Sikeresen lezajlott az ISTA vetőmagmintavételi és minőségbiztosítási workshop Budapesten

2026. március 17–20. között a Nébih szervezésében és az Alisca Mag Kft. Közreműködésével rendezték meg az ISTA (International Seed Testing Association) nemzetközi vetőmagmintavételi és minőségbiztosítási workshopot (Seed Sampling & Quality Assurance Workshop) Budapesten.

A négynapos rendezvényen összesen 33 szakember vett részt 18 országból, többek között Irakból, Tanzániából és Thaiföldről, valamint számos európai tagállamból. A workshop iránt kiemelkedő érdeklődés mutatkozott, a jelentkezők száma meghaladta a 60 főt.

A képzés célja a vetőmagmintavételhez kapcsolódó ISTA Szabályzat egységes értelmezése és gyakorlati alkalmazása volt. A résztvevők átfogó ismereteket szereztek a mintavétel alapelveiről és módszereiről, a minták osztásáról és kezeléséről, a mintavételi eszközök ellenőrzéséről, valamint a minőségbiztosítási és auditfolyamatokról. A program jelentős gyakorlati elemeket is tartalmazott, amelyek során a résztvevők valós körülmények között végeztek mintavételi és mintaosztási feladatokat különböző vetőmagtételeken.

A workshop hazai megvalósításának koordinációját Kokavecz Gábor Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának kollégája látta el, aki a teljes szervezési folyamat irányításáért felelt. A rendezvény külön jelentősége, hogy Magyarországon első alkalommal került sor ilyen típusú, nemzetközi ISTA mintavételi képzés megszervezésére.

A rendezvény egyik legfontosabb üzenete, hogy a szakszerű mintavétel alapfeltétele a megbízható laboratóriumi vizsgálatoknak, így kulcsszerepet játszik a vetőmag-minőség biztosításában és a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben.

A képzést minden résztvevő sikeresen teljesítette, és megkapta a tanúsítványát. A workshop sikeresen lezajlott, a résztvevők részéről kifejezetten pozitív visszajelzések érkeztek, külön kiemelve a program szakmai színvonalát és gyakorlati hasznosságát.
 

Nemzetközi vetőmag-mintavételi workshop: 15 országból érkeznek szakemberek Magyarországra

Gyakorlatorientált nemzetközi szakmai workshopnak ad otthont Budapest március 17-20. között a Nemzetközi Vetőmagvizsgáló Szövetség (ISTA) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint az Alisca-Mag Kft. szervezésében. A négynapos szakmai program célja, hogy a 15 országból érkező, összesen 33 résztvevő számára részletes ismerteket nyújtson a vetőmag-mintavétel gyakorlatáról, valamint az ehhez kapcsolódó minőségbiztosítási követelményekről a különböző növényfajok esetében.

„A szakszerű mintavétel a vetőmag-minősítési rendszer egyik kulcsfontosságú eleme a laboratóriumi eredmények megbízhatósága miatt. A Nébih számára kiemelten fontos, hogy a hazai rendszer összhangban legyen az ISTA nemzetközi szabályaival és gyakorlataival. Egy ilyen rangos szakmai rendezvény lehetőséget teremt a tudásmegosztásra, a módszertani egységesítésre és a nemzetközi kapcsolatok erősítésére, ami közvetlenül hozzájárul a magyar vetőmagágazat versenyképességéhez.” - hangsúlyozta Kokavecz Gábor, a Nébih Vetőmag Felügyeleti Osztályának vezetője.

A workshop célja, hogy átfogó képet adjon a vetőmag-mintavételről, valamint a mintavételhez kapcsolódó minőségbiztosítási követelményekről a különböző növényfajok esetében. Ugyanakkor fórumot biztosít a mintavételi módszerek megvitatására, és a gyakorlati kérdések közös elemzésére. Jelentősége abban áll, hogy az ISTA Szabályok egységes alkalmazását és a nemzetközi szakmai harmonizációt támogatja, ezáltal hozzájárul a vetőmag-kereskedelem megbízhatóságához és a minőségbiztosítás színvonalának fenntartásához. A hazai szakemberek számára pedig lehetőséget teremt a legfrissebb nemzetközi módszertani ismeretek megismerésére.

A szakmai eseményre 15 országból – Európából, Afrikából és Ázsiából – érkeznek vetőmagvizsgáló laboratóriumok szakemberei, mintavételi szervezetek munkatársai, valamint a vetőmagszektorban dolgozó szakértők. A workshop négy napján különféle szakmai előadásokon és gyakorlati képzéseken vesznek részt, utóbbi egy része az Alisca-Mag Kft. sárbogárdi telephelyén zajlik majd.

„A vetőmag-előállításban a pontos és szabályos mintavétel alapvető jelentőségű, hiszen a teljes minősítési folyamat erre épül. Egy ilyen nemzetközi workshop lehetőséget ad arra, hogy a gyakorlati szereplők első kézből ismerjék meg az ISTA legfrissebb szakmai iránymutatásait, valamint közvetlen szakmai kapcsolatba kerülhetnek nemzetközi szakértőkkel.” – tette hozzá Varga Péter, a Vetőmag Szövetség képviselője, az Alisca-Mag Kft. laboratóriumvezetője.

ISTA: száz éve a vetőmagszektorért

A napjainkban 83 országban jelen lévő Nemzetközi Vetőmagvizsgáló Szövetség (ISTA) története a 19. század végére nyúlik vissza, amikor 1869-ben Friedrich Nobbe Németországban megalapította az első tudományos alapú vetőmag-vizsgáló laboratóriumot. Az egységes vetőmagvizsgálat gondolata ebből a szakmai törekvésből nőtt ki. Az ISTA hivatalosan 1924-ben, Cambridge-ben alakult meg 26 ország – köztük Magyarország - részvételével. 1931-ben elfogadták az első nemzetközi vetőmag-vizsgálati szabályokat, amelyek máig a nemzetközi vetőmag-kereskedelem egyik alapját jelentik. A szervezet az elmúlt száz évben folyamatosan bővítette szabályrendszerét és akkreditációs programját és meghatározó szerepet játszik a vetőmag-minőségbiztosítás nemzetközi harmonizációjában.

A Nébih szerepe a növénytermesztés biztonságában 

A Nébih szervezetén belül kiemelt stratégiai területet jelent a növényvédelem és a növénytermesztés felügyelete, ezen belül pedig a vetőmagok minőségének és biztonságának ellenőrzése is nagy szerepet játszik. A hivatal szakértői a vetőmagok vizsgálatával, minősítésével és hatósági ellenőrzésével járulnak hozzá ahhoz, hogy a termelők megbízható, jó minőségű szaporítóanyaghoz jussanak. A laboratóriumi vizsgálatok és a fémzárolási eljárások biztosítják, hogy a forgalomba kerülő vetőmag megfeleljen a vonatkozó szakmai és jogszabályi követelményeknek. A Nébih a tavalyi évben összesen 7 500 mintán végezte el a vetőmagok fémzárolásához szükséges minősítő vizsgálatokat, támogatva ezzel az ágazat fejlődését.
 

Átruházott jogkörű vetőmag-mintavétel-szemle-vizsgálat tájékoztató

A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló rendelet módosítása alapján 2019. május 31-én életbe lépett az átruházott jogkörben végezhető mintavétel, szántóföldi szemle, valamint a vetőmagvizsgálat lehetősége. A hatóság ezzel az eljárással igyekszik megkönnyíteni a magyarországi vetőmagszektor működését, hiszen az átruházott jogkörben történő mintavétel nagy előnye, hogy bármilyen, a cég számára alkalmas időpontban elvégezhető.

Az átruházott jogkör jelenleg három tevékenységre kérhető:

• szántóföldi szemle,
• mintavétel,
• vetőmagvizsgálat

Az engedély megszerzésének előfeltétele a Nébih által felügyelt elméleti és gyakorlati vizsga teljesítése. Az elméleti tananyag elérhető a Nébih honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/ Növény/ Nyomtatványok/ Vetőmag) Az érdeklődők az mgei@nebih.gov.hu email címen jelezhetik az átruházott jogkörben végzett tevékenységgel kapcsolatos kérdéseiket. A kérelem benyújtása a szabályzatban leírt módon és nyomtatványon elektronikus úton az összes csatolt melléklettel történik (ügyfélkapu, cégkapu) a https://epapir.gov.hu oldalon.

Elkészült a 2022. évi kalászosvetőmag-helyzetjelentés

Idén is elkészítette a kalászosvetőmag-helyzetkép szakmai áttekintését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A jelentés egyik fő megállapítása, hogy 2022-ben a kánikula és a tartós csapadékhiány alapjaiban határozta meg a kalászos növények termesztését és a vetőmag-szaporítást. A szokottnál két héttel korábban kezdődött az aratás, ám az országos termésátlag mindenhol többé-kevésbé gyengébben alakult a korábbi évekhez képest.

Az eddig beérkezett termésadatok alapján az aszály gyakorlatilag kettészakította az országot, a keleti országrészben a vetőmag-előállító táblák termésátlaga gyenge, legjobb esetben is közepes volt, míg a nyugati megyék termésátlaga jónak, kiválónak minősíthető. Összességében nem várható súlyos kalászosvetőmag-hiány 2022 őszén.

Az egyes kalászosfajták helyzetéről és a részletes adatokról a Nébih honlapján tájékozódhatnak.
Jelentés a 2022. évi kalászos vetőmaghelyzetről

Jelentés a 2022. évi kalászos vetőmaghelyzetről

A 2022. évi kalászos termesztést és a vetőmag-szaporítást is alapvetően meghatározta a csapadékhiány és a hőség. Egyes térségekben 2021 júliusa után nem esett számottevő csapadék a kalászosok vegetációs idejében. 2022-ben az egész tavasz és a nyár is rendkívül aszályos volt, főleg a Dunától keletre és gyakorlatilag csak a hűvösebb áprilisnak volt köszönhető, hogy nem sültek fel a kalászos vetések és így tudtak valamennyire termékenyülni a kalászok.

Az őszi búza tervezett országos vetésterülete 960 ezer hektár volt, ebből azonban csak 933 ezer hektár valósult meg és csak 846 ezer hektár került betakarításra. Hasonló volt a helyzet az őszi tritikálé esetében is, az elvetett 75 ezer hektárból csak mintegy 67 ezer hektár került betakarításra. A többi őszi kalászos faj esetében nem voltak ekkora problémák, az őszi árpa vetésterülete immáron harmadik éve növekedést mutat, 2022-ben megközelítette a 313 ezer hektárt, a rozs vetésterület is növekedett kissé, elérte a 32 ezer hektárt. A tavaszi árpa, illetve zab vetésterülete csökkent, illetve stagnál, egyaránt 21 ezer hektár volt 2022-ben. 

A hónapokon át tartó aszály és kánikula hatására felgyorsult az érés, így gyakorlatilag a szokott időnél két héttel hamarabb elkezdődhetett az aratás. Az országos termésátlagok a korábbi évek átlagát 0,5-1,5 t/ha-al múlták alul, a keleti országrészben viszont a szokásos hektáronkénti termésnek csak felét-kétharmadát sikerült betakarítani!

A fémzárolt vetőmag használat a kalászosok körében az elmúlt években mutatott ugyan némi növekedést, azonban az idei gyenge gazdasági év, valamint a drasztikus vetőmag (és egyéb inputanyag) áremelkedés a fémzárolt vetőmagoktól való elfordulást eredményezheti. 

A fontosabb őszi kalászos fajok vetőmag-előállító terület nagysága a 2017. évi mélypontról tartósan elmozdult, az őszi búza esetében a 2020. évi rekord területhez képest tavaly és az idén is ugyan csökkent, de még így is meghaladta az azt megelőző évek átlagát, az őszi árpa szaporító terület az utóbbi években folyamatos növekedést mutat (lásd 1. táblázat). Kisebb ingadozásokkal, de összességében viszonylagos stabilitás volt megfigyelhető az őszi tritikálé szaporító területek alakulásában az elmúlt években, azonban az utóbbi két évben jelentős csökkenés következett be. Az előző években a tavaszi árpa vetőmag-szaporító terület nagysága 1.200 hektár környékén stabilizálódott, az idén azonban jelentősen visszaesés volt tapasztalható (821 ha), ahogyan a homoki zab (1.964 ha) és a tavaszi zab (483 ha) szaporító területek esetében is (2. táblázat).  

A vetőmag-előállító területek csökkenésével szemben a szaporításokban szereplő fajták száma általánosságban véve folyamatosan növekszik 2004 óta, bár az őszi búza esetében idén jelentős visszaesés volt, míg 2020-ban 194 fajtát szaporítottak, addig 2022-re csak 174 fajtát jelentettek be szaporításra. A kalászos vetőmag szaporítások esetében a fajták rangsorából tudunk következtetni arra, hogy mely fajták a legelterjedtebbek a köztermesztésben. A legfontosabb kalászos fajok esetében - a bejelentett szaporító területek alapján - az élmezőnyben jelentős változások nem történtek. Az őszi búzák és az árpák között az élmezőny immáron két éve változatlan, az élen az Mv Nádor (22,79%), illetve az SU Ellen (33,49%) megerősítette piacvezető pozícióját, a dobogón a búzák rangsorában a Falado, az árpák között a Jakubus a 2., 6,08%, illetve 12,46%-os területi részaránnyal. A dobogó alsó fokára az Mv Ménrót (5,54%), illetve a KWS Meridian (5,63%) állhattak fel. Az őszi tritikáléknál 2022-ben az élre ugrott a Hungaro (13,01%), a GK Maros lett a 2. (12,647%), a GK Szemes (9,81%) a 3., míg a 4. az Mv Talentum (6,87%), a magyar fajták szerepe tehát továbbra is meghatározó. 

Az eddig beérkezett termésadatok alapján kijelenthető, hogy az aszály gyakorlatilag kettészakította az országot, az aszály sújtotta keleti országrészben a vetőmag-előállító táblák termésátlaga gyenge, esetenként közepes volt, míg a nyugati megyék termésátlaga jónak, kiválónak minősíthető. Az aszály jobban kiemelte az agrotechnikai, fajtaválasztási és elővetemény hatásokat is. Bár összességében talán nem lesz súlyos kalászos vetőmaghiány 2022 őszén, de bizonyos keresettebb őszi búza, árpa és tritikálé fajták vetőmag készletei idő előtt kifogyhatnak.

1.    táblázat Az őszi kalászosok vetőmag-szaporító területének alakulása 2016-2022

2.    táblázat A tavaszi kalászosok vetőmag-szaporító területének alakulása 2016-2022