Kockázatkezelési terv készítésében nyújt segítséget a Nébih

A növényútlevél kiállítására felhatalmazott vállalkozóknak a károsítók jelentette kockázatok kezelésére hatékony tervekkel kell rendelkezniük. A Nébih szakemberei a követelmények teljesítéséhez, valamint a tervek elkészítéséhez kapcsolódóan útmutatót készítettek, amely segítséget nyújt a vállalkozóknak a megfelelő tartalom rögzítésében.

A kockázatkezelési tervek uniós jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeinek maradéktalan teljesülése szükséges ahhoz, hogy az illetékes hatóság jóváhagyja azt. A vállalkozóknak a kockázatkezelési tervben meg kell határozniuk és monitoringozniuk az (EU) 2016/2031) rendelet 91. cikkében szereplő, a növényútlevél kiállítással és az előállítási folyamatokkal kapcsolatos kritikus pontokat.

Fontos kiemelni, hogy ezeket az adatokat és információkat az érintett vállalkozónak legalább három évig meg kell őriznie.
A károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló tervek elkészítésében segítséget nyújtó részletes útmutató, valamint egy (zöldségvetőmag-előállító vállalkozásra kidolgozott) kockázatkezelési mintaterv letölthető innen és a Nébih Növényegészségügy aloldaláról. 
 

Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium azonosítása magyarországi felszíni eredetű öntözővíz mintákból

A már Magyarországon is azonosított, ezért a hazai növénytermesztésre is veszélyt jelentő, Ralstonia pseudosolanacearum zárlati károsító nyolc éve jelent meg Európában. 2015-ben hollandiai rózsatermesztéssel foglalkozó gazdaságokban ismeretlen eredetű tüneteket észleltek a termelők különböző rózsafajtákon (Armando, Sativa, és Red Naomi). A laboratórium megállapította, hogy a tüneteket a Ralstonia pseudosolanacearum baktérium okozta. Az azonosítást követően a holland hatóság minden érintett országnak - ahova kerülhetett ezekből a tételekből - jelezte a baktérium okozta fertőzést.

Még ugyanebben az évben a belgiumi illetékes hatóság is talált Ralstonia pseudosolanacearummal fertőzött rózsa állományt (Lucky red, fajta), majd a következő évben Lengyelországban is azonosították a kórokozót szintén rózsákban (Red Berry, Lucky Red fajták). A holland hatóság 2022-ben közzétett jelentése szerint felszíni eredetű öntözővízben és keserű csucsor (Solanum dulcamara) mintákban is beigazolódott a R. pseudosolanacearum baktérium jelenléte. A fertőzés eredetét egyelőre vizsgálják, de az elsődleges eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a korábbi években rózsaállományokban azonosított fertőzési esetekkel áll összefüggésben. Németországban pedig interneten vásárolt gyömbérből, majd üvegházban termesztett uborka növényekből is azonosították a baktériumot.

A holland vizsgálati eredmények alapján hazánk is elvégezte a 2022-ben talált R. solanacearum baktériummal szennyezett víz- és csucsorminták izolátumainak vizsgálatát egy olyan módszerrel, amely a három fajt (Ralstonia solanacearum, Ralstonia pseudosolanacearum, Ralstonia shyzigii) elkülöníti egymástól. Ezt a módszert a 2022 augusztusában megjelent új módszertani szabvány és EU direktíva írja elő.
A Nébih ÉLI Növény-egészségügyi Nemzeti Referencia Laboratóriuma által elvégzett vizsgálatok a Ralstonia solanacearum, mellett a Ralstonia pseudosolanacearum baktériumot is azonosította. Magyarországon jelenleg három vármegye érintett a fertőzés kapcsán: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala. A fertőzés eredetének tisztázása érdekében további vizsgálatok szükségesek.

A Ralstonia pseudosolanacearum státusza
A Ralstonia pseudosolanacearum baktérium az Európai Unióban zárlati károsítónak minősül. Nagy gazdasági kárt okozhat, mivel nincs ellene termelői védekezési lehetőség, ugyanakkor növényegészségügyi intézkedésekkel határt lehet szabni a terjedésének. 

A baktérium taxonómiája, gazdanövényköre
Korábban a Ralstonia solanacearum baktérium törzsei földrajzi eredetük alapján 3 raszra, biokémiai tulajdonságaik szerint pedig 5 biovariánsra különültek el.  
A legújabb csoportosítás (filogenetikai elemzés alapján) 3 külön fajba sorolja, így a filotípus 1 és 3 csoport törzsei Ralstonia pseudosolanacearum (korábban 1. rasz); a filotípus 2 csoportba tartozó törzsek Ralstonia solanacearum (korábban: 3. rasz, 2 biovariáns), végül a filotípus 4 csoportban lévők a Ralstonia syzygii nevet kapták; ez a 3 faj együtt alkotja jelenleg a Ralstonia solanacearum species complex-et. 
A Ralstonia pseudosolananacearum baktérium rendelkezik a legtöbb gazdanövénnyel a három faj közül (250 faj), amelyek elsősorban trópusi – szubtrópusi területeken fordulnak elő. Alkalmanként előfordulnak az EPPO (Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet) területén belül is, de ezek többsége trópusi eredetű. Mérsékelt égövi klíma esetén jellemzően üvegházi körülmények között okoznak fertőzéseket, elsősorban a dísz-, és fűszernövényeken, mint például a kurkuma (Curcuma longa), vagy a rózsa (Rosa sp.) fajok körében. Hazai szempontból a következő gazdanövények, amelyek érintettek fertőzés esetén: burgonya, paradicsom, tojásgyümölcs, rózsa, dísznövények. A Ralstonia solanacearum fajhoz hasonlóan ez a baktériumfaj is bizonyítottan képes felszíni eredetű öntözővízzel is terjedni. 

A biológiája, tünetei és terjedésének lehetőségei
Alapvetően elmondható, hogy tünetei és terjedésmódja nagyban hasonlít a Ralstonia solanacearum fajéhoz. Terjedésének elsődleges forrása maga a fertőzött szaporítóanyag. Állományon belül a művelő- és betakarító gépek útján is terjedhet, amelyekre tapadva fertőzőképességét akár hónapokon keresztül is meg tudja őrizni. A felszíni eredetű öntözővíz szintén szerepet játszik a terjedésében. A vízből történő fertőzés forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara), amelynek gyökérzónájában a kórokozó áttelel. A baktériummal való fertőzöttségre a termőterületen először a gazdanövény hervadása, végül pusztulása utal. Súlyos fertőzés esetén, akár 100%-os terméskiesés is előfordulhat. Hosszútávú következményként a fertőzött területek évekre kiesnek a termesztésből.

Védekezési lehetőség 
Kémiai védekezési lehetőség jelenleg nem áll rendelkezésre, ugyanakkor növényegészségügyi intézkedésekkel megelőzhető a kórokozó nagymértékű elterjedése. A legfontosabb az olyan egészséges szaporítóanyag ültetése, amelyet - az értékesítést megelőzően - laboratóriumi ellenőrző vizsgálatnak vetnek alá. Emellett a kórokozó terjedésének megakadályozását szolgálja az az előírás is, mely alapján a fertőzött termőhelyeken gazdanövény termesztése 4-5 évig tilos.
Továbbá nem engedélyezett olyan növény termesztése sem, amelynek föld feletti vagy alatti részével a kórokozó terjeszthető. Vetésváltásban a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése javasolt, esetleg a terület ugaroltatása az árvakelések irtásával.
Kiemelten fontos az öntözésre használt, felszíni eredetű vízzel való terjedés megakadályozása, valamint a betegség terjesztésében szerepet játszó kesernyés csucsor elleni védekezés is. A művelésre használt gépek, eszközök fertőtlenítése is nagy jelentőséggel bír, ugyanis ezáltal megelőzhető a kórokozó fertőzött területekről egészséges állományokba való áthurcolása.    
A zárt térben termesztett növények esetében is a legfontosabb az egészséges szaporítóanyag ültetése. A higiéniai előírások betartásával, valamint a saját, nem felszíni eredetű (fúrt kút) öntözővíz használatával egy esetleges fertőzés kockázatának lehetősége elkerülhető. 

Igazolták hazánkban a Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium jelenlétét

Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

A Nébih laboratóriuma által 2022 szeptemberében Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyei mintákból azonosított Ralstonia pseudosolanacearum baktérium zárlati károsítónak minősül, melynek jelenléte jelentős gazdasági kárt okozhat. Jelenleg ugyanis nincs ellene kémiai védekezési lehetőség, terjedésének a megfelelő növényegészségügyi intézkedések tudnak határt szabni.

A fontosabb gazdanövények, amelyek hazánkban érintettek lehetnek: a burgonya, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a rózsa, valamint a dísznövények.

A baktérium terjedésének elsődleges kiindulópontja a fertőzött szaporítóanyag, de emellett – tekintettel arra, hogy fertőzőképességét tartósan megőrzi – a különböző munkagépekkel és -eszközökkel való érintkezés is nagy eséllyel eredményezhet további fertőzéseket. Mindemellett ez a baktériumfaj is képes a felszíni eredetű öntözővíz révén is terjedni, amelynek forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara). A fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat és az érintett területeken pedig akár évekre is szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését. 

A terjedés megelőzésére – kémiai védekezési lehetőség hiányában – az alábbi preventív növényegészségügyi intézkedések jelenthetik a megoldást: 
•    kizárólag a laboratórium által bevizsgált, egészséges szaporítóanyagok ültetése
•    a gépek, eszközök megfelelő fertőtlenítése
•    a felszíni eredetű öntözővízzel való terjedés megakadályozása
•    a kesernyés csucsor elleni védekezés
•    a fertőzött területeken az előírt ideig nem kerül sor gazdanövények termesztésére
•    javasolt az ugaroltatás, illetve (vetésváltásban) a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése
•    árvakelések irtása.

A Ralstonia pseudosolanacearum zárlati növénykórokozó baktériumról további információk olvashatóak cikkünkben.
 

Felhívás az önellenőrzés keretében végzett laboratóriumi vizsgálat fontosságára a ToBRFV fertőzés megelőzése érdekében

A paradicsom barna termésráncosodást okozó ToBRFV károsító terjedése valós veszély Magyarországon is, idén 4 különböző helyen mutatták ki a jelentős gazdasági kárt okozó vírust. A fertőzés elleni védekezés csak hatékony prevenciós intézkedésekkel valósítható meg, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a paradicsomtermesztő gazdák figyelmét az önellenőrzésen alapuló laboratóriumi vizsgálat fontosságára. Aki a megfelelő megelőzést elmulasztja, annak számolnia kell a károsító megjelenésének kockázatával, ez esetben azonban már csak az állomány megsemmisítése az egyetlen lehetőség a vírus elpusztítására és terjedésének megakadályozására.

A prevenciós eljárások egyik alapvető mozzanata az egészséges vetőmag használata. A paradicsom vetőmag Európában növényútlevél-köteles, harmadik országból történő behozatala pedig növényegészségügyi bizonyítványhoz kötött. Ezek az előírások megfelelő betartásuk esetén jelentősen csökkentik egy esetleges fertőzés kockázatát, azonban a felelősséggel gondolkodó gazda ennél többet is tehet, önellenőrzés keretében végzett vizsgálattal tovább csökkentheti a kockázatot. A ToBRFV esetében ez a vetőmag tételes laboratóriumi ellenőrző vizsgálatát jelenti. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar gazdák komolyan veszik a vírus jelentette kockázatot, és élnek a laboratóriumi vizsgálat lehetőségével. Ezen vizsgálatokat gyakran külföldi, elsősorban holland magán laboratóriumokban végeztetik, amelyek ugyan megfelelő akkreditációval rendelkeznek, de az általuk elvégzett munka mégis kívánnivalót hagy maga után. Tapasztalataink szerint az eredményközlés hosszadalmas, a vizsgálati díj pedig egyáltalán nem olcsó. A vizsgálati eredményközlés sem mindig felel meg az akkreditációs előírásoknak. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) minden tekintetben a gazdák érdekeit szolgáló vizsgálatokkal rendelkezik.

A munkavégzés
-    gyors, akár egy-két napon belül rendelkezésre áll az eredményközlő, szemben a holland példával, ahol egy hónap is eltelt a megrendeléstől az eredményközlésig
-    kedvező árú, jelentősen olcsóbb, mint a külföldi laborok
-    mindig az aktuális, nemzetközileg elismert protokoll alapján történik, folyamatosan frissítve, modernizálva az alkalmazott módszertant.

A fentieknek köszönhetően az eredmények megbízhatóak.

Európában minden laboratórium köteles értesíteni a nemzeti hatóságot, ha olyan vizsgálati eredményt tapasztal, amely bejelentésköteles. A zárlati károsítók, köztük a ToBRFV is ide tartozik, vagyis bejelentésköteles. A Nébih laboratóriumaiból egy esetleges pozitív vizsgálati eredményről azonnal és első kézből értesül a hatóság, így a legrövidebb időn belül megtehetőek azok az intézkedések, amelyek a fertőzés blokkolására, illetve a gazdasági kár mérséklésére szolgálnak. Külföldi laborvizsgálat esetén szintén megtörténik a hatóság értesítése, ez azonban jóval több időt vesz igénybe. Ennek negatív következményei elsősorban az érintett gazdára, valamint a többi, ugyanezen növényt termesztő gazdára nézve kritikusak!

Mit érdemes tudni a hazai vizsgálatokról? 
A ToBRFV laboratóriumi vizsgálatát a minta típusától függően hazánkban két helyen végzik.
-    Vetőmagminták vírus vizsgálata Velencén:
Nébih ÉLI Velencei Virológiai Laboratórium; cím: 2481 Velence, Ország út 23.;
 T: 06-22/589-240; e-mail: vvl@nebih.gov.hu

-    Növényi részek és a vetőmagminták viroid vizsgálata Budapesten:
Nébih ÉLI Növényegészségügyi Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratórium 
cím: 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.;
T: 06-1/309-1000/1814; 06-1/309-1000/1877; e-mail: NDNRL@nebih.gov.hu

Milyen megelőző intézkedéseket tehet a termelő?
-    csak megbízható forrásból szerezzen be szaporítóanyagot
-    külföldi előállítású vetőmagoknál itthon végeztessen a vetés előtt laboratóriumi vizsgálatot 
-    végezzen önellenőrzést a növényállományban 
-    szigorúan tartsa be a termesztés és forgalmazás során az általános higiéniai szabályokat 
-    végezze el a használt eszközök, göngyölegek alapos és rendszeres fertőtlenítését

A prevenciós eljárásokon túl, fontos kiemelni, hogy a ToBRFV gyanú esetén a terjedés megakadályozása érdekében a termelőnek haladéktalanul értesítenie kell a területileg illetékes megyei kormányhivatalt.

A hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás újabb alappillére jelenik meg novemberben

2019 novemberében jelenik meg az Európai Unió – december 14-én életbe lépő – új növényegészségügyi rendszerének egyik legfontosabb végrehajtási rendelete. A hatóság decembertől e jogszabály alapján végzi majd az ellenőrzéseket.

A Bizottság novemberben megjelenő jogszabálya többek között a különböző károsítók jegyzékét és a károsítók terjesztésére képes áruk behozatalára és EU-n belüli forgalmazására vonatkozó feltételek listáit tartalmazza majd. Cikkünkben összefoglaltuk a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.