Töretlenül növekszik a hazai erdészeti génrezervátumok területe

Erdeink állapotának megőrzése és a klímaváltozás okozta felmelegedés elleni küzdelem elképzelhetetlen erdősített területeink védelme és ezek változatos genetikai állományainak fenntartása nélkül.

Az egyes erdőterületek évről évre szaporítóanyagot állítanak elő, amelyek a jövő erdeinek a genetikai állományát és változatosságát biztosítják úgy, hogy bennük kódolva található az elmúlt évtizedek, évszázadok eseményeihez való alkalmazkodás során kialakított biokémiai folyamatokat leíró vértezet.

 

Amiatt fontos, hogy a helyi genetikai erőforrásokat fenntartsuk, mert azok már bizonyítottak a helyi klimatikus viszonyok között, éppen ezért biztosítani kell, hogy genetikai állományukat minél hosszabb ideig továbbörökíthessék. Azaz: nemcsak faanyagként kell tekintenünk az erdőre, hanem a genetikai változatosság forrásaként is.

A kiemelkedő állományok – melyeket törzsültetvénnyé minősítettek és az élőhelyi adottságok tekintetében megőrzésük feltétlenül szükséges - védelemre szorulnak. Ezek az erdészeti gazdálkodásból kieső erdőrészletek és állományok már nem a faanyagtermelést szolgálják, hanem a nem látható biológiai értékek továbbörökítését.
Az erdőgazdálkodók kieső jövedelmének kárpótolását, az erdő fenntartását erre a célra, az évek óta meghirdetett VP pályázat segítette. Ez a pályázási lehetőség az újabb pályázati ciklusban – a KAP programban - is ismételten helyet kap majd. 

Előremutató, hogy évről évre ‒ akár többszáz hektárnyi ‒ újabb erdőrészletet szánnak az egyes gazdálkodók erre a célra. A Nébih informatikai háttérének ‒ a génrezervátumok nyilvántartásának ‒ fejlesztésével is támogatja ezt a folyamatot, mégpedig abból a megközelítésből, hogy az onnan származó szaporítóanyagokból létesülhessenek az újabb erdőtelepítések. 



Ahogy az elmúlt években folyamatosan, az idei évben is létrejött az Erdészeti génmegőrzési pályázatok ellenőrzésének delegálási szerződése a Magyar Államkincstár és a Nébih között.
A hivatal erdészeti szaporítóanyag szakemberei az ország egész területén végeznek ellenőrzéseket. 



Ez a feladat minden évben dömpingszerűen zajlik, azonban 2023-ban két különböző pályázati anyag tételei is összeadódtak, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag folyamatosan zajlanak az ellenőrzések.

Az in situ megőrzési mód egy olyan erdőrészletet takar, amelynek megőrzése kiemelkedő fontosságú a hazai erdészeti fafajok vonatkozásában, és illeszkedik az uniós génmegőrzési célokhoz is. 2021-ben erre a fajta génmegőrzési célra pályázott 1554 hektár erőterületet ellenőriztek az ellenőrök, 2022-ben pedig már 3703 hektárt kellett szemlézni!

A másik, az ún. ex situ megőrzési mód jellemzően kiválasztott törzsfákról származó szaporítóanyagból, újonnan telepített tételeket foglal magában vagy vegetatív úton nevelt utódok (klónok) előállítását célozza meg, melyekből 2021-ben 1596 db volt hazánk erőgazdálkodói területén. E rendkívül munkaigényes és precíziós telepítést igénylő megőrzés száma is növekedett, több mint 1700 db tételre.

A harmadik kategória a törzsültetvény létesítés és fenntartás ellenőrzése, amelyben a megvalósított génmegőrzési tétel, egyben elsőfokú erdészeti szaporítóanyag előállítást biztosítják. Az ehhez kötődő jogszabályi kötelezettségek miatt kerítés építése is kötelező, melyek a vadkártól védik az értékes beruházást. Országunk területén már több mint 10 éve évről évre újabb pályázók, erdőgazdaságok jelentkeznek erdőterületeikkel erre a célra, így a rezervátumi minősítést kapott törzsültetvényi erdőterületek nagysága idén már 870 hektárra nőtt. További örömhír, hogy a fenti területemelkedés nem fog megállni, hiszen a már leadott támogatási kérelmek tükrében látható, hogy további 20-30%-os emelkedéssel számolnak a szakemberek. 



A Nébih erdészeti szaporítóanyag ellenőrei a pályázók 100%-át ellenőrzik. Előzetes időpont-egyeztetés után felkeresik az erdőrészleteket és a génmegőrzési tételeket. A Nébih hatósági ellenőreinek a munkáját minden ellenőrzéskor felülvizsgálhatja a Magyar Államkincstár, illetve minden ellenőrzési ciklus végén, utóellenőrzésnek is alávetik a leadott jegyzőkönyveket, amelynek során napokon át referálni kell a helyszínen a Brüsszelből delegált auditor cég ellenőreinek az adott terület kapcsán. 



Majd az ellenőrzési ciklus zárását követően egy személyes interjún számolnak be a delegált Nébih ellenőrök az auditorok feltett kérdéseire. 

A legnagyobb öröm akkor éri a Nébih szakembereit, amikor újabb bejelentés érkezik hozzájuk (különösen a kontinentális klíma szélsőségeinek kitett régiókból) génmegőrzési célú erdészeti génrezervátum kialakításának céljából. 

Töretlen a hazai erdészeti génrezervátumok területeinek növekedése

A klímaváltozás okozta felmelegedés elleni küzdelem, valamint erdeink állapotának megőrzése elképzelhetetlen az erdősített területeink védelme, különösen ezek változatos genetikai állományainak fenntartása nélkül. Bizakodásra ad okot, hogy a törzsültetvények nagysága évről évre nő, emellett pedig lényeges, hogy e nélkülözhetetlen tevékenységre áldozó erdőgazdálkodók kompenzálása is fontos szempont hazánkban.

Az egyes erdőterületek szaporítóanyagokat állítanak elő, amelyek ‒ az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok körülményeihez való alkalmazkodás során kialakított biokémiai folyamatokat leíró „vértezetet” magukban kódolva ‒ biztosítják a jövő erdeinek genetikai állományát és annak változatosságát.

A helyi genetikai erőforrások fenntartásának jelentősége abban rejlik, hogy azok már bizonyítottak a lokális klimatikus viszonyok között, ezért célszerű biztosítani a genetikai állományuk minél hosszabb távú továbbörökítését. Azaz: nemcsak faanyagként kell tekintenünk az erdőre, hanem a genetikai változatosság forrásaként is. A törzsültetvénnyé minősített állományok megőrzéséhez szükséges védelem ezért elengedhetetlen.
Ezek ‒ az erdészeti gazdálkodásból kieső erdőrészletek és állományok ‒ tulajdonképpen nem a faanyagtermelést szolgálják, hanem a biológiai értékek továbbörökítését.

Az erdőgazdálkodók ennek következtében kieső jövedelmének kárpótolását az évek óta meghirdetett VP pályázat segítette. Ez a pályázási lehetőség az újabb pályázati ciklusban – a KAP programban is újra szerepel majd.
Az erdők és a klíma jövőjének tekintetében kiemelkedő jelentősége van annak, hogy egyes gazdálkodók évről évre újabb erdőrészletet szánnak erre a nemes és távlati célra. A Nébih ‒ a megfelelő informatikai háttér fejlesztésével ‒ jelenleg is dolgozik a génrezervátumok nyilvántartásának fejlesztésén, mégpedig azzal a céllal, hogy az onnan származó szaporítóanyagokból újabb erdőtelepítések létesülhessenek. 

Az elmúlt évekhez hasonlóan a Nébih idén is együttműködik a Magyar Államkincstárral az erdészeti génmegőrzési pályázatok ellenőrzésében. Ennek kapcsán a Nébih szakemberei az ország egész területén, többfordulós, sokrétű és összetett ellenőrzésekben vesznek részt.
Nagy eredmény, hogy az újabb és újabb pályázóknak köszönhetően a rezervátumi minősítést kapott törzsültetvényi erdőterületek nagysága az országban idén már 870 hektárra nőtt. Optimizmusra adnak okot a már leadott támogatási kérelmek is, hiszen azok tükrében már látható, hogy további 20-30%-os növekedéssel számolhatnak a szakemberek.

A téma iránt érdeklődők további részleteket olvashatnak portálunkon. 
 

Megalakult az Erdészeti Igazgatási Kihelyezett Intézet

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar (NYME EMK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) képviselői ünnepélyes keretek között aláírták azt az együttműködési megállapodást, mely révén sor kerülhetett az Erdészeti Igazgatási Kihelyezett Intézet (EIKI) alapkövének szimbolikus „letételére”.

Prof. Dr Lakatos Ferenc, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Dékánja és dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Elnöke, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Évzáró Rendezvényén aláírta az EIKI megalakulására vonatkozó megállapodást.

A több mint kétszáz éves felsőfokú erdészképzés – a tudományterület sajátosságaiból adódóan – a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a gyakorlatorientált oktatásra és kutatásra. A Kihelyezett Intézet célja többek között a hallgatók képzésének támogatása; a kutatásokba való bekapcsolódás; a nemzeti és uniós források erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó felhasználásának katalizálása; az elérhető legjobb technológiák, módszerek széleskörű terjesztése; konferenciák, továbbképzések szervezése; valamint a kétirányú technológiai és tudáshálózat generálása az adott szakterületen.

Az EIKI kutatási és oktatási tevékenysége elsősorban a NÉBIH két igazgatóságának – az Erdészeti Igazgatóság, illetve a Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság – munkájához kapcsolódik. Ezek közreműködésével Erdészeti Szaporítóanyag-gazdálkodási és Ültetvényes Fatermesztési Kihelyezett Tanszék kezdi meg a működését a jövőben.

Az erdész szakma régóta törekszik arra, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás során olyan módszereket alkalmazzon, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét, megújuló képességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. E nemes célok teljesítése érdekében elért szakmai eredményeket a társadalom és a tudomány felé egyaránt láttatni kell, a módszereket finomítani, fejleszteni szükséges. Ehhez kíván segítséget nyújtani az Erdőmérnöki Kar Kihelyezett Intézete a jövőben.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Erdészeti Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

fotó: Mőcsényi Miklós

Erdészeti és energetikai fajtahasználat

Magyarországon felhasználható akác, nyár és fűz fajták

Erdészeti és energetikai célra engedélyezett fajták és fajtajelöltek listája 

Magyarországon állami fajtaelismerésben részesült fajták, tájhasznosítású klónok, illetve állami elismerésre bejelentett fajtajelöltek.

Erdészeti célú hasznosításra csak az állami elismerésben részesült fajták, tájhasznosítású klónok, valamint kísérleti céllal, eseti engedéllyel a bejelentett fajták engedélyezhetők.

Energetikai célú hasznosításra a 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet 2.§ alapján a listákon szereplő összes fajta engedélyezett.

Kizárólag energetikai célú hasznosításra engedélyezett fajták listája

Az Európai Közösség más tagállamaiban államilag elismert és köztermesztésbe vont nyár és fűz fajták, amelyek a 45/2007. (VI.11.) FVM rendelet értelmében Magyarországon energetikai célú ültetvényekben telepíthetőek.

A listák kiegészítésként tartalmazzák a legfontosabb közérdekű információkat, így többek között a bejelentéshez, illetve bizonyos esetekben a fajtaoltalomhoz kapcsolódó adatokat is. A listán szereplő adatokat a beálló változások szerint rendszeresen frissítjük.

Részletesebb információkért kérem, forduljanak a NÉBIH Mezőgazdasági és Genetikai Erőforrások Igazgatóságán az Erdészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályhoz.

Újabb hasznos funkcióval bővült a NÉBIH honlapja

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságának honlapjára felkerült egy, az ügyfelek és érdeklődők tájékoztatását szolgáló, mintegy 150 szakmai kérdést és választ tartalmazó gyűjtemény. A kérdések és válaszok a GYIK (Gyakran ismételt kérdések) menüpont alatt érhetők el.

Az ismeretanyag az erdészeti hatósági ügytípusokhoz rendelten, tíz főcsoportba tagoltan jelenik meg. A kérdések és válaszok kitérnek az erdőgazdálkodás tervezésére, ellenőrzésére és a támogatási lehetőségekre, emellett tájékoztatást adnak egyéb, érdeklődésre számot tartó témákban is, mint például az erdő látogatásának, az erdőben való közlekedésnek a szabályai, vagy például a tűzifa vásárlására vonatkozó tanácsok.

A NÉBIH honlapja, az ott közölt adatok és információk célja az erdészeti igazgatási munka társadalom általi megismerése, valamint az ügyfelek tájékoztatása. Emellett közvetve hozzájárulnak az igazgatásban dolgozó, ügyfelekkel kapcsolatot tartó szakemberek hivatali leterheltségének mérsékléséhez is, mind a NÉBIH-nél, mind pedig a megyei kormányhivataloknál, azáltal, hogy az ott szereplő információkat nem személyesen kell átadni az ügyfelek, érdeklődők részére.

A gyakran ismételt kérdések ezen a linken találhatóak.

NÉBIH Erdészeti Igazgatóság