AGROmashEXPO 2016 – Kiskultúrák hatékonyabb védelme

Az AGROmashEXPO kiállítás utolsó napján a kiskultúrák növényvédelmének problémáiról, és az azokra adott hatósági megoldásokról beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növény- és talajvédelmi elnökhelyettese.

A növényi kiskultúrákat a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről szóló 89/2004-es FVM-rendelet 7. melléklete sorolja föl:oda tartoznak többek közt a héjasok, a bogyósok, a kabakosok és a káposztafélék nagy része. Ezeket a növényeket kis területen termesztik, növényvédőszer-felhasználásuk is kicsi, nem hoznak elég bevételt a gyártóknak. Márpedig egy növényvédő szer engedélyeztetése nagy munka, magas költségekkel, és ezért nagy profitigénnyel. Ez az ellentmondás az egész világon megnehezíti a kiskultúrák termesztését, mert nincs elég hatékony növényvédő szer, amivel megóvhatnák azokat a károsítóktól.

Az Európai Unió is fölismerte ezt a problémát, de egyelőre lassan halad a közösségi megoldás. A magyar hatóság gyorsabban reagált, és néhány éve technológiafejlesztésbe kezdett. Ehhez szakmai szervezetek (FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, megyei növényvédelmi szolgálatok) javaslatai alapján, meglévő adatokra és saját vizsgálatokra alapozva igyekeznek kiterjeszteni az ajánlott készítmények engedélyét. Két alapvető követelmény, a hatékonysági vizsgálatok és a szermaradék adatok alapján lehet eldönteni, hogy az adott kultúrában megkaphatja-e az engedélyt a szer. Ha nincs elég adat a gyártónál vagy az uniós társhatóságoknál, saját szabadföldi kísérleteket kell beállítani. Két év eredménye alapján adható ki a módosított engedély.

A munka megkezdése óta folyamatosan bővül a kiskultúrákban is használható növényvédő szerek köre, 2012-ben 6, majd sorban 19, 32 és 28 készítmény vált az eredetinél szélesebb körben felhasználhatóvá.

(Fotó: Prág Ferenc)

Forrás: magyarmezogazdasag.hu