Állatkarantén-létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények
A hatályos jogszabályok* szerint az ún. tartott szárazföldi állatok (szarvasmarha, sertés, juh/kecske, ló, baromfi, fogságban tartott madár) számára külön erre a célra kialakított EU-s karanténlétesítményeknek, valamint azok üzemeltetőinek számos feltételnek kell megfelelniük. Az egyik legfontosabb rendelkezés, hogy a működni kívánó létesítmények felelőseinek engedélykérelmet kell benyújtaniuk a területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-felügyeleti és állategészségügyi hatáskörben eljáró főosztályához, ugyanis az engedély megszerzése előtt nem kezdhető meg a tevékenység.
2022.11.16
A korábban kiadott karanténlétesítményre vonatkozó engedélyek továbbra is érvényesnek tekinthetők, amennyiben megfelelnek az új kötelezettségeknek. A tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007 FVM rendelet alapján a karantén típusú létesítményeket a Tenyészet Információs Rendszerbe továbbra is be kell jelenteni. További információ: https://portal.nebih.gov.hu/enar
FIGYELEM! Az engedélyezési eljárás a 2008. évi XLVI. Éltv 34. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén) létesítmények esetében kötelező.
A 2016/429/EU rendelet 96. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felelős személyeknek a létesítményeik engedélyezésének a 94. cikk (1) bekezdése és a 95. cikk a) pontja szerinti kérelmezése céljából az alábbi információkat kell benyújtaniuk az illetékes hatóság számára:
a) a felelős személy neve és címe;
b) a létesítmény helye, valamint a berendezések és építmények leírása;
c) a létesítményben található, az engedélyezés szempontjából releváns tartott szárazföldi állatok kategóriái, fajai és száma;
d) a létesítmény típusa;
e) a létesítmény egyéb, az általa jelentett kockázat meghatározásához fontos jellegzetességei.
A tartott szárazföldi állatok* számára kialakított karanténlétesítmények engedélyezésére vonatkozó részletes követelményeket az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019/2035/EU felhatalmazáson alapuló rendelete határozza meg.
A 2019/2035/EU rendelet 14. cikke határozza meg a főemlősöktől eltérő, tartott szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítmények engedélyezésére vonatkozó követelményeket:
A karanténlétesítmények engedélyezésére vonatkozó, 14. cikkben említett részletes követelményeket a 2019/2035/EU rendelet I. mellékletének 8. része tartalmazza.
Felelős személy kötelezettségei:
A 2019/2035/EU rendelet 15. cikkében foglaltak alapján a tartott szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítmények felelős személyeinek kötelezettségei az alábbiak:
a) meghozni az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a létesítményben található megfelelő létesítményekben vagy egy laboratóriumban állategészségügyi kórbonctani vizsgálatokat lehessen végezni;
b) szerződés vagy más jogi eszköz útján igénybe venni egy létesítmény állatorvosának a szolgáltatásait, aki az alábbiakért felelős:
i. a létesítmény által végzett tevékenységek, valamint a 14. cikkben meghatározott, karanténlétesítmények engedélyezésére vonatkozó követelményeknek való megfelelés felügyelete;
ii. az I. melléklet 8. részének 2. a) pontjában említett járványfelügyeleti terv szükség szerinti, de legalább éves felülvizsgálata.
Nyilvántartásvezetési kötelezettség:
A 2019/2035/EU rendelet 31. cikke a főemlősöktől eltérő, tartott szárazföldi állatok számára kialakított karanténlétesítmények felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettségeit az alábbiak szerint határozza meg:
A tartott szárazföldi állatok* számára kialakított karanténlétesítmények felelős személyeinek a következő információkat kell rögzíteniük:
a) a létesítményben tartott állatok becsült kora, valamint neme;
b) az állatokat ki- és berakodó szállítóeszközök rendszáma vagy nyilvántartási száma, valamint a szállító egyedi nyilvántartási száma, amennyiben van ilyen;
c) járványfelügyeleti terv végrehajtására és annak eredményeire vonatkozó adatok;
d) klinikai és laboratóriumi, valamint post mortem vizsgálatok eredményei;
e) a betegségekre fogékony állatok vakcinázására és kezelésére vonatkozó adatok;
f) adott esetben az illetékes hatóság által az elkülönítési vagy karanténidőszak alatt végzett megfigyelésekkel kapcsolatban adott utasítások.
A gazdasági szereplőknek minden változásról és a tevékenység megszüntetésekor tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot.
FIGYELEM! A FELIR-TIR rendszer mellett a TRACES-NT rendszerbe az engedélyezett létesítmények referencia listájára is fel kell kerülnie a karanténlétesítményeknek. További információ a TRACES-NT rendszerről: https://portal.nebih.gov.hu/traces-allat
A rendeletek hatályos változatát az EUR-Lex oldalon olvashatják.
*Tartott szárazföldi állatnak nevezi a jogszabály az ember által kereskedelmi célból tartott szárazföldi állatokat, mint amilyenek a gazdasági haszonállatok, vagy a kereskedelmi célból tartott szárazföldi állatok, kivéve főemlősök
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) talajvédelmi törekvése, hogy bemutassa a lakosságnak hazánk talajainak sokszínűségét, a talajművelési és tápanyag-gazdálkodási szokásokat, valamint felhívja a figyelmet a talajegészség megőrzésének fontosságára. A hivatal a lakosság véleményét is várja: az érdeklődők a Nébih kérdőívét július 20-ig érhetik el.
Tovább >2024. július 1-től a fásításban tervezett fakitermeléseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus felületén kell bejelenteniük az érintetteknek.
Tovább >EU tagállamon belüli vagy más tagállamba történő élőállat mozgatására engedélyezett „körülhatárolt létesítmények” („Állatkert/Laboratórium”)
A korábbi 92/65/EGK irányelv „engedélyezett szervezet, intézmény, központ” vonatkozó uniós szabályok helyett a 2019/2035/EU rendelet szerinti „körülhatárolt létesítmény” („confined establishment”)- megnevezés vált hatályossá.
Körülhatárolt létesítményként működni kívánó létesítmények („EU állatkert”, „EU laboratórium”, korábban: 92/65/EGK irányelv alapján engedélyezett szervezetek, központok)
A szabályozás alapján a körülhatárolt létesítményként működni kívánó létesítmények üzemeltetőinek engedély kérelmet kell benyújtaniuk. Az engedély megszerzése előtt nem kezdhető meg a tevékenység. A „körülhatárolt létesítmény” engedélyezés feltétéleit a 2035/2019/EU rendelet* tartalmazza.
*A 2023/2019/EU I. melléklet 9. rész 1 (a) bekezdés magyar fordítása hibás!
A szárazföldi állatokat tartó létesítmények „körülhatárolt létesítmény” minősítésének engedélyezése:
Azon szárazföldi állatokat tartó létesítmények „körülhatárolt létesítmény” minősítésének engedélyezése során, amelyekből az állatokat ugyanazon tagállamon belül vagy más tagállamba szándékozzák mozgatni, az illetékes vármegyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró főosztálnyak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a létesítmény megfelel a 2019/2035/EU rendelet 17. cikk, a 32. cikk, és az I. melléklet 9. részben meghatározott követelményeknek (nyilvántartás-vezetés, szerződés állatorvossal, járványfelügyeleti terv, karantén, stb.)
Illetékes hatóság kereső: https://kormanyhivatalok.hu/
*Csak olyan tartott szárazföldi állatokat fogadhatnak be, amelyek a faj szempontjából releváns betegségeknek megfelelő ideig karanténban voltak, amennyiben a körülhatárolt létesítményektől eltérő létesítményekből származnak; (FIYGELEM! *A 2023/2019/EU I. melléklet 9. rész 1 (a) bekezdés magyar fordítása hibás!) Amennyiben körülhatárolt létesítményből jönnek, úgy nem szükséges ez az előzetes karanténozás.
Csak olyan főemlősöket fogadhatnak be, amelyek ugyanolyan szigorú szabályoknak felelnek meg, mint az Állategészségügyi Világszervezet által kiadott Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe (OIE-Kódex) 2018. évi kiadásának 6.12.4. cikkében említett szabályok;
Szükség esetén megfelelő karanténlétesítményeket kell biztosítani a más létesítményekből behozott tartott szárazföldi állatok számára.
A gazdasági szereplőknek minden változásról és a tevékenység megszüntetésekor tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot.
FIGYELEM! A 2016/429/EU rendelet 101. cikkének megfelelően a TRACES-NT rendszerbe is fel kell kerülnie az engedélyezett létesítményeknek, így a „körülhatárolt létesítményeknek” is.
Korábban az ezen feltételek szerint engedélyezett szervezetek, központok listáját (a 92/65/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdés c) pontja alapján) minden tagállam a honlapján tett közzé. A hazai lista:
https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/51531346/Korulhatarolt+letesitmenyek.pdf
Hosszú távon e lista megszűnik, és kizárólag a TRACES-NT rendszerben kerül nyilvántartásra a „körülhatárolt létesítmények” listája
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) talajvédelmi törekvése, hogy bemutassa a lakosságnak hazánk talajainak sokszínűségét, a talajművelési és tápanyag-gazdálkodási szokásokat, valamint felhívja a figyelmet a talajegészség megőrzésének fontosságára. A hivatal a lakosság véleményét is várja: az érdeklődők a Nébih kérdőívét július 20-ig érhetik el.
Tovább >2024. július 1-től a fásításban tervezett fakitermeléseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus felületén kell bejelenteniük az érintetteknek.
Tovább >Patások összegyűjtését végző létesítmények engedélyezésének feltételei
Idén áprilistól megváltoztak a patások gyűjtőállomására, kereskedő telephelyére vonatkozó uniós szabályok. Sorra vesszük a legfontosabb tudnivalókat, szabályokat.
A szabályozás alapján mostantól a 2016/429/EU rendelet alapján az „összegyűjtés” fogalma a tartott szárazföldi állatok több létesítményből történő összegyűjtése az adott állatfajra vonatkozóan előírt minimum tartózkodási időnél rövidebb időszakra vonatkozik, a „minimum tartózkodási idő” pedig az a legrövidebb idő, amely alatt biztosítani lehet, hogy az adott létesítménybe bekerült állatok egészségi állapota ne legyen rosszabb, mint az említett létesítményben tartott állatok egészségi állapota.
Általános szabályok:
• Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. FM rendelet (ÁSZ) (nagylétszámú állattartó telepre vonatkozó feltételek)
• A tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. FVM rendelet (TIR rendelet, TIR bejelentés egyelőre, mint „EU gyűjtőállomás”)
• Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. XLVI. tv. (Éltv.)
• A fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről 2016/429/EU rendelet (2021. április 21-től kötelezően alkalmazandó „Állategészségügyi rendelet”)
Állatjelölést szabályzó rendeletek:
• 99/2002. FVM rendelet – szarvasmarhafélék
• 182/2009. FVM rendelet- juh és kecskefélék
• 83/2015. FM rendelet- sertésfélék
Élőállat szállítási szabályok:
• Az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről szóló 54/2004. FVM rendelet
• A Tanács 2005/1/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról
• Az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló 87/2007. VM rendelet
• Az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatok és keltetőtojások Unión belül történő mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2020/688/EU rendelet (2021. április 21-től kötelezően alkalmazandó
• az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019/2035/EU felhatalmazáson alapuló rendelete
Élelmiszertermelő állatok gyógykezelése
• az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. FVM rendelet
A létesítményre vonatkozó konkrét szabályok:
• Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. FM rendelet (ÁSZ) (nagylétszámú állattartó telepre vonatkozó feltételek) 1.függelékben, 2. függelék foglalt vonatkozó feltétételek
• az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019/2035/EU felhatalmazáson alapuló rendelete – I. melléklet 1. rész (2021. április 21-től kötelezően alkalmazandó)
Patások összegyűjtésére engedélyezett létesítmények felelős személyére vonatkozó nyilvántartási kötelezettsége a
2016/429/EU rendelet 105. cikk alapján nyilvántartásba vétel (engedélyezett létesítmény felelős személye, a létesítménytől független felelős személyek) és a
2019/2035/EU rendelet 1. cikk (11) bekezdés alapján történik.
TRACES rendszeren történő regisztráció
Minden engedélyezett patás gyűjtőállomást regisztrálni szükséges a TRACES rendszerben a 2019/1715/EU rendelet alapján, mivel a TRACES (IMSOC) rendszer "Létesítmény referencia listaája" fel fogja váltani a jelenelgi NÉBIH honlapján vezetett patás gyűjtőállomás listát.
A rendeletek hatályos változatát a https://njt.hu/ és az EUR-Lex oldalon olvashatják.
<p>A gyűjtőállomások létesítése engedélyhez kötött tevékenység. A gyűjtőállomások létesítését a megyei kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságai engedélyezik.</p>
Az Európai Unió már korábban is - az 1960-as évek óta - folyamatosan több jogszabályt hozott az állategészségügyre vonatkozóan, amely szabályozások hatálybalépését követően viszont számos új elvárás és körülmény merült fel, ilyen például az új betegségek megjelenése. Emellett az állatok és állati eredetű termékek kereskedelmi forgalma - mind Unión belüli, mind az Unión kívüli országokkal való viszonylatban - rendkívüli mértékben megnőtt. Ezenfelül a mostanáig érvényes szabályozás igen bonyolultnak és megterhelőnek is bizonyult.
Változás az állati szaporítóanyag-forgalmazás szabályozásában
2021. április 21-től uniós szinten egyetlen jogi aktus tartalmazza az állatbetegségekre és a szaporítóanyagokra vonatkozó szabályok többségét. Az egységes jogszabály hatályon kívül helyezi és felváltja a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék, valamint egyes további állatfajok szaporítóanyag-szállítmányainak az Unión belüli kereskedelmére és Unióba történő beléptetésére vonatkozó korábbi tanácsi irányelveket, de fenntartja és aktualizálja azok lényegi elemeit.
A fertőző állatbetegségekről szóló (EU) 2016/429 rendelet (AHL) egyaránt támogatja az állattartási és élelmiszeripari ágazatokat, valamint a kapcsolódó uniós piacot a fenntarthatóság, a versenyképesség, a növekedés és a munkahelyek vonatkozásában. A dokumentum egyszerűbb jogszabályi környezetet teremt, az alábbi prioritások szem előtt tartásával:
• egyértelműbb felelősségek, amelyek segítenek a gazdálkodóknak, állatorvosoknak a súlyos állatbetegségek felismerésében, megelőzésében vagy terjedésének megállításában,
• egyszerűsített adminisztráció bizonyos élőállatok és állati eredetű termékek (például sperma, petesejtek és embriók) nemzetközi kereskedelme esetében,
• egyértelműbb jogalap és jobb eszközök az állategészségügyi hatóságok kezében a potenciálisan súlyos következményekkel járó fertőző betegségek megelőzésére, különös tekintettel a betegségek felügyeletére, diagnózisára és az értesítésekre;
• nagyobb rugalmasság a szabályok helyi körülményekhez igazításában,
• az állatok és az emberek egészségére, valamint a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése.
Követelményeket állapít meg az alábbiakra:
• betegségmegelőzés és felkészülés (pl. biológiai biztonsági* intézkedések) az esetleges betegségkitörések esetében, így például diagnosztikai eszközök, vakcinázások és orvosi kezelések alkalmazása,
• az állatok azonosítása és nyilvántartása, valamint az élőállatok és állati eredetű termékek (például sperma, petesejtek és embriók) szállításának nyomon követése és állategészségügyi bizonyítványok kiállítása ezekre vonatkozóan,
• az állatok és állati eredetű termékek beléptetése az EU-ba és mozgatása az EU-n belül,
• járványvédelem és mentesítés, beleértve az olyan vészhelyzeti intézkedéseket is, mint az állatok mozgatásának korlátozása, leölésük és vakcinázás.
Az AHL-ről részletesen alábbi cikkünkben olvashatnak:
https://portal.nebih.gov.hu/-/allategeszsegugyi-kerettorveny
A Bizottság (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezése, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak Unión belüli mozgatására vonatkozó nyomonkövethetőségi és állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről az alábbi területekre vonatkozóan tartalmaz előírásokat:
• a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezés,
• a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekről az illetékes hatóságok által vezetett nyilvántartások,
• a felelős személyek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei,
• a nyomonkövethetőség és az állategészségügyi követelmények,
• egyes szárazföldi állatok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi bizonyítványozási és bejelentési követelmények.
A rendelet szabályozásait 2021. április 21-től kell alkalmazni. Elsődleges célja, hogy az állatbetegségekre és a szaporítóanyagokra vonatkozó szabályokat többségében egyetlen jogi aktus tartalmazza, ahelyett, hogy azok különböző jogszabályokban szerepelnek.
Hatályon kívül helyezi és felváltja a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék, valamint elvben egyes más állatfajok spermája, petesejtje és embriói szállítmányainak Unióba történő beléptetésére, valamint azon belüli kereskedelmére vonatkozó állategészségügyi feltételeket tartalmazó korábbi tanácsi irányelveket.
Fontos, hogy a korábbi előírások lényegi elemeit korszerű, aktuális formában továbbra is fenn kell tartani. Így például:
Az embriók és petesejtek gyűjtése és feldolgozása tekintetében az állategészségügyi követelmények a korábbinál részletesebben vannak szabályozva.
Az AHL által 2021. április 21-én hatályon kívül helyezett irányelvek alapján eddig kiadott engedélyeket a szaporítóanyagok gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával, tárolásával és szállításával kapcsolatos tevékenységeket végző létesítmények esetében úgy kell tekinteni, mintha azokat már a 2020/686 EU rendeletnek megfelelően engedélyeztek volna.
A 2021. április 21-e előtt előállított szaporítóanyagok esetében a műszalmákat, amelyekben olyan spermát, petesejtet vagy embriókat tárolnak, vagy szállítanak, amelyeket a hatályon kívül helyezett irányelvek alapján elfogadott jogszabályoknak megfelelően jelöltek, úgy kell tekinteni, mint amiket a 2020/686 EU rendelet szerint jelöltek, ezért azok forgalmazásra, a tagállamok közötti mozgásra jogosultak.
Magyarország EU által elismert szarvasmarha brucellózis mentességének megszerzéséhez szükséges lépések az AHL alapján
Magyarországon 1985 óta nem fordult elő szarvasmarha-brucellózis, az ezt megelőző időszakban végrehajtott sikeres hazai mentesítési programnak köszönhetően. A nemzetközi hivatalos mentesség elismertetéséhez azonban azt is be kell tudnunk bizonyítani, hogy teljesítjük a jogszabályi feltételeket.
Állategészségügyi szabályok – a mentesítés folyamata
A szarvasmarhafélék brucellózisát az Európai Unió az állatbetegségek azon csoportjába sorolja (ún. B kategóriás betegségek), amelyek vonatkozásában a mentesítés végrehajtása valamennyi tagállam számára kötelező. Kötelező jellege mellett a mentesség megszerzése jelentős előnyökkel is járna: az Európai Unión belüli szarvasmarhaszállításhoz nem lenne szükség előzetes brucellózis-vérvizsgálatra; számos harmadik ország is kevésbé szigorú exportfeltételeket támasztana, és az ellenőrző (monitoring) vizsgálatok száma is jelentősen csökkenne.
2021. április 21-től az új uniós állategészségügyi kerettörvény1 és részletszabályai határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az Európai Bizottság is elismeri az adott ország betegségtől való mentességét.
Az új jogi szabályozás a szarvasmarhafélék brucellózisát okozó kórokozók közé sorolja a Brucella abortus-on túlmenően (amelyet 1985 óta nem mutattak ki) a Brucella melitensis-t és a Brucella suis-t. Az elfogadott és alkalmazott immundiagnosztikai módszerek mindhárom baktérium által okozott fertőzöttséget kimutatják. Brucella melitensis fertőzöttség Magyarországon eddig nem került megállapításra – egy állatfajban sem; egy-egy Brucella suis eset azonban előfordul a hazai vadállományban (főként vaddisznóban) és hazai sertésállományokban is.
Magyarország már korábban, 2014-ben benyújtotta a szarvasmarha brucellózis hivatalos mentesség elfogadására irányuló kérelmet, amelyet az Európai Bizottság visszautasított, mivel számos szarvasmarhaállományban nem végezték el a kötelező éves ellenőrző vizsgálatokat.
2021-ben újabb kérelmet nyújtottunk be az Európai Bizottsághoz a hároméves mentesítési tervünk jóváhagyása céljából, amelyet a Bizottság a 620/2021 végrehajtási rendeletét2 kiegészítve 2022 februárjában elfogadott. A mentesség közvetlen kérelmezésére nem volt lehetőség, tekintve, hogy a megelőző években nem történt meg a kötelező ellenőrző vizsgálatok maradéktalan végrehajtása – és így nem tudtuk bizonyítani, hogy valóban minden állományunk mentes.
A szarvasmarha brucellózistól való mentességhez 3 éven keresztül az állományaink 99,8%-ának hivatalosan brucellózis-mentesnek kell lennie.
Az éves ellenőrző vizsgálatokat minden 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhára vonatkozóan el kell végezni. 2021. április 21-én a hízóállatok vizsgálatára vonatkozó jogszabályi kivétel (derogáció) megszűnt. A vonatkozó hazai jogszabály3 módosítására hamarosan sor kerül, azonban ennek megtörténtéig a szarvasmarha-állományok minősítő és ellenőrző vizsgálatait az Európai Bizottság 2020/689 felhatalmazáson alapuló, közvetlen alkalmazandó rendelete4 szerint kell elvégezni.
A Brucella ellenőrző vizsgálatokat a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának laboratóriuma és magánlaboratóriumok is végezhetik, utóbbiak a Nébih általi kijelölés birtokában. A minősítő vizsgálatokat kizárólag a Nébih ÁDI laboratóriuma végezheti.
A vizsgálati eredmények értékelésének megkönnyítése érdekében a Nébih – egyeztetve többek között az Európai Unió szarvasmarha brucellózis referencialaboratóriumával, a francia ANSES laboratórium munkatársaival (a továbbiakban: EURL) – kidolgozott egy eljárásrendet, amely egységesíti az eljárást a monitoring vizsgálatok során szeropozitív, de tünetmentes állatokkal kapcsolatosan. Az EURL megerősítette, hogy élő állatból származó mintából nem lehet kimutatni a kórokozót. A szerológiai vizsgálatok értékelését nehezíti, hogy gyakoriak a téves pozitív eredmények: bizonyos talajlakó baktériumokkal vagy pl. a Yersinia enterocolitica baktériummal való fertőzöttség gyakran vezet keresztreakcióhoz. Ezeket a téves, ún. fals pozitív eredményeket további vizsgálatokkal lehet kiszűrni, illetve bizonyos esetekben diagnosztikai vágással és a vágott testből történő mintavétellel lehet csak kizárni a gyanút. Ugyanakkor, hogy a felesleges diagnosztikai vágás például nagy tenyészértékű állatok esetén elkerülhető legyen, az eljárásrend – az EURL-lel történő egyeztetés alapján – lehetővé teszi, hogy az állattartó kérelmére további szerológiai vizsgálatok révén, a titerszint-csökkenéssel bizonyítható legyen az, hogy a pozitív szerológiai eredmény pusztán keresztreakciónak volt köszönhető.
A vérvizsgálatok mellett a betegség kiszűrésére hivatott a vetélések és rendellenes ellések kivizsgáltatása. Az állattartó kötelezettsége, hogy ezeket a gyanúnak minősülő eseteket haladéktalanul jelezze az állatorvos felé. Az állattartó a bejelentési kötelezettségét a szolgáltató állatorvos, a jogosult állatorvos vagy a hatósági állatorvos tájékoztatásával is teljesítheti, és ennek megtörténtéről aláírásával hitelesített feljegyzést köteles készíteni. A szolgáltató, illetve a jogosult állatorvos az állat vetélése esetén köteles mintát küldeni laboratóriumi vizsgálat céljára a hazai rendelet3 5. számú melléklete szerint (a vetélt vagy koraellett magzatot, magzatburkot, valamint az anyaállat tej- és vérmintáját – ez utóbbi mintavételt meg kell ismételni két-három hét elteltével).
Amennyiben a vetélés, holtellés, rendellenes ellés laboratóriumi vizsgálata a bejelentés elmulasztása miatt nem történt meg, az állomány mentes minősítését fel kell függeszteni és a hatóság egyúttal forgalmi korlátozást rendel el.
A mentesség elérésében valamennyi szereplőnek, az állattartónak, az állatorvosoknak, és az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnak minden szinten fontos feladata és felelőssége van.
A mentesség elérését követően jóval kevesebb ellenőrző vizsgálatra lesz szükség és a nemzetközi kereskedelem is könnyebbé válik, ami a szarvasmarha ágazat valamennyi szereplőjének közös érdeke.
Az uniós tagállamok többsége hivatalosan mentes a szarvasmarha brucellózistól, beleértve a közép-kelet-európai államokat is. A nem mentes déli országokban (Bulgária és Görögország teljes területe; Olaszország és Portugália egyes tartományai) a betegség valóban előfordul, ezeken a területeken is mentesítési programok zajlanak.
A kéknyelv–betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.
Tovább >Az engedélyköteles, ill. nyilvántartásba vétel köteles akvakultúrás létesítmények körét és az engedélyezés, valamint nyilvántartás feltételeit Európai Uniós jogszabályok határozzák meg:
Tovább >
