Támogatják a hatóságok a fiatal vállalkozókat – cél a tisztességes vállalkozói kultúra terjesztése

„Megéri tisztességesen vállalkozni. Nem az a lúzer, aki betartja a szabályokat” – ezt üzenték a fiatal vállalkozóknak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vezetői Budapesten, a Fiatal Vállakozók Hetén tartott kerekasztalbeszélgetésen.

15. alkalommal rendezte meg a Fiatal Vállakozók Szövetsége (FIVOSZ) a Fiatal Vállakozók Hetét. Az országosan több városban zajló eseménysorozat budapesti állomásán a FIVOSZ többek között kerekasztalbeszélgetést szervezett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vezetőinek részvételével „a játék szabályai – határok és hatóságok” címmel.

Bak László, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese a tisztességes piaci versengés előnyeit és legfontosabb jogi elvárásait ismertette az eszmecserén. A GVH vizsgálataiért felelős vezető kiemelte: a versenyszabályok betartása a legjobb döntés mind társadalmilag, mind az adott cég szempontjából. Mint mondta: „A jogkövetés mindig kifizetődő, hiszen egy kartellbírság, az imázsvesztés és a közbeszerzésekből történő kizárás több évre hazavághatja a cég működését és lerombolhatja addig felépített munkáját. Megéri „tisztán” működni” – hangsúlyozta Bak László. A GVH elnökhelyettese rámutatott: „Nagyon fontos, hogy már a vállalkozók fiatal generációjában tudatosuljon: a vállalkozások közötti verseny tisztasága nem csupán társadalmi elvárás, hanem a cég érdeke is. A torzításával ugyanis a vállalat elszakad vásárlóinak igényeitől és a jótékony késztetéstől az innovatív fejlődésre, a lebukás pedig hatalmas bírságokat és jelentős piacvesztést eredményezhet számára. A racionálisan gondolkodó vállalkozók ezért hamar belátják: nem az a lúzer, aki betartja a szabályokat” – összegezte gondolatait Bak László.

Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke a partnerség, a közös gondolkodás fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét. Kiemelte: „Büszke vagyok rá, hogy a Nébih nem csupán kiemelten hasznos, de segítő hatóságként is él a köztudatban. Egy olyan összetett és érzékeny területen, mint az élelmiszerlánc, ahol egy hiba végső soron akár az emberi életet is veszélyeztetheti, elengedhetetlen a biztonságos működéshez az egyértelmű szabályrendszer. Az előírások tehát nem csupán a tisztességes vállalkozók, hanem a fogyasztók érdekeit is szolgálják. A fiatal vállalkozók számára is fontos, hogy szánjanak rá időt, ismerjék meg saját tevékenységük kereteit. Ugyanakkor ne felejtsék el, semmi sincs „kőbe vésve”, javítani, jobbá tenni a tapasztalatok alapján szinte mindig lehet, amihez „csak” párbeszéd kell. Erre a közös gondolkodásra, a gyakorlati tapasztalatok adta ésszerű, jobbító javaslatokra a Nébih szakemberei mindig nyitottak” – hangsúlyozta Oravecz Márton.

A GVH és a Nébih vezetői egyetértettek abban, hogy hosszú távon megéri tisztességen vállalkozni. Ezért arra buzdították az eseményen résztvevőket, hogy tartsák be a jogszabályokat, illetve becsüljék meg az ügyfeleiket, fogyasztóikat.

GVH – Nébih

Sikeres volt az első halőri kerekasztal-beszélgetés

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – mint országos halgazdálkodási hatóság és mint az Állami Halőri Szolgálat szakmai irányítója – szervezésében 2022. május 12-én rendezte meg az első halőrzési kerekasztal-beszélgetést. A rendezvény legfőbb célja volt, hogy a szakemberek megkeressék azokat az együttműködési pontokat, amelyek a halak és élőhelyük védelme érdekében megerősítik a hazai halőrzést, annak társadalmi elfogadottságát, támogatottságát.

A témában érdekelt állami és civil szervezetekkel folytatott gondolatébresztő beszélgetés annak érdekében élesztette újra a korábbi évek gyakorlatát, hogy elősegítse a magyarországi hatósági halőrzési feladatok összehangolását. 

A kerekasztal-beszélgetés kiemelt témái a következők voltak: 
•    A hazai halőrzés feladatai
•    Halszállítmányok nyomonkövethetősége és ellenőrzésének problémái 
•    Haltelepítésre szánt állomány minőségi és mennyiségi ellenőrzése, valamint az ebből adódó problémák
•    Illegális halkereskedelem visszaszorítása (természetes vizekből származó nagy értéket képviselő hal egyedek feketekereskedelme)
•    Orvhalászat visszaszorítása 
•    Kíméleti területek kijelölése, ellenőrzése és nyilvántartása
•    Őshonos halak védelme, invazív halfajok visszaszorítása
•    Halastó – Horgásztó nyilvántartásának problémái
•    Halőrzés feladata a halvédelemi problémák kezelésére

A konstruktív beszélgetés során a résztvevők között megegyezés született arról, hogy a jövőben hatékonyabb fellépést kíván a halszállítmányok nyomonkövethetőségének ellenőrzése, a telepítésre szánt halak mennyiségi és minőségi ellenőrzése, a telepítések bejelentésének ösztönzése, a horgászati céllal üzemeltetett, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek nyilvántartásba vétele, valamint a halak és élőhelyük védelmét szolgáló intézkedések. 

A résztvevők megállapodtak abban, hogy a jövőben féléves rendszerességgel megismétlik az eseményt, további, a halőrzésben közvetlenül érintett állami és civil szervezetek társaságában.

A rendezvényen az alábbi szervezetek képviselték magukat:
Magyar Országos Horgász Szövetség: dr. Dérer István (Főigazgató), Pálinkás Imre (Kirendeltség-vezető)
Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztály: Csörgits Gábor (Főosztályvezető), Poór Csaba (Szakreferens)
Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály: Herczeg Zoltán (Természetvédelmi Őrszolgálat)
Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztály: dr. Nagy Gergő (Őshonos halak védelme)
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága: dr. Demeter Tamás (Bűnügyi főigazgató), dr. Kovács Péter (Szakértő)
Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság: Kurdics Zoltán (Bűnügyi osztályvezető), Fodor Lajos (Nyomozó)

Frissföl, baromfirudacska, növényi „tejek” és más imitátum élelmiszerek a VII. Nébih Kerekasztalon

Az imitátumok fogyasztói megítélése, valamint a gyártók és kereskedők álláspontjának összevetése volt a témája a VII. Nébih Kerekasztalnak 2022. március 10-én. A rendezvény középpontjában a speciális termékcsoport jelenlegi helyzete, a lehetséges fejlesztések és a vásárlói szemléletformálást célzó megoldások álltak.

A Nébih Kerekasztal célja, hogy egy-egy aktuális téma kapcsán megszólítsa az érintett élelmiszerlánc-szereplőket és az álláspontok összevetésével megtalálja, kialakítsa azt a jó gyakorlatot, amely a társadalom számára a legelőnyösebb. Legutóbb az imitátum élelmiszerek kínálatban betöltött jelenlegi és jövőbeli helyzetének értékelése került napirendre, amely élénk tapasztalatcserére sarkallta a több mint 100 résztvevőt. 

A helyettesítő élelmiszerek története a napóleoni háborúkig nyúlik vissza, létrehozásukat akkoriban a kényszer – a nyersanyaghiány és a költségcsökkentés – motiválta. Napjainkban azonban olyan szempontok is felmerülnek, sőt egyre dominánsabbá válnak tervezésükkor, mint például az egészségtudatos vagy éppen a fenntarthatósági kérdések iránt fogékony vásárlók igényei. 

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az imitátumoknak helye van a modern élelmiszerkínálatban, fontos azonban, hogy a gyártói innovációkat a fogyasztók hiteles és egyértelmű tájékoztatása is támogassa. Mind a témában készült felmérések, mind a hatósági ellenőrzési tapasztalatok rámutattak, hogy rendkívül fontos a fogyasztók ismereteinek bővítése és a szemléletformálás. Ugyanakkor a kínálati oldalon is fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a termékcímkék és a termékek polcon való elhelyezése ne tévessze meg a vásárlókat. 

A jelenleg még meglévő anomáliák felszámolása érdekében az Agrárminisztérium és a Nébih, a szakmai szereplőkkel együttműködve, az imitátum élelmiszerekre fókuszáló programot indít, amelynek célja a fogyasztók tájékoztatását elősegítő jó gyakorlatok támogatása. 

A VII. Nébih Kerekasztal eseményen elhangzott előadások diái elérhetők a https://portal.nebih.gov.hu/kerekasztal oldalon.
 

A becsomagolt igazság: Az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kérdését járta körbe a VI. Nébih Kerekasztal

Az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kivezetése volt a témája a Nébih hatodik Kerekasztal rendezvényének 2021. március 25-én. Az online előadások és a kerekasztal-beszélgetés során az élelmiszergyártás, a kereskedelem, a vendéglátás és a hatóság képviselői mellett a csomagolástechnológia területén jártas szakértők is bekapcsolódtak a szakmai egyeztetésbe, amelynek középpontjában a vásárlók szempontjából is kívánatos megoldási lehetőségek álltak.

Napjainkban az élelmiszergazdaság fenntarthatóságának fejlesztése újabb és újabb megoldandó feladatok elé állítja az élelmiszerlánc szereplőit. A Nébih támogató hatósági munkájának része, hogy lehetőséget teremt az élelmiszerláncot érintő időszerű feladatok megvitatására és közös ágazati álláspont kialakítására, amelyben kiemelt szerepet kap a hivatal szakmai egyeztető fóruma, a Nébih Kerekasztal. A hatodik alkalommal – csaknem 100 szakember részvételével – megrendezett eseményen az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kivezetéséről folytattak izgalmas és sokrétű online eszmecserét a résztvevők.

Megnyitó beszédében dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke a csomagolóanyagok fenntarthatósági problémái mellett azok sokrétű szerepét is hangsúlyozta. Habár az élelmiszerláncban felhasznált csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése félreérthetetlen társadalmi elvárás, nem szabad elfeledkeznünk azok élelmiszerbiztonsági és minőségmegőrző szerepéről sem. A témakör komplexitása miatt minden eddiginél szorosabb együttműködésre van szükség az élelmiszerlánc szereplői és a hatóság között. 

Napjaink fogyasztója az élelmiszerbiztonsági, kényelmi és gazdasági szempontok mellett fenntarthatósági elvárásokat is támaszt az élelmiszerek csomagolásával szemben. Az ideális csomagolóanyag ezen – sokszor egymásnak ellentmondó – jellemzők olyan kombinációját hordozza, amely az adott termékhez a legjobban illeszkedik. A téma bemutatására felkért szakértők részletesen ismertették az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok szabályozási kérdéseit, kiváltásának lehetőségeit, illetve a csomagolóanyag-fejlesztés potenciális irányait is. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi szempontokat figyelembe véve az élelmiszerek csomagolása ma még sok esetben nem váltható ki a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal. A járványhelyzetben ráadásul még inkább felértékelődött az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok higiéniai szerepe. Ezért az alternatív csomagolóanyagok fejlesztése mellett, továbbra is fontos a jelenleg alkalmazottak környezetbarát újrafeldolgozásának vagy energetikai hasznosításának korszerűsítése.

A Nébih legfrissebb, reprezentatív fogyasztói felmérése az mutatja, hogy a magyar vásárlók több mint felének a döntéseiben ma már szerepet játszik valamilyen mértékben a környezetvédelem. A lakosság 77%-a minden esetben saját bevásárlószatyorral, táskával indul el a boltba, további 19% pedig törekszik rá, de néha elfelejti. 51% véli úgy, hogy az élelmiszer-előállítók túl sok csomagolóanyagot alkalmaznak. Az élelmiszerek csomagolásának környezeti hatása pedig jelentős aggodalommal tölti el a fogyasztókat. Ez az aggodalom olyan erős, hogy a csomagolás környezetterhelését sokszorosan túlbecsülik a termékéhez képest, amelyet a csomagolás védeni hivatott. Ugyanakkor a szakértők által ismertetett kutatási eredmények egybehangzóan bizonyítják, hogy az élelmiszercsomagolás az élelmiszerek romlásának késleltetésével hozzájárul az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez, a két hatás mérlege pedig azt mutatja, hogy a csomagolóanyagok környezeti hatásánál sokkal jelentősebb a csomagolás hiányából eredő élelmiszerpazarlásból származó környezeti teher.

A VI. Nébih Kerekasztal tapasztalatai megerősítették,     hogy a kérdéskör komplexitása ellenére szükségessé vált a fenntarthatóbb, élelmiszerbiztonsági szempontból is megfelelő új élelmiszercsomagolási és hulladékhasznosítási megoldások kialakítása, amely az élelmiszerlánc-szereplők és a fogyasztók közös érdeke. Ebben kiemelt fontosságú a tudományos innovációk ösztönzése, amelyet azonban továbbra is széleskörű szakmai-társadalmi párbeszédnek kell kísérnie.

A „Karanténkutatás” eredményei - A koronavírus által okozott járványügyi helyzet hatása az élelmiszerfogyasztókra

2020. június 11-én lezajlott az ötödik Nébih Kerekasztal, ahol a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete és a TÉT Platform szakemberei által lefolytatott, a járványügyi helyzet élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatásait vizsgáló felmérés eredményeit mutatták be. A rendezvényen a feldolgozóiparban, kereskedelemben, vendéglátásban dolgozó szakemberek és a fogyasztók érdekeit képviselő civil szervezetek is megosztották tapasztalataikat az elmúlt időszakkal kapcsolatban.

A május elején lefolytatott 3000 fős reprezentatív online fogyasztói kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja és a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult. Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága és csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezzel együtt visszaesett az impulzív és a nagy kényelmi jellemzőjű termékek vásárlása. Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a Magyarországon gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent: míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt. A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, s összességében a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.

A „kezdeti sokk” időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kg élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A felhalmozott készletek levezetésére a Nébih és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös adománygyűjtése kínál lehetőséget, országszerte 89 átvételi helyszínnel, amely még június 16-áig tart.

A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére. A lakosság több időt töltött főzéssel, ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra (személyi és konyhai higiénia), a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre. Táplálkozástudományi szempontból pozitív, hogy a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg a fogyasztása is. Az elfogyasztott adagok nagyságát jellemzően nem csökkentettük, viszont jelentősen mérséklődött a fizikai aktivitás, ezért az energiamérleg pozitív irányba mozdult el. A lakosság negyede saját bevallása szerint hízott az elmúlt időszakban, míg minden tízedik ember fogyott. A testsúlygyarapodás mértéke átlagosan 1 kg volt.

Az emberek többsége jól alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, sőt számos olyan szokást soroltak fel a válaszadók, amelyekre a veszélyhelyzet lecsengése után is szeretnének figyelmet fordítani: tudatosabb és előre megtervezett bevásárlás, rendszeres és alapos kézmosás, egészséges táplálkozás.