Aktuális terv - ITNET 2010-2014

A hazai integrált többéves ellenőrzési terv első alkalommal 2006-ban került összeállításra, amely a 2007-2009. közötti időszakra vonatkozott. Az abban rögzített feladatok végrehajtásáért eredetileg három hatóság volt felelős, azonban a későbbiekben a hatósági tevékenységek közötti átfedések megszüntetése érdekében a kormányzat az élelmiszerek biztonságával, minőségével kapcsolatos ellenőrzések jelentős részét egy szervezet, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatává tette.

Az elmúlt időszakban középpontba került az élelmiszerbiztonság, amely rámutatott arra, hogy különös figyelmet kell fordítani azon folyamatokra (tevékenységekre) is, amelyeknek hatása van vagy lehet az élelmiszerekre. Azaz, nem csak az élelmiszerre közvetlenül ható folyamatokat, mint magát az élelmiszer-előállítást, élelmiszer-forgalmazást, hanem a hatásukat közvetve kifejtő folyamatokat pl. növényvédő-szerek felhasználását, takarmány-előállítást, stb. is számításba kell venni. E felismerés vezetett a "szántóföldtől az asztalig" elv megfogalmazásához, majd az élelmiszerlánc fogalom használatához.

Az élelmiszerláncban a felelősség három fél, a vállalkozó, az állam és a fogyasztó között oszlik meg. Ezek közül az élelmiszerlánc átfogó hatósági felügyeletének biztosítása az állam felelősségi körébe tartozik. A teljes élelmiszerlánc biztonságossága érdekében a felügyeletnek valamennyi, az élelmiszerláncot alkotó folyamatra ki kell terjednie, s ráadásul az egyes folyamatok valamennyi aspektusára.

A szervezeti átalakítás kedvező tapasztalatai valamint az elmúlt években az élelmiszerbiztonság területén végbe ment változások arra mutattak rá, hogy az élelmiszer- és takarmánylánc (a továbbiakban: élelmiszerlánc) szemléletet nem csak a hatósági szervezet, hanem a többéves terv tekintetében is célszerű alkalmazni. Az európai uniós jogszabályok csak az élelmiszerlánc bizonyos aspektusait (élelmiszerbiztonság, takarmánybiztonság, állategészségügy, állatvédelem, növényegészségügy egyes területeit) helyezik a többéves terv hatálya alá, azonban hazánk esetében az élelmiszerlánc-felügyeletet ellátó szervezet struktúrájából adódóan indokolt volt azt a teljes élelmiszerlánc felügyeletére kiterjeszteni.

A hatóság legfőbb átfogó célja a minél tökéletesebb élelmiszerlánc-felügyelet kialakítása, amely képes garantálni az alapvető célok teljesülését. Alapvető célok az emberi egészség, a nemzetgazdaság és az állatok védelme. Ez a fajta felügyelet jóval többet jelent a korábbi ellenőrzési funkciónál, amit talán az a definíció ad vissza legjobban, mely szerint az élelmiszerlánc felügyelet: az élelmiszerláncot alkotó folyamatokra (tevékenységekre) és termékekre irányuló ellenőrzési és intézkedési rendszer. Az intézkedési rendszer megnevezés lényegesen tágabb értelmezést nyert, hiszen a hatóságnál a korábbi intézkedési kötelezettségek mellett olyan új feladatok is megjelentek, mint pl. vállalkozók képzése, részvétel a helyes gyakorlatok kialakításában, kockázat kommunikáció stb., amelyek a korábbiaktól eltérő vagy új gyakorlat bevezetését követelik meg.

Az élelmiszerlánc felügyelet tökéletesítése megkívánja az összefüggések mélyebb szintű megértését és nyomonkövetését, ami rámutat a tervek összehangolásának szükségességére. Ugyanakkor az élelmiszerlánc felügyelet tökéletesítése önmagában, mint cél túl általános, ezért azt részleteiben ki kell fejteni, illetve részcélokat kell meghatározni. 2008 során több szakmai munkacsoport felkérésével SWOT analízis készült a külső és belső környezet átvilágításával, az egyes szolgálatok és szakterületek vonatkozásában. Az elemzés eredményeként egy célhalmaz került meghatározásra, amely öt olyan feltételt azonosít, amely a hatósági tevékenység hatékonyságát leginkább befolyásolja. Az azonosított feltételek tulajdonképpen azokat a fejlesztési irányokat határozzák meg, amelyek javításával az élelmiszerlánc felügyelet javítása vagy tökéletesítése mozdítható elő.

A 2010-2014 közé eső időszakban az öt fejlesztési terület, valamint azon belül a céljavaslatok az alábbiak szerint alakultak:

1. Megfelelő szabályozás
   1. integrált, ellentmondásmentes, egyértelmű jogszabályi környezet kialakítása, egységes nómenklatúrával;
   2. szakmai joganyag egységes kiadása, elérhetősége;
   3. egységes és rendezett utasítások, valamint az adminisztratív környezet fejlesztése (pl. egységesített iratminták);
   4. egyértelmű, a szervezeti felépítést tükröző feladat leosztás;

2. Megfelelő technikai háttér

1. informatikai alrendszerek fejlesztése, használhatóságuk növelése;
2. a jogi keretek figyelembe vételével könnyítés az adminisztrációs terheken (pl. jelentések vonatkozásában);
3. mind a területen, mind a központban mobil munkavégzés lehetőségének biztosítása;
4. ügyfelek számára elektronikus ügyintézés lehetősége;

3. Jól felkészült szakemberek

1. egységes szakmai továbbképzési rendszer kialakítása;
2. e-learning rendszer kiépítése;
3. belső információáramlás hatékonyabbá tétele, információhoz való könnyebb hozzáférés elősegítése;
4. az élelmiszerlánc szakterületeit érintő egyetemi, főiskolai képzésben való aktív részvétel;
5. feladatok által támasztott igénynek megfelelő munkaerő alkalmazása;
6. célzott vezetőképzés;

4. Hatékony munkaszervezés

1. egységes és közvetlen utasítási lánc;
2. átlátható és kiszámítható tervezési rendszer működtetése;
3. a kiemelt – ITNET-ben rögzített – célokra humánerőforrás biztosítása;
4. hatóságokkal való együttműködés fejlesztése;
5. éves fejlesztési terv készítése;
6. összehangolt éves operatív ellenőrzési és monitoring terv kialakítása;
7. éves képzési program összeállítása;
8. éves felülvizsgálati program készítése;

5. Korszerű módszerek

1. szakmai, jogi, pénzügyi, informatikai, kommunikációs stratégia-alkotás;
2. kockázat alapú tervezési modell és moduláris rendszerű, kockázatbecslésen alapuló monitoring tervezés minél szélesebb körű bevezetése, alkalmazása (2013 végéig);
3. szakmai és civil szervezetek bevonása az ellenőrzésekbe;
4. adatelemzést széleskörűen támogató integrált adatgyűjtési rendszer;
5. minőségirányítási rendszer bevezetése;
6. fogyasztók, vállalkozók képzése, tájékoztatása;
7. folyamatos (nem csak élelmiszerlánc eseményhez köthető) média jelenlét;
8. szerepünk nemzetközi kapcsolatokban történő erősítése, illetve EU elnökségre való szakmai felkészülés.