fűszernövény, gyógynövény, fűszer vagy ezek keveréke;

5. só és sóhelyettesítők;

6. asztali édesítőszerek;

7. a kávé- és cikóriakivonatokról szóló Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1999/4 számú előírása hatálya alá tartozó termékek, egész vagy őrölt kávébab és egész vagy őrölt koffeinmentes kávébab;

8. olyan gyógynövény- és gyümölcstea, tea, koffeinmentes tea, instant vagy oldható tea vagy teakivonat, koffeinmentes instant vagy oldható tea vagy teakivonat, amely a tea tápértékét nem módosító aromákon kívül egyéb hozzáadott összetevőt nem tartalmaz;

9. erjesztett ecetfélék és ecethelyettesítők, beleértve azokat, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevők az aromák;

10. aromák;

11. élelmiszer-adalékanyagok;

12. technológiai segédanyagok;

13. élelmiszerenzimek;

14. zselatin;

15. dzsemsűrítő anyagok;

16. élesztő;

17. rágógumi;

18. olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek, amelyek legnagyobb felülete 25 cm²-nél kisebb;

19. a végső fogyasztóhoz vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekbe közvetlenül a gyártó által, kis mennyiségben szállított élelmiszer (kistermelői élelmiszerek), ideértve a kézműves élelmiszereket is.”

A tápértékjelölés feltüntetési módja és sorrendje a következő:

Javasolt minimum jelölési mód:

* A rost sort nem kötelező feltüntetni, de javasolt jelölni olyan termékeknél, amelynek van rosttartalma, mert az energiaértékbe bele kell számítani.

A tápértékadatoknak ugyanazon látómezőben kell lenniük és amennyiben elegendő hely van a csomagoláson, akkor táblázatos formában kell feltüntetni.

A megadott értékeknek olyan átlagértékeknek kell lenniük, amelyek a következőkön alapulnak:

a) az élelmiszer előállítója által végzett analitikai vizsgálatok; vagy

b) a felhasznált összetevők ismert vagy tényleges átlagértékeiből végzett számítások; vagy

c) általánosan meghatározott és elfogadott adatokból kiinduló számítások.

A fenti „átlagérték” az az érték, amely a legjobban mutatja az adott élelmiszer által tartalmazott tápanyag mennyiségét, ugyanakkor tükrözi a szezonális eltéréseket, a fogyasztási szokásokat, valamint az egyéb olyan tényezőket, amelyek az aktuális érték változásait okozhatják.

Fontos tehát, hogy nem kötelező minden paraméterre saját vizsgálati adat, az előírás megengedi pl. irodalmi adat felhasználását illetve az interneten elérhető tápanyag adatbázisok is felhasználhatók.

A tápanyagokkal kapcsolatos néhány fontos információ:

•  „szénhidrát”: az emberi szervezet anyagcseréjében átalakuló összes szénhidrát, ideértve a poliolokat is; a szénhidrát értékben a rost értéke nem lehet benne.
• „cukrok”: az élelmiszerekben jelen lévő összes monoszacharid és diszacharid, a poliolok kivételével.
• „poliolok”: a kettőnél több hidroxil-csoportot tartalmazó alkoholok. Ha van a termékben poliol (cukoralkohol), annak mennyiségére külön is szükség van, mivel az energia számolásánál le kell vonni a szénhidrátból, mert eltérő szorzófaktorok vonatkoznak rájuk.
• „fehérje”: „Kjeldahl szerint mért összes nitrogén × 6,25” képlet szerint kiszámított fehérjetartalom.
• „rost”: olyan, legalább három monomeregységgel rendelkező szénhidrát-polimerek, amelyeket az emberi vékonybél nem emészt meg és nem szív fel. A rost értékkel minden esetben számolni kell, abban az esetben is, ha az nincs jelölve a tápértékjelölésben (ugyanis a rost nem kötelező jelölési elem).
• „só” = nátrium x 2,5 (sóegyenérték). Tehát ez a só nem a NaCl mennyiségét jelenti, hanem a termékben levő bármilyen forrásból származó nátriumot figyelembe véve az összes nátrium mennyiségének 2,5-szeresét (pl. vannak Na-tartalmú adalékanyagok is!).

Az energiatartalom számításához szükséges átváltási tényezők a következők, a kJ és a kcal értékét külön-külön kell kiszámítani.

A fentiek alapján a tápértékjelölésben nem szereplő tápanyagokkal is kell számolni, amennyiben az adott termék tartalmaz szerves savakat (pl. citromsav van a termékben), alkoholt illetve szalatrimokat (zsírpótló anyag). A poliolok közül az eritritnek nincs energiaértéke.

Az energiatartalmat a kerekített értékekből javasolt számolni, azokból, amiket a tápértékjelölésen feltüntetnek. A kerekítési szabályokat és a hatóság által is figyelembe veendő toleranciákat az alábbi honlapon elérhető útmutató tartalmazza.

A tápértékjelölést tehát teljes egészében ugyanazon látómezőben kell elhelyezni, viszont a legfontosabb tápértékadatok önkéntes alapon megismételhetők a fő látómezőben azért, hogy a fogyasztók az élelmiszerek megvásárlásakor könnyen láthassák a tápanyag-összetételre vonatkozó lényeges információkat.

Az előre csomagolt termék csomagolásán a következő információkat lehet megismételni:

• energiatartalom vagy
• energiatartalom és a  zsír- és telített-zsírtartalom, cukortartalom, valamint a sótartalom.

Az alábbi honlapon található, havi rendszerességgel kiadásra kerülő élelmiszerekre vonatkozó jogszabálygyűjteményünkben egyéb útmutatók is elérhetők.