„Kukába az élelmiszerpazarlással” – plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.

A teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 8%-a az élelmiszerhulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek közt környezeti és gazdasági károkat okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként átlagosan 60 kg élelmiszerhulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40%-a körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lehetne.

A „Kukába az élelmiszerpazarlással” című plakáttervező pályázattal a Maradék nélkül program célja, hogy még több fiatal figyelmét felhívja az élelmiszerpazarlásra, mely társadalmi és fenntarthatósági kihívás is egyben. A felhívásra olyan plakátterveket várnak, amelyek közérthetően, látványosan vagy akár humorosan mutatják be az élelmiszerpazarlás jelenségét, annak következményeit, valamint hangsúlyozzák a fogyasztók megelőzésben betöltött szerepét. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a pályázók kreatív módon illusztrálják gondolataikat az élelmiszerpazarlásról, és üzeneteikkel másokat is inspiráljanak a tudatosabb fogyasztásra.

A verseny több korosztály számára is nyitott: általános iskolások, középiskolások és idén először a vállalkozó szellemű felnőttek pályaműveit is várják a Nébih munkatársai. Az alkotások készítéséhez bármilyen technika alkalmazható, grafikai szoftver használata is megengedett, kivétel a mesterséges intelligencia segítségével előállított kép.
A pályaművek beküldési határideje: 2024. június 21. A szakmai zsűri díjazottjai értékes jutalomban részesülnek, de a közönség kedvenceit és a legaktívabb iskolát is díjazzák, amit több vállalkozás is tárgynyereményekkel támogat.

Kapcsolódó anyag: 
„Kukába az élelmiszerpazarlással” – plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja című közlemény letölthető formában (docx)

A tavaszi esőzés egy vármegye kivételével elmosta a tűzgyújtási tilalmat

Az ország keleti részén lehullott csapadéknak köszönhetően csökkent a tűzveszély, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyeztetve 2024. április 25-től három vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Bács-Kiskun vármegyében azonban továbbra is érvényben marad a tilalom.

Az időjárási előrejelzés alapján a következő napokban borult, hűvös idő várható, helyenként záporokkal. Az előrejelzett időjárási körülmények növelik a levegő és a holt biomassza nedvességét. Ennek következtében a tűzveszély várhatóan még tovább fog csökkenni, ezért a hatóság a holnapi naptól visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Csongrád-Csanád, Jász-Nagy-Szolnok, valamint Hajdú-Bihar vármegyék területén.

Bács-Kiskun vármegyében is hullott csapadék, ennek mennyisége azonban egyelőre nem indokolja a visszavonást, ezért ebben a vármegyében a hatóság továbbra is fenntartja a tűzgyújtási tilalmat.

A Nébih felhívja a figyelmet, hogy erdőterületen a tűzgyújtási tilalom visszavonása után is kizárólag szélcsendes időben, a kijelölt és kiépített tűzrakó helyeken szabad tüzet rakni. A tüzet felügyelet nélkül hagyni veszélyes és tilos, biztonságos eloltásáról minden esetben maradéktalanul gondoskodni kell.

A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
 

Figyelem: Sok használt növényvédő gép tanúsító matricája lejárhatott a közelmúltban

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) figyelmezteti a növényvédő gépet üzemeltető termelőket, hogy a kötelező felülvizsgálati rendszer bevezetése óta már másodszor volt esedékes az 5 évnél idősebb gépek 3 évente kötelező műszaki felülvizsgálata. Ha egy permetezőgép nem felel meg az előírásoknak, a hatóság a munka beszüntetésére kötelezheti a gazdálkodót, valamint pénzbírságot is kiszabhat.

2020 nyara óta kötelező Magyarországon a használatban lévő növényvédelmi gépek időszakos műszaki vizsgálata. A géptulajdonos termelőknek az 5 évnél idősebb növényvédő gépeiket 3 évente szükséges felülvizsgáltatniuk valamelyik erre jogosult ellenőrző állomáson. 

A rendszer bevezetése óta eltelt az első 3 éves ciklus, így 2023 nyara óta számos növényvédő gépnél esedékessé vált a műszaki vizsga. A Nébih a naprakész elektronikus nyilvántartásában – a Növényvédelmi Gépnyilvántartó Rendszerben – rögzített adatok alapján úgy látja, hogy az érintett termelők közül nem mindenki tett eleget kötelezettségének, azaz nem újíttatta meg növényvédelmi gépe lejárt tanúsító matricáját. 

A hivatal felhívja a gazdálkodók és szolgáltatók figyelmét, hogy minél hamarabb végeztessék el az 5 évnél idősebb növényvédő gépek ismételt műszaki felülvizsgálatát. A Nébih és a vármegyei kormányhivatalok növényvédelmi hatósági felügyelői rendszeresen ellenőrzik a tanúsító matricák érvényességét. Amennyiben a permetezőgép nem felel meg a követelményeknek, abban az esetben a növényvédelmi hatóság a hiba kijavításáig leállíthatja a munkavégzést, és bírságot szabhat ki.¹

A gépek megfelelő műszaki állapota a hatékony mezőgazdálkodás egyik alapvető feltétele, mely egyben a biztonságos élelmiszer előállításának záloga is. Mindez pedig a rendszeres felülvizsgálattal biztosítható.

A Magyarországon működő, Nébih által kiadott jogosultsággal rendelkező felülvizsgáló állomások naprakész, minden szükséges információt tartalmazó nyilvántartása a https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/112399247/Novenyvedelmi+gepek.pdf
linken érhető el.

Vonatkozó jogszabály:
¹ 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről
 

Változnak az állategészségügyi diagnosztikai vizsgálatok költségei

A Nébih ezúton tájékoztatja az ügyfeleit, hogy 2024. május 1-től az utánvétes fizetési módhoz kapcsolódó költségekben változás várható.

Májustól ugyanis amennyiben a megrendelő az utánvétes fizetési módot választja, a végösszeg tekintetében számolnia kell az utánvét költségének kiszámlázásra is, melynek aktuális díjai – értékhatártól függően – az alábbiak:

• 0 Ft                     - 20.000,- Ft       1.622,- + ÁFA
• 20.001,- Ft          - 50.000,- Ft       1.724,- + ÁFA
• 50.001,- Ft          -100.000,- Ft      1.979,- + ÁFA

A hivatal egyúttal felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy ezután is lesz lehetőség az átutalásos fizetési módra, valamint a továbbiakban is választható marad a vizsgálatok online megrendelési formája.
 

A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei

A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös projektben vett részt: „A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása”-címmel. A szakemberek megállapították, hogy a hazai lakosságot jelenleg nem fenyegeti jelentős aflatoxin egészségügyi kockázat. Bár azonnali ellenintézkedések nem szükségesek, a takarmányok és élelmiszerek folyamatos ellenőrzése a lehetséges aflatoxin szennyeződésekre mégis indokolt és javasolt.

A napjainkban zajló éghajlatváltozás egyik következménye, hogy az aflatoxinokat termelő penészgombák észak felé történő terjedése figyelhető meg Európában. Ez veszélyeztetheti a mérsékelt éghajlatú országok, köztük hazánk lakosságát is. Az aflatoxinok rákkeltő, immunrendszert gyengítő hatású mikotoxinok, amelyek különösen veszélyesek a fiatal korosztály számára.
E mikotoxinok közül az aflatoxin B1 (AFB1) a májban aflatoxin M1-é (AFM1) alakul át, amely szintén rákkeltő hatású, és megjelenik a tehéntejben, valamint a tejtermékekben. 

Az aflatoxin terhelést vizsgáló, nemzeti kiválósági program (azonosítószám: NKFIH 2018-1.2.1-NKP-2018-00002) eredménye alapján a magyar lakosságnak egyelőre nem kell jelentős mértékű aflatoxin-kockázattól tartania. Továbbra is elengedhetetlen azonban a takarmányok és élelmiszerek ellenőrzése a lehetséges szennyeződések kiszűrése miatt. A Nébih az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terve során, a lánc több pontján 130 tejminta és 200 takarmányminta vizsgálatát végzi el. 



A projekt során a Nébih és a Debreceni Egyetem szakemberei a tej AFM1 tartalmára vonatkozóan (>0,02 μg/kg) cselekvési küszöbértéket határoztak meg. A 2023/915 uniós rendelet alapján a tejre vonatkozó AFM1 határérték 0,050 μg/kg. A cselekvési küszöbérték  elérésekor a projekt résztvevői olyan cselekvési tervet léptettek életbe, amelynek segítségével sikerült visszaszorítani a tej toxintartalmát a küszöbérték alá. A küszöbérték feletti eredmény azt jelezte, hogy a napi elegytejbe olyan tejtermelő gazdaságok napi tejtermelése keveredett, amelyek esetén a normál szintnél magasabb toxintartalom jelent meg.

Ez alapján a következő időszakban minden telepnél egyedi mintavétel és az önellenőrzési rendszer felülvizsgálata történt meg. Amelyik telep esetében bebizonyosodott, hogy a takarmány szennyezett volt, ott toxinkötővel vagy a takarmány cseréjével biztosították, hogy a magas toxinszint újra a normál szintre csökkenjen. Emellett a projekteredmények alapján javaslatot tettek a hatósági aflatoxin monitoring terv módosítására is. 

A mikroparcellás Aspergillus flavus (az egyik legelterjedtebb aflatoxint termelő penészgomba) fertőzési kísérletei és mikrometeorológiai mérései nyomán kiderült, hogy a penészgomba elterjedését jelentősen befolyásolta a hőmérséklet és a légköri szárazság. Az aflatoxin termelést pedig a rendkívül magas napi maximum hőmérsékletek határozták meg (különösen 35^oC felett).
A projekt szakértői szerint a mikroparcellás kísérleti eredményeik hozzájárulhatnak egy, a Kárpát-medence sajátosságait figyelembe vevő, Aspergillus flavus fejlődési és toxintermelési kockázatbecslő modell létrehozásához.

A projektben jelentős analitikai fejlesztést is végrehajtottak a silótakarmányok, valamint a keveréktakarmányok AFB1 tartalmának gyors és kellő pontosságú meghatározása érdekében. Továbbá metagenomikai és mikrobiológiai tenyésztéses módszereket alkalmazva, először nyertek átfogó képet a hazai takarmányok baktérium és élesztő összetételével kapcsolatban.