Biztonságos törődés: Mire figyeljünk élelmiszer-adományozáskor?

Advent időszakában sokan adományozással segítik szebbé tenni nehezebb sorsú embertársaik számára az ünnepeket. Az élelmiszer-adományozás az egyik legkézenfekvőbb és legjobb megoldás, azonban ennek is megvannak a szabályai. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Maradék nélkül programja összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat annak érdekében, hogy az adományozott élelmiszer igazi segítség és öröm legyen, ne pedig kockázati forrás.

A legalapvetőbb szabály, hogy csak olyan élelmiszert adományozzunk, amelyet mi magunk is szívesen elfogyasztanánk! Ezek a legális kereskedelemben vásárolt, a gyártói ajánlásoknak megfelelően tárolt (általában: hűvös, száraz, fénytől védett helyen), magyar nyelvű felirattal ellátott, eredeti, bontatlan és sértetlen csomagolású élelmiszerek. Ajánlott inkább tartós, vagyis minőségmegőrzési idővel jelölt élelmiszereket adományozni. Legideálisabb termékek: liszt, cukor, rizs, étolaj, száraz tészta, konzervek, száraz hüvelyesek, tartós tej, csokoládé, édes és sós tartós sütemények (keksz, ropi, sajtos tallér stb.).

A fogyaszthatósági idővel jelölt, azaz friss fogyasztású, romlékony élelmiszerek a lejárat után egészségügyi ártalmat okozhatnak, ezért ekkor már nem fogyaszthatók! Kiemelten fontos tehát, hogy az ilyen termékeket különösen körültekintően kezeljük, a magas egészségügyi kockázat miatt pedig lejárt fogyaszthatósági idővel jelölt élelmiszert egyáltalán NE adományozzunk.

A minőségmegőrzési idő a tartós termékeken (például konzerv, száraztészta, csokoládé) szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni, az még a lejárat után is biztonságos marad. Épp ezért – részben az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem jegyében – az idei évtől EU-s szinten adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek. Az ilyen bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tárolt lejárt termékek akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyaszthatók és táplálók. Abban, hogy az egyes termékeknek meddig érdemes „esélyt adni”, a Maradék nélkül program szakértői által összeállított „lejárati útmutató” nyújt segítséget mind a lakosságnak, mind az élelmiszer-forgalmazók és a karitatív szervezetek számára.

Hűtést igénylő vagy fagyasztott élelmiszert nem ajánlott adományozni, csak akkor, ha minden szakaszban (például az átadás során és azt követően is) biztosítottak a biztonságos tárolási körülmények. Ha csak ilyen élelmiszert tudunk felajánlani, érdemes egy, a közelünkben élő rászoruló családnak közvetlenül eljuttatni, a mihamarabbi elfogyasztás érdekében.

Saját készítésű ételek esetében fokozottan ügyeljünk a személyi higiéniára, az eszközök és a konyha tisztaságára, hiszen a rászorulók között lehetnek betegségekkel küzdő személyek, gyerekek, idősek és terhes nők, akiknek az immunrendszere gyengébb. Fontos, hogy az adomány igazi segítség és öröm legyen számukra, ne pedig kockázati forrás. Célszerű egy, az étel mellé tett, vagy ráragasztott cédulán feltüntetni a készítés idejét, valamint a felhasznált alapanyagokat, de legalábbis az allergiát okozó összetevőket. Különösen igaz ez, ha az ételt nem közvetlenül a fogyasztónak adjuk át, így nincs lehetőségünk szóban tájékoztatni.

Sokszor a figyelmesség és a kedvesség a kézzel fogható adományoknál is értékesebbnek bizonyul. A karitatív szervezetek munkájának segítése önkéntesként, vagy a környezetünkben élőkre való odafigyelés a mindennapok során épp olyan nagy segítség lehet, mint egy-egy adománycsomag.

A Maradék nélkül program adventi kampányában további tippeket oszt meg a tudatosabb karácsonyi felkészüléshez a program közösségi média felületein: Facebook, Instagram.

A „Karanténkutatás” eredményei - A koronavírus által okozott járványügyi helyzet hatása az élelmiszerfogyasztókra

2020. június 11-én lezajlott az ötödik Nébih Kerekasztal, ahol a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete és a TÉT Platform szakemberei által lefolytatott, a járványügyi helyzet élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatásait vizsgáló felmérés eredményeit mutatták be. A rendezvényen a feldolgozóiparban, kereskedelemben, vendéglátásban dolgozó szakemberek és a fogyasztók érdekeit képviselő civil szervezetek is megosztották tapasztalataikat az elmúlt időszakkal kapcsolatban.

A május elején lefolytatott 3000 fős reprezentatív online fogyasztói kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja és a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult. Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága és csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezzel együtt visszaesett az impulzív és a nagy kényelmi jellemzőjű termékek vásárlása. Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a Magyarországon gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent: míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt. A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, s összességében a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.

A „kezdeti sokk” időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kg élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A felhalmozott készletek levezetésére a Nébih és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös adománygyűjtése kínál lehetőséget, országszerte 89 átvételi helyszínnel, amely még június 16-áig tart.

A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére. A lakosság több időt töltött főzéssel, ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra (személyi és konyhai higiénia), a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre. Táplálkozástudományi szempontból pozitív, hogy a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg a fogyasztása is. Az elfogyasztott adagok nagyságát jellemzően nem csökkentettük, viszont jelentősen mérséklődött a fizikai aktivitás, ezért az energiamérleg pozitív irányba mozdult el. A lakosság negyede saját bevallása szerint hízott az elmúlt időszakban, míg minden tízedik ember fogyott. A testsúlygyarapodás mértéke átlagosan 1 kg volt.

Az emberek többsége jól alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, sőt számos olyan szokást soroltak fel a válaszadók, amelyekre a veszélyhelyzet lecsengése után is szeretnének figyelmet fordítani: tudatosabb és előre megtervezett bevásárlás, rendszeres és alapos kézmosás, egészséges táplálkozás.

Adományozásra buzdítja az „élelmiszerhalmozókat” a Nébih és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület

Adománygyűjtési akciót indít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. A program célja, hogy a koronavírus járvány miatt a lakosságnál felhalmozott, de fel nem használt élelmiszertartalékok még a lejárati időn belül eljuthassanak a rászorulókhoz. A szervezők 2020. június 16-ig országszerte 89 átvételi ponton várják a tartósélelmiszer-adományokat.

A koronavírus járvány okozta veszélyhelyzet sok háztartásban az élelmiszertartalékok felhalmozásával is járt. A járványügyi intézkedések enyhítésével együtt most itt az ideje átnézni ezeket a tartalékokat, hogy lehetőleg semmi ne menjen veszendőbe.

Az Élelmiszerbank működése során gyártói és kereskedelemi élelmiszerfeleslegek összegyűjtését biztosítja, mely feleslegek az Egyesületen keresztül eljutnak a rászorulókhoz. A jelenlegi rendkívüli helyzetben az Élelmiszerbank egy meghatározott időszakra lehetővé teszi a Nébih szakmai felügyelete mellett a fogyasztói élelmiszerfeleslegek átvételét is partnerszervezeti körében. A Nébih és az Élelmiszerbank arra buzdít mindenkit, aki úgy látja, hogy van olyan tartós élelmiszer az otthonában, amit a lejárati idejéig már nem fogyaszt el, gondoljon azokra, akik segítségre szorulnak. A program részeként a Nébih és az Élelmiszerbank országszerte több átvételi pontot is „nyit”, ahol a lakosok 2020. június 16-ig leadhatják az adományaikat. Az átvételi pontokról (térképes és kereshető formában) az alábbi oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők: https://portal.nebih.gov.hu/adomanyozas

Fontos, hogy csak bontatlan, azaz az eredeti, sértetlen bolti csomagolásban lévő tartós (minőségmegőrzési idővel rendelkező), hűtést nem igénylő élelmiszerek, például tészta, liszt stb., adhatók le. Az adományozható termékekre vonatkozó további szempontokról itt olvashatnak bővebben: https://portal.nebih.gov.hu/adomanyozas. Természetesen az akcióban azok is részt vehetnek, akiknél nincs felhalmozott élelmiszer, de kifejezetten e célból vásárolt tartós élelmiszerekkel mégis szeretnék támogatni a kezdeményezést.

Az összegyűlt tartós élelmiszereket az Élelmiszerbank partnerszervezetei juttatják majd el a rászorulóknak.