Újabb lépés a fenntarthatóság felé: a magyar háztartások egyre kevesebb élelmiszert pazarolnak
Fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) negyedik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint. A rekord számú, több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei azt mutatják, leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe. A legfrissebb adatok alapján a magyar háztartások újabb jelentős lépést tettek a fenntarthatóság felé, ugyanis 2016 óta 27%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás.
A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta méri fel ‒ EU-s módszertan alapján ‒ az élelmiszerhulladékok mennyiségét és annak megoszlását a magyar háztartásokban. Az első adatok fejenként 68 kg élelmiszerhulladék „termelést” mutattak, ami azóta 12%-kal, 59,9 kg-ra csökkent a negyedik, 2022 őszi felmérés szerint.
A tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszerhulladék mintegy fele: 33,1 kg volt. A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 24 kg-ra mérséklődött, amely 27%-os csökkenést jelent.
A mérések a legnagyobb mennyiségben pazarolt élelmiszerkategóriák terén is javulást mutatnak. Jelentős a csökkenés a pékáruknál: 6 év alatt csaknem 60%-kal sikerült mérsékelni a fejenkénti éves pazarlást a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában is jelentős mennyiséget, csaknem 25%-ot sikerült lefaragni a pazarlásból.
A javuló eredmények ellenére azonban továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).
Szeptember 29-hez, az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napjához közeledve különösen jó hír, hogy a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel. A csökkenés eddigi ütemét tartva 2030-ra elérhetjük az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) 12.3 fenntartható fejlődési célját: felére csökkenne a fogyasztói élelmiszerpazarlás Magyarországon.
Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben résztvevő háztartások 80%-a úgy nyilatkozott, hogy ‒ ha kis mértékben is, de ‒ tudna faragni a kidobott élelmiszerek mennyiségén. Mindezt várhatóan az infláció is befolyásolni fogja.
A hazai háztartások összes élelmiszerpazarlása azonban továbbra is 230.000 tonna évente. Fontos tudatosítani, hogy ebből az élelmiszermennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva. Éppen ezért rendkívül lényeges a folyamatos edukáció, amelyben a Nébih Maradék nélkül programjának felületei (weboldal, Facebook, Instagram) is segítenek.
További érdekességek:
• Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60%-áért felelősek (Eurostat, 2022).
• A pazarlás oka ‒ a felmérés alapján ‒ legtöbbször a figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza. Például a háztartások tagjai elfeledkeztek az ételről vagy túl sokat vásároltak, illetve főztek, ami emiatt megromlott.
• A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 25%-a került a komposztra. Az élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható.
• A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 40.000 Ft értékű élelmiszert pazarol el, amely a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent. A korábbi fogyasztói szokások mellett, azaz a 2016-os pazarlási szinten, a pazarlásból eredő fejenkénti veszteség 55.000 Ft lenne. Fejenként tehát átlagosan 15.000 Ft-ot spórolt egy átlagos magyar állampolgár a tudatosabb vásárlással, ételkészítéssel és tárolással, amely összesen több mint 140 milliárd forintot tesz ki.
Az elmúlt 24 órában lehullott csapadéknak és a jelenleg is zajló esőzésnek köszönhetően csökkent a tűzveszély, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyetértésben, 2024. május 18-tól visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Bács-Kiskun vármegyében. A hatósági döntés eredményeképpen egyetlen vármegyében sem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom az országban.
Tovább >A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a szőlőiskolát üzemeltetők figyelmét a hivatal honlapján elérhető új nyomtatványra. A Nébih a ‒ többpéldányos, papíralapú űrlap helyett használható ‒ elektronikus nyilvántartási lapot a termelők terheinek csökkentése érdekében hozta létre. A szőlőiskolában felhasznált szaporítóanyagokról szóló nyomtatványt az őstermelők postai úton is, a cégek és az egyéni vállalkozók pedig elektronikusan küldhetik be. A leltár és címkerendelés adatait július 31-ig, a szaporítási jelentés adatait viszont már május 20-ig várja a hivatal.
Tovább >Ki mit tud az étrend-kiegészítőkről
Sokan fogyasztanak és jellemzően többfélét is az étrend-kiegészítőkből, ugyanakkor a termékkört érintő alapvető információkkal már nem mindenki van tisztában – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) online felmérésének eredményeiből. A mintegy 500 fő részvételével lezajlott kérdőíves kutatás a lakosság étrend-kiegészítő vásárlási és fogyasztási szokásaira, ismereteinek feltérképezésére fókuszált. Az aktuális helyzetkép ismeretében a hatósági szakemberek egy, a fogyasztókat segítő útmutató összeállításán dolgoznak.
A lakosság étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos ismereteinek, szokásainak megismerése érdekében tavaly decemberben indított online kérdőívet a Nébih. A kutatás révén a szakemberek többek között arra keresték a választ, mit tudnak a magyar fogyasztók az étrend-kiegészítőkről, milyen típusú termékeket preferálnak, hol szokták ezeket megvásárolni, vagy épp milyen tapasztalataik vannak az egyes termék-kategóriákkal kapcsolatban.
A felmérésben másfél hónap alatt 508-an vettek részt, jellemzően hölgyek (70%), akik közül a 40-59 év közötti korcsoport bizonyult a legaktívabbnak. A válaszadók 85%-a vallott úgy, hogy napi rendszerességgel szed étrend-kiegészítőket, a többség 2-3 fajtát is. Azon kitöltők közül, akiknek van már gyerekük, csaknem 73% ad gyermekének is ilyen jellegű készítményt.
A kérdőívből az is kiderült, jellemzően 5 és 15 ezer forint között költünk étrend-kiegészítőkre (56%). Legnagyobb arányban (95%) vitaminokat, multivitaminokat, ásványi anyagokat fogyasztunk, majd ezt követik (51%) az egyéb immunerősítő, egészségvédő termékek (például Omega 3,6). A legfőbb beszerzési forrásként a válaszadók többsége a gyógyszertárakat jelölte meg, amit az internetes honlapok, webáruházak követnek.
Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos állításoknál egyértelműen kiderült, mely kérdéskörökben kell hatékonyabban informálni a fogyasztókat. Azzal például, hogy az étrend-kiegészítők is élelmiszernek minősülnek, csupán a válaszadók 34%-a volt tisztában, vagy például a kitöltők több mint 38%-a gondolta úgy, hogy fontos szerepet játszanak a betegségek gyógyításában.
A visszajelzések szerint az étrend-kiegészítők leggyakrabban „emlegetett” tulajdonságai közül a legfontosabbak, hogy a termék 100%-ban természetes hatóanyagokat tartalmazzon és rendelkezzen valamilyen tanúsítvánnyal. A lista másik végén, azaz a legkevésbé lényeges szempontok között az szerepelt, hogy a készítmény vegán, glutén-, vagy laktózmentes legyen.
A felmérésből kiderült, bár a fogyasztók többsége tudja, hogy az étrend-kiegészítők alkalmazása veszélyeket rejthet magában, sem azok alkalmazási körével, sem valós élettani hatásaikkal nincsenek tisztában. Épp ezért a Nébih szakemberei jelenleg egy, a fogyasztókat leginkább foglalkoztató és a legkritikusabb témakörökre fókuszáló útmutató összeállításán dolgoznak.
A kérdőív révén számos további kérdésben ismerhetjük meg a fogyasztók étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos szokásait. Az eredmények a részletes összefoglalóban olvashatók: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21442/Nebih_etrend-kiegeszito+felmeres_2021.pdf/
Az elmúlt 24 órában lehullott csapadéknak és a jelenleg is zajló esőzésnek köszönhetően csökkent a tűzveszély, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyetértésben, 2024. május 18-tól visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Bács-Kiskun vármegyében. A hatósági döntés eredményeképpen egyetlen vármegyében sem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom az országban.
Tovább >A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a szőlőiskolát üzemeltetők figyelmét a hivatal honlapján elérhető új nyomtatványra. A Nébih a ‒ többpéldányos, papíralapú űrlap helyett használható ‒ elektronikus nyilvántartási lapot a termelők terheinek csökkentése érdekében hozta létre. A szőlőiskolában felhasznált szaporítóanyagokról szóló nyomtatványt az őstermelők postai úton is, a cégek és az egyéni vállalkozók pedig elektronikusan küldhetik be. A leltár és címkerendelés adatait július 31-ig, a szaporítási jelentés adatait viszont már május 20-ig várja a hivatal.
Tovább >A Nébih ismét felmérte a magyar élelmiszerek arányát a kiskereskedelmi láncok kínálatában
A magyar élelmiszerek kínálatával kapcsolatos friss adatokat publikált oldalán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A felmérés alapján a Magyarországon jelenlévő 10 legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben – elsősorban a nemzetközi vállalkozásoknál – visszaesett a hazai termékek aránya, a legfontosabb élelmiszer-kategóriákban mintegy 70%. A friss áruknál a hazai előállítók megőrizték korábbi pozícióikat, de a magasabb hozzáadott értékű termékek esetében a polcok felét ma már külföldi áruk foglalják el.
Bár sok szó esik a hazai élelmiszertermékek előnyeiről (biztonságosság, ízletesség, frissesség, fenntarthatóság, ellenőrzött eredet), mégis nehéz pontos képet alkotni a magyar kínálatban betöltött szerepükről. A Nébih ezért 2020 második felében megismételte azt a 6 évvel ezelőtti felmérését, melynek során a 10 legnagyobb kereskedelmi lánc kínálatát vonta alapos vizsgálat alá. A szakemberek csaknem 40.000 termék részletes adatait rögzítették 16 olyan, hagyományos árukategóriában – például húskészítmények, tejtermékek, tojás, méz –, amelyekben a hazai élelmiszeripar el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel.
Az eredmény meglepően alakult: az összkínálatban a magyar termékek aránya 70% körüli, míg 6 évvel ezelőtt még csaknem 80%-os szinten állt. A legnagyobb veszteséget a nagy hozzáadott értékű élelmiszerek (sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok) szenvedték el, esetükben ma már a polcok több mint felén külföldi árucikkeket találhatunk.
A legnagyobb csökkenést a nemzetközi kereskedelmi láncok polcain mérték a szakemberek, a Penny Market, a Lidl és a Tesco például több mint 10%-kal növelte az import termékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben. A visszaesés a nemzetközi láncok esetében összességében majdnem 9%, de a hazai láncok is mintegy 6%-kal kevesebb hazai árucikket forgalmaznak, mint 6 évvel ezelőtt. Mindössze egy lánc, az Aldi tudott kismértékű (kevesebb mint 1%-os) növekedést felmutatni a korábbi állapothoz képest.
A magyar termékek kínálata alapján az első három helyet három hazai lánc foglalja el: Reál (80,65%), Coop (80,17%), CBA (76,95%). A lista utolsó három helyezettje pedig a Penny Market (67,58%), a Tesco (66,07%) és a Lidl (56,09%).
Az elmúlt 24 órában lehullott csapadéknak és a jelenleg is zajló esőzésnek köszönhetően csökkent a tűzveszély, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyetértésben, 2024. május 18-tól visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Bács-Kiskun vármegyében. A hatósági döntés eredményeképpen egyetlen vármegyében sem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom az országban.
Tovább >A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a szőlőiskolát üzemeltetők figyelmét a hivatal honlapján elérhető új nyomtatványra. A Nébih a ‒ többpéldányos, papíralapú űrlap helyett használható ‒ elektronikus nyilvántartási lapot a termelők terheinek csökkentése érdekében hozta létre. A szőlőiskolában felhasznált szaporítóanyagokról szóló nyomtatványt az őstermelők postai úton is, a cégek és az egyéni vállalkozók pedig elektronikusan küldhetik be. A leltár és címkerendelés adatait július 31-ig, a szaporítási jelentés adatait viszont már május 20-ig várja a hivatal.
Tovább >Nébih kutatás: kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A kedvező tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján, amit az ENSZ kezdeményezésére idén tartanak meg első alkalommal.
Hazánkban először 2016-ban készítettek 100 háztartás bevonásával élelmiszerhulladék-felmérést a Nébih Maradék nélkül programjának szakemberei. Az Európai Unió által ajánlott módszertan szerint végzett kutatást 2019 végén megismételték, immár 165 háztartással. Az új adatok alapján egy átlagos magyar állampolgár 65 kg élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi, 68 kg/fő/év mennyiséggel. A 4%-os csökkenés azért is jelentős eredmény, mivel az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16%-os volt. Igaz, az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben növekedtek.
Nem változott azonban az élelmiszer-hulladék összetétele: a keletkező mennyiség fele az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz keletkezésük egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. Az élelmiszer-pazarlásunk tehát fejenként 32-33 kg évente. Leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe. Mindez azt mutatja, hogy még bőven akad tennivalónk a környezettudatosságunk fejlesztése terén.
A háztartási élelmiszer-pazarlást a Nébih a továbbiakban is nyomon követi. Ez idáig hazánk az egyetlen ország a közép-kelet-európai régióban, ahol készült felmérés e témakörben. A közeljövőben várhatóan más nemzetek is megjelentetik majd adataikat, 2020-tól ugyanis minden EU-s tagállam számára kötelező az élelmiszer-hulladék mérése.
A mostani kedvező, azaz csökkenő tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-pazarlás elleni világnapon, amit az ENSZ kezdeményezésére idén szerveztek meg először. A témában számos hasznos és érdekes információ olvasható a Nébih Maradék nélkül programjának weboldalán: https://maradeknelkul.hu/
Az eredményeket részletesen bemutató tudományos közlemény itt érhető el: https://www.mdpi.com/2071-1050/12/8/3069/htm
Az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzését, mérséklését segítő útmutatókat állított össze a Nébih Maradék nélkül programjának négy munkacsoportja. A vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor szereplőinek szóló segédleteket ingyenesen letölthetik az élelmiszer-vállalkozások.
Az élelmezési világnapot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, vagyis a FAO egy magyar javaslat alapján 1976 óta minden évben megtartja. Az élelmezési világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az éhezés felszámolására, és összefogásra ösztönözzön. Az élelmiszer érték, pazarlásának megelőzése pedig nem csupán környezetvédelmi és gazdasági, de erkölcsi kérdés is. Erre is gondolunk az élelmezési világnapon, október 16-án.
A „Karanténkutatás” eredményei - A koronavírus által okozott járványügyi helyzet hatása az élelmiszerfogyasztókra
2020. június 11-én lezajlott az ötödik Nébih Kerekasztal, ahol a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete és a TÉT Platform szakemberei által lefolytatott, a járványügyi helyzet élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatásait vizsgáló felmérés eredményeit mutatták be. A rendezvényen a feldolgozóiparban, kereskedelemben, vendéglátásban dolgozó szakemberek és a fogyasztók érdekeit képviselő civil szervezetek is megosztották tapasztalataikat az elmúlt időszakkal kapcsolatban.
A május elején lefolytatott 3000 fős reprezentatív online fogyasztói kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja és a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult. Felértékelődött az élelmiszerek tartóssága és csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek. Ezzel együtt visszaesett az impulzív és a nagy kényelmi jellemzőjű termékek vásárlása. Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a Magyarországon gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent: míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt. A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, s összességében a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A „kezdeti sokk” időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kg élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A felhalmozott készletek levezetésére a Nébih és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös adománygyűjtése kínál lehetőséget, országszerte 89 átvételi helyszínnel, amely még június 16-áig tart.
A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére. A lakosság több időt töltött főzéssel, ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra (személyi és konyhai higiénia), a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre. Táplálkozástudományi szempontból pozitív, hogy a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg a fogyasztása is. Az elfogyasztott adagok nagyságát jellemzően nem csökkentettük, viszont jelentősen mérséklődött a fizikai aktivitás, ezért az energiamérleg pozitív irányba mozdult el. A lakosság negyede saját bevallása szerint hízott az elmúlt időszakban, míg minden tízedik ember fogyott. A testsúlygyarapodás mértéke átlagosan 1 kg volt.
Az emberek többsége jól alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, sőt számos olyan szokást soroltak fel a válaszadók, amelyekre a veszélyhelyzet lecsengése után is szeretnének figyelmet fordítani: tudatosabb és előre megtervezett bevásárlás, rendszeres és alapos kézmosás, egészséges táplálkozás.
Hogyan változtak élelmiszervásárlási és étkezési szokásaink a járványügyi helyzet hatására? Milyen élelmiszereket halmoztunk fel? Mit kezdünk a tartalékokkal? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a Nébih kutatói, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform szakembereivel közösen.
A Covid-19 járvány kezdetén hazánkban is jellemző volt a pánikvásárlás, ami a védekezés szempontjából kedvezőtlen tömegjeleneteket eredményezett az üzletekben. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében élelmiszertartalékolási útmutatót állítottak össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Az ingyenesen letölthető kiadvány olyan szakszerű, gyakorlati tanácsokkal látja el a lakosságot, ami nem csak a különböző veszélyhelyzetekben hasznos, de hatékonyan segíti a tudatos otthoni „készletgazdálkodást”, így az élelmiszerpazarlás csökkentését is.
