Az élelmiszerlánc-biztonság mindenki érdeke

Felkai Beáta Olga kiemelte, az emberek több mint 70%-a megbízik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkájában, melynek színvonalát stabilnak tartják. A megszolgált bizalmat támasztja alá a 11 éve megalakult szervezet 2022-es rövid eredményösszefoglalója is.

Félévente készül 1000 fős reprezentatív felmérés az élelmiszerlánc-biztonság lakossági megítéléséről. A legutóbbi, 2022 őszi kutatás eredményei közül a helyettes államtitkár kiemelte, az élelmiszerlánc-biztonságot az egészségügy és a katasztrófavédelem mellett a legfontosabb szakterületek között tartják számon a magyarok, melynek teljesítményével kiemelten elégedettek, a katasztrófavédelem után a második helyre sorolják. A felmérés szerint a lakosok 71%-a megbízik a Nébih munkájában, ami a Mentőszolgálat és a Katasztrófavédelem után a 3. legjobb eredmény, a klasszikus felügyeleti szervek között a legjobbnak számít.

A magyarok továbbra is elkötelezettek a hazai termékek iránt: a megkérdezettek 43%-a mindig, 32%-a pedig bizonyos termékeknél odafigyel arra, hogy magyar élelmiszert vásároljon. Utóbbi csoport tagjai leginkább a zöldségek, a gyümölcsök, a hús, a tej és a tejtermékek esetében tartják fontosnak a magyar eredetet – ismertette  Felkai Beáta Olga.

A minőség szabálygyűjteményének számító Magyar Élelmiszerkönyv ismertsége meghaladja a 30%-ot, míg a nemzeti minőségrendszerként elfogadott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyről a lakosok 51%-a hallott.

Felkai Beáta Olga hangsúlyozta, a kormány számára mindig is kiemelten fontos volt a lakosság biztonságos, minőségi élelmiszerrel való ellátása, melynek alapja a hazai gazdák és előállítók kiváló munkája. Uniós szinten elsők között vezette be Magyarország a közigazgatásban az élelmiszerlánc szemléletet, a azaz a Nébih-et, valamint formabontó kezdeményezésként elindult az „utolsó láncszem”, azaz a fogyasztók védelme érdekben az ingyenesen hívható Nébih Zöldszám. A hivatal március 15-én ünnepelte 11. évfordulóját. Sikerességét a felmérés eredményei is alátámasztják: a magyarok nemcsak ismerik, de bíznak is a hivatalban, munkájának színvonalát stabilnak érzik.

A Nébih 2022-es legfontosabb eredményei kapcsán a helyettes államtitkár kifejtette, a láncszemléletnek megfelelően rendkívül sokszínű, szerteágazó eredménylistát tudhat magáénak a szervezet. Csupán néhány példát kiragadva elmondható, hogy tavaly nemcsak lelassítani, de megállítani is sikerült az afrikai sertéspestis (ASP) terjedését a vadállományban, amellett, hogy a házisertés-állomány továbbra is védett maradt a betegségtől. A Nébih élelmiszerlánc-biztonsági vizsgálatokat folytató laboratóriumai több mint 167 ezer mintán csaknem 2 millió vizsgálatot végeztek, a csalásokra, a feketegazdaság felszámolására szakosodott részleg pedig 559 ellenőrzést tartott, 203 tonna termékkel szemben intézkedett, 158 esetben bírságolt, összesen több mint 115 millió Forint értékben.

Felkai Beáta Olga az évösszefoglalóból kiemelte azt a számottevő szakmai eredményt, hogy hosszú évek kitartó munkájával tavaly Magyarország mentes lett a sertések PRRS betegségétől. A Nébih halőrei 27 nagytestű pontyot tudtak visszaszállítani eredeti élőhelyükre, természetes vizeinkbe. Az EUTR ellenőrök által elkobzott faanyagból pedig 596 köbmétert, valamint több mint 300 bútort és akác oszlopot adott át a hivatal ingyenesen közérdekű célra önkormányzatoknak, egyházaknak és közhasznú szervezeteknek.
 
Az informatikai fejlesztések közül említést érdemel, hogy az ügyfelek kényelmének növelése érdekében elindult a hivatal Ügyfélprofil rendszerében az online fizetés, továbbá a teljeskörű online meghatalmazáskezelés. Emellett csaknem 400.000 őstermelő és az őstermelők családi gazdáságának képviselője intézheti ügyeit a Nébih e-ügyintézési felületén,mintegy 600 falugazdász ügyintézői támogatásával.

A hivatal hatósági munkája mellett kiemelten foglalkozik mind az élelmiszerlánc-szereplők, mind a fogyasztók segítésével, tudásának bővítésével. E szellemben a Nébih ügyfélszolgálata több, mint 120.000 megkeresést fogadott, továbbá 2022-ben elkészült a „kettős minőség útmutató” a gyártóknak, a lakosság számára a „Biztonságos Étkezés a Várandósság alatt” kiadvány, míg a „Maradék nélkül” program szakemberei hiánypótló „lejárati útmutatót” állítottak össze – foglalta össze Felkai Beáta Olga.

(Forrás: AM Sajtóiroda)

A Nébih ismét felmérte a magyar élelmiszerek arányát a kiskereskedelmi láncok kínálatában

A magyar élelmiszerek kínálatával kapcsolatos friss adatokat publikált oldalán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A felmérés alapján a Magyarországon jelenlévő 10 legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben – elsősorban a nemzetközi vállalkozásoknál – visszaesett a hazai termékek aránya, a legfontosabb élelmiszer-kategóriákban mintegy 70%. A friss áruknál a hazai előállítók megőrizték korábbi pozícióikat, de a magasabb hozzáadott értékű termékek esetében a polcok felét ma már külföldi áruk foglalják el.

Bár sok szó esik a hazai élelmiszertermékek előnyeiről (biztonságosság, ízletesség, frissesség, fenntarthatóság, ellenőrzött eredet), mégis nehéz pontos képet alkotni a magyar kínálatban betöltött szerepükről. A Nébih ezért 2020 második felében megismételte azt a 6 évvel ezelőtti felmérését, melynek során a 10 legnagyobb kereskedelmi lánc kínálatát vonta alapos vizsgálat alá. A szakemberek csaknem 40.000 termék részletes adatait rögzítették 16 olyan, hagyományos árukategóriában – például húskészítmények, tejtermékek, tojás, méz –, amelyekben a hazai élelmiszeripar el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel. 

Az eredmény meglepően alakult: az összkínálatban a magyar termékek aránya 70% körüli, míg 6 évvel ezelőtt még csaknem 80%-os szinten állt. A legnagyobb veszteséget a nagy hozzáadott értékű élelmiszerek (sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok) szenvedték el, esetükben ma már a polcok több mint felén külföldi árucikkeket találhatunk. 

A legnagyobb csökkenést a nemzetközi kereskedelmi láncok polcain mérték a szakemberek, a Penny Market, a Lidl és a Tesco például több mint 10%-kal növelte az import termékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben. A visszaesés a nemzetközi láncok esetében összességében majdnem 9%, de a hazai láncok is mintegy 6%-kal kevesebb hazai árucikket forgalmaznak, mint 6 évvel ezelőtt. Mindössze egy lánc, az Aldi tudott kismértékű (kevesebb mint 1%-os) növekedést felmutatni a korábbi állapothoz képest.

A magyar termékek kínálata alapján az első három helyet három hazai lánc foglalja el: Reál (80,65%), Coop (80,17%), CBA (76,95%). A lista utolsó három helyezettje pedig a Penny Market (67,58%), a Tesco (66,07%) és a Lidl (56,09%).

Vásárlási és fogyasztási szokásokat kutat a Nébih az étrend-kiegészítők területén

Online felmérést indított a lakosság étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos ismereteinek, fogyasztási és vásárlási szokásainak megismerése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kutatás célja, hogy a visszajelzések alapján összeállított tematikus útmutató segítségével biztonságosabbá tehessék az étrend-kiegészítők vásárlását a szakemberek. A kérdőívet a hivatal honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/etrend-kiegeszito-felmeres ) ez év végéig tölthetik ki az érdeklődők.

Az uniós csatlakozást követően az étrend-kiegészítő termékek előzetes hatósági engedélyeztetése megszűnt, a piacon jelenlévő termékek vizsgálata szúrópróbaszerűen vagy tematikus célellenőrzések alapján zajlik. A bőséges kínálat azonban gyakorlatilag lehetetlen feladat elé állítja az ellenőrző szerveket. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet nyilvántartása szerint jelenleg 20.126 bejelentett étrend-kiegészítő termék található a magyar boltokban és webáruházakban. Az online értékesítés határtalanságával az előírásoknak nem megfelelő, vagy épp szándékosan illegális kínálat mértéke pedig megbecsülhetetlen.

Az étrend-kiegészítők iránti igény az elmúlt évtizedek során jelentősen megnőtt, a koronavírus járvány eredményeként pedig korábban nem látott mértékű érdeklődés övezi e termékeket. A kockázatok hatékony csökkentésére – az átláthatatlan nagyságú termékkínálat miatt – a lakosság ismereteinek bővítése lehet a legcélravezetőbb megoldás. A Nébih a fogyasztók biztonságos étrend-kiegészítő használatát egy tematikus útmutató összeállításával szeretné segíteni. Annak érdekében, hogy a kiadványba a fogyasztókat leginkább érintő és érdeklő témakörök jelenjenek meg, a Nébih online felmérést indított honlapján. 

A kérdőív, amelynek kitöltése nagyjából 10-15 percet vesz igénybe, önkéntes és anonim. A felmérés a lakosság étrend-kiegészítő termékekhez kapcsolódó viszonyát, ismereteit és vásárlási szokásait egyaránt érinti. Többek között arra keresi a választ, mit tudnak a magyar fogyasztók az étrend-kiegészítőkről, milyen termékeket keresnek, hol szokták ezeket megvásárolni, vagy épp milyen tapasztalataik vannak az egyes termék-kategóriákkal kapcsolatban. 

A kérdőív december 31-ig az alábbi oldalon érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/etrend-kiegeszito-felmeres 

Nébih kutatás: kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A kedvező tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján, amit az ENSZ kezdeményezésére idén tartanak meg első alkalommal.

Hazánkban először 2016-ban készítettek 100 háztartás bevonásával élelmiszerhulladék-felmérést a Nébih Maradék nélkül programjának szakemberei. Az Európai Unió által ajánlott módszertan szerint végzett kutatást 2019 végén megismételték, immár 165 háztartással. Az új adatok alapján egy átlagos magyar állampolgár 65 kg élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi, 68 kg/fő/év mennyiséggel. A 4%-os csökkenés azért is jelentős eredmény, mivel az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16%-os volt. Igaz, az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben növekedtek.

Nem változott azonban az élelmiszer-hulladék összetétele: a keletkező mennyiség fele az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz keletkezésük egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. Az élelmiszer-pazarlásunk tehát fejenként 32-33 kg évente. Leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe. Mindez azt mutatja, hogy még bőven akad tennivalónk a környezettudatosságunk fejlesztése terén.

A háztartási élelmiszer-pazarlást a Nébih a továbbiakban is nyomon követi. Ez idáig hazánk az egyetlen ország a közép-kelet-európai régióban, ahol készült felmérés e témakörben. A közeljövőben várhatóan más nemzetek is megjelentetik majd adataikat, 2020-tól ugyanis minden EU-s tagállam számára kötelező az élelmiszer-hulladék mérése.

A mostani kedvező, azaz csökkenő tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-pazarlás elleni világnapon, amit az ENSZ kezdeményezésére idén szerveztek meg először. A témában számos hasznos és érdekes információ olvasható a Nébih Maradék nélkül programjának weboldalán: https://maradeknelkul.hu/ 

Az eredményeket részletesen bemutató tudományos közlemény itt érhető el: https://www.mdpi.com/2071-1050/12/8/3069/htm

A „Karanténkutatás” eredményei - A koronavírus által okozott járványügyi helyzet hatása az élelmiszerfogyasztókra

2020. június 11-én lezajlott az ötödik Nébih Kerekasztal, ahol a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete és a TÉT Platform szakemberei által lefolytatott, a járványügyi helyzet élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatásait vizsgáló felmérés eredményeit mutatták be. A rendezvényen a feldolgozóiparban, kereskedelemben, vendéglátásban dolgozó szakemberek és a fogyasztók érdekeit képviselő civil szervezetek is megosztották tapasztalataikat az elmúlt időszakkal kapcsolatban.

A május elején lefolytatott 3000 fős reprezentatív online fogyasztói kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja és a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult. Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága és csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezzel együtt visszaesett az impulzív és a nagy kényelmi jellemzőjű termékek vásárlása. Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a Magyarországon gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent: míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt. A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, s összességében a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.

A „kezdeti sokk” időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kg élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A felhalmozott készletek levezetésére a Nébih és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös adománygyűjtése kínál lehetőséget, országszerte 89 átvételi helyszínnel, amely még június 16-áig tart.

A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére. A lakosság több időt töltött főzéssel, ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra (személyi és konyhai higiénia), a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre. Táplálkozástudományi szempontból pozitív, hogy a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg a fogyasztása is. Az elfogyasztott adagok nagyságát jellemzően nem csökkentettük, viszont jelentősen mérséklődött a fizikai aktivitás, ezért az energiamérleg pozitív irányba mozdult el. A lakosság negyede saját bevallása szerint hízott az elmúlt időszakban, míg minden tízedik ember fogyott. A testsúlygyarapodás mértéke átlagosan 1 kg volt.

Az emberek többsége jól alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, sőt számos olyan szokást soroltak fel a válaszadók, amelyekre a veszélyhelyzet lecsengése után is szeretnének figyelmet fordítani: tudatosabb és előre megtervezett bevásárlás, rendszeres és alapos kézmosás, egészséges táplálkozás.