„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai. Az eredmények azt mutatják, hogy az első hullám idején tapasztalt sokkhatás elmúlt, ugyanakkor a lakosság megőrizte az elővigyázatosságát, és vannak olyan szokások, amelyek hosszú távon is velünk maradnak.

Idén májusban 1910-en töltötték ki a Nébih weboldalán a második karanténkutatást. A felmérésből többek között kiderült, hogy az elsőhöz képest a harmadik hullámban a vásárlók már gyakrabban mentek boltba, de ez még mindig messze elmaradt a járvány előtti időszaktól, emellett továbbra is dinamikusan nőtt az élelmiszert online vásárlók aránya. Termékválasztáskor még mindig az íz és a minőség a legfontosabb, viszont a szempontok között előtérbe került az egészségre gyakorolt hatás is. A kutatás alapján a vásárlók kosarába ismét a megszokott mennyiség kerül az egyes élelmiszerekből, és már kevésbé fontos, hogy egy termék tartós legyen.

A kutatás rávilágított, sok családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszertartalék. Ezt jelzi az is, hogy a háztartások 20%-a arra számít, nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket, ami több mint kétszerese az első hullám idején tapasztalt adatnak. A tudatosan megtervezett élelmiszertartalék hasznos lehet, ehhez a Nébih élelmiszertartalékolási útmutatón keresztül nyújt segítséget.

A válaszadók arról számoltak be, hogy a járványügyi helyzetben csökkent a háztartásukban elpazarolt élelmiszer mennyisége, ami annak köszönhető, hogy jellemzően több idő jutott a háztartásra, az otthoni főzésre, étkezésre. Az emberek 57%-a azonban úgy tapasztalta, csomagolási hulladékból több keletkezett, mint a járványt megelőzően.

A járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint ahányan fogytak és a magyar lakosság testtömege átlagosan további 30 dkg-mal gyarapodott tavaly tavasz óta. Nem sikerült tehát lefaragni az első hullám idején felszedett 1 „karanténkilóból”. Az ok nyilvánvaló: erőteljesen csökkent a fizikai aktivitásunk, például a lakosság 38 százaléka 8 óránál többet tölt üléssel egy átlagos hétköznap. Ugyanakkor a táplálkozás területén pozitív tendenciák is tapasztalhatók: tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Szintén pozitívum, hogy a lakosság továbbra is nagyobb figyelmet fordít az otthoni élelmiszerbiztonságra, mint a járványt megelőzően. Igaz, az első hullámához képest visszaesés volt tapasztalható e téren.

Április végéig még elérhető a nagy karantén kérdőív

Változott-e a pandémia hatására az életmódunk, valamint az élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásaink? Erre keresi idén is a választ a Nébih, a Debreceni Egyetem, valamint a TÉT Platform közös kutatása. A nagy karantén kérdőív április végéig még elérhető, a minél pontosabb kép kialakításához ugyanis elengedhetetlen a lakosság segítsége.

A 2020-as első karanténkutatás egyértelműen megmutatta, hogy a koronavírus-járvány hatására az élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásaink is megváltoztak. A kutatók most, csaknem egy év elteltével azt szeretnék felmérni, a Covid-19 járvány harmadik hulláma során hogyan alkalmazkodott a társadalom a tartósan megváltozott élethelyzethez. A Nébih, a Debreceni Egyetem, valamint a TÉT Platform szakemberei által összeállított kérdéssor – anonim – kitöltése nagyjából 15 percet vesz igénybe, és a kutatás eredménye a kiértékelést követően mindenki számára elérhető lesz.

A kérdőív április végéig még elérhető a https://portal.nebih.gov.hu/karantenkutatas oldalon. A szervezők bíznak benne, hogy ismét sokan segítik majd a munkájukat, hogy minél pontosabb képet kaphassanak a járvány mindennapjainkra gyakorolt hosszú távú hatásáról.

Élelmiszerbiztonsági ajánlások vendéglátó létesítmények újranyitásához (2021. tavasz)

A pandémiát okozó SARS-CoV-2 vírus második és harmadik hulláma ismét rendkívül nehéz helyzetbe hozta a vendéglátó vállalkozásokat. Sokuk a túlélés érdekében a korábban rá nem jellemző kiszállítással próbálkozott, de voltak, akik átmenetileg a bezárás, a működésük szüneteltetése mellett döntöttek. A járványügyi helyzet alakulása és a vonatkozó veszélyhelyzeti jogszabályok várhatóan napokon belül lehetővé teszik az óvatos nyitást.

Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a vírus továbbra is jelen van, fertőz, megbetegedést okoz. A lakosság védettsége nem teljes, a vírus bárhol, bármikor újra felbukkanhat, ami továbbra is különös körültekintést igényel!

A vendéglátó létesítményeket tevékenységük, várható vendégkörük alapján több csoportra osztottuk. A járványügyi elvárásoknak is eleget tevő élelmiszerbiztonsági, élelmiszer-higiéniai ajánlásainkat részben valamennyi csoportra vonatkoztatva, részben pedig speciálisan,csoportonként adjuk meg.

I.    Valamennyi csoportra vonatkozó ajánlás

a.)    A korlátozások alatt nem működő létesítmények

1.    Fontos, hogy nyitás előtt megvizsgálják a gépek, berendezések, közművek (pl. vízszolgáltatás, szennyvízelvezető rendszer, mosogatógépek, hűtők, mélyhűtők, konyhai gépekstb.) műszaki állapotát és elvégezzéka szükséges javításokat, cseréket.
2.    A falak, nyílászárók, padozat állapotát is ellenőrizzék és az indokolt javítások ezek esetében is megtörténjenek.
3.    A hosszabb ideig lezárt épületek üzemen kívül helyezett szellőzőrendszerében, melegvíz-rendszerében Legionella-kockázat jelentkezhet, melynek kezelésére az erre vonatkozó jogszabály útmutatásai az irányadóak.
4.    Az ivóvíz-vizsgálat esetleges szükségességéről a területileg illetékes, élelmiszerbiztonsági feladatkörben eljáró járási hivatal munkatársaival érdemes egyeztetni.
5.    Nézzék át a rendelkezésre álló tisztító- és fertőtlenítőszereket, kézfertőtlenítőket, azokat, amelyek felhasználhatósági ideje lejárt, dobják ki. A készletek feltöltése során virucid hatással is rendelkező, pontosan adagolható, rövid behatási idejű, engedéllyel rendelkező, könnyen kezelhető szereket szükséges választani.
A tisztítási,takarítási utasítás felülvizsgálatára, aktualizálására szintén szükség lehet. Fontos továbbá szem előtt tartani, hogy a tisztító- és fertőtlenítőszerek esetében is biztosítani kell a nyomonkövethetőséget.
6.    Nyitás előtt sort kell keríteni az üzemi és vendégforgalmi helyiségekre, valamint a berendezési és felszerelési tárgyakra egyaránt kiterjedő alapos fertőtlenítőszeres nagytakarításra, továbbá az üzemi és fogyasztói edények fertőtlenítőszeres átmosására. A különböző italcsapoló berendezések karbantartására, fertőtlenítésére, tisztítására is különös figyelmet kell fordítani.
7.    Gondoskodni kell a sérült, nem működőképes ellenőrző- és mérőeszközök (pl. hűtőhőmérők, maghőmérők, mérőpoharak stb.) cseréjéről, pótlásáról.
8.    Kizárólag egészséges, tünetmentes, egészségügyi kiskönyvvel rendelkező dolgozók vehetnek részt a konyhai munkákban, tálalásban, takarításban. Esetükben ügyelni kell rá, hogy a speciális helyzetnek megfelelő oktatás se maradjon el. Ennek során érdemes kihangsúlyozni mindenki kiemelt egyéni felelősségét, jelentőségét a további járványügyi védekezésben, a megbetegedések megelőzésében.
9.    Raktárkészletek átvizsgálásának legfontosabb lépései (a nagytakarítás előtt is elvégezhető): 
-    a lejárt fogyaszthatósági/minőségmegőrzési idejű alapanyagok eltávolítása,
-    fűszerek átvizsgálása, a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek, valamint az áttöltött, nem azonosítható fűszerek eltávolítása,
-    sérült csomagolású, valószínűsíthetően szennyezett alapanyagok eltávolítása,
-    „ottfelejtett” ételek eltávolítása,
-    lefagyasztott termékek felülvizsgálata – ezen termékek eltávolítása is ajánlott.
10.    Az alapanyagok beszerzése, a raktárkészletek feltöltése során javasoljuk, hogy lehetőség szerint vegyék igénybe a rövid ellátási láncot, azaz elsősorban helyi, hazai termékeket vásároljanak, támogatva ezzel a hazai termelőket.
11.    Javasolt a HACCP rendszer, önellenőrzési rendszer felülvizsgálata, aktualizálása.

A fogyasztók érdekében kiemelten fontos, hogy az ételkészítéscsak a kifogástalan állapotú és állagú létesítményekben, valamint a megfelelő tudású, egészségi állapotú és oktatással a speciális helyzetre is felkészített személyzettel rendelkezőüzletekben induljon újra.

b.)    A korlátozások alatt kiszállítással működő létesítmények

1.    Nyitás előtt sort kell keríteni az üzemi és vendégforgalmi helyiségekre, valamint a berendezési és felszerelési tárgyakra egyaránt kiterjedő alapos fertőtlenítőszeres nagytakarításra, továbbá az üzemi- és fogyasztói edények fertőtlenítőszeres átmosására.
2.    A dolgozók esetében ügyelni kell rá, hogy az új, speciális helyzetnek megfelelő oktatás ne maradjon el. Ennek során érdemes kihangsúlyozni mindenki kiemelt egyéni felelősségét, jelentőségét a további járványügyi védekezésben, a megbetegedések megelőzésében.
3.    Az alapanyagok beszerzése, a raktárkészletek feltöltése során javasoljuk, hogy lehetőség szerint vegyék igénybe a rövid ellátási láncot, azaz elsősorban helyi, hazai termékeket vásároljanak, támogatva ezzel a hazai termelőket.
4.    Javasolt a HACCP rendszer, önellenőrzési rendszer felülvizsgálata, aktualizálása.

c.)    A korlátozások idején működő és nem működő vendéglátó létesítményekre egyaránt vonatkozó ajánlások:

1.    A működés megtervezése (amennyiben a járványügyi helyzet lehetővé teszi)

-    Terasz: asztalok, székek, etetőpultok „szellős” elhelyezése (1,5–2 m-es védőtávolság), fogyasztói edények védelme, asztali ízesítők védelme (egy adagos, csomagolt kiszerelés javasolt), fertőtleníthető étlapok, fertőtlenítőszeres tisztítás minden vendég után (asztal, székek, etetőpult, étkezési hely környéke), biztonságos, zárt hulladékgyűjtés megszervezése, járványügyi előírásokat betartó személyzet, kézfertőtlenítési lehetőség a vendégek részére is. Az egyszerre étkezők létszámához viszonyítva csökkentsék a kihelyezett fogyasztói edények, eszközök számát, illetve kerülendő az előre terítés is. Fokozottan ügyelni kell az asztalokon elhelyezett „közhasználatú” eszközök (pl. só- és borsszóró, ecetes üvegek stb.) tisztán tartására, fertőtlenítésére. Átmenetileg célszerűbb kis, egyéni – lehetőleg előrecsomagolt – adagok biztosításával kiváltani a használatukat.
Közös használatú helyiségek (pl. illemhelyek): A vendégek használhatják az épületen belüli szociális helyiséget, de a WC-k száma alapján korlátozni szükséges az egyszerre, egy időben a helyiségben tartózkodók számát, úgy, hogy a 1,5 méter távolság biztosítható legyen. A vendégek részére a szociális helyiségében vírusölő hatású kézfertőtlenítő szert kell kihelyezni, valamint biztosítani kell a rendszeres fertőtlenítőszeres takarítást, és a helyiségek rendszeres szellőztetését.Azokban az épületekben, ahol mesterséges és természetes szellőztetésre is lehetőség van, javasoljuk, hogy az ablakokon keresztül is szellőztessenek minél gyakrabban a járvány időszaka alatt.
Azokban az épületekben, ahol csak mesterséges szellőztetésre van lehetőség, növelni kell bejuttatott friss levegő mennyiségét.

-    Kiszállítás: ajánljuk figyelmükbe a https://portal.nebih.gov.hu/-/vendeglato-es-kozetkezteto-letesitmenyekre-vonatkozo-intezkedesek-2020-november-4-tol-visszavonasig javaslataink I. c), d) és e) pontjait.

-    Személyzet: Fontos, hogy az ételkészítésben, tálalásban, felszolgálásban résztvevők továbbra is minimalizálják a kontaktust a fogyasztókkal.
A kiszolgáló személyzet számára vírusölő hatású, alkoholos kézfertőtlenítő szert kell biztosítani és annak minél gyakoribb használatát meg kell követelni, a maszk használata jogszabály alapján kötelező.

- Maszk, és kesztyűviselés szabályai: lásd https://portal.nebih.gov.hu/-/vendeglato-es-kozetkezteto-letesitmenyekre-vonatkozo-intezkedesek-2020-november-4-tol-visszavonasig  III. fejezet.

-    Fizetés: továbbra is kerülendő a készpénzzel való fizetés.

-    Általános higiénia:
- A takarítást, fertőtlenítést végző dolgozók védőeszközökkel való ellátása szintén nélkülözhetetlen. Számukramegfelelő, virucid hatású szereket szükséges biztosítani.
- Az étterem, vendéglátóhely valamennyi helyiségének (ideértve az üzemi és a vendégek által is látogatható helyiségeket: teraszt, kerthelyiséget) szükség szerint, de legalább napi egyszer, illetve az igénybevételtől függően akár napi több alkalommal elvégzett fertőtlenítőszeres takarítása rendkívül fontos!
- Fontos a megfelelő tisztító- és fertőtlenítőszerek kiválasztása. A szerek címkéjén minden esetben feltüntetik az alkalmazási területet, a hatásspektrumot, valamint a felhasználási utasítást, az alkalmazandó paraméterekkel együtt. A nem megfelelően megválasztott, vagy nem megfelelően alkalmazott szer álbiztonságot jelent.

-    Kézmosás, fertőtlenítés:
- A vendéglátóhely bejáratánál és egyéb frekventált helyeken (pl. vendég illemhely) vírusölő kézfertőtlenítő szert szükséges kihelyezni.
- A vendégmosdóban fokozottan ügyeljenek a szappan, valamint kézfertőtlenítő szer folyamatos utánpótlására.
- A kéztörléshez egyszer használatos papírtörlőt szükséges biztosítani, amelyet használat után a vendégek zárt, bélelt hulladékgyűjtőkbe dobhatnak.
- A vendéglátóhely hívja fel a figyelmet – például figyelmeztető táblák kihelyezésével – az alapos kézmosás, valamint a kézfertőtlenítés fontosságára.

2.    A maximális adagszám megtervezése:
-    a helyi adottságok,
-    a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek,
-    a várható fogyasztói igények, valamint 
-    a járványügyi előírások betarthatóságának figyelembevételével történjen. 
A kapacitást akár technológiailag, akár szakképzett és kisegítő személyzet tekintetében meghaladó tevékenység élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent. A felelős üzemeltetői hozzáállás kiemelten fontos abból a szempontból is, hogy járványveszélyes időszakban élelmiszer eredetű megbetegedés „okozása”, a megbetegített fogyasztók mellett, a teljesvendéglátó szektorra is káros hatással lehet, akadályozhatja a további nyitást, a normális működési rendhez történő visszatérést.

3.    Az étlap megtervezésekor az elsődleges szempont a biztonság legyen!

-    Állandó kínálat: Előtérbe kell helyezni a biztonságosan hőkezelt ételek kínálását, míg a nyersen, illetve nem biztonságos hőkezeléssel készített ételek kínálását javasolt kerülni. Törekedni kell a frissen – a fogyasztásra kínálás napján – készített ételek étlapon tartására. Előre elkészített és lefagyasztott ételek esetében be kell tartani a 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet 3. mellékletében (Vendéglátó tevékenység keretében végzett fagyasztás feltételei) foglaltakat! Nyers saláták kínálása esetén különösen ügyeljenek az alapos tisztításra, mosásra.
-    Menürendszer: Előtérbe kell helyezni a biztonságosan hőkezelt ételek kínálását, az ételeket frissen – a fogyasztásra kínálás napján – javasolt elkészíteni.Nyers saláták kínálása esetén különösen ügyeljenek az alapos tisztításra, mosásra.
-    A’la carte ételek: Előtérbe kell helyezni a biztonságosan hőkezelt ételek kínálását, az ételeket frissen – a fogyasztásra kínálás napján – javasolt elkészíteni. A nyersen, illetve nem biztonságos hőkezeléssel készített ételek kínálását javasolt kerülni.Nyers saláták kínálása esetén az alapos tisztításra, mosásra kiemelt figyelmet kell fordítani.

4.    Javasolt a működés alatt elérhető felelősök kijelölése:
-    élelmiszerbiztonságért felelős,
-    fogyasztói tájékoztatásért felelős,
-    HACCP, önellenőrző rendszer működtetéséért felelős,
-    pl. járványügyi előírások betartásáért felelős személy.
A névre/feladatra leosztott, kidolgozott, és az önellenőrzési-, valamint a HACCP rendszerben is rögzített kijelölésmegkönnyíti mind a létesítmény, mind az ellenőrző hatóságok munkáját. A rendkívüli feladatok – pl. sürgős járványügyi, vagy élelmiszerbiztonsági-, élelmiszerhigiéniai intézkedések megtétele – elvégzése is egyszerűbben, gördülékenyebben, átláthatóbban hajtható végre.

II.    Speciális ajánlások

-    Kirándulóhelyen működő létesítmények, valamint 
-    Street food vendéglátás
Mindkét forgalmazási formára a zárt vendégtér nélküli fogyasztás a jellemző. Ezekben a sorbanállást kell megszervezni, tartani/tartatni kell az 1,5-2 méteres védőtávolságot, az ételek átvétele előtt a vendégek részére hozzáférhető kézfertőtlenítési lehetőséget kell biztosítani. Az asztalokat, etetőpultokat tisztán kell tartani, az adott vendégek távozása után fertőtleníteni kell. Zárt hulladékgyűjtő edényeket kell kihelyezni. A kiszolgáló-, és a takarító személyzet védelméről gondoskodni kell (maszk, kesztyű, védőruha, kézfertőtlenítőszer).

-    Önkiszolgáló jelleggel működő létesítmények: amennyiben másként nem oldható meg az ételek fogyasztásra kínálása, akkor az élelmiszer-higiéniai, járványügyi előírásokat fokozottan be kell tartani.
-    Sorbanállás esetén biztosítani kell az 1,5-2 méteres védőtávolságot, a maszkviselési kötelezettségre történő kiemelt figyelemfelhívást. 
-    Még a tálcák kézhez vétele előtt lehetővé kell tenni a kézfertőtlenítést. 
-    Az ételek cseppfertőzés elleni védelmét biztosítani kell, pl. előre kitálalás helyett csak kínáló tányér kihelyezése, és igény esetén tálalás. Előfordulhat, hogy ez a megszokottnál több dolgozó egyidejű munkába állítását is szükségessé teszi.
-    A fogyasztói edények gyűjtését, mosogatását szennyezés mentesen, folyamatosan biztosítani kell.
-    Svédasztalos rendszer: Anyitás kezdeti időszakában, a járvány visszaszorulásáig a fogyasztók egészségének védelme érdekében kerülendő ez a kínálási forma. A fogyasztók tömörülése, akár többszöri szoros kontaktusa miatt még családi rendezvényeken sem ajánlott a svédasztalos kínálási mód!
 

„Karanténkutatás 2.0” – újra felméri az élelmiszerfogyasztási szokásokat a Nébih

Változtak-e az elmúlt egy évben az élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásaink? Miként befolyásolja az elhúzódó koronavírus-járvány, hogy mennyi élelmiszert tartalékolunk otthon? Jól gazdálkodtunk a készletekkel, vagy sok élelmiszerhulladék keletkezett? Hogyan változott életmódunk? Ezek a kérdések állnak a Nébih, a Debreceni Egyetem, valamint a TÉT Platform legújabb közös kutatásának a középpontjában, amelynek feltárásában ismét a lakosság segítségét kérik a szakemberek.

A koronavírus-járvány az élet szinte minden területére rányomja bélyegét, így az élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásainkra is hatással volt. Erről tanúskodtak az első Karanténkutatás eredményei is, amelyek a járvány megjelenését követően, 3000 kitöltő tapasztalatai alapján adtak pillanatképet a magyar lakosság reakcióiról. Az akkori eredmények azt mutatták, hogy sokunknál változott a vásárlás módja és gyakorisága, illetve a vásárlást befolyásoló tényezők sorrendje. Az emberek több élelmiszert tartalékoltak otthon, és több időt töltöttek sütéssel-főzéssel, emellett jobban odafigyeltek a konyhai higiéniára.

A kutatók most azt szeretnék felmérni a Covid-19 járvány harmadik hulláma során, hogy miként alkalmazkodott társadalmunk a tartósan megváltozott helyzethez, elsősorban a bevásárlási, élelmiszerválasztási és tartalékolási szokásaink, valamint az életmódunkban bekövetkezett változások tükrében. A Nébih, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform szakemberei által összeállított kérdéssor megválaszolása nagyjából 15 percet vesz igénybe, és anonimitást biztosít a kitöltők számára. A felmérés eredményei a kutatás lezárását követően mindenki számára elérhetők lesznek.

A szervezők bíznak benne, hogy sikerül megismételni a tavalyi rendkívüli eredményt és ismét több ezer magyar lakos segíti majd a munkát, hogy minél pontosabb képet kaphassunk a járvány mindennapjainkra gyakorolt hosszú távú hatásáról. Az élelmiszerfogyasztási életmódkutatást a következő három hétben a https://portal.nebih.gov.hu/karantenkutatas oldalon érhetik el az érdeklődők.

Vendéglátó-, és közétkeztető létesítményekre vonatkozó intézkedések 2020. november 4-től visszavonásig

A Nébih összegyűjtötte a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggő, a vendéglátó- és közétkeztető létesítményekre vonatkozó legfontosabb és aktuális információkat.

• Mindennemű rendezvény (pl. karácsonyi vásár, kulturális rendezvény, magánrendezvény) megtartása tilos.
• Az élelmiszer-higiéniai, biztonsági-, és minőségi ellenőrzések, auditáló szemlék, támogató szemlék továbbra is változatlanul zajlanak.

I.    A vendéglátó létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések (a közétkeztetést végző létesítmények kivételével)

• A vendéglátó létesítmények – a rendelkezések visszavonásáig – vendéget nem fogadhatnak.
• A vendéglátó létesítményekben csak elvitelre készíthető étel.

a)    Vendéglátó üzletben (beleértve a vendégforgalomtól elzárt üzemi területet és a vendégteret is) az ott foglalkoztatottak tartózkodhatnak, valamint
b)    az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig – a szállítást, elvitelt végző személy is bent tartózkodhat a vendégforgalmi területen. A vendéglátó üzletben a dolgozók és a vendégek részére egyaránt kötelező az orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszk viselése és a távolságtartás betartása. 
c)    Élelmiszer kiszállítást – beleértve a csomagküldő és az üzleten kívüli kereskedelmet – csak az előírt feltételeket biztosítani képes élelmiszer-vállalkozás végezhet. Korábbi cikkünk itt olvasható:Tanácsok élelmiszer-házhozszállítást (online értékesítést) végző vállalkozásoknak koronavírus járvány idején).
d)    Ételkészítéshez szükséges élelmiszerbiztonsági tanácsaink itt érhetők el: Tanácsok koronavírus járvány idején az étel-házhozszállítást végző vállalkozásoknak.
e)    Az ételszállításba ugyan bevonhatók a taxisok is, de csak abban az esetben, ha a korábbi tájékoztatónk SZÁLLÍTÁS, SZÁLLÍTÓ JÁRMŰ, SZÁLLÍTÓK (FUTÁROK)(Tanácsok élelmiszer-házhozszállítást (online értékesítést) végző vállalkozásoknak koronavírus járvány idején) részében foglaltakat teljesíteni tudják.
f)    A védelmi intézkedések betartásáról a vendéglátó létesítmény üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

II.    Közétkeztetést végző létesítmények

A veszélyhelyzet kihirdetése kapcsán bevezetett korlátozó intézkedések az alábbi létesítményekre NEM vonatkoznak:
-    munkahelyi étteremre, illetve büfére;
-    a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégeit szolgálják ki;
-    a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetvea nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki;
-    az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.

Élelmiszerbiztonsági ajánlásaink, elvárásaink a Gyermekétkeztetési tanácsok a tanév kezdetén oldalon találhatók meg.

III.    Maszk- és kesztyűviselés szabályai

Maszk
Kötelező az orrot és a szájat folyamatosan elfedő orvosi maszk, vagy textil maszk használata a vendéglátó- és közétkeztető létesítményekben a munkavégzés minden területén, és minden fázisában.

Fontos kiemelni, hogy a maszk semmilyen védelmet nem nyújt, ha a szájat vagy az orrot szabadon hagyja!
Ugyancsak lényeges, hogy a maszkviselés ne adjon hamis biztonságérzetet, hiszen önmagában, rendszeres kézmosás, kézfertőtlenítés nélkül nem jelent kellő védelmet.
A maszk viselésével, helyes használatával kapcsolatban bővebb tájékoztatást talál a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) honlapján a Tájékoztatás a járványügyi készültségi időszak alatt betartandó általános járványügyi megelőző szabályokról linken

Kesztyű
A kesztyű használata a fogyasztók felé látványos, de élelmiszerbiztonsági szempontból nem elvárt követelmény. Fontos figyelembe venni, hogy a kesztyű használata nem helyettesíti a kézmosást! A kesztyű viseléssel kapcsolatosan megjegyezzük, hogy azokat az NNK járványügyi szempontból nem tartja előnyös megoldásnak, tekintettel arra, hogy a dolgozóknak álbiztonságot nyújt és nem történik meg azok gyakori cseréje. A kesztyű viselése esetén a gyakori kézmosás és kézfertőtlenítés is elmaradhat, amivel lehetőség nyílik a fertőzés továbbadására.

A kesztyű használat helyett javasolt a gyakori és megfelelően elvégzett kézmosás és kézfertőtlenítés fontosságára felhívni a dolgozók figyelmét. Az ehhez szükséges felszerelést (hideg, meleg folyóvízellátás, szappan, virucid hatásspektrummal is rendelkező kézfertőtlenítő szer, egyszer használatos papír kéztörlő, fedeles, kézzel érintés nélkül nyitható, műagyag zsákkal bélelt hulladékgyűjtő edény) folyamatosan biztosítani kell. A kézmosók folyamatos tisztántartásáról is gondoskodni kell.