Illegális fakitermelés és -kereskedelem Magyarországon: a 2023-as év összefoglalója

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felelős a faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletéért. A hivatal tavalyi évben elvégzett ellenőrzései, valamint a társhatóságok aktuális statisztikai adatai alapján elkészítette a hazai illegális fakitermelés és -kereskedelem 2023-as helyzetéről szóló összefoglalóját.

A hatóság elemzése szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye továbbra is extrém magas kockázatú hely maradt, továbbá Pest vármegye is megőrizte a nagyon magas kockázati besorolását. Heves és Veszprém vármegyék kockázati besorolása két kategóriát romlott, ugyanakkor Zala vármegye két kategóriát javult. Békés és Csongrád-Csanád vármegyék az alacsony kockázati besorolásukkal szintén javuló tendenciát mutatnak.

Az illegális fakitermelés és -kereskedelem visszaszorításának elsődleges célja az erdők és a fával borított területek védelme. Emellett további jelentős hatása van a gazdaság kifehérítésében és a faalapú termékekkel kapcsolatos fogyasztói bizalom növelésében is.
A klímavédelem, valamint egyéb közérdekű környezetvédelmi célok elérése érdekében alkotott uniós és hazai jogszabályok a fák kitermelését, fenntartható használatát és kereskedelmét is egyre szigorúbban szabályozzák.

A Nébih a faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletére kijelölt erdészeti hatóságként a vonatkozó jogszabályok mentén határozza meg ellenőrzési céljait és eszközeit, melyről évente megjelenő elemzésekben ad számot. 
A 2023-as év adatai alapján elkészített elemzés elérhető a Nébih honlapján.

A hatóság elmúlt hét évben végzett faanyag-kereskedelmi lánc felügyeleti munkájának tapasztalatai alapján összefoglalóan elmondható, hogy az ország egyes térségeiben mért kockázati szintekben számottevő változások nem, ugyanakkor jelentős átrendeződések tapasztalhatóak voltak. Ezek nagyban köthetőek a Nébih által bevezetett új ellenőrzési módszerekhez, amelyek során egyes területeken kiemelt ellenőrzési hatékonyságot sikerült elérni. Emellett a hatósági statisztikákban már megjelennek éveken átívelő eljárások eredményei is, amelyek nem csak egy adott év változásait tükrözik.

A kockázati besorolások változása rámutat arra, hogy

• az EUTR ellenőrzések gyakorisága, hatékonysága a jogkövetési hajlandóság emelkedését eredményezte például Baranya, Csongrád-Csanád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyékben, ugyanakkor
• további fokozott EUTR ellenőrzések szükségesek az extrém magas és nagyon magas kockázati besorolású vármegyékben, annak ellenére, hogy például a Nébih már 2023-ban is összehangolt ellenőrzéseket tartott a vármegyei rendőrséggel Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében,
• az EUTR ellenőrzések során az évek előre haladásával az ismételt jogsértéseknél, azaz a visszatérő (visszaeső) jogsértőknél a szankciók egyre súlyosabbak lettek, amely gyakorlatot tovább kell folytatni a kívánt eredmény elérésig.

A 2023. évi adatok feldolgozását követően a vármegyék besorolása a következők szerint alakult:

• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2022 után 2023-ban is extrém magas kockázatú vármegye maradt, de már a 2022. évet megelőző öt évben is nagyon magas kockázati besorolású volt.
• Pest vármegye 2023-ban is nagyon magas kockázati besorolást kapott, az utóbbi négy évben jelentős mértékben nem csökkent a vármegye kockázati pontszáma.
• 2023-ban magas kockázati besorolást egyetlen vármegye sem kapott.
• Bács-Kiskun, Heves, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém vármegyék közepesen magas kockázati besorolást kaptak 2023-ban. Heves és Veszprém vármegyék kockázati besorolása két kategóriát romlott, míg Bács-Kiskun vármegye kockázati besorolása nem változott, azonban Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék kockázati besorolása egy kategóriát javult 2022-höz képest.
• Budapest, valamint Baranya, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas és Zala vármegyék közepes kockázati besorolást kaptak 2023-ban. Míg Baranya vármegye kockázati besorolása egy kategóriát, addig Zala vármegye kockázati besorolása két kategóriát is javult, de Komárom-Esztergom és Vas vármegyék kockázati besorolása egy kategóriát romlott. Budapest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyék kockázati besorolása nem változott a 2022. évi besoroláshoz képest.
• Fejér vármegye 2023-ban is alacsony közepes kockázatú vármegye maradt.
• Békés és Csongrád-Csanád vármegyék alacsony kockázati besorolást kaptak 2023-ban. Békés vármegye kockázati pontszáma hét év alatt egyértelműen javult. Csongrád-Csanád vármegye kockázati besorolása egy kategóriát javult egy év alatt.

A hatóság a jogszerűtlen kommunikáció felszámolása érdekében továbbra is eltávolíttatja a különböző közösségi média és egyéb felületeken megjelenő jogsértő hirdetéseket. Emellett nagy hangsúlyt fektet a jogszerűtlen hirdetések adatainak közzétételére is: https://portal.nebih.gov.hu/jogszerutlen-hirdetesek-adatai.

A Nébih mindemellett prevenciós szándékkal folyamatosan tájékoztatja a fogyasztókat a tűzifacsalások leggyakrabban előforduló formáiról, veszélyeiről.
2020-tól pedig folyamatosan zajlik az elkobzott fatermékek ingyenes, közcélú tulajdonba adása.

A hatóság felhívja a figyelmet, hogy illegális faanyag-kereskedelmi tevékenység gyanúja esetén bejelentés tehető az eutr@nebih.gov.hu e-mail címen!

Illegális fakitermelés: még mindig Borsod-Abaúj Zemplén és Pest a legkockázatosabb vármegyék

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elkészítette a 2023-as év ellenőrzéseinek tapasztalatai alapján a hazai illegális fakitermelésről és kereskedelemről szóló összefoglalóját. Az elemzés szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye továbbra is extrém magas kockázatú maradt, és Pest vármegye is megőrizte nagyon magas kockázati besorolását. Heves és Veszprém vármegyék kockázati besorolása két kategóriát romlott, míg Békés, Csongrád-Csanád és Zala vármegyéké javult.

A Nébih, mint a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletére kijelölt erdészeti hatóság minden évben beszámol az ellenőrzéseinek eredményeiről. A kockázati besorolások változása rámutat arra, hogy az illegális fakitermelést és kereskedelmet érintő ellenőrzések gyakorisága, valamint hatékonysága a jogkövetési hajlandóság növekedését eredményezte egyes térségekben. További fokozott EUTR-ellenőrzések szükségesek azonban az extrém magas és nagyon magas kockázati besorolású területeken. 

Az illegális tevékenység visszaszorításában hatékony eszköznek bizonyult, hogy az EUTR-ellenőrzések során az ismételt jogsértőknél a szankciók is egyre súlyosabbak. Épp ezért a hatóság e gyakorlatot a jövőben is folytatja majd.
A 2023-as adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye extrém magas, míg Pest vármegye nagyon magas kockázati besorolású maradt. Romlott a helyzet Heves és Veszprém vármegyékben, ugyanakkor a javuló tendenciára jó példaként említhető Baranya, Csongrád-Csanád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegye.

A részletes elemzés a Nébih EUTR-oldalán olvasható: https://portal.nebih.gov.hu/-/illegalis-fakitermeles-es-kereskedelem-magyarorszagon-a-2023-as-ev-osszefoglaloja

Összefoglaló a 2022-es illegális fakitermelés és kereskedelem hazai ellenőrzésének eredményeiről

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) következetesen végzi a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletét. A hivatal szakemberei a tavalyi évben is számos ellenőrzést folytattak annak érdekében, hogy visszaszorítsák az illegális fakitermelést és kereskedelmet. A 2022-es vizsgálatok összefoglalója alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye extrém magas kockázatúvá vált, de több további vármegye esetében is történt változás.

Összegezte a 2022-es faanyag kereskedelmi lánc felügyeleti (EUTR) ellenőrzések eredményeit a Nébih. A hivatal EUTR felügyelői tavaly 518 eljárást folytattak le, és a megelőző jellegű hirdetés-ellenőrzések során 8521 jogszerűtlen hirdetést töröltettek. Az összes kirótt bírság értéke meghaladta a 63 millió Ft-ot, az elkobzott bevétel csaknem 47,2 millió Ft, míg a zár alá vett vagy elkobzott faanyag mennyisége 636,7 m3 volt 2022-ben.

Az adatok alapján a vármegyék besorolásában az alábbi fő változások történtek: 
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nagyon magasról extrém magas kockázati besorolásúvá vált, továbbá a magas kockázatú vármegyék közé került Baranya, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegye. 
Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Pest vármegyék besorolása nem változott. Javult a kockázati szint Békés, Bács-Kiskun, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Tolna, Vas és Veszprém vármegyékben. Míg Budapest kockázati besorolása egy kategóriát, Győr-Moson-Sopron vármegyéé pedig két kategóriát is romlott. 

Aktuális kockázati besorolás:

A kockázati pontszámok változása egyértelműen rámutat arra a pozitív tendenciára, hogy – az EUTR vizsgálatok gyakoriságának és hatékonyságának köszönhetően – a jogkövetési hajlandóság több megyében nőtt. Az ellenőrzések fokozása szükséges ugyanakkor az extrém magas, a nagyon magas és magas kockázati besorolású vármegyékben, valamint ahol a kockázati pontszám lényegesen romlott. Az eredmények ismeretében a Nébih 2023-ban is kiemelten vizsgálja majd a fatermék hirdetéseket, valamint a szállítójegyeket és a telephelyi nyilvántartásokat. 

A részletes összefoglaló elemzés és a feltárt jogsértések száma, valamint területi elosztása (forró pontok ábrázolásával) elérhető a honlapunkon: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/656639369/Illegalis+fakitermeles+kockazata+2016-2022.pdf