Kiemelt figyelem irányul a távoli kontinensekről érkező konténerekre

Fokozott elővigyázatosság és ellenőrzés indokolt a távoli kontinensekről, országokból (pl. Kína) érkező tengeri konténerek esetében. Ezen szállítmányok (pl. kő- és fémáruszállítmányok) fa csomagolóanyagai ugyanis komoly ‒ főként növényegészségügyi ‒ kockázatot jelenthetnek a környezetünk egészségére.

A felgyorsult ütemű nemzetközi kereskedelem következtében az Európai Unió területére (így hazánkba is) számottevő invazív faj érkezhet a távoli kontinensekről, ami komoly károkat okozhat  a helyi növény- és állatvilágban. Ezt figyelembe véve a növényegészségügyi hatóság a vámhatósággal közösen 2024-ben fokozottan ellenőrzi a tengeri konténerekben érkező árukat, különös tekintettel a fa csomagolóanyagokra, az azokkal terjedő károsítókra és egyéb invazív szervezetekre.

A harmadik országokat érintő kereskedelemben, a különböző áruk szállítása során alkalmazandó nyersfából készült fa csomagolóanyagok (pl. raklap, stafnifa, faékek és egyéb stabilizáló fadarabok, alátétfa,  gerenda, csomagoló ládák stb.) növényegészségyügyi kockázatot jelentenek, ezért kizárólag a fakéreg eltávolítása, valamint a megfelelő kezelést követően hozhatóak be Magyarországra és az EU többi tagállamába.
A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) Nemzetközi Növényegészségügyi Szabványai közül az ISPM-15 szabvány foglalkozik az áruk országok közötti szállításában használatos, 6 mm-nél vastagabb faanyagok kezelésével. Az ISPM-15 szabvány az alábbi linken érhető el: 
https://www.ippc.int/static/media/files/publication/en/2017/02/ISPM_15_ED_En_2017-02-10.pdf

A növényegészségügyi kockázat csökkentése érdekében elvégzendő hőkezelést az ISPM-15 szabvány I. melléklete tartalmazza, mely magába foglalja a jóváhagyott kezeléseket és az előírt jelölést (besütést). Ez a követelmény a feldolgozott fából készült csomagolóanyagokra (pl. rétegelt falemez, OSB lap) nem vonatkozik.

Bővebb információ a 2016/2031/EU rendelet² 96-98. cikke alapján, az alábbi tájékoztató anyagban olvasható: Fa csomagolóanyagok útmutató

A faanyagon hagyott kéreg megléte és a kezeletlen faanyag fokozott növényegészségügyi kockázatot jelent. A hőkezelésen át nem esett, jelöletlen fa csomagolóanyagokban – 
függetlenül a szállítandó áru fajtájától – olyan kártevők lehetnek jelen, amelyek az erdőket vagy a hazai utcaképet alkotó fák akár 50%-át is tönkretehetik. Ellenőrzés nélkül ezek észrevétlenül bekerülhetnek hazánkba, elpusztítva a jelenleg lombos fáinkat. Ilyen behurcolt károsító többek között a kívülről szinte észrevehetetlen fenyőrontó fonálféreg (Bursaphelenchus xylophilus), a faanyagban rejtőzködő simahátú csillagoscincér (Anoplophora glapripennis), vagy a szemcséshátú csillagoscincér (Anoplophora chinensis) lárvája vagy imágója. A 2019/2072 számú végrehajtási rendelet¹ értelmében ezek zárlati károsítók, melyek jelentős környezeti és gazdasági károkat képesek okozni, jelenlétük esetén zárlati intézkedések megtételére kerül sor.Az ázsiai cincérekről részletek az alábbi linken olvashatóak: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21468/1_Anoplophora_WEB.pdf/4cd90f17-2de8-4d51-8ac5-8744d87636d9
 

A Nébih felhívja az Európai Unión kívüli nemzetközi kereskedelemben érintettek figyelmét, hogy a hatóság a növényegészségügyi kockázat csökkentése, valamint az ISPM-15 szabvány betartatása érdekében, a tengeri konténereket fokozottan ellenőrzi.  A kezeletlen és jelöletlen fa csomagolóanyagok észlelése esetén a hatóság megtagadhatja a szállítmányok beléptetését (visszautasítás), továbbá meg is semmisítheti a kockázatos fa csomagolóanyagot. A hatóság éppen ezért hangsúlyozza a követelmények maradéktalan betartásának szükségességét, valamint javasolja a feltételek (szállítás előtti) ellenőrzését.

Az édesburgonya egyik legjelentősebb vírusbetegsége az édesburgonya klorotikus törpülés vírus (SPCSV)

Az édesburgonya klorotikus törpülését okozó vírus, a Sweet Potato Chlorotic Stunt Virus (SPCSV) a krinivírusok (Crinivirus) csoportjába tartozik. A vírus jelenlétét a magyar hatóság idén májusban igazolta egy édesburgonya szaporítóanyag-előállítónál.

A Sweet Potato Chlorotic Stunt Virus zárlati károsító a 2019/2072/EU rendelet¹ II. melléklet A. részében található, továbbá szerepel az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1-es listáján.

1-2. kép: SPCSV vírus okozta tünetek: csökkent értékű gumó és levélelszíneződés  

Előfordulása:
Az SPCSV vírus világszerte előfordul: Európán kívül Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika, valamint Óceánia valamennyi édesburgonya-termesztő régiójában. Európában először 2002-ben Spanyolországban írták le a vírust, majd 2020-ban Portugáliában, 2022-ben Belgiumban, Görögországban és Hollandiában is igazolták a jelenlétét. Magyarországon először 2020-ban a Dél-Alföldön mutatták ki édesburgonya-gumókból. 

Legfontosabb gazdanövénye az édesburgonya (Ipomoea batatas). Továbbá fertőzi a dísznövények közül a kerti mályvarózsát (Alcea rosea), valamint a nagyvirágú préritárnicsot vagy másnéven liziantuszt (Eustoma exaltatum ssp. russellianum) is.

A vírus veszélyessége abban rejlik, hogy képes kölcsönhatásba lépni más növénykórokozó vírussal, például az SPFMV (Sweetpotato feathery mottle virus) vírussal. A két vírus között fellépő kölcsönhatás (ún. „szinergikus reakció” vagy „komplex vírusbetegség”) a fertőzött növényben az SPFMV vírusrészecskék gyors felszaporodásához vezet, amely a Sweetpotato virus (SPVD) betegséget eredményezi. Az SPVD tünetei súlyos satnyaság és sárgulás, amely terméscsökkenést okoz.

Tünetei:
A vírus okozta tünetek az édesburgonya levelein és a gumón is megfigyelhetőek.  Az SPCSV vírus tünetei az édesburgonya esetében földrajzilag eltérőek lehetnek. Előfordulhat az alsó vagy a középső levelek lilás vagy sárgás színváltozása, a vírusokra jellemző mozaikos elszíneződés és a kör alakú klorotikus foltok megjelenése, de a levélerek enyhe sárgulása és duzzadása és/vagy besüppedése is megfigyelhető.
Súlyosabb tünetek közé tartozik a terméscsökkenés vagy a satnyulás. Egyes tüneteket akár tápanyaghiány vagy környezeti hatások is okozhatnak, de jelenlétük miatt a vírusfertőzés gyanúja is fennáll. A vírust csak laboratóriumi körülmények között, molekuláris diagnosztikai módszerrel lehet azonosítani, különös tekintettel arra, hogy akár tünetmentesen is jelen lehet a gumókban vagy az állományban.

3-5. kép: Az SPCSV vírus állományban is megfigyelhető. Látványos a törpülés és a levelek mozaikos, klorotikus elszíneződése

Terjedése:
A vírus terjedhet fertőzött gumóval vagy palántával, sőt fertőzőképes tud maradni mechanikai eszközökön is. Nagyobb távolságra fertőzött területről származó édesburgonya-gumókkal képes eljutni.
A vírus képes vektorokkal: üvegházi molytetvekkel és levéltetvekkel is terjedni. A vírus eddig ismert vektorai: Bemisia afer (BEMIAF), Bemisia tabaci (BEMITA), Trialeurodes abutiloneus (TRIAAB).
Az édesburgonyát fenyegető SPCSV vírus a vonatkozó EU rendelet¹ II. mellékletének A. részében található jegyzékben felsorolt zárlati károsító, így ezen kórokozó esetében is be kell jelenteni a károsító gyanúját a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalnak.

A növényegészségügyi bejelentésekről és a formanyomtatványról további információk a Nébih honlapján olvashatóak.

A fertőzési kockázat csökkentése érdekében a következő teendők elvégzése indokolt:

• vírusmentes, ellenőrzött vetőgumó és megbízható forrásból való szaporítóanyag beszerzése
• jó tápanyag-ellátottság biztosítása, a növény megfelelő fény- és hőmérsékleti viszonyok közötti nevelése, a vegetatív és generatív részeinek egyensúlyban tartása
• vektorok (levéltetvek, üvegházi molytetvek) elleni védekezés 
• a tünetes növények eltávolítása
• higiéniai eljárások alkalmazása mind a személyi állomány, mind az eszközök vonatkozásában,
• mechanikai eszközök fertőtlenítése
• rezisztens vagy toleráns fajták használata

Édesburgonyában nincsenek engedélyezett növényédőszerek, szükséghelyzeti engedélyek kérvényezhetőek vagy biológiai növényvédelem alkalmazható a kártevők ellen.

A hatóság júniusban további vizsgálatokat végzett. A Nébih laboratóriuma az SPCSV zárlati károsítóval fertőzött állományból származó, tünetes batáta dugvány mintákból további 3, nem vizsgálatköteles vírus jelenlétét igazolta. Kimutatta az édesburgonya tollas foltosságát okozó vírust (Sweet potato feathery mottle virus – SPFMV), az SPFMV C (SPVC) és a Sweet potato virus 2 (SPV2) vírusokat. Ezzel egy komplex potyvirus fertőzés jelenléte igazolódott szaporítóanyag előállításban. Az SPFMV és az SPVC gyakran együtt fordulnak elő ugyanazon édesburgonya növényekben. Az együttes vírusfertőzés súlyosabb tüneteket mutat, mint egy vírus jelenléte. Mindkét vírus levéltetveken keresztül terjed, nem perzisztens módon, valamint dugványok vagy gumók ültetésekor. 
Az SPFMV ugyan nem zárlati károsító, de az édesburgonya legjelentősebb vírusbetegsége, a Potyviridae családba tartozó Potyvirus nemzetség tagja. Számos gazdanövénye van, mint például a paprika, sütőtök, a spenót a káposzta vagy a krizantém, de vadon élő gyomnövényeket is fertőz. Fő gazdanövénye azonban az SPCSV vírushoz hasonlóan az édesburgonya.
Az SPFMV vírus leggyakoribb tünete a leveleken látható tollas, lila klorotikus mintázat (tollasodás), valamint egyes fajtákban a levélerek mentén kialakuló bíbor szegéllyel vagy anélkül előforduló klorotikus foltok.

6-7.kép: Az édesburgonya tollas foltosságát okozó vírus (SPFMV)

8-10.kép: Az édesburgonya tollas foltosságát okozó vírus (SPFMV)

A károsítóról további információk az EPPO honlapján találhatóak.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy az édesburgonya klorotikus törpülését okozó vírus csak a növényeket károsítja, az emberi egészségre nem veszélyes, az étkezési célú batátagumók fogyasztása nem kockázatos!

A növények egészsége mindannyiunk jövőjét jelenti

A növények biztosítják az élelmiszer-ellátás egyik alapját: növénytermesztés nélkül nem lenne élelmiszer, takarmány. Ha a növények pusztulnak, az kihat a gazdálkodók, termelők megélhetésére, az élelmiszerek minőségére és árára is. PlantHealth4Life néven 22 országra kiterjedő kampányt indított az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Bizottság (EB), hogy felhívják a figyelmet a növények egészségére és a biológiai sokféleségre. A kampány hazai partnere a Nébih.

2013. Dél-Olaszország: egy ismeretlen baktériumot azonosítottak, amely addigra már elterjedt az olajfafarmokon, súlyosan károsítva az olasz agrárgazdaságot és siralmas látvánnyá változtatva a régió jellegzetes táját. A nagyarányú fertőzés kihatott a más országokban kapható olajbogyó piaci árára is. A példa jól érzékelteti, mit jelent a növények egészségének védelme.

Hiszen növényi eredetű az általunk elfogyasztott élelmiszerek 80 százaléka, és növények tisztítják a levegőt, amit belélegzünk. Bármerre járunk, növények vesznek körül minket. Nem csak vidéken, de a városokban is, hiszen a növények a közterek, parkok meghatározó elemei, a természeti környezet részei, meghatározzák környezetünket, a minket körülvevő tájat.
Növények biztosítják az élelmiszer-ellátás egyik alapját: növénytermesztés nélkül nem lenne élelmiszer, takarmány. Ha a növények pusztulnak, befolyásolják a gazdálkodók, termelők, kereskedők megélhetését, az élelmiszerek minőségét és árát, valamint az erdők, parkok állapotát. 

Ám az éghajlatváltozás, a kereskedelem és a turizmus alapjaiban veszélyeztethetik a növények egészségét: a messzi tájakról növényi károsítókat hurcolhatunk be az országba, amelyek ellen bekerülésük után már nem tudunk védekezni. Vagy azért, mert nincs még ellene hatékony védekezési technológiánk, vagy a honos növényeink nem elég ellenállóak.
Erre a fertőzési kockázatra és a megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet 22 európai ország most induló kampánya. A #PlantHealth4Life kampány célja a növényegészségügyi kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelése. 

„A növények egészsége nemcsak a környezetre, a gazdaságra és az európai élelmiszerláncra van hatással, hanem a jelenünkre és a jövőnkre is – a növények egészségének megőrzésével az életet védjük. Fontos kiemelni, hogy Európa-szerte egyre több polgár érzi ezt szívügyének, és akar tenni az ügy érdekében, ezért kapcsolódnak be a kampányba– mondta Tobin Robinson, az EFSA PLANTS egységének vezetője.

„A növények egészségével kapcsolatban tájékozott európai polgárok segíthetnek megvédeni és megőrizni a biológiai sokféleséget” – mondta Claire Bury, az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságnak az élelmezés fenntarthatóságáért felelős főigazgató-helyettese.

Kapcsolódj be a kampányba!
Ha érdekelnek a részletek, látogass el a #PlantHealth4Life kampány honlapjára, ahol megtudhatod, hogyan védheted meg növényeink egészségét.
Mindez különösen hasznos lehet számodra, ha:

• kíváncsi utazó vagy, aki szereti felfedezni a világot és a természetet.
• hobbi kertész vagy, aki otthonodban, kertedben vagy erkélyeden zöldségeket, virágokat és fákat nevelsz,
• szülő vagy, akinek fontos, gyermekeid jövője vagy az, hogy mit esznek, és fontos számodra a biológiai sokféleség

A kampányról
A #PlantHealth4Life egy 22 országra kiterjedő, többéves európai kampány, amely az Európai Bizottság kérésére indult el. A kampány alapját mélyreható elemzés biztosítja. Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia mellett a kampányban hazánkon kívül részt vesz még többek között Észtország és Finnország is. 
 

Kockázatkezelési terv készítésében nyújt segítséget a Nébih

A növényútlevél kiállítására felhatalmazott vállalkozóknak a károsítók jelentette kockázatok kezelésére hatékony tervekkel kell rendelkezniük. A Nébih szakemberei a követelmények teljesítéséhez, valamint a tervek elkészítéséhez kapcsolódóan útmutatót készítettek, amely segítséget nyújt a vállalkozóknak a megfelelő tartalom rögzítésében.

A kockázatkezelési tervek uniós jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeinek maradéktalan teljesülése szükséges ahhoz, hogy az illetékes hatóság jóváhagyja azt. A vállalkozóknak a kockázatkezelési tervben meg kell határozniuk és monitoringozniuk az (EU) 2016/2031) rendelet 91. cikkében szereplő, a növényútlevél kiállítással és az előállítási folyamatokkal kapcsolatos kritikus pontokat.

Fontos kiemelni, hogy ezeket az adatokat és információkat az érintett vállalkozónak legalább három évig meg kell őriznie.
A károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló tervek elkészítésében segítséget nyújtó részletes útmutató, valamint egy (zöldségvetőmag-előállító vállalkozásra kidolgozott) kockázatkezelési mintaterv letölthető innen és a Nébih Növényegészségügy aloldaláról. 
 

Változnak a növényútlevél kiállításra történő felhatalmazás feltételei

A növényútlevél kiállítására részlegesen felhatalmazott vállalkozók rendszerét a teljes körű felhatalmazás váltja fel 2024 májusától. Az újfajta jogosultságot a vállalkozók a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakmai képzésének teljesítésével szerezhetik meg, ami alapján az illetékes vármegyei kormányhivatal felhatalmazást ad számukra.

A növényútlevél kiállítása és megléte – a vetőmagok kivételével – valamennyi ültetésre szánt növényre és azok távértékesítésére vonatkozóan kötelező.¹ Ez a hatósági címke igazolja, hogy az adott növény vagy növényi termék mentes az uniós zárlati károsítóktól, így a növény egyik helyről a másikra történő szállítása nem vezethet jelentős társadalmi, környezeti és gazdasági kárt okozó, továbbá kockázatot jelentő karantén károsítók elterjedéséhez, vagy hazai megjelenéséhez és megtelepedéséhez. A növényútlevél a szállításhoz szükséges, ezért még azt megelőzően kell elhelyezni az értékesítési vagy a csomagolási egységeken.

Ki állíthatja ki a növényútlevelet?
Az a vállalkozó állíthat ki növényútlevelet, aki a teljes körű felhatalmazáshoz szükséges ismeretekkel rendelkezik, és ezt igazolja a szakhatóság felé a kapcsolódó vizsga sikeres elvégzéséről szóló tanúsítvánnyal.

A növényegészségügyi vizsgálatokra vonatkozó kérelmek bejelentési határidejét április 30-át követően, azaz 2024 májusától a növényútlevél kiállítására csak a teljeskörűen felhatalmazott termelő, valamint forgalmazó jogosult. A korábban alkalmazott részleges felhatalmazást – az EU növényútlevél témakörben lefolytatott auditjának megállapításaira tekintettel – visszavonja a hatóság. 

Milyen követelményeknek kell eleget tenni a teljes körű felhatalmazáshoz?
A teljes körű felhatalmazáshoz átfogó szakmai ismeretek szükségesek, így azt csak olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kaphatja meg, aki teljesíti a rendeletben foglalt feltételeket.²
További kötelezettség még, hogy az érintetteknek részt kell venniük a Nébih újonnan bevezetett oktatásán, ahol – sikeres vizsgát követően – megkapják a növényútlevél kiadására történő felhatalmazás kiváltására szolgáló tanúsítványt. Az oktatási tananyag elsajátításával a vállalkozók megfelelő tudást szerezhetnek mind a növényútlevél rendszerhez kapcsolódó jogszabályi háttér, mind a fontosabb károsítók tekintetében.

Az oktatás és a vizsga személyes jelenlétet nem igényel. A felhatalmazáshoz szükséges online oktatási tananyag és vizsgakurzus a Nébih honlapján érhető el, előzetes regisztrációt követően. A sikeres regisztráció érdekében egy részletes útmutató is rendelkezésre áll, mely letölthető a Nébih Növényegészségügy aloldaláról.  Az oktatáson való részvételhez és a képzés elvégzését igazoló tanúsítvány kiállításához érvényes személyes adatok szükségesek. 

Az oktatás végén, a sikeres vizsgázók – a tanúsítvány bemutatásával – személyesen igényelhetik a vállalkozó lakhelye szerinti illetékes vármegyei kormányhivatal növény-és talajvédelmi osztályán a határozatban kiadott felhatalmazást.
A felhatalmazás egyéb feltétele a 2016/2031/EU rendelet 91. cikkében foglaltak szerint a Kockázatkezelési terv megléte. A növényútlevél rendszerével és a növényútlevél kiállítás felhatalmazása ügyében kiadott határozattal kapcsolatban az osztály munkatársai adnak bővebb felvilágosítást. 

A kormányhivatalok elérhetőségeit az alábbi honlapon találják:
https://kormanyhivatalok.hu/elerhetosegek

A növényútlevéllel kapcsolatos további információk a következő cikkekben olvashatóak portálunkon: 
 https://portal.nebih.gov.hu/-/megujul-a-novenyutlevel-rendszer-is 
 https://portal.nebih.gov.hu/-/tavertekesiteskor-elengedhetetlen-a-novenyutlevel