Felügyeleti díjjal kapcsolatos általános kérdések

  • Kire vonatkozik a felügyeleti díj?

    Azon személyek vagy vállalkozások, akik az élelmiszerlánc felügyelet hatálya alá tartozó tevékenységet végeznek Magyarország területén, díjat kötelesek fizetni. A részletes tevékenység listát tájékoztató jelleggel az itt elérhető táblázatban találja  a tevékenység TEÁOR kódjával.

    Bizonyos tevékenységeken belül előfordulhat, hogy csak egyes termékekhez/szolgáltatásokhoz kapcsolódik felügyeleti díj kötelezettség.

  • Minden bevétel felügyeleti díjköteles?

    A díj alapja kizárólag az élelmiszerlánc felügyelet hatálya alá tartozó tevékenységekből származó árbevétel. A felügyeleti díjköteles tevékenységek TEÁOR besorolás szerinti listáját tájékoztató jelleggel az itt elérhető táblázatban találja meg.A felügyeleti díj bevallás határideje május 31. A bevallás alapján megállapított díjat két egyenlő részletben kell befizetni tárgyév július 31-ig, illetve tárgyévet követő év január 31-ig.

  • Milyen határidők vonatkoznak a felügyeleti díjra?

    A felügyeleti díj bevallás határideje május 31. A bevallás alapján megállapított díjat két egyenlő részletben kell befizetni tárgyév július 31-ig, illetve tárgyévet követő év január 31-ig.

  • Az adatokat ezer Ft-ban vagy forintban kell megadni?

    Ezer forintra kerekítve, ahogy gazdasági társaságok esetében a beszámoló készül. Kérjük, erre feltétlenül figyeljen, hiszen ha forintban írja be az adatait, a program ezerszeres fizetési kötelezettséget számol!

Regisztráció és változásbejelentés

  • Mi a teendő, ha megváltoztak a cég/egyéni vállalkozó/magánszemély adatai? Milyen adatváltozásokat kell bejelenteni a NÉBIH felé?

    Az ügyfél köteles 15 napon belül bejelenteni – T1M adatlapon –, ha az adataiban (név, cég elnevezése, lakóhely, székhely) változás áll be. Az adatlapot postai úton vagy pedig emailben tudja megküldeni Hivatalunk részére, az alábbi elérhetőségek valamelyikére:
    NÉBIH, 1525 Budapest, Pf. 121.
    felugyeletidij@nebih.gov.hu

    Szintén bejelentésre kötelezett a gazdasági társaság/egyéni vállalkozó, ha csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alá kerül, valamint ha jogutódlással vagy jogutód nélkül megszűnik. Kérjük, ilyen esetekben küldje meg a felugyeletidij@nebih.gov.hu email címre az ezzel kapcsolatos dokumentumok másolatát.

    Amennyiben Ön MVH regisztrációs számmal rendelkezik, a Magyar Államkincstártól kell kérnie az adatmódosítást G1010-01 vagy G1020-01-es lap (letölthető a Magyar Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu oldaláról) megküldésével, a honlapjukon szereplő tájékoztatás szerint.

  • Nem sikerül belépnem az Ügyfélprofil oldalra (https://upr.nebih.gov.hu/login). Mi a teendőm?

    Javasoljuk, hogy a belépéshez készítse elő személyi igazolványát, vagy lépjen be a https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu oldalon a saját adatai megtekintéséhez.
    Fontos, hogy a belépés során a fent említett helyeken szereplő adatokkal megegyező információkat adjon meg!
    Például:
    - névként a viselt nevét írja be, ne a születési nevét.
    - születési helynél nem elegendő a „Budapest” megadása, ha a személyi igazolványán „Budapest 06” szerepel.

    Kérdés esetén keresse fel a NÉBIH ügyfélszolgálatát a következő elérhetőségek valamelyikén:
    Telefonszám: 06-1/336-9024
    E-mail: felugyeletidij@nebih.gov.hu

     

Meghatalmazással kapcsolatos kérdések

  • Már létezik korábbi meghatalmazotthoz tartozó meghatalmazás. Hogyan töröljük az előző meghatalmazást?

    Két lehetőség van a meghatalmazás törlésére:

    1) A korábbi meghatalmazott az Ügyfélprofil rendszerbe belépve a Meghatalmazások menüben törli az eddigi meghatalmazást.

    2) A meghatalmazó megküldi a meghatalmazás törlésére vonatkozó, cégszerűen aláírt kérelmét az alábbi elérhetőségek valamelyikére:
    NÉBIH, 1525 Budapest, Pf. 121.
    felugyeletidij@nebih.gov.hu

  • Elkészítettem a meghatalmazást, mikor tudom beadni a bevallásomat?

    A bevallás elkészítéséhez aktív, a bevallási rendszer használatára feljogosító meghatalmazással kell rendelkeznie. Az Ügyfélprofil rendszerben elkészült meghatalmazását mihamarabb küldje meg a Hivatal postafiók címére: NÉBIH, 1525 Budapest, Pf. 121. Kollégáink a hiánytalanul beérkező meghatalmazásokat aktiválják, melyről Ön emailben tájékoztatást kap, valamint az Ügyfélprofil Meghatalmazás menüjében is nyomon követheti a meghatalmazások állapotváltozását. Amint aktív lesz a meghatalmazása, az Ügyfélprofil felület jobb felső sarkában lévő legördülő menüből ki tudja választani a meghatalmazóját, majd az Ügyintézés menü Élelmiszerlánc-felügyeleti díj Bevallási Rendszer pontjában elkészítheti bevallását.
  • Az Ügyfélprofil felületen meghatalmazásom Törölt állapotú. Mit tehetek?

    Azon meghatalmazások, amelyek az elkészítésüktől számított 60 napon belül nem érkeznek meg postai úton a Hivatal címére, a rendszerből automatikusan törlésre kerülnek. Ilyenkor az ügyintézéshez egy új meghatalmazás elkészítése szükséges.
  • Kell-e ügyvezetőként meghatalmazást készítenem a cégemre, ha az én ügyfélkapumon belépve készül a bevallás?

    Igen. Cégek, szervezetek esetében minden esetben szükséges meghatalmazást készíteni egy magánszemély részére.

  • Meghatalmazottként elegendő-e a felügyeleti díj bevallás elkészítéséhez, hogy rendelkezem a NAV-nál adóügyek intézésére vonatkozó állandó meghatalmazással?

    Amennyiben meghatalmazottként szeretne eljárni a Hivatalunknál, mindenképpen szükséges a NÉBIH Ügyfélprofil rendszerében felügyeleti díj bevallásra vonatkozó meghatalmazást készíteni. A meghatalmazás aláírt, eredeti példányát papír alapon kérjük megküldeni a felügyeleti díj bevallásra kötelezett cég/szervezet képviselőjének aláírási címpéldány másolatával együtt az alábbi címre: NÉBIH, 1525 Budapest, Pf. 121.

Bevallással kapcsolatos kérdések

  • Hogyan kell a bevallást elkészíteni?

    Az Ügyfélprofil rendszerbe (https://upr.nebih.gov.hu/login) való belépés után a jobb felső sarokban lévő legördülő menüből kiválaszthatja, hogy saját jogon vagy meghatalmazója nevében kíván-e eljárni. Ezután az Ügyintézés pontban az Élelmiszerlánc-felügyeleti díj Bevallási Rendszerre kattintva elkészítheti bevallását.

  • Mi alapján készítsem el a bevallásomat?

    A 2008. évi XLVI. törvény 47/b § (3) alapján a felügyeleti díj alapja az előző naptári évi értékesítés nettó árbevétele. Tehát a 2018. évi élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallás alapja a 2017-es naptári évi felügyeleti díj köteles tevékenységből származó nettó árbevétel lesz.

  • Hogyan tudom a bevallást törölni?

    Amennyiben a bevallás beküldése után szembesült azzal, hogy bejegyzett tevékenysége nem tartozik a felügyeleti díj köteles tevékenységek körébe, lépjen be a bevallási felületre, keresse meg az érintett bevallást, majd 50 karakteres indoklás megtételét követően lehetősége van a bevallását visszavonni.
  • A „Bevallás beküldése” gombbal elküldtem bevallásomat, de szeretnék benne javítani. Mi a teendő?

    Amennyiben bevallását korrigálni kívánja, vissza kell lépnie a bevalláshoz, és a változtatást a bevallási felület alján található megfelelő gomb megnyomásával és indoklás megadásával kezdeményezheti.  A bevallás visszavonását csak akkor indítsa el, ha egyáltalán nem kellett volna bevallást beadnia – még 0 Ft fizetési kötelezettséggel sem –, minden egyéb esetben kérjük, a bevallás helyesbítése funkciót használja. Ha bevallási kötelezettségének még egyáltalán nem tett eleget, új bevallásának rögzítésére és beküldésére változatlan módon lehetősége van.

  • Mi történik a bevallás helyesbítése/visszavonása után?

    A bevallás helyesbítése vagy visszavonása után az új – helyesbítő vagy sztornó – bizonylatot néhány nap elteltével tudja letölteni a felületről külön értesítés nélkül. A helyesbítő vagy sztornó bizonylat az eredeti bizonylattal együttesen érvényes, azaz együttesen mutatja ki fizetési kötelezettséget.

  • Az elkészített bevallást fel kell-e tölteni a www.magyarorszag.hu oldalon található tárhelyre?

    Nem, a bevallást a NÉBIH honlapján kell elkészíteni és a „bevallás beküldése” gombra kattintva kerül elküldésre.

  • Miért lett a bevallásom állapota „Hivatal által beadott”?

    A Hivatal által hatósági eljárás alá vont időszakokra vonatkozó bevallásokat a továbbiakban az ügyfél nem helyesbítheti /vonhatja vissza. Ilyen esetekben a bevallás helyesbítését/visszavonását a Hivatal végzi el, a hatósági eljárás során készült határozat jogerőre emelkedését követően.

Fizetéssel-utalással kapcsolatos kérdések

  • Hogyan kell a felügyeleti díjat megfizetni?

    A felügyeleti díjat átutalással, a 10032000-00289782-30006016 számú célszámlára kell utalni, amely nem azonos a NÉBIH bankszámlaszámával, ahová például az eljárási, igazgatási díjakat szükséges megfizetni.

    A felügyeleti díj megfizetésére  2015. évtől  a szokásos elektronikus átutalás mellett  lehetőség  nyílik az EFER, azaz Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül megvalósított házibankos fizetési mód  választására az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallási felületén.

    Az átutalás közlemény rovatában tüntesse fel a befizetésre kötelezett adószámát (amennyiben cégről, szervezetről van szó), adóazonosító jelét (amennyiben egyéni vállalkozóról, őstermelőről beszélünk), és a letöltött pénzügyi bizonylat számát.

  • Honnan lehet letölteni a fizetési értesítőt (pénzügyi bizonylatot)?

    A pénzügyi bizonylat letöltéséhez - ugyanúgy, mint a bevallás kitöltésekor - a honlap Ügyfélprofil felületén kell belépnie a bevallási rendszerbe. Az adott évi bevallásra kattintva, a Bizonylatok pontban a fizetési értesítők pdf-formátumban letölthetőek.
    A nullás bevallásokról a rendszer nem állít ki bizonylatot.
  • Hogyan kell a felügyeleti díjat külföldről indított utalás esetén kezdeményezni?

    Külföldről indított élelmiszerlánc-felügyeleti díj utalásnál szükséges az alábbi kiegészítő adatokat megadni.
    IBAN: HU95 1003 2000 0028 9782 3000 6016
    SWIFT-kód: MANEHUHB
    A számlatulajdonos bankja: Magyar Államkincstár (Hungarian State Treasury), 10032000-00289782-30006016
  • A felügyeleti díj bevallását és befizetését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a NÉBIH fogja ellenőrizni?

    A felügyeleti díj bevallását és befizetést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal fogja ellenőrizni, egyes adatok azonban egyeztetésre kerülhetnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal.

  • Nincs saját bankszámlaszámom. Milyen számlaszámot írjak a bevallásba?

    A felügyeleti díj befizetése csak átutalással lehetséges, tehát számlaszám megadása a bevallás során mindenképpen szükséges. Amennyiben Önnek nincs bankszámlaszáma, akkor is fontos, hogy az a bankszámlaszám kerüljön beírásra, amiről a díjat utalni fogják (ez lehet a legközelebbi hozzátartozó, vagy a könyvelő cég bankszámlaszáma). Fontos, hogy a NÉBIH nem fér hozzá a megadott számlához, a bevallásban megadott számlaszám mindössze a beérkező összegek és a bevallások összerendelését könnyíti meg. A felügyeleti díjat csekken vagy készpénzes befizetéssel nem lehetséges rendezni.

  • Hova kell beállítani a könyvelésben a felügyeleti díjat? Mi lesz a számviteli bizonylat? Kapok számlát a felügyeleti díjról?

    Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a könyvelésben - mint jogszabályon alapuló hatósági díjat - az anyagjellegű ráfordításokon belül lévő egyéb szolgáltatások között kell kimutatni.
    Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról a Hivatalnak – a hatályos jogszabályok szerint – nem áll módjában számlát kiállítani. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159.§ (1) bekezdése szerint számla kibocsátási kötelezettség terheli az adóalanyt, ha a 2 § a) pontja szerinti gazdasági tevékenységet végez. A felügyeleti díj a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal  közhatalmi tevékenységével kapcsolatos bevétel, mely nem minősül gazdasági tevékenységnek a törvény 7.§-a szerint, így számla kibocsátási kötelezettség nem áll fenn. A felügyeleti díj elszámolását a bevallásból letölthető FIZETÉSI ÉRTESÍTŐ (bizonylat) alapján kell elvégezni.

Egyéni vállalkozókkal kapcsolatos kérdések

  • A KATA adózóknak mi alapján szükséges a díjat bevallani?

    Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B §.(3) alapján a felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi értékesítési nettó árbevételének 0,1%-a.
    Azon mikrovállalkozások (egyéni vállalkozó, kistermelő, őstermelő, társas vállalkozás) melyek elsődlegesen végső fogyasztó számára értékesítenek, választhatnak a tételes bevallás (0,1%) alapján számított díj, vagy  az évi húszezer forintos átalány megfizetése között.

  • Korábban folytatott felügyeleti díj köteles tevékenységet, de jelenleg ezt szünetelteti. Kell-e bevallást készítenie és felügyeleti díjat fizetnie?

    A bevallási és díj fizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha jelenleg szünetelteti a felügyeleti díj köteles tevékenységet. A 2008. évi XLVI. törvény 47/B § (3) alapján a felügyeleti díj alapja az előző naptári év értékesítés nettó árbevétele. Amennyiben előző naptári évben árbevétele nem keletkezett, nullás bevallást kell készítenie.

  • Megszüntettem az egyéni vállalkozói tevékenységemet, be kell jelentenem ezt a tényt?

    Igen, a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni a megszűnés tényét, valamint meg kell küldeni a megszűnést igazoló irat másolatát az alábbi elérhetőségek valamelyikére:
    NÉBIH, 1525 Budapest, Pf. 121.
    felugyeletidij@nebih.gov.hu

Társas vállalkozásokkal kapcsolatos kérdések

  • Társaságunk átalakulással jött létre. Hogyan kell a bevallást elkészíteni?

    A bevallást a jogutódlás általános szabályainak figyelembe vételével kell összeállítani.

  • Az export értékesítés nettó árbevételét levonhatom felügyeleti díj köteles bevételekből? Csak a belföldi értékesítés bevétele után kell felügyeleti díjat fizetni?

    Nem. A bevallásban az eredmény-kimutatás „értékesítés nettó árbevétele” sorából kell kiindulni, amely magában foglalja a belföldi és az export értékesítés nettó árbevételét is. A törvény hatálya alá tartozó tevékenység(ek) esetében a díj alapját képezi a teljes nettó árbevétel, függetlenül attól, hogy belföldi vagy export értékesítésből realizálódott.

  • Kizárólag áfa regisztrációval rendelkező, nem magyar illetőségű cég kötelezett felügyeleti díj bevallásra?

    Az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIV. törvény alapján 2017. június 16-tól felügyeleti díj bevallására és megfizetésére kötelezettnek minősül az, aki nem magyarországi illetékességű, de Magyarország területén az Éltv. 47/B. § (2) bekezdés szerinti tevékenységet végez és a 38/B. § szerinti FELIR azonosítóval rendelkezik, továbbá az állami adóhatóságnál regisztrált általános forgalmi adóalanynak minősül.

  • Az Éltv. 2017. június 16-ai módosítása alapján mikor és hogyan kell az áfa regisztrált cégeknek első alkalommal bevallást készíteniük?

    A törvénymódosítás hatályba lépését követően az első beadandó bevallás a 2018-as élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallás lesz, melynek alapja a 2017-es naptári év nettó árbevétele, azaz a 2017.01.01-12.31. között realizált árbevétel képezi a 2018-as fizetési kötelezettség számítási alapját. Az első bevallást 2018. május 31-ig kell benyújtani.
  • Év közben szűnt meg a(z) egyéni/társas vállalkozás, gazdálkodó szervezet. Be kell fizetnem a felügyeleti díj második részletét is?

    Igen, a díj második részletének megfizetése kötelező, tekintettel arra, hogy a felügyeleti díj éves díj, és a két részletben történő fizetés lehetősége a fizetéskönnyítést szolgálja.

Egyéb kérdések

  • Az élelmiszerbolti kiskereskedőknek, akik csakis és kizárólag más adóalany által forgalomba hozott élelmiszerekkel kereskednek, miért kell élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetni?

    Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 2. § (2) szakasza alapján felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki – többek között – élelmiszert hoz forgalomba.

    Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete 2. cikk 6. pontja alapján: „forgalmazó: az a természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, a gyártón és az importőrön kívül, aki forgalmazza a terméket.”

    Tehát a forgalmazás alatt értékesítést kell érteni, így az élelmiszerlánc minden „köztes” (tehát a gyártó és a végső felhasználó közötti) tagjára vonatkozóan fennáll a felügyeleti díj bevallás készítési és fizetési kötelezettség.

  • A költségvetési szervek is fizetnek felügyeleti díjat?

    Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályairól szóló rendelet szerint az éves nettó árbevétel alatt a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből befolyt árbevételét kell érteni.

    Ez alapján, ha egy költségvetési intézmény valamely, az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó tevékenységéből  származó bevétele az alaptevékenységen belül realizált intézményi működési bevételként kerül könyvelésre, azt az intézmény fenntartására fordítja, akkor a tevékenységből származó bevétel nem felügyeleti díj köteles. Azonban a költségvetési intézmények által folytatott vállalkozási tevékenység keretében történt áruértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás a díj hatálya alá tartozó bevételei után felügyeleti díjat kell fizetni.

  • Egyházakra, illetve egyházi intézményekre, szervezetekre hogyan vonatkozik a felügyeleti díj fizetési kötelezettség?

    Az e körbe tartozó szervezeteknek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 22. §. (2) bekezdésében felsorolt feladatokra nem kell felügyeleti díjat fizetni, csak ha az élelmiszerlánc-felügyelet hatálya alá tartozó tevékenységet vállalkozási-gazdasági tevékenységük keretében végzik.

  • Családi gazdaság esetén, amennyiben az egy főre eső árbevétel meghaladja a 8 millió forintot, kinek és mi alapján kell bevallást készítenie?

    Ebben az esetben a családi gazdaság minden tagja köteles bevallást készíteni az árbevétel ráeső részéről.

  • Kell-e bevallást tennie annak az őstermelőnek, akinek az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg?

    Ebben az esetben nem kell bevallást készíteni.

  • Kell-e bevallást készíteni annak, akinél a felügyeleti díj nem éri el az 1000 forintot?

    Ettől függetlenül a bevallási kötelezettség fennáll, díjfizetési kötelezettség viszont nem keletkezik.

  • Ki minősül mikrovállalkozásnak, kisvállalkozásnak?

    A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § alapján:

    „(2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
    a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
    b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
    (3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
    a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
    b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.”

  • Mi minősül napi fogyasztási cikknek?

    A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 1. § 18a. pontja alapján napi fogyasztási cikk:

    A vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél.