A hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás újabb alappillére jelenik meg novemberben

2019 novemberében jelenik meg az Európai Unió – december 14-én életbe lépő – új növényegészségügyi rendszerének egyik legfontosabb végrehajtási rendelete. A hatóság decembertől e jogszabály alapján végzi majd az ellenőrzéseket.

A Bizottság novemberben megjelenő jogszabálya többek között a különböző károsítók jegyzékét és a károsítók terjesztésére képes áruk behozatalára és EU-n belüli forgalmazására vonatkozó feltételek listáit tartalmazza majd. Cikkünkben összefoglaltuk a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Új rendelettel egészül ki a hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás

2019 novemberében jelenik meg az Európai Unió új növényegészségügyi rendszerének egyik legfontosabb végrehajtási rendelete, amely a vizsgálatköteles károsítók és termékek forgalmazására vonatkozó listákat tartalmazza. A hatóság decembertől e jogszabály alapján ellenőrzi a növények, növényi termékek és egyes anyagok növényegészségügyi megfelelőségét mind az EU-n belüli forgalmazás, mind pedig a harmadik országból történő behozatal esetén. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összegyűjtötte a novemberben megjelenő rendelet legfontosabb előírásait.

A Nébih honlapján korábban már beszámoltunk arról, hogy az Európai Unió területén termesztett és természeti környezetben élő növények védelme érdekében 2019. december 14-től valamennyi tagállamban életbe lép az új növényegészségügyi rendszer. Szakmai alaprendeletének (2016/2031) egyik legfontosabb végrehajtási jogszabályaként novemberben jelenteti meg a Bizottság a vizsgálatköteles károsítók és termékek forgalmazására vonatkozó listákat tartalmazó rendeletet.

A végrehajtási rendeletben szerepel a karantén károsítók új jegyzéke, valamint a csak vetőmagokra és egyéb ültetésre szánt növényekre vonatkozó, vizsgálatköteles nemkarantén károsítók listája is. A rendelet tartalmazza azokat a feltételeket is, amelyeknek meg kell felelniük az e károsítók terjesztésére képes áruknak, annak érdekében, hogy elfogadható szint alá csökkenjen a behurcolás és az elterjedés kockázata.

Behozatali tilalom EU-n kívüli országból

• A korábban is tilalom alá tartozó termékek köre érdemben nem változott, azaz továbbra is tilos az elfogadhatatlan növényegészségügyi kockázatot jelentő áruk behozatala harmadik országokból.
• Az új rendszer már számol olyan növényekkel is, amelyek importja mindaddig tiltott, amíg el nem készül a behozatalukkal járó kockázatok elemzése. Az ideiglenes tilalmi listára került termékek körét – főként fásszárú, ültetésre szánt növényeket – a már megjelent 2018/2019 számú uniós rendelet tartalmazza. Az egyértelmű azonosíthatóság érdekében az áruk mindkét listában a kapcsolódó vámtarifaszámokkal együtt szerepelnek.

Vizsgálathoz kötött behozatal EU-n kívüli országból

• Jelentősen bővült azon áruk csoportja, amelyek kereskedelmi forgalom útján kizárólag növényegészségügyi bizonyítvánnyal hozhatóak be az erre kijelölt határállomásokon. Az ilyen típusú termékek ellenőrzése minden egyes szállítmányra kötelező jelleggel kiterjed. A korábbiakhoz képest már az Európa Unión kívüli országokból származó, szinte minden gyümölcs és zöldség, fenyőfa, valamint koszorú is ebbe a csoportba tartozik.
• A rendeletben megjelennek azok az áruk is, amelyeket ugyan kísérnie kell növényegészségügyi bizonyítványnak, de bármely határállomáson beléptethetők és nem vonatkozik rájuk a 100%-os ellenőrzési kötelezettség.
• Mindössze öt gyümölcsféle (ananász, banán, datolya, durián és kókusz) maradt, amely növényegészségügyi bizonyítvány nélkül kerülhet be az Európai Unióba.

EU-n belüli forgalmazás szabályozása

• Az EU-n belüli szabad árumozgásban a növényegészségügyi kockázatok kezelésére a már 1993 óta alkalmazott növényútlevél-rendszer szolgál, amely a jövőben is fennmarad. A most elfogadott rendelet meghatározza azokat az ellenőrző vizsgálatokat és különleges előírásokat, amelyeket a növényútlevél kiállításához teljesíteni kell. Az eddigiektől eltérően a dokumentum formátumát is rendelet szabályozza (2017/2313).
• Jelentősen bővül a növényútlevél alkalmazási köre, hiszen az gyakorlatilag az összes növényi szaporítóanyag (palánta, oltvány, sok vetőmag) szállításához szükséges lesz.

A vetőmagok és egyéb szaporítóanyagok EU-n belüli forgalmazása

• A vetőmagok közül többnyire azok szerepelnek a növényútlevél-köteles áruk listáján, amelyek előállítására minőségtanúsítási rendszert dolgoztak ki. A rendelet meghatározza azokat az eseteket is, ahol nem szükséges növényútlevélnek kísérnie a szaporítóanyagot.
• Számottevő változást idéz elő a szaporítóanyagok EU-n belüli forgalmazásában a vizsgálatköteles nemkarantén károsítók bevonása a növényegészségügyi szabályozás hatálya alá. A december 14-ei határnapig elvégzett/elvégzendő szemlékkel és vizsgálatokkal e károsítók egy részénél a növényanyag piaci irányelveknek való megfelelését ellenőrizték, a nemkaratén károsítóktól való mentesség igazolására nem volt szükség a növényútlevél kiállításához. Mivel e tekintetben az előírások módosulnak, a Bizottság – a zavartalan kereskedelem érdekében – egy átmeneti időszakot állapít meg, amíg az érintettek felkészülhetnek az új előírásoknak megfelelő eljárásra.

A december 14. előtt előállított szaporítóanyagok közül, amelyek növényfajai

• a régi rendszer szerint is növényútlevél-kötelesek:
  
  - a december 14. előtt kiadott (régi) növényútlevéllel még további 4 évig forgalmazhatók,
  - december 14-ét követően a határnap előtti előírásoknak való megfelelés esetén 2020. december 14-ig az új típusú növényútlevéllel hozhatók forgalomba;

• a régi rendszer szerint nem voltak növényútlevél-kötelesek, de az új rendelet szerint növényútlevél-kötelessé váltak:
  
  - 2020. december 14-ig növényútlevél nélkül forgalmazhatók,
  - ezt követően csak akkor hozhatók forgalomba, ha a régi rendszerben elvégzett vizsgálatok és az új rendszerben felállított követelmények fedik egymást vagy utólagos vizsgálattal igazolható a megfelelés, aminek alapján kiadható a növényútlevél.

Kapcsolódó jogszabályok:
2016/2031 rendelet
2018/2019 végrehajtási rendelet
2017/2313 végrehajtási rendelet
A rendeletek hatályos változatát az EUR-Lex oldalon olvashatják.

A termésnövelő anyagok forgalomba hozatalának, engedélyezésének, felhasználásának és tárolásának szabályozása

A termésnövelő anyagok - az EK műtrágyák kivételével - engedélyköteles terméknek minősülnek. Forgalomba hozatalukhoz a 36/2006 FVM rendeletben előírt adatok benyújtásával megszerezhető engedély szükséges. A benyújtandó adatok követelményrendszere a termésnövelő anyag típusától (pl. komposzt, növénykondicionáló anyag, talajjavító anyag stb.) függően eltérő.

Az Éltv. meghatározása szerint:

- engedélyköteles termék: a növényvédő szer, növényvédőszer-hatóanyag, -adalékanyag, - segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag (kivéve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-műtrágya), engedélyköteles továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött,

- termésnövelő anyag: a növények tápanyagellátását szolgáló vagy a talajok tápanyag-szolgáltató képességét, termőképességét befolyásoló (kivéve a víz, a szén-dioxid és az adalékanyag nélküli, kezeletlen istállótrágya), természetes eredetű vagy fizikai, kémiai, biológiai, illetve egyéb mesterséges úton előállított anyagok, valamint ezek kereskedelmi céllal összeállított kombinációja.

A termésnésnövelő anyagok engedélyezése az Éltv. és a végrehajtására kiadott, a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet előírásai alapján történik.

Az engedélyezést megelőzően a rendelet 2. mellékletében adott terméktípusra előírt vizsgálatokat szükséges elvégezni, amelyet az 1. melléklet szerinti adattartalommal kitöltött engedélykérelemmel együtt szükséges az engedélyező hatósághoz benyújtani.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 8. § (1) bekezdése 2018. január 1-től kötelezővé tette az elektronikus ügyintézés bevezetését az állami szervek számára. A Nébih, mint államigazgatási szerv, elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősül.
Az E-ügyintézési tv.-ben az elektronikus ügyintézés fókuszában az ügyféllel való elektronikus kommunikáció áll. Az ügyfél jogosult ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni, amelynek lehetőségét az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben, szolgáltatásaikban biztosítják.
Fentiekre tekintettel mindenki, aki nem minősül magánszemélynek, 2020. január 1-től kérelmét kizárólag elektronikusan a Nébih ügyfélprofil rendszerén keresztül tudja benyújtani. Egyéb formában (papír, e-mail  stb.) nem áll módunkban befogadni a kérelmet.
A Nébih ügyfélprofil rendszerét az alábbi felületen keresztül éri el:
Bejelentkezési felület: https://upr.nebih.gov.hu/login ahol ügyfélkapus hozzáféréssel fogja tudni kezelni.
A bejelentkezés után egy ügykatalógus jelenik meg, ahol kiválasztható a kívánt ügytípus:
https://upr.nebih.gov.hu/ng/ugyintezes/ugykatalogus?nodeType=L2&nodeId=F0081-S0041

Kapcsolódó anyagok:
Tananyag (ÁROP-2.2.10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban): A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet
Útmutató termésnövelő anyagok forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséhez (Word) (Pdf)
Forgalomba hozatali és felhasználási engedély iránti kérelem (1. számú melléklet a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez) (Word) (Pdf)
Authorisation for placing on the market and use of yield enhancing substances (Word) (Pdf)
Application for authorization for placing on the market and use (Annex 1 to Decree 36/2006 (V. 18.) FVM) (Word) (Pdf)

Az állatok kötött tartásának engedélyezése ökológiai (bio) gazdálkodás esetén

Az állatok elhelyezésével kapcsolatos előírásoktól való lehetséges eltéréseket a 2018/848 rendelet tartalmazza, melyeket a tanúsító szervezet közreműködésével az illetékes Pest Megyei Kormányhivatalnak kell engedélyeznie.

Az állatok számára hozzáférést kell biztosítani az állatok testmozgását lehetővé tévő szabadtéri területekhez, legelőhöz, amennyiben az időjárási viszonyok, az évszakra jellemző feltételek és a talaj állapota ezt megengedi. A szabadban, a karámban és a szabadtéri kifutón szükség szerint megfelelő védelemről kell gondoskodni az esővel, a széllel, a nappal és a szélsőséges hőmérséklettel szemben. Lehetővé kell tenni az állatok számára a takarmányhoz és az ivóvízhez való könnyű hozzáférést.
Az állatok elhelyezésére szolgáló épület szigetelésének, fűtésének és szellőzésének biztosítania kell, hogy a légmozgás, a por koncentrációja, a hőmérséklet, a levegő relatív páratartalma és a gázok koncentrációja olyan értéken belül maradjon, amely biztosítja az állatok jóllétét. Az épületekben bőséges természetes szellőzést és fényt kell biztosítani. 
Az épületekben az állománysűrűségnek lehetővé kell tennie az állatok kényelmét és jóllétét, továbbá ki kell elégítenie az állatok fajspecifikus igényeit, és az állománysűrűségnek különösen az állatok fajától, fajtájától és életkorától kell függenie. Az állománysűrűség tekintetében figyelembe kell venni továbbá az állatok viselkedési szokásait is, amelyek különösen a csoport nagyságától és az állatok nemétől függenek. Az állománysűrűségnek biztosítania kell az állatok jóllétét azáltal, hogy elegendő teret biztosítanak számukra ahhoz, hogy természetes testhelyzetben álljanak, mozogjanak, könnyen lefeküdjenek, megforduljanak, tisztogassák magukat, és olyan természetes mozdulatokat tegyenek, mint a nyújtózkodás vagy a szárnycsapkodás. 
A különböző állatfajokra és kategóriákra vonatkozóan az épületek és a szabadtéri kifutók minimális alapterületét, valamint az elhelyezés egyéb jellemzőit a (EU) 2020/464 rendelet tartalmazza.
Tilos az állatok kötött tartása és elszigetelése, kivéve egyes állatok esetében korlátozott időtartamra és csak az állattartásban részt vevő személyzet biztonságának érdekében, vagy állatjóléti okokból engedélyezhető.
Az illetékes hatóság a (fiatal állományon kívül) legfeljebb 50 állatot tartó gazdaságok esetében engedélyezheti a szarvasmarhák kötött tartását, ha nincs lehetőség arra, hogy a viselkedési szokásaiknak megfelelő csoportokban tartsák őket, feltéve, hogy a legeltetési időszakban hozzáférnek a legelőkhöz, és amikor a legeltetés nem lehetséges, legalább hetente kétszer hozzáférnek szabadtéri területekhez. Az állatok elhelyezésével kapcsolatos előírásoktól való lehetséges eltéréseket az (EU) 2018/848 rendelet tartalmazza, melyeket a tanúsító szervezet közreműködésével az illetékes Pest Megyei Kormányhivatalnak kell engedélyeznie.

A sertés vágott test minősítés szabályainak 2012. július 1-től érvénybe lépő változásairól

A sertés vágott test minősítés nemzeti szabályozását a 75/2003. (VII.4.) FVM rendelet a vágóállatok vágás utáni minősítéséről, és a 136/2011. (XII.22.) VM rendelet a vágósertések vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló jogszabályok tartalmazzák. A jogszabályok módosítását az indokolta, hogy 2010-ben kidolgozásra került egy új sertés színhúst becslő egyenlet, amely lehetővé tette a hazai sertésállomány vágóhídi minősítésének pontosabb becslését és az elhasználódott, alkalmatlanná vált műszerpark cseréjét. Az eljárás során figyelembe vettük az EU referencia előkészítési módszert, amely a sokat vitatott háj és rekeszizom kérdésére tett pontot.

Az egyenlet kidolgozása több hónapos előkészítési és végrehajtási időszakot jelentett. Az eljárás a  Kometa 99 Kft. kaposvári vágóhídján végzett mérések és statisztikai elemzések alapján történt az alábbi műszerek bevonásával: FOM S70, FOM S71; Optigrade-MCP; Optiscan-TP; IM-03; UltraFom 200; UltraFom 300. A vizsgálatok eredménye alapján az UltraFom 200 minősítő műszer színhús becslési hibája meghaladta az európai uniós előírás szerinti küszöbértéket, ezért ezt a készüléket az EU alkalmatlannak minősítette.  Az egyenlet kidolgozásának metodikájáról írt jegyzőkönyvet az EU Bizottság elfogadta, és annak alapján 2011. augusztus 16-án Határozatot hozott.  Az EU az új műszerek alkalmazásának bevezetésére egy év átmeneti időszakot adott hazánknak.

A fentiek alapján tehát a 2012. január 1-én hatályba lépett 136/2011. (XII.22.) VM rendeletben szereplő változások elsősorban a színhúsbecslési eljárások során alkalmazható minősítő műszerek körét, illetve a minősítési adatokat fogadó központi adatbázist érintik. A jogszabály a feladatokat két lépcsőben szabályozza:

2012. január 1-től végrehajtandó feladat:
 
A sertés vágott test minősítési adatbázis üzemeltetését és kezelését 2012. január 1-től a Minisztérium az MgSzH (2012. március 15-től Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) feladatkörébe helyezte át.

A központi adatbázis kiépítésével célszerűvé vált a vágási és a minősítési adatoknak a sertés szállítólevelekkel együtt történő küldése, egyszerűsítve mind a vágóhíd, mind az ENAR központ adminisztratív feladatait. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) folyamatos fejlesztések során felállított egy teljes körű informatikai hálózatot a központi adatbázis és a vágóhídak között, amelyen keresztül a szállítólevelek adatai, valamint a vágási és minősítési adatok közvetlenül, elektronikus úton  az adatbázisban kerülnek. Emellett az elektronikus bizonylatok kitöltésének esetleges hibáiról is azonnali, on-line értesítőt  kap a vágóüzem.
 
2012. július 1-től végrehajtandó feladatok:
 
1. A színhúsbecslési eljárások végzésére a szúrószondás FOM S70, FOM S71, Optigrade-MCP, IM-03 műszerek, az ultrahangos UltraFom 300 készülék, valamint a kétpontos elven működő  OptiScan –TP készülék használható az alábbi módon:

FOM S70, FOM S71, Optigrade-MCP, IM-03  esetében:

• a mérési pont a hasítás síkjától 6 cm-re a 2-3. borda között

UltraFom 300 esetében:

• a mérési pont a hasítás síkjától 7 cm-re a 2-3. borda között

Optiscan-TP esetében

• 1. mérési pont a hasított féltest középvonalán, ahol a középső farizom fedő szalonna vastagságának mértéke a legminimálisabb a bőrfelületre merőlegesen
• 2. mérési pont a gerincoszlopra merőlegesen a gerinccsatorna felső széle és a középső farizom feji vége között mért legkisebb távolság, a hasítás síkjában
   

2. A vágott test minősítés módja egyszerűsödött, mivel a szalonna és a karajizom méretének felvétele egy ponton történik, szemben a korábbi eljárással, amikor a minősítőnek két ponton kellett a szalonna vastagságot megbecsülni.

3.  A vágóhídi technológia során a sertés féltestek meleg súly mérlegelése, tehát a vágott test test minősítés előtt el kell távolítani a vágott test belső felületéről az összes hájat és teljes egészében a rekeszizmot.

4.  Az UltraFom 200 típusú készülék nem használható.

5. A FOM S70 és S71 terminálok továbbra is használhatók, azonban a régi színhúsbecslő egyenletet tartalmazó epromot ki kell cserélni az új egyenletet tartalmazó epromra.

A jogszabály módosulásához kapcsolódóan a sertés minősítő készülékeket, függetlenül attól, hogy csak eprom cserére kötelezettek vagy teljesen új műszerek,  engedélyeztetni kell ahhoz, hogy az új nyilvántartási számon az elektronikus adatküldés zavartalanul történjen.

A „Kérelem sertés minősítő műszerek nyilvántatásba vételére” formanyomtatvány letölthető a NÉBIH honlapjáról.
 

Fontos tudni, hogy a 75/2003. (VII.4.) FVM rendelet 4.§ (4) bekezdése alapján miszerint

(4) A vágóhíd üzemeltetőjének gondoskodnia kell a minősítő hely megfelelő megvilágításáról, tizedes mérési pontosságú automata mérleg használatáról, valamint arról, hogy a felvett minősítési adatok automatikusan az adatbankba kerüljenek.

és a 14.§ (1) bekezdés alapján

14. § (1) A minősítő az elvégzett minősítésről köteles napi jelentést készíteni a minősítő szervezet és a vágóhíd részére, illetve a tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítő csak a vágóhíd részére a vágóhíd üzemeltetője által azonosított és jelölt vágóállatokról, a minősítés eredményéről, adatairól. A minősítő köteles a jelentés mindkét példányát hitelesíteni, annak egy példányát a vágóhíd üzemeltetőjével átvetetni, a vágás napján a vágóhíd üzemeltetőjének átadni, valamint elektronikus úton a külön jogszabályok szerint működtetett adatbázisba juttatni.

a vágott test minősítés során felvett minősítési, vágási és szállítólevél adatok adatbankba juttatásáért a vágóhíd és minősítő szervezet/tevékenységét nem minősítő szervezet keretében végző minősítő közösen felelős.

A központi adatbank és a vágóhídi szoftver 2012. július 1-től a jogszabályhoz igazodva módosul, ezért az engedéllyel nem rendelkező készülékekkel felvett adatokat ettől az időponttól kezdve egyik program sem tudja befogadni. Mivel a szállítólevelek küldése a vágási és minősítési adatokkal együtt elektronikusan történik, ezért a műszerek nyilvántartásba vételéig a szállítóleveleket sem lehet továbbítani az adatbankba. A szállítólevelek ENAR adatbázisba juttatásáért külön jogszabály, a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003.(XI.18) FVM rendelet rendelkezik.