Egyre magasabb a súlyos Listeria-fertőzések száma Európában

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) új uniós zoonózis jelentése szerint a változó étrend és a népesség elöregedése hozzájárulhat a súlyos Listeria-fertőzések számának emelkedéséhez Európa-szerte.

Európában évente több ezer ember betegszik meg fertőzött élelmiszerek fogyasztása miatt. A fertőzések leggyakoribb forrása a tojás, a hús és a fogyasztásra kész (RTE) élelmiszerek. Az új zoonózis jelentésből kitűnik, hogy bár az élelmiszer-biztonsági előírások Európában szigorúak, az élelmiszer-eredetű megbetegedések továbbra is minden korcsoportot érintenek – különösen a súlyos megbetegedések szempontjából leginkább veszélyeztetetteket –, pedig ezek közül sok megelőzhető lenne.

2024-ben a Listeria okozta a legtöbb kórházi kezelést és halálesetet az Európai Unióban bejelentett összes élelmiszer-eredetű fertőzés közül. A Listeria-fertőzöttek közül 10-ből körülbelül 7 ember szorult kórházi ellátásra, és 12-ből 1 ember halt meg. 

Az utóbbi években megfigyelt növekedés több tényezővel is összefügghet, többek között Európa elöregedő népessége, az étkezési szokások változása – például a készételek fogyasztásának növekedése –, valamint a nem megfelelő élelmiszer-kezelési és -tárolási gyakorlatok alkalmazása is ok lehet. A készélelmiszerek esetében a szennyezettségi szint a legtöbb kategóriában továbbra is nagyon alacsony: a legfrissebb adatok szerint a Listeria monocytogenesre vonatkozó határértékeket meghaladó minták aránya az összes vizsgált termék esetében 0% és 3% között mozgott, ezek közül a leggyakrabban szennyezett termékek a nyers kolbászok voltak. Bár a szennyeződés ritka, a Listeria súlyos betegségeket okozhat, ezért az ECDC által figyelemmel kísért legsúlyosabb élelmiszer-eredetű veszélynek számít. 

Míg a súlyos megbetegedések legnagyobb kockázatát a Listeria jelenti, addig Európában továbbra is a Campylobacter és a Salmonella a leggyakoribb oka az élelmiszer-eredetű megbetegedéseknek, a fertőzések főbb forrásai a baromfihús és a tojás.

Az állattenyésztésben a legfrissebb adatok szintén jelentős növekedést mutatnak az elmúlt évtizedben a Salmonella-fertőzött tenyészcsirke- és pulykaállomány számát illetően. Ezen baktériumok ellenőrzése az élelmiszerláncban továbbra is elengedhetetlen az emberi megbetegedések számának csökkentése érdekében. Idén számos EU-tagállam nem teljesítette a baromfiban előforduló Salmonella visszaszorítása érdekében kitűzött összes célt, és csupán 14 tagállam felelt meg teljesen ezeknek. A fokozott felügyeleti eszközök, mint például a teljes genomszekvenálás, lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy hatékonyabban észleljék és kivizsgálják a járványkitöréseket, támogatva ezzel az élelmiszerláncon átívelő összehangolt intézkedéseket.

A fertőzés kockázatát a konyhai higiéniai szabályok betartása jelentősen csökkenti. A legfontosabb tanácsok:

• a hűtőszekrény hűmérsékletének 5°C-on vagy az alatt tartása,
• az élelmiszerek, beleértve a fogyasztásra kész termékek fogyaszthatósági idő előtt történő elfogyasztása,
• az élelmiszerek, különösen a hús és a baromfi alapos hőkezelése fogyasztás előtt,
• kézmosás, valamint a nyers élelmiszerrel érintkező felületek és kések tisztán tartása,
• a főtt élelmiszerek és a nyers termékek elkülönítése.

A veszélyeztetett csoportoknak kerülniük kell a magas kockázatú élelmiszerek, például a készételek, a pasztőrözetlen tej és az abból készült lágysajtok fogyasztását.
(https://www.efsa.europa.eu/en/news/serious-listeria-infections-rising-europe-eu-report-warns)
 

Nem javult a benyújtott jelentések aránya a haszonállatoknál alkalmazott antibiotikum-tartalmú készítmények esetében

A 2024-ben forgalmazott mennyiségek nagyjából felét jelentették – az előző évekhez hasonlóan – felhasznált antimikrobiális készítményként a főbb, élelmiszer-termelő állatok esetében. Legjobban a sertés- és nyúlágazat teljesített: a telepek mintegy 80%-áról érkezett antibiotikum-felhasználási jelentés a tavalyi évből. A baromfiágazatban mindössze 50% körüli az arány, míg a szarvasmarha és a kiskérődzők esetében ennél is alacsonyabb a jelentési hajlandóság. A Nébih kéri az érintetteket, a rendszeres adatszolgáltatásra mivel Magyarország érdeke, hogy az EMA felé teljes körű és megbízható adatszolgáltatás történjen.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egyelőre elnéző azokkal a tagállamokkal, akik 90% adatlefedettség alatt nyújtják be éves jelentésüket, azonban a türelmi idő véges, a későbbiekben gondot okozhat, ha nem javul a tendencia. Az EMA által kiadott, éves ESUAvet (European Sales and Use of Antimicrobials for veterinary medicine) jelentés ennek megfelelően, egyelőre nem mutatja be részletesen azon országok – köztük Magyarország – adatait, akik hiányos adatsorokat (90% lefedettség alatt) szolgáltatnak.

Hazánkban a benyújtott jelentések alapján 2024-ben a legtöbb antibiotikumot a sertéságazatban alkalmazták (64,6%), ezt követik a szárnyasok (20,2%), a nyulak (11,3%), valamint a szarvasmarha-ágazat (3,7%).

Az összes felhasznált hatóanyag-mennyiség 7%-a tartozott az AMEG B kategóriába, aminek használata korlátozott, alkalmazását rezisztencia teszt eredményével kell alátámasztani. Ezen hatóanyagokat leggyakrabban a szárnyasok esetében használták. AMEG C kategóriájú készítmények (melyeket kizárólag akkor szabad alkalmazni, ha nincs alacsonyabb rendű, elérhető, hatékony hatóanyag-tartalmú készítmény) az összes felhasználás 26%-át, míg AMEG D kategóriás szerek (első választású szerek, melyeket szintén csak felelősen szabad alkalmazni) a 67%-át tették ki.

A gyógyszerformát tekintve, 2024-ben is az ivóvízhez kevert különböző formák és a gyógypremixek fogytak a legnagyobb mennyiségben. Ez a két forma tette ki az összes fogyasztás több mint 92%-át. Pozitív változást jelent, hogy a gyógypremixek alkalmazása lassan csökken, ugyanakkor az ivóvízhez kevert készítmények túlsúlya továbbra is a csoportos kezelések eredménye.

Megjelent a második ESUAvet jelentés: már elérhetőek a 2024-es adatok az EU-ban értékesített és felhasznált állatgyógyászati antimikrobiális szerekről

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) közzétette a 2024-es évben forgalmazott és felhasznált állatgyógyászati célú antimikrobiális szerekről szóló jelentését. A második ESUAvet (European Sales and Use of Antimicrobials for veterinary medicine) riport szerint 2024-ben az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények teljes értékesítésének 98%-át élelmiszer-termelő állatok számára értékesítették az EU-ban, ami 2023-hoz képest 5%-os növekedést jelent.

A 2010 és 2022 között megfigyelt általános, csökkenő tendencia az értékesítést illetően az utóbbi két évben lassult, illetve enyhén emelkedett. A kérdést, hogy ez tartós eltolódást vagy csupán átmeneti ingadozást tükröz, melyet olyan tényezők okozhatnak, mint a készletfelhalmozás, a járványkitörések vagy az állatpopulációban bekövetkezett változások, csak a következő évek adatai válaszolják majd meg. 

Magyarország 49,6 mg/kg állategységre számolt értékkel a forgalmazás alapján a 6. legtöbb antimikrobiális szert forgalmazó ország volt az EU-ban 2024-ben.

A felhasználási adatokat immár második éve jelentik a tagállamok az EMA-nak szarvasmarha, sertés, házityúk és pulyka fajok esetében, ami nagy előrelépést jelent a részletesebb és pontos ismeretek felé. Az országok közti eltérések egyelőre korlátozzák az uniós szintű összesítést, de minden tagállam igyekszik meghozni a megfelelő intézkedéseket, hogy javítsák a felhasználási adataik minőségét. Sajnálatos, hogy a jelentési hajlandóság egyelőre hazánkban sem éri el ágazatonként a 90%-ot, főként a baromfi fajok esetében szükséges a jelentések számának növelése.

2026-tól a korábban gyűjtött fajok felhasználási adatai mellett a halak, kiskérődzők, lovak, víziszárnyasok és nyulak esetében is kötelező lesz az adatgyűjtés minden tagállamban.

A riportban megjelent adatok alapul szolgálhatnak célzott beavatkozásokhoz, stratégiákhoz és szükség esetén segíthetik az egyes tagállamok számonkérését is.
A jelentéssel egyidőben publikusan is elérhetővé vált egy online interaktív felület (ESUAvet Power BI public dashboard), melyen keresztül az antimikrobiális állatgyógyászati készítmények EU-n belüli értékesítésére vonatkozó adatokhoz bárki hozzáférhet. 

• ESUAvet dashboard: https://app.powerbi.com/view
• ESVAC dashboard: https://app.powerbi.com/view

A teljes jelentést az alábbi linkről lehet letölteni: 
https://www.ema.europa.eu/en/documents/report/european-sales-use-antimicrobials-veterinary-medicine-annual-surveillance-report-2024_en.pdf
 

Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei egy vadfeldolgozó létesítményben tartottak ellenőrzést. A szakemberek a vizsgálatok során fellelt élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő jogsértések okán az üzem működését azonnali hatállyal felfüggesztették. Több mint 3 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból, valamint elrendelték azok hatósági zár alá vételét.

Súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat tapasztaltak egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei vadfeldolgozó üzemben tartott ellenőrzésen a Nébih ellenőrei. Az épület fémszerkezetének festése és a szellőzőnyílások burkolata egyes helyiségekben sérült volt, és korrózió mutatkozott rajta. Több – nem erre a célra szolgáló – helyiségben is csomagolóanyagokat tároltak, amit alátét nélkül helyeztek el a padozaton. Az egyik füstöltáru raktárban lomot, bútort, használaton kívüli hűtőgépet tároltak. Az egyik munkaasztalra a műanyag vágódeszka rozsdás asztalos szorítókkal volt felrögzítve, és az egyik helyiségben pedig szennyezett állapotú, nem élelmiszeripari felhasználásra szánt orrfűrészt találtak az ellenőrök.

Az ellenőrzés közben feltárt hibákat és hiányosságokat bemutató videó a cikkben leírtak vizuális bemutatására szolgál, többletinformációt nem tartalmaz.

A forróvizes eszközfertőtlenítők az üzem több helyiségében nem voltak vízzel feltöltve és az elektromos hálózathoz csatlakoztatva. Az egyik eszközfertőtlenítőn kisméretű szemetes volt elhelyezve. A berendezéseket az ellenőrzés időtartama alatt bekapcsolták, azonban néhánynál a hőmérséklet kijelző hibája miatt azok megfelelő működése nem volt ellenőrizhető. A higiénikus kézmosás feltételei számos helyiségben nem voltak biztosítottak. A kézmosók csaptelepei több helyen hiányoztak. Volt, ahol megnyitást követően a csapból rozsdás víz folyt, máshol pedig egyáltalán nem működött.

Az állati melléktermékek gyűjtésére és tárolására szolgáló helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően használták, és nem rendelkeztek a gyűjtésükhöz előírt megfelelő edényzettel sem. Az üzemeltető a keletkezett állati melléktermékek jogszabályi előírások szerinti ártalmatlanításáról nem megfelelően gondoskodott, azok egy részét átmenetileg elföldelte az üzemmel szemközti területen, az ártalmatlanításról csak később kívánt intézkedni. Továbbá az üzem dolgozói közül senki nem rendelkezett érvényes munkaegészségügyi alkalmassági igazolással, ezért a hatóság megtiltotta az ellenőrzés idejében jelenlévő foglalkoztatottak munkavégzését.

Az ellenőrök a súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő körülmények miatt az üzem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették. A hatóság 27 tétel, 3 tonnát meghaladó mennyiségű nem nyomonkövethető, illetve dokumentált húsvizsgálat hiányában a jogszabályok által fogyasztásra alkalmatlannak minősülő élelmiszert azonnali hatállyal kivont a forgalomból. Továbbá megtiltotta azok forgalomba hozatalát és felhasználását, valamint elrendelte az élelmiszer-vállalkozási létesítményben 2025. 10. 06-át követően előállított, még megfelelő fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idővel rendelkező tételek forgalomból való visszahívását.

A létesítmény a működését a jogsértések megszüntetése után, ismételt hatósági ellenőrzést követően folytathatta. Az eljárás, valamint a bírság kiszabása folyamatban van. 

Az érintett vállalkozás adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Év végi nagy durranás: rozé pezsgőket vizsgált a Szupermenta

A Szupermenta terméktesztjén ezúttal száraz rozé pezsgőket vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A tesztben 23 alkoholos ital vett részt, melyek élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelőek voltak, jogsértő jelölés miatt azonban öt esetben hatósági intézkedések elrendelésére volt szükség. A kedveltségi vizsgálat eredményeiből kiderült, hogy melyek a kóstolók által legkedveltebbnek ítélt rozé pezsgők.

Karácsony és újév közeledtével a Szupermenta rozé pezsgőt választott a koccintáshoz. A Nébih szakemberei – a nagy kereskedelmi láncok kínálata alapján – összesen 23 száraz rozé pezsgőt hasonlítottak össze a Szupermenta legújabb terméktesztjén. Édességi kategóriájukat tekintve brut nature, extra brut, brut, extra dry és dry kategóriájú termékek is szerepeltek a tesztben, melyek közül 14 pezsgő palackban, 9 pedig tartályban erjesztéssel készült. A 0,75 literes kiszerelésű italok között 12 hazai és 11 külföldi volt. 

A laboratóriumban a szakemberek ellenőrizték – többek között – a pezsgők alkohol- és cukortartalmát, valamint a bennük lévő szén-dioxid mennyiségét és eredetét is. A tesztelt rozék alkoholtartalma – címkéjük szerint – 10,5 és 12,5% között mozgott, mely értékek megfeleltek az analitikai vizsgálatok méréseinek. 
A pezsgőkészítésnél a természetes erjedésből származó szén-dioxid a minőség és az eredetiség garanciáját jelenti, ugyanis hozzáadott szén-dioxid esetén csupán habzóbornak és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbornak nevezhető az adott ital. A szén-dioxid stabil C13izotóp-vizsgálatával ellenőrizték a szakértők, hogy a termékek valóban a hagyományos módszer szerint készültek-e, azaz a tesztelt pezsgők buborékjai természetesek-e, vagy mesterségesen kerültek az italokba. A vizsgálatok alapján megnyugtató eredmények születtek, ugyanis a tesztelt pezsgőkben lévő buborékok természetes úton, a pezsgő erjedése során keletkeztek. Általánosságban elmondható, hogy az italok beltartalmi és élelmiszerbiztonsági jellemzői megfeleltek az előírásoknak.

A szakértők a jelölésvizsgálat során ellenőrizték, hogy a kötelezően feltüntetendő tartalmi elemek – mint például az alkoholtartalom és a forgalombahozatali azonosító – szerepelnek-e a címkéken, valamint az egyéb jelölések megfelelnek-e a kritériumoknak. E téren öt esetben állapítottak meg hibát a szakemberek. Három tétel esetében a kiszerelésen megtalálható QR-kód leolvasásával megjelenő információkkal kapcsolatban merült fel kifogás. Egy pezsgőnél nem igazolt földrajzi árujelző feltüntetésével adódott probléma, egy terméken pedig nem egyezett az eredeti és a kiegészítő magyar nyelvű címke adattartalma. A fenti esetekben jogsértő jelölés miatt hatósági eljárás indult az érintett termékek előállítóival, forgalomba hozóival szemben.

A Szupermenta terméktesztek egyik legnépszerűbb mozzanata a kedveltségi vizsgálat, melynek során szakértők és laikusok pontozzák a termékeket. Értékelésük alapján a palackban erjesztett rozé pezsgők közül a dobogó legfelső fokára a „Veuve Pelletier brut rosé pezsgő” kerülhetett, második helyen a „Veuve Clicquot brut rosé pezsgő” végzett, míg harmadikként a „Moet & Chandon rosé imperial pezsgő” zárt. 
A tartályban erjesztett rozé pezsgőket illetően első helyezett lett a „Törley Selection Rosé Sec", a dobogó második fokán az „Allini prosecco rosé D.O.C extra dry” végzett, a harmadik helyet pedig a „Tesco Finest D.O.C. Prosecco rosé brut pezsgő” érdemelte ki.

További információk, érdekességek és a részletes vizsgálati eredmények elérhetőek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/meg-a-buborekokat-is-megvizsgaltuk-a-roze-pezsgok-tesztjen/