Kisállatkereskedéseket ellenőrzött a Nébih

Az állatkereskedésekre vonatkozó szabályok betartását ellenőrizték 11 fővárosi és vidéki üzletben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Megnyugtató, hogy azonnali intézkedésre sehol sem volt szükség, azonban a számos hiányosság miatt egy kivétellel minden üzlettel szemben eljárást indított a hatóság. 

Forgalmas budapesti helyszíneken működő, valamint Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megyei kisállatkereskedésekben tartottak októbertől célellenőrzést a Nébih szakemberei. Az üzletekben azt vizsgálták, teljesülnek-e a vonatkozó jogszabály* által előírt kötelezettségek, hogy megfelelő legyen az eladásra felkínált állatok elhelyezése.

Számos visszatérő problémát tapasztaltak a Nébih ellenőrei. Jellemző hiányosság volt például, hogy az üzletekben nem függesztették ki az állatokkal kapcsolatban elvárt minimális információkat, valamint a nyilvántartásokat pontatlanul vagy egyáltalán nem vezették. Szintén gyakori hiba volt, hogy az új tulajdonosok számára nem adták át az előírt írásos tájékoztatót, csupán szóban tájékoztatták őket. 

A hivatal szakemberei minden állat esetében, melyekre a jogszabály megad minimálisan biztosítandó férőhelyet, megvizsgálták a tartási körülményeket is. Jellemzőn az előírtaknál kisebb helyen tartottak halakat, kétéltűeket, hüllőket, papagájokat, hörcsögöket, futóegereket, tengerimalacokat és nyulakat, mely utóbbinál túlzsúfoltságot is tapasztaltak az ellenőrök. Szintén általános probléma volt a sziámi harcoshalak kifejlett hím egyedeinél, hogy elégtelen méretű akváriumban tartották őket, sokszor úgy, hogy láthatták is egymást, amit állatvédelmi okokból kifejezetten tilt a jogszabály. Néhány esetben az állatok takarmányának tárolása nem volt megfelelő, valamint egy-egy akvárium világítása javításra szorult.

Megnyugtató, hogy az állatkereskedések egyikében sem volt szükség azonnali hatósági intézkedésre. Emellett több üzlet dolgozói is jelezték, hogy nem egyszer utasítottak már vissza vásárlót, mert nem érezték kellően felkészültnek az állattartásra. Ugyanakkor a számos hiányosság miatt a Nébih szakemberei egy kivétellel minden vállalkozóval szemben eljárást indítottak, határidőhöz kötötten kötelezve őket a hibák javítására, valamint a hiányosságok pótlására. A tapasztalatok alapján a hivatal a jövőben is folytatja a kisállatkereskedések ellenőrzését.

Kapcsolódó jogszabály:
* 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

Szükséges a kisállatok veszettség elleni oltása az ausztriai beutazáshoz

Október közepétől kizárólag érvényes veszettség elleni oltással rendelkező kutyák, macskák és vadászgörények vihetők Ausztriába.

Az érvényes jogszabályok szerint az Európai Unió tagállamai engedélyezhetik az úgynevezett „fiatal állatok” (15 hetes kor alatti), veszettség ellen nem vakcinázott, valamint az olyan kutya, macska, vadászgörény országba történő bevitelét, melyek veszettség elleni védőoltása nem tekinthető érvényesnek, mivel a beadástól számított 21 nap még nem telt el.

Fontos változás, hogy mától Ausztria is csatlakozott azon tagállamokhoz, melyek sem kereskedelmi, sem nem-kereskedelmi célból nem engedélyezik a 12 hetesnél fiatalabb és veszettség ellen nem vakcinázott kutyák, macskák és görények beszállítását területükre. Az intézkedés a 12-16 hetes, veszettség ellen vakcinázott, de érvényes oltással még nem rendelkező kisállatokra is vonatkozik .

Az Európai Bizottság honlapján megtalálható az egyes tagállamokra érvényes szabályozás:
http://ec.europa.eu/food/animals/pet-movement/eu-legislation/young-animals_en
A kedvtelésből tartott állatok utaztatásával kapcsolatban további információ az alábbi cikkben olvasható:
https://portal.nebih.gov.hu/-/kedvtelesbol-tartott-allatok-utaztatasara-vonatkozo-tajekoztato 
 

Idén is igényelhető a „Ne hagyj az autóban!” matrica

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) matricakampánya 2017 óta hívja fel a szülők és a gazdák figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A nyár beköszöntével a hivatal ismét elindította matricaigénylő felületét, hogy minél több helyen megjelenhessen a kulcsfontosságú, figyelemfelkeltő üzenet.

Még csak kánikula sem kell ahhoz, hogy a napon álló, zárt autóban akár 10 perc múltán életveszélyesen magas legyen a hőmérséklet. 30°C-os melegben pedig ugyanennyi idő alatt 70°C-ra forrósodhat az autó belseje. Az ennyire magas hőmérsékletnek kitett kisgyermek vagy háziállat szervezetét rövid időn belül súlyos egészségkárosodás érheti, s akár halállal is végződhet a pár percnyi figyelmetlenség.

A tragédiák megelőzése, a minél hatékonyabb figyelemfelkeltés érdekében a Nébih idén is várja azon vendéglátó- és kereskedelmi helyek, valamint magánemberek jelentkezését, akik készek jól látható helyre (pl. az üzletek bejárati ajtajára) kiragasztani a „Ne hagyj az autóban” matricát. Az igényeket a https://portal.nebih.gov.hu/ne-hagyj-az-autoban oldalon lévő űrlap kitöltésével jelezhetik.

Ha mégis megtörténne a baj, nem árt tisztában lenni a hőguta tüneteivel és a teendőkkel.

A hőguta tünetei kutyáknál

• ijedt és zavart a tekintete,
• nyugtalan vagy elfekszik,
• zihál, szaporán lélegzik, fújtat,
• csorog a nyála vagy hány,
• a testhőmérséklete 42°C fölé emelkedik.

Elsősegély hőguta esetén
A cél a testhőmérséklet gyors és hatékony csökkentése, míg kutyánk eljut az állatorvoshoz. Különböző módszereket alkalmazhatunk: nedves textillel (lepedővel, törölközővel) tekerjük be a testét vagy fokozatosan csökkenő hőmérsékletű vízzel hűtsük. Ha van kis medencénk, töltsük meg vízzel és fektessük bele, de jó szolgálatot tehet a benzinkutakon vásárolható, nagy jégkockacsomag is, amelyből tegyünk párat (testmérettől függően) a kutya teste köré.

A legjobb védekezés a megelőzés

• Soha ne hagyjuk kedvencünket a tűző napon kikötve vagy kocsiba zárva!
• Kánikulában ne futtassuk kutyánkat, sétálni is csak a kora reggeli és esti órákban vigyük!
• A szívbeteg és az idős kutyákra különös gondot kell fordítanunk, hiszen ők érzékenyebbek a melegre.
• Ha a kertben, szabadon tartjuk kutyánkat, mindig legyen számára árnyékos, hűvös hely, ahol a hőség elől menedéket talál.
• Mindig legyen az itatótáljában friss ivóvíz!
• A nagy melegben a kutyák étvágya is lecsökken, ezért etetni több részletben, az esti és a reggeli órákban célszerű.

Tudnivalók a szállításra alkalmatlan állatok állatvédelmi nyomon követéséről

A vágóhidakon kiemelt figyelmet kell fordítani a szállítás során sérült, illetve a szállításra alkalmatlan állapotban lévő állatokra. A Nébih a téma kapcsán összegyűjtötte az állattartó telepek működtetői, a szállításban közreműködő állatorvosok, az élőállat szállítók, valamint a vágóhidakat üzemeltetők számára a legfontosabb tudnivalókat.

Szállításra alkalmatlan sérült, beteg, önálló mozgásra képtelen állat mozgatása, vágóhídra szállítása a vonatkozó jogszabályok alapján tilos. Az előírások be nem tartása, a jelentős állatvédelmi problémákon túl, súlyos nemzetgazdasági következménnyel is járhat.

A központi állategészségügyi hatóság, azaz a Nébih szakemberei kidolgoztak egy eljárásrendet, amelynek értelmében minden olyan esetet szigorúan ki kell vizsgálni, amikor a vágóhídra sérült, beteg állat érkezik. A vizsgálatnak valamennyi érintett szereplőre – állattartó, szolgáltató állatorvos, állatszállító, vágóhíd üzemeltetője – ki kell terjednie, és amennyiben jogszabálysértést állapítanak meg a szakemberek, szigorú szankciót kell alkalmazni.

Szállítás előtt

Az állattartó telepet ellátó, és a szállítás során közreműködő szolgáltató állatorvos feladata, hogy a szállítási dokumentáció jóváhagyását megelőzően meggyőződjön az állatok állapotáról. Ezzel biztosíthatja, hogy szállításra alkalmatlan állatok ne kerüljenek a szállító járműre.

A vágóhíd kötelezettségei

A vágóhíd belső eljárásrendjében meg kell határozni a járásképtelen állatok vágóhídra történő érkezésekor végrehajtandó intézkedéseket (nyilvántartás, jegyzőkönyv felvétele, hatósági állatorvos tájékoztatása, szállítási baleset megítélése). Ilyen esetekben a vágás nem hajtható végre a megszokott módon, és azt a vágóvonalon kívül, a lehető leghamarabb el kell végezni. Ki kell jelölni a járásképtelen állatok kiszűréséért és jelentéséért felelős személyt/személyeket, az alkalmazandó kábítási módszert, a leölés módját, a vágott test/tetem elszállításának módját.

A belső eljárásrendnek arra is ki kell térnie, hogy a telepen ki felel a helyi hatóság tájékoztatásáért. A hatósági állatorvos értesíti2,3 a szállításra alkalmatlan állat / úti hulla származási helye szerint illetékes hatóságot és a szállító engedélyét kiállító illetékes hatóságot is.

A szállítás során balesetet szenvedett járásképtelen állatok kábításának és elvéreztetésének helyben kell megtörténnie, tilos az állat vágóhelyre történő vonszolása.

A krónikus betegségben szenvedő, szállításra alkalmatlan állatot – amelynél joggal feltételezhető, hogy rossz állapota már a telepen is egyértelműen észlelhető volt – soron kívül le kell ölni.  Az ilyen állatból származó hús felhasználása tilos, azt a hatóság állami kártalanítás nélkül elkobozza. A szabálytalan húsfelhasználás esetén a vágóhíddal szemben eljárást indít a hatóság.

Hatósági ellenőrzés a származási telepen

A származási telep illetékes hatósága – az érintett vágóhidat felügyelő hatóságától kapott értesítés alapján – soron kívüli, célzott állatvédelmi ellenőrzést végez, hogy megállapíthassák, az állat már a vágóhídra történő szállítást és berakodást megelőzően is szállításra alkalmatlan állapotban volt-e.

Az ellenőrzés során vizsgálják, hogy a szállításra alkalmatlan állatokkal mi történik a telepen. Szükség esetén alkalmazzák-e az eutanáziát azoknál az állatoknál, amelyeket állatvédelmi szempontból tilos elszállítani a vágóhídra. Emellett a vonatkozó bizonylatokat és nyilvántartásokat (állomány-nyilvántartás, elhullási és kezelési napló, állati tetemek elszállítására vonatkozó dokumentumok, stb.) is ellenőrzik a szakemberek.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy az állattartó telepről szállításra alkalmatlan állatot indítottak a vágóhídra, az állattartóval és a szállítás során közreműködő szolgáltató állatorvossal szemben is eljárást indít a hatóság. A szállításra alkalmatlan állat szállításában közreműködő élőállat szállítóval szembeni szankcióról a szállítói engedélyt kiállító illetékes hatóság intézkedik.

Ivartalanítási program indult a kóbor ebek számának csökkentéséért

A kistelepülések kutyapopulációjának „mederben tartása” és a nem kívánt szaporulat megelőzése érdekében indított ivartalanítási programot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A projekt összköltsége 50 millió forint, mely mintegy 1400 kutya ivartalanítását teszi lehetővé országszerte, fókuszában pedig a nőivarú egyedek állnak.

Az eb populáció „mederben tartásához” és a nem kívánt szaporulat megelőzéséhez jelenleg az állatok ivartalanítása az egyetlen megbízható eszköz. Ennek ellenére – becslések szerint –hazánkban a kutyák mintegy 10 százaléka ivartalanított. Amíg ez az arány számottevően nem javul, addig nem várható áttörés a kóbor, illetve az állatmenhelyeken és az ebrendészeti telepeken gazdára váró ebek számában sem.

Az elmúlt években – a különböző szemléletformáló programok mellett – több sikeres, elsősorban menhelyi kutyákat érintő ivartalanítási projektet is folytatott már az Agrárminisztérium és a Nébih. Az idén márciusban indított program elsősorban az 5000 lélekszám alatti kistelepülésekre koncentrál, ahol a tapasztalatok szerint erősebben élnek még a köztudatban az ivartalanítással szembeni tévhitek, és sokszor a megfelelő szakmai háttér sem áll rendelkezésre az operációk elvégzéséhez.

Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos kiemelte, beérni látszik az elmúlt évek edukációs munkája, az ivartalanítás mögött ugyanis talán soha nem látott társadalmi támogatottság áll jelenleg. Ezt támasztja alá a közelmúltban zárult állatvédelmi online kérdőív eredménye is, hiszen a kitöltők 96,4%-a erősítette meg egy országos ivartalanítási program szerepének jelentőségét. 

A legjobb kóbor állat az, amelyik meg sem születik – tette hozzá Ovádi Péter. E kérdésben országjáró körutamon – amely során számos megyei jogú városban ültünk egy asztalhoz az állatvédelem helyi szereplőivel: jegyzőkkel, civilekkel, hatósági állatorvosokkal, a kormányhivatalok és többek között a NAV kollégáival – is általános egyetértést tapasztaltam. E szerint a hazai állatvédelem egyik legfontosabb feladata a kutyák nem kívánt szaporulatának humánus eszközökkel történő megfékezése, vagyis az ivartalanítás, amelyet az Agárminisztérium is minden rendelkezésre álló eszközzel támogat.

Bár azóta, hogy kötelezően chippel kell megjelölni az ebeket, jelentősen csökkent az ebrendészeti telepekre bekerülő kutyák száma, még így is több mint 17 ezer kutyát fogtak be 2020-ban az ebrendészek – hívta fel a figyelmet dr. Bognár Lajos országos főállatorvos. Ez a szomorú adat azonban hatékonyan csökkenthető ivartalanítással, melyhez a Nébih új programja is szeretne hozzájárulni. 

Az országos főállatorvos kiemelte: a program elindításával, a szaporulat csökkentése mellett, fontos célunk az ivartalanítással kapcsolatos tévhitek eloszlatása is. A beavatkozás ugyanis többek közt mérsékli az ebek domináns viselkedést, visszafogja szökési hajlamukat, de csökkenti az időskori megbetegedések, például a daganatok előfordulásának esélyét is. A kutyák egészségére nézve tehát sokkal több pozitívuma van az ivartalanításnak, mint azt a legtöbben gondolják. 

A program az előzetes tervek szerint 2021 év végéig tart, a résztvevő ebek kijelölése központilag történik. A beavatkozásokat a megbízott állatorvosoknak a Magyar Állatorvosi Kamara Kisemlősök ivartalanításának szakmai ajánlása szerint kell elvégezniük, az összes műtét 70%-ában nőivarú egyedeken. A program összköltsége 50 millió forint, mely mintegy 1400 kutya ivartalanítását teszi lehetővé.