Gümőkór: A vadállatokkal való érintkezés megakadályozásának jelentősége szarvasmarha-állományokban

Magyarországon a gazdasági haszonállatok fertőződése általában a vadállatokkal közösen használt legelőkről történik. Jellemzően legelőkön tartott húsmarha állományokban szokott évente egy-egy eset előfordulni, de 2023-ban már egy szabadtartásos tejelő állományban is felbukkant a betegség.

A vadállomány érintettsége
A járványügyi nyomozás része, hogy a gümőkór-fertőződés pontos eredetét vizsgálják a szakemberek. Ennek egyik kulcsa a gümőkór baktérium törzsek genetikai azonosítása és összehasonlítása más, korábban izolált törzsekkel. A Nébih laboratóriumai vadon élő állatokból származó mintákat is vizsgálnak a vadállomány fertőzöttségének nyomonkövetése céljából. Jelenleg éves szinten több mint 100, területileg reprezentatív minta vizsgálata történik meg.
Hazánk bizonyos területein – különösen a Dunántúlon és a Dunazug-hegyvidék környékén – a Nébih vizsgálatai alapján a vadállomány ún. endémiásan fertőzöttnek minősül, tehát a betegség a vadállományban ezekhez a jól körülhatárolt földrajzi területekhez köthetően és tartósan előfordul. A hazai, e területeken legeltetett háziállat-állományok közül egy-egy szinte minden évben megfertőződik a vadállomány gümőkór-fertőzöttsége miatt. Az ország egyéb területein a betegség inkább szórványosan fordul elő a vadakban.
Az alábbi térkép alapján is szembetűnő az összefüggés a vad- és a háztáji állomány fertőzöttsége között, sárga színnel láthatók a 2022-2023. év során a vadakban, illetve piros színnel a szarvasmarhákban megállapított esetek. 

 Legutóbb 2023 augusztus végén egy Baranya vármegyei szarvasmarha telepen igazolt gümőkór-fertőzöttséget egy egyedben a Nébih laboratóriuma. Az állat tüneteket nem mutatott; a fertőzöttségre az állat vágását követő hatósági húsvizsgálat derített fényt, amely során a hatósági állatorvos a betegségre jellemző gócos elváltozásokat talált az állat garattájékán. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az érintett telepen – visszavonásig – forgalmi korlátozást rendelt el. A vadállatoktól való fertőződés esélye igen nagy, hiszen legeltetett húsmarha-állományról van szó, továbbá Baranya vármegye területe évek óta az ún. endémiás területek közé tartozik. A fertőzési forrás gyanúját az is erősíti, hogy egy idén januárban a fenti kitörés helyétől 20 km-re található vadászterületről monitoring vizsgálat céljából beküldött gímszarvas szervmintájából történt meg a baktérium kimutatása. A járványügyi nyomozás azonban még folyamatban van.

Miért jobb a megelőzés és miért érdemes erre nagyobb gondot fordítani a veszélyeztetett állományokban?
Az állattartóknak – a betegség közegészségügyi jelentősége mellett – gazdasági érdeke a betegség elleni védekezés, hiszen a gümőkór gyanúja esetén az állatokat forgalmi korlátozás alatt kell tartani, azaz állatokat az állományba se ki, se be nem lehet mozgatni, szállítani. A gyanú kizárásához, illetve megerősítéséhez a baktérium szervekből történő kitenyésztésére és a kórokozó kimutatására van szükség, ami a baktérium lassú szaporodása miatt heteket is igénybe vehet. 
Amennyiben megállapítják a betegséget, abban az esetben ehhez az idő- és bevételkieséshez hozzájárul az is, hogy a telepek mentesítése sokszor hosszú folyamat. Kis esetszám esetén a mentesítés a fertőzött állatok kiszűrésével történik (szelekciós mentesítés), ami a fentiekben felvázoltak és a jogszabályi előírások miatt hónapokba telhet. A vonatkozó jogszabály – a szarvasmarha gümőkór elleni védekezésről szóló 56/2019. (XII. 12.) AM rendelet – új, idén májustól alkalmazandó passzusa értelmében ha a fertőzött állománynak az időben elhúzódó szelekciós mentesítése járványügyi kockázatot jelent, vagy veszélyezteti Magyarország hivatalos szarvasmarha gümőkór mentes státuszát, a hatóság a betegség mielőbbi felszámolása érdekében állománycserével történő mentesítést rendel el, ami azt jelenti, hogy a telepen található valamennyi állatot le kell vágatni.
Szintén az idei évtől bevezetett új előírás, hogy ha a járványügyi nyomozás alátámasztja, hogy a legelőn tartott szarvasmarha-állomány gümőkóros vadállatoktól fertőződött, az újrafertőződés megelőzése érdekében az illetékes vármegyei kormányhivatal határozott időre legeltetési tilalmat rendel el, vagy az állattartót – határidő tűzésével – megerősített kerítés, illetve kerítésrendszer létesítésére kötelezi az érintett legelő területén.
A diagnosztikai, vagy a mentesítés céljából levágott állatokért – a jogszabályi követelmények teljesülése esetén – állami kártalanítás jár ugyan, de ez feltehetően nem pótolja a kiesett bevételt, és a sikeres megelőzés esetén várható eredményeket.
A tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a villanypásztor önmagában nem mindig elégséges a fertőződés megakadályozására. Egyrészt a kisebb emlősök (róka, borz, vagy akár rágcsálók) is szerepelhetnek a betegség terjesztésében (az idei évben a Nébih laboratóriuma egy róka hullából is kimutatta már a kórokozót), másrészt nem tartja vissza sikeresen a nagyobb vadakat sem. 
A megerősített kerítés építése mellett a betegség elleni védekezés során kiemelten fontos az általános járványvédelmi előírások és a legeltetés szabályainak betartása. Az állattartónak gondoskodnia kell a legelő, vagy a legeltetésre használt gyepterület, valamint az ott lévő kút, itatóhely, egyéb víznyerő hely állat-egészségügyi szempontból kifogástalan állapotáról, tisztántartásáról. A legelőt úgy kell gondozni, hogy azon az állatok egészségét veszélyeztető kártevők minél kisebb számban maradjanak életben. A legelőt – a természetvédelmi területek kivételével – mentesíteni kell vízrendezéssel az állóvizektől, a tocsogóktól, amelyek odavonzhatják a vadakat. A gümőkór baktérium nagyon ellenálló: a közvetlen napfény ugyan 5 órán belül elpusztítja, de az állatok bélsarában a legelőn 14 napig is fertőzőképesek marad. Ennek okán a vadállatok bélsarával szennyezett takarmány, alomanyag, vagy a legelő területére behajtó gépjárművek kereke is fertőzési forrás lehet! Istállókban, beszáradt váladékokban a kórokozó akár 150 napig is életben maradhat, trágyában és alomban 21 napig életképes marad. A fertőzés közvetítésére alkalmas anyagokat, a hulladékokat ezért érdemes rendszeresen eltávolítani és takarítást végezni.  
Fokozott figyelmet kell fordítani a legelők személy- és járműforgalmára, és lehetőség szerint el kell kerülni, hogy a környező erdőterületeken járó gépjárművek behajtsanak a szarvasmarhák által használt területekre. A legelőn az átjárást meg kell tiltani. Nem zárható ki a fertőzési források közül az állatoknak a fertőzött emberekkel történő érintkezése – ezért kizárólag egészséges, rendszeres tüdőszűrő vizsgálaton átesett dolgozók gondoskodhatnak az állatokról. 
A gümőkór terjedésének megelőzésében is fontos az állatok egészségi állapotának folyamatos nyomon követése, és a lesoványodott, senyves állatokat ki kell emelni az állományból. 

Útmutatókat készített a Nébih a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez

Elérhetőek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez támpontot nyújtó útmutatók. A hatályos jogszabályi rendelkezések végrehajtását segítő dokumentumok az intradermális tuberkulin vizsgálat, a nem specifikus reakciók meghatározása, valamint az elkülönített diagnosztikai vágásra küldés vonatkozásában határozzák meg az érintettek teendőit.

Az útmutatók kidolgozását az indokolta, hogy amíg a korábbi rendelet melléklet formájában tartalmazta a gümőkór elleni védekezéssel összefüggő feladatok (így például az intradermális tuberkulin teszt) végrehajtásának, dokumentálásának leírását, addig az új 56/2019 AM rendelet már csak utalást tesz azokra. Az érintetteknek a továbbiakban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján megjelenő útmutatók alapján kell eljárniuk.

Az útmutatók elérhetőek a Nébih honlapján: https://portal.nebih.gov.hu/-/nebih-utmutatok-a-szarvasmarha-gumokorrol

Nébih útmutatók a szarvasmarha gümőkór elleni védekezésről szóló 56/2019. (XII. 12.) AM rendelethez

A 2019. december 27-ével hatályát vesztő 65/2002. FVM rendelet melléklet formájában tartalmazta többek között az intradermális tuberkulin teszt végrehajtásának, dokumentálásának, nyilvántartásának szabályait, a nem-specifikus reakciók meghatározását. Az új 56/2019 AM rendelet ugyanezen szabályokhoz a Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján megjelenő Útmutatókat rendel:

Letölthető anyagok:

1. Útmutató az intradermális tuberkulin vizsgálat végrehajtásáról (A gümőkór ellen védekezés szabályairól szóló 56/2019. (XII. 12.) AM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint)
2. Útmutató a nem specifikus reakciók meghatározására (A gümőkór ellen védekezés szabályairól szóló 56/2019. (XII. 12.) AM rendelet 7. § (6) bekezdése szerint)
3. Útmutató elkülönített diagnosztikai vágásra küldéshez (A gümőkór ellen védekezés szabályairól szóló 56/2019. (XII. 12.) AM rendelet I. melléklet 1.1 pontja alapján)
4. Útmutató gümőkór vizsgálatok nyilvántartására és dokumentálására (A gümőkór elleni védekezés szabályairól szóló 56/2019. (XII.12) AM rendelet 9.§ (4) bekezdése szerint

4.a Ajánlott jegyzőkönyv minta gümőkór vizsgálathoz

4.b Ajánlott megyei nyilvántartás 64/432-es jelentéshez

4.c Ajánlott megyei gümőkór nyilvántartás részletes adattartalommal

Egyszerűbbé váltak a szarvasmarha gümőkór elleni védekezés szabályai

Megjelent a gümőkór elleni védekezésről szóló módosított rendelet. Az új szabályzat – a magas fokú élelmiszerlánc-biztonság fenntartása mellett – enyhíti az állatszállításhoz és az ellenőrző vizsgálatokhoz kapcsolódó jelenlegi előírásokat, ezáltal növelve az ágazat versenyképességét.

Magyarország 2014 óta hivatalosan mentes a szarvasmarha-gümőkórtól. Az Európai Unióban 10 tagállamban (például Horvátországban, Olaszországban és Spanyolországban) jelenleg is folyik a betegséggel szembeni mentesítési program. A mentes státusz ugyanis az élőállat-kereskedelem szempontjából számos előnnyel jár.

Az új 56/2019. (XII. 12.) AM  rendeletnek köszönhetően – az élelmiszerlánc-biztonság fenntartása mellett – most tovább nő az ágazat versenyképessége, egyúttal az állattartók pénzügyi és adminisztrációs terhei is csökkennek.

A rendelet több fontos módosítást, gyakorlati egyszerűsítést tartalmaz. Többek között az állattartók kérelmezhetik, hogy az ellenőrző vizsgálatokra – az eddigi éves helyett – csak kétévente kerüljön sor. Az egyszerűsítések mellett új elemek is megjelentek a szabályzatban, például, hogy – a megfelelő és pontos mérések érdekében – gümőkór vizsgálatot csak a kötelező képzés teljesítését követően végezhetnek majd az állatorvosok.

A módosításokkal kapcsolatos részletek a Nébih honlapján olvashatóak.

Kapcsolódó jogszabály:
56/2019. (XII. 12.) AM rendelet a szarvasmarha gümőkór elleni védekezésről

Változások a szarvasmarha gümőkór elleni védekezésben

Módosultak a szarvasmarha gümőkór elleni védekezés szabályai. Az új rendelet számos gyakorlati egyszerűsítést tartalmaz, melyek hozzájárulnak az ágazat versenyképességének növeléséhez, egyúttal az állattartók és a hatóság pénzügyi, valamint adminisztrációs terheinek csökkentéséhez. Cikkünkben a legfontosabb változásokról olvashatnak.

Módosítások a korábbi előírásokhoz képest:

• A szarvasmarha-állomány gümőkórtól hivatalosan mentes minősítésének megtartásához 6 hetes kor helyett 12 hónapos kortól kötelező az éves tuberkulin próba vizsgálat.
• Az állattartó kérelmére engedélyezhető, hogy az ellenőrző vizsgálatokra az eddigi éves vizsgálatok helyett csak kétévente kerüljön sor a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén.
• Az állattartók a beteg állat kiemelésével hamarabb mentesíthetik állományukat a gümőkór betegségtől.
• A korábbiakhoz képest kevesebb esetben kell forgalmi korlátozást elrendelni az állományra, ha a vizsgálatok során adott reakciók feltételezhetően nem specifikus eredetűek.
• A rendelet a korábbi előírásokhoz képest részletesen meghatározza a szarvasmarha-állományok éves vizsgálatának szervezésével összefüggő feladatokat (ütemterv, állattartók értesítése a vizsgálatok ütemezéséről), valamint a vizsgálatok összesítésének, jelentésének rendjét az Európai Bizottságnak felé történő éves jelentési kötelezettség teljesítése érdekében.

Új elemek a rendeletben:

• A gümőkór vizsgálat végzéséhez kapcsolódó képzési kötelezettség előírása.

A megyei kormányhivatalok szakembereinek gümőkór vizsgálatokkal kapcsolatos képzési kötelezettsége.

A képzés az ország hivatalos gümőkór mentességének megtartásához szükséges. Célja, hogy az állatorvosok a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezzék el a vizsgálatokat, mivel az azokhoz szükséges mérések végrehajtása gyakorlatot igényel, elsajátításához külön képzés szükséges.

• A betegségre fogékony kilőtt vadak zsigereinek összegyűjtése a vadászterületeken. Az intézkedés célja a vadállomány fertőzöttségének, illetve fertőzöttség esetén a betegség bekerülésének vizsgálata, a járványügyi helyzet felmérése, a betegség terjedésének megelőzése.

Hazánk gümőkórmentes státuszának megőrzése továbbra is minden állattartó érdeke. Ennek révén ugyanis Magyarország előnyösebb helyzetben van élőállat-kereskedelmi szempontból, mivel a hivatalosan mentes tagállamokból történő szállítás előtt a gümőkór vizsgálatok elvégzése nem szükséges. Az új, egyszerűsített előírások révén most tovább nőhet az ágazat versenyképessége, egyúttal az állattartók és a hatóság pénzügyi és adminisztrációs terhei is csökkennek.

Kapcsolódó jogszabály:
56/2019. (XII. 12.) AM rendelet a szarvasmarha gümőkór elleni védekezésről