Módosult a termésnövelő anyagokat érintő rendelet

Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

2024. január 1-én lépett hatályba az az AM rendelet¹, ami deregulációs célból módosította a termésnövelő anyagokra vonatkozó 2006-os alaprendeletet². A jogszabályi előírások egyszerűsítését lehetővé tévő intézkedés révén a január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkező termésnövelő anyagok engedélyokiratai az abban szerepelő érvényességi idővel határozatlan ideig hatályosak lesznek. 

A hatóság az érintett engedélyek okiratait hivatalból nem módosítja. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben egyéb okból sor kerül az engedélyokirat módosítására, akkor annak során az engedélyező hatóság egyúttal az érvényességet is módosítja. Az engedélyokirat érvényességének korrekciója nem kötelező, azonban azt – igény esetén – az engedélyes adminisztratív módosítási eljárással, eljárási díj³ megfizetése mellett, kérelmezheti.

További változást jelent, hogy a rendeletmódosítás szerint a 2024. január 1-e után gyártott tételeken nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a termésnövelő anyagok engedélyokiratnak való megfelelése, valamint az engedélyokiratban foglaltak betartása a termésnövelő anyag engedélyesének felelőssége. Amennyiben a termék összetételében, minőségében, alapanyagának származásában, gyártási technológiájában, gyártójában stb. változás következett be, az engedélyesnek haladéktalanul ‒ szükség esetén vizsgálatokkal alátámasztva ‒ gondoskodnia kell a készítmény engedélyokiratának módosításáról.
Abban az esetben, ha az engedélyező hatóság által lefolytatott ellenőrzés vagy az utólag elvégzett vizsgálat szerint valamely, már engedélyezett termék nem felel meg az engedélyezési követelményeknek, a termésnövelő anyag engedélyét a hatóság visszavonhatja.

A 2024. január elseje előtt lejárt okiratú készítményekre az alábbi türelmi idők vonatkoznak:

• amennyiben a termésnövelő anyag jogosultsági ideje lejárt, a termék az engedélyben szereplő határnapig értékesíthető nagy- és kiskereskedők, valamint a felhasználók számára,
• a nagy- és kiskereskedő a termésnövelő anyagot az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejártától számított 6 hónapig forgalmazhatja,
• a termésnövelő anyagot az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejártától számított 18 hónapig lehet felhasználni.

Hatályba lépett az uniós termésnövelő anyagok forgalmazását szabályozó rendelet

2022. július 16-án hatályba lépett az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályokat megállapító rendelet*. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az alábbiakban összefoglalta az új jogszabály legfontosabb rendelkezéseit, továbbá cikkünk végén elérhető a témában felmerülő, gyakran ismételt kérdések frissített változata is.

Az uniós termésnövelő anyagok olyan termésnövelő anyagok, amelyeket CE jelöléssel látnak el, majd e tanúsításuk után az Európai Unió területén forgalmazhatók. A nemrégiben hatályosult új jogszabályi környezet* számos változást determinál velük kapcsolatban, amelyeket az alábbiakban tekintünk át.

•    A jogszabály egységes piacot létesít több termék számára. A rendelet valamennyi termésnövelő anyagra nézve egységes biztonsági, minőségi és címkézési szabályokat ír elő, melyek szabadon forgalmazhatók az egész Európai Unióban. Ilyen módon piacot biztosít azon termékek számára, amelyek eddig nem tartoztak a harmonizált szabályok alá. Ide tartoznak például a szerves és szerves-ásványi trágyák, talajjavítók, inhibitorok, növényi biostimulánsok, termesztőközegek és termésnövelő anyagok keverékei. 
•    A rendelet az új keretjogszabály szerint épül fel. Meghatározza azokat a kritériumokat, melyeknek meg kell felelni annak érdekében, hogy CE jelölésű lehessen a termésnövelő anyag. Továbbá a gyártók és forgalmazók által követendő megfelelőség-értékelési eljárásokat vezet be a termésnövelő anyagok megfelelőségének bizonyítása érdekében. 
•    A jogszabály hatályba lépésével a jogalkotó először vezeti be uniós szinten az uniós termésnövelő anyagok toxikus szennyezőanyag-határértékeit. Ez az intézkedés egyfelől magas szintű talajvédelmet biztosít és csökkenti az egészségügyi és környezeti kockázatokat, másfelől lehetővé teszi a gyártók számára, hogy az új határértékeknek megfelelő gyártási folyamatot alkalmazzanak. 
 
Fontos tudni, hogy az uniós termésnövelő anyagok tanúsítását a megfelelőség-értékelő szervezetek végzik. A magyarországi gyártóknak ez ügyben célszerű a jelenlegi „CE jelölt” termésnövelőanyag-értékelését végző CerTrust Kft-hez fordulniuk (https://certrust.eu/hu).

A NANDO adatbázisban (https://ec.europa.eu/growth/tools-databases/nando/) megtalálhatók a jelenlegi bejelentett szervezetek központjai és tevékenységei. Körük a jövőben várhatóan további bejelentett szervezetekkel bővül majd.
 
A rendelet értelmezését segítendő a Bizottság frissítette a témában felmerülő, gyakran ismételt kérdéseket. A GYIK az alábbi linken érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/noveny/gyakran-ismetelt-kerdesek/talaj

2022-től megváltozik a termésnövelő anyagok engedélyezési rendszere

2022-től alkalmazandó az Európai Unió új rendelete a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról. A jogszabály a legtöbb országban a jelenleginél szigorúbb, ugyanakkor a magyarországihoz képest kifejezetten lazább követelményeket ír elő. A rendelet által determinált számos változás szükségessé teszi, hogy a tagállamok és a Bizottság már az idén megkezdjék a felkészülést az új helyzetre.

2019 júliusában hatályba lépett, 2022. július 16-tól pedig ténylegesen is alkalmazandó az Európai Parlament és a Tanács új rendelete a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról. Az új szabályozás lényege, hogy minden olyan termék, amely a rendelet követelményeinek megfelel, az EU összes tagállamában forgalomba hozható, amennyiben a termék megfelelőségét egy ún. akkreditált megfelelőség értékelő szervezet (notified body) igazolja. Ez utóbbiakat a tagállamok által kijelölt "Bejelentő hatóság" (notifying authority) felügyeli, ellenőrzi és akkreditálja.

Fontos tudnivaló, hogy párhuzamosan érvényben maradnak a nemzeti engedélyezési eljárások is. Eszerint a kérelmezők választhatnak, hogy az új EU rendelet vagy a nemzeti engedélyezési eljárás alapján hozzák-e forgalomba a terméküket. Mivel a magyar engedélyezési rendszer Európában az egyik legszigorúbb, de szakmailag kellően alapos, várható, hogy egyes gyártók továbbra is a nemzeti eljárás alapján kérnek majd forgalomba hozatali engedélyt, és ezt a jelenlegi gyakorlat szerint, a kölcsönös elismerés elvét alkalmazva fogadtatják majd el a többi tagállammal.

Az új EU rendelet szerinti termékek 2022. július 16-tól kezdve kerülhetnek piacra. Ezzel egy időben megszűnik az EK műtrágyákról szóló 2003/2003/EC rendelet alkalmazása.

A változásokkal kapcsolatos részletes szakmai tájékoztató elérhető a Nébih honlapján: 
https://portal.nebih.gov.hu/-/megvaltozik-a-termesnovelo-anyagok-engedelyezesi-rendszere-2022-tol

Megváltozik a termésnövelő anyagok engedélyezési rendszere 2022-től

2022-től alkalmazandó az Európai Unió új rendelete a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról. A jogszabály a legtöbb országban a jelenleginél szigorúbb, ugyanakkor a magyarországihoz képest kifejezetten lazább követelményeket ír elő. A rendelet által determinált számos változás szükségessé teszi, hogy a tagállamok és a Bizottság már az idén megkezdjék a felkészülést az új helyzetre.

2019 júliusában hatályba lépett, 2022. július 16-tól pedig ténylegesen is alkalmazandó az Európai Parlament és a Tanács új rendelete a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról. Az új szabályozás lényege, hogy minden olyan termék, amely a rendelet követelményeinek megfelel, az EU összes tagállamában forgalomba hozható, amennyiben a termék megfelelőségét egy ún. akkreditált megfelelőség értékelő szervezet (notified body) igazolja. Ez utóbbiakat a tagállamok által kijelölt "Bejelentő hatóság" (notifying authority) felügyeli, ellenőrzi és akkreditálja.

Fontos tudnivaló, hogy párhuzamosan érvényben maradnak a nemzeti engedélyezési eljárások is. Eszerint a kérelmezők választhatnak, hogy az új EU rendelet vagy a nemzeti engedélyezési eljárás alapján hozzák-e forgalomba a terméküket. Mivel a magyar engedélyezési rendszer Európában az egyik legszigorúbb, de szakmailag kellően alapos, várható, hogy egyes gyártók továbbra is a nemzeti eljárás alapján kérnek majd forgalomba hozatali engedélyt, és ezt a jelenlegi gyakorlat szerint, a kölcsönös elismerés elvét alkalmazva fogadtatják majd el a többi tagállammal.

Részletes információk:

Magyarországon jelenleg a termésnövelő anyagokat a 36/2006 FVM rendelet előírásai szerint lehet engedélyeztetni és forgalomba hozni. Ez alól az EK műtrágyának minősülő termékek jelentenek kivételt, melyek a 2003/2003/EC rendelet követelményeinek teljesítése esetén nem engedélykötelesek. Az engedélyező hatóság a Nébih Növény,- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága.

A forgalmazni kívánt terméket az alábbi kategóriák valamelyikébe kell besorolni, és az annak megfelelő adatkövetelményt teljesíteni.

1. Műtrágyák,
2. Szerves trágyák,
3. Ásványi trágyák,
4. Komposztok,
5. Gilisztahumuszok,
6. Talajjavító anyagok,
7. Talajkondicionáló készítmények,
8. Mikrobiológiai termékek (nem biopeszticidek!)
9. Termesztőközegek
10. Növénykondicionálók
11. Keverékek

Az egyes kategóriákba sorolt termésnövelő anyagról különböző fizikai, kémiai, adott esetben biológiai vizsgálatokat kell benyújtani, valamint igazolni a káros anyagoktól való mentességet. Ezáltal mind a felhasználók, mind a fogyasztók, mind pedig a környezet védelme megfelelően biztosítva van.

Ugyanakkor a körforgásos gazdaság jelszavával már évek óta napirenden volt, hogy az egész EU-ra kiterjedő egységes forgalomba hozatali rendszert alakítsanak ki, amely megkönnyíti a termésnövelő anyagok piacra kerülését. Hosszú tárgyalások után 2019-ben az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról szóló uniós rendeletet. A 2019/1009/EU rendelet 2019 júliusában hatályba lépett, de csak 2022. július 16-tól alkalmazandó. Addig azonban a tagállamoknak és a Bizottságnak is fel kell készülnie az új helyzetre, és ez a folyamat már az idén elkezdődik. Az új szabályozás lényege, hogy minden olyan termék, amely a rendelet követelményeinek megfelel, az EU összes tagállamában forgalomba hozható, amennyiben a termék megfelelőségét egy ún. akkreditált megfelelőség értékelő szervezet (notified body) igazolja. Ez utóbbiakat a tagállamok által kijelölt "bejelentő hatóság" (notifying authority) felügyeli, ellenőrzi és akkreditálja.

Az új EU rendelet szerint a termékeket funkció szerinti kategóriákba, az alkotóelemeiket pedig összetevők szerinti kategóriákba kell sorolni.

Az új EU Rendelet a legtöbb országban a jelenleginél szigorúbb, ugyanakkor a magyarországihoz képest kifejezetten lazább követelményeket ír elő. A termékekben előfordulhatnak szennyező anyagok, amelyek kockázatot jelentenek az emberi-, állati- és növényi egészségre, és a környezetre. Míg az EK műtrágyák esetében nem voltak egyértelmű követelmények a szennyező anyagokra, az új termésnövelő rendelet már előír ilyeneket. Ugyanakkor pl. a kadmium és króm határértékek a magyar hatóság véleménye szerint túl engedékenyen lettek megszabva, és a foszfát műtrágyák kadmium nehézfém szennyezettségének határértékével kapcsolatban Magyarország derogációt is nyújtott be, kérve a hazai, szigorúbb előírás fenntartását.

Uniós termésnövelő anyag csak az lehet, amely megfelel a minden termékkategóriára külön előírt szabványnak. Az uniós termésnövelő termék megfelelőségét minden tagállamban az akkreditált megfelelőség értékelő szervezetek végzik. A megfelelőség értékelő szervezetek munkáját a kijelölt tagállami bejelentő hatóság felügyeli. Az uniós termésnövelő anyagokat „CE” jelöléssel kell megkülönböztetni. Alapvető fontosságú a gyártók és a felhasználók számára, hogy a CE-jelölésnek a terméken való elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel az összes alkalmazandó követelménynek, amelyért a gyártó teljes felelősséget vállal. Az EU-n kívül gyártott termékek megfelelőségének a biztosítása az importőr felelőssége. Azok a gazdasági szereplők, akik saját nevükben vagy a védjegyük alatt uniós termésnövelő anyagot forgalmaznak, illetve uniós terméket úgy módosítanak, hogy azzal befolyásolják a rendeletnek való megfelelést, gyártónak minősülnek. Az új rendelet a gyártók, meghatalmazott képviselők, importőrök, forgalmazók, csomagolók kötelezettségeit külön cikkekben részletezi.

Fontos tudnivaló, hogy párhuzamosan érvényben maradnak a nemzeti engedélyezési eljárások is, és a kérelmezők választhatnak, hogy az új EU Rendelet, vagy a nemzeti engedélyezési eljárás alapján hozzák-e forgalomba a terméket.

Mivel a magyar engedélyezési rendszer Európában az egyik legszigorúbb, de szakmailag kellően alapos, várható, hogy egyes gyártók továbbra is a nemzeti eljárás alapján kérnek majd forgalomba hozatali engedélyt, és ezt a jelenlegi gyakorlat szerint a kölcsönös elismerés elvét alkalmazva fogadtatják majd el a többi tagállammal.

A rendelet szerinti termékek 2022. július 16-tól kezdve kerülhetnek piacra. Ezzel egy időben megszűnik az EK műtrágyákról szóló 2003/2003/EC rendelet alkalmazása.

36/2006. (V. 18.) FVM rendelet hatálya alatt kiadott okiratok

Alább találja a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet hatálya alatt kiadott okiratokat 2006-2024-ig.