Kétes eredetű szaporítóanyagokat semmisített meg a Nébih a dunaföldvári piacon

A Nébih szakemberei májusban ellenőrizték a dunaföldvári piacot, melynek során több száz, továbbértékesítésre teljesen alkalmatlan szőlő- és gyümölcs ültetési anyagot semmisítettek meg, valamint betiltották a helyszíni értékesítést. Az ellenőrök leggyakrabban a szaporítóanyag értékesítése, a szőlő- és gyümölcs ültetési anyagok címkézése és a szaporítóanyagok származását igazoló dokumentumok kapcsán tártak fel szabálytalanságokat.

A hivatal közérdekű bejelentés alapján értesült a dunaföldvári állat- és kirakodóvásárban zajló illegális szőlő- és gyümölcsszaporítóanyag értékesítésről. A piaci ellenőrzés során ismeretlen eredetű és problémás minőségű szaporítóanyagokra bukkantak a szakemberek. Az ellenőrök több száz oltvány értékesítése kapcsán észleltek szabálytalanságot, és rendeltek el helyszíni megsemmisítést, továbbá az árusítás azonnali betiltását. 5 esetben intézkedtek amiatt, mert az eladásra kínált szaporítóanyagokról kiderült, hogy a legalapvetőbb szakmai és jogszabályi követelményeknek sem felelnek meg. Gyökércsomagolt gyümölcsoltványokat kínáltak eladásra, amelyek - csakúgy, mint a szabadgyökerű fás ültetési anyagok - a nyugalmi időszakon kívül már egyáltalán nem forgalmazhatóak.

A szakemberek a májusi ellenőrzés során az oltványokat már kihajtott, nagyon gyenge, megeredésüket és kiültetés utáni fejlődésüket lehetetlenné tévő élettani állapotban találták, ami már önmagában indokolta a forgalmazástól történő eltiltást. 
A legproblémásabb tételek - amelyek megsemmisítésre is kerültek-  málna, ribiszke és szőlő fajokból voltak. Az oltványok esetében az almatermésűek (alma, körte, birs) és a csonthéjasok (szilva, meggy, cseresznye, kajszibarack és őszibarack) csoportjában történtek szabálytalanságok. 

Számos probléma merült fel a szőlő- és gyümölcs ültetési anyagok címkézésével is: egyes esetekben a címke teljesen hiányzott, máskor nagyméretű és színes, ám jelölésre és a szaporítás minőségének igazolására alkalmatlan fajképpel helyettesítették. A szaporítóanyagok származását igazoló dokumentumokat (származási igazolvány, szállítólevél, stb.)  - egy kivételtől eltekintve - sem tudták az ellenőrzöttek bemutatni. Így joggal feltételezhető, -különösen a bogyós gyümölcs szaporítóanyagoknál, - hogy nem szabályos gyümölcsfaiskolákban szaporították őket. 
Az a kereskedő, aki nem tartja be a jogszabályi előírásokat a szaporítóanyagok forgalomba hozatalánál, minőségvédelmi bírság kiszabására számíthat.

Növényegészségügyi szempontból (is) fontos, hogy a kertészkedők csak megbízható helyről vásároljanak gyümölcsoltványokat!  Amennyiben a szaporítóanyagok forgalmazásával kapcsolatban szabálysértést tapasztalnak, az mgei@nebih.gov.hu email címen jelezhetik. 
 

FELHÍVÁS – időszerű a hagymafélék vetésbejelentése és a dughagyma-előállítási engedélykérelmek benyújtása

Jó néhány szabálytalanságot, majd az esetek felgöngyölítésekor is számtalan további jogsértést tártak fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a dughagymaárusítás piacokon, vásárokon végzett hatósági ellenőrzései során. Az eddigi kedvezőtlen tapasztalatokat figyelembe véve összefoglaltuk, hogyan kell eljárniuk és mire érdemes ügyelniük az érintetteknek a szaporítóanyag-előállítói és -forgalmazói tevékenységük legalizálása, valamint a szaporítóanyagok eredetének igazolása érdekében.

A hatósági ellenőrzéseken a Nébih ellenőrei néhány tipikus hibára figyeltek fel, például, hogy a forgalmazók több esetben hatósági engedéllyel nem rendelkező termesztőtől vásárolták meg a dughagymát, amelyet aztán a helyszínen kimérve, fajtanév nélkül értékesítettek. A Nébih a feltárt ügyeket áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Békés Megyei Kormányhivatalhoz, amely az engedély nélkül termesztőket kötelezte az engedélykérelem benyújtására. Az engedélyezés helyszíni ellenőrzése során az is kiderült, hogy a termelők a dughagymát olyan vetőmagból állították elő, amely legfeljebb növényegészségügyi ellenőrzésen esett át, de a növénytermesztési hatóság a vetőmagot nem minősítette, mert a vetőmag-termesztők elmulasztották a vetésbejelentést a hatósághoz. Tehát az így árusított dughagyma többszörösen is bizonytalan egészségügyi státuszú, fajtájú és eredetű volt. 

Hazánkban a vöröshagymát, fokhagymát, dughagymát szinte kizárólag Békés és Csongrád-Csanád megyében, elsősorban Makó körzetében termesztik. Az elmúlt évek során ebben a térségben mindössze 9 hagymatermesztő kért engedélyt. Az ellenőrzés hírére és a hatóságok szoros együttműködése következtében idén újabb 19 termelő és két nagykereskedő jelentkezett be. Az engedélykérelmek régebbi elmaradása valószínűleg információhiányból adódott, hiszen a termesztők évtizedek óta a hagyomány alapján, a régi beidegződések szerint végzik a tevékenységüket. A vetőmagokat egymás között, kísérő okmányok nélkül „csencselik”, a dughagymatermesztést nem tervezetten, hanem esetlegesen végzik, és az is általános tapasztalat, hogy az érintettek nincsenek tisztában a jogszabályi előírásokkal.

A hasonló hibák és hiányosságok elkerülése érdekében a Nébih tájékoztatja a hagymaszaporítóanyag-termesztőket, hogy Magyarországon a szaporítóanyagok forgalomba hozatalát a köznyelvben vetőmagtörvénynek* nevezett törvény, és a zöldségrendeletnek** nevezett rendelet szabályozza. A jogszabályok kimondják, hogy hazánkban a vöröshagyma államilag elismert vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtáinak vetőmagját standard vetőmagként lehet forgalomba hozni, amennyiben az anyamag tekintetében igazolják a fajtaazonosságot és a származást.

Azok a dughagymatermesztők, akik a tevékenységüket Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megye területén végzik, minden évben május 20-ig kötelesek bejelenteni – szántóföldi ellenőrzés és minősítés céljából – a vetőmagtermő táblákat a növénytermesztési hatáskörben eljáró, területileg illetékes Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához. Dugványból történő vetőmag-előállítás esetén mind a dugványozás, mind a vetés évét be kell jelenteni. A bejelentésre szolgáló „V141 – Vetésbejelentés” megnevezésű űrlap letölthető a Nébih honlapjáról: https://portal.nebih.gov.hu/ugyintezes/noveny/nyomtatvanyok#Vet%C5%91mag

A vetőmagtermesztők számára jó hír, hogy a vonatkozó jogszabályok*** alapján a fenti kötelezettségeket teljesítő vetőmag-előállító mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor jogosult az állam által megállapított kárenyhítő juttatásra. A kötelezettséget nem teljesítő termesztő értelemszerűen nem élhet ezzel a lehetőséggel.

Dughagyma csak a fentiek szerinti, aktuális vetésbejelentéssel rendelkező, ellenőrzött vetőmagtáblából nyert magból termeszthető és hozható forgalomba.

Az engedélyes dughagymatermesztőnek az évente végzett hatósági ellenőrzés alkalmával igazolnia kell a vetőmag származását. Ezt a vetőmagtermesztőtől kapott, a vetőmagtábla szántóföldi ellenőrzését tanúsító hatósági jegyzőkönyvvel vagy ennek hiányában a vetésbejelentés másolatával tudja megtenni.

Amennyiben valaki a fenti három megyében dughagymát szeretne forgalomba hozni, a dughagymatermesztői és -nagykereskedői engedély iránti kérelmet ugyancsak a Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához kell benyújtania. A Kérelem űrlap letölthető a Nébih honlapjáról: 
https://portal.nebih.gov.hu/ugyintezes/noveny/nyomtatvanyok#Disznoveny_es_Zoldsegpalanta

Az engedélykérelemmel kapcsolatos további információk szintén elérhetők a Nébih honlapján: https://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztatas-a-zoldsegpalanta-eloallito-es-forgalmazo-uzem-engedelyezeserol-teruletmodositas-adatmodositas-es-engedely-visszavonas-

A vetésbejelentést és a dughagymatermesztői, -nagykereskedői kérelmeket az ePapírszolgáltatás segítségével kell benyújtani a kormányhivatalhoz, kivéve az ügyfélkapuval nem rendelkező természetes személyeket (őstermelő), akik postai úton is megküldhetik a kérelmüket a hivatal címére (Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 4.). 

Elektronikus beküldés esetén a https://epapir.gov.hu/ oldalról indulva, azonosítás után a „Kormányhivatali ügyek” témacsoportot, a „Növénytermesztési, vetőmag- és szaporítóanyag-felügyeleti feladatok” ügytípust, majd a Békés Megyei Kormányhivatalt kell kiválasztani, majd az elektronizált (pl. beszkennelt) dokumentumokat csatolni.

Felhívjuk az érintettek figyelmét arra, hogy a növénytermesztési hatóság 200.000 forintig terjedő minőségvédelmi bírságot vethet ki abban az esetben, ha:
- a dughagymát engedély nélkül, a hagymavetőmagot vetésbejelentéssel létrejövő nyilvántartásba vétel nélkül hozták forgalomba,
- olyan vetőmagot, dughagymát hoztak forgalomba, amelynek fajtája nem szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben, nem faj-, illetve fajtaazonos vagy nem faj-, illetve fajtatiszta,
- az előállító, forgalmazó a termesztési rendszerében vagy szaporítóanyag-nyilvántartásában a szaporítóanyag követhetőségét nem biztosítja.

Milyen a jó dughagyma és fokhagyma-szaporítóanyag?

A házikerti zöldségtermesztés ősszel időszerű munkája a dughagyma és az őszi fokhagyma gerezdjeinek elduggatása, amelyekkel előteremthetjük a húsvéti sonkához legfinomabb, zsenge zöldhagymát és a főzéshez a legkorábbi fokhagymát. Ezeket a szaporítóanyagokat most kell beszereznünk. Cikkünkben áttekintjük, vajon mire kell ügyelnünk a vásárlásnál.

A vonatkozó jogszabályi előírások szerint a dughagyma- és fokhagyma-szaporítóanyagok kizárólag csomagolt formában értékesíthetők. A csomagolásnak zártnak és olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a szaporítóanyagok jó szellőzését. A különböző színű úgynevezett raschel háló, vagy a perforált műanyag zacskó megfelelő, de óvakodjunk az átláthatatlan, pl. dobozos, papírzacskós megoldásoktól, mivel azok elfedik a szaporítóanyagok minőségi állapotát. Ezen kívül a csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy azt a csomagolóanyag megsértése nélkül ne lehessen megbontani.

A csomagolási egységeken fel kell tüntetni a szaporítóanyag nevét és fajtáját, valamint a csomagoló (kiszerelő) nevét. Az MSZ 11938:2008 számú vöröshagyma-dughagyma szabvány szerint azonban – ez előbbieken kívül - a dughagyma méretcsoportját, a kiszerelési egység tömegét, csávázott termék esetén a csávázószer hatóanyagát és a hőkezelés tényét is fel kell tüntetni.
Ez utóbbiak fakultatív követelmények, tehát jelenleg még nem számonkérhetők.

Milyen a jó dughagyma?
A jó dughagyma a Nébih nyilvántartásában szereplő engedélyestől származik, fajtája a Közösségi Fajtajegyzék, vagy a Nemzeti Fajtajegyzék szerinti, fajtaazonos, fajtatiszta, a növényegészségügyi előírásoknak megfelelő és egészséges (károsítóktól és azok tüneteitől mentes), ép (sérüléstől mentes), száraz héjazatú, teljesen beérett (beszáradt nyakú és száraz gyökérzetű), megfelelően kemény (tömör), megfelelően csíramentes, idegen szerves és szervetlen anyagoktól mentes, hagymája jellemző szagú.

A héj nélküli, sérült, puha, féregrágott és rövid csírás (búvócsírás) egyedek számának, valamint az idegen növényi részeknek, köveknek, rögöknek és egyéb földszennyezésnek, hagymából származó szárrészeknek és burokleveleknek a lehető legalacsonyabb mértékűnek kell lennie. 
A dughagyma nem lehet fagyott, idegenszagú, penészes. 

A hagyományos Makó környéki dughagyma méretkategóriák az alábbiak:

A dughagyma mérete befolyásolja a belőle előállítható terméket, ugyanis a nagyobb hagymák már a termesztés korai stádiumában felmagzanak, így étkezési vöröshagyma termesztésére alkalmatlanok. 
A nagyobb méretű dughagymákból viszont kitűnő zöldhagyma nevelhető. Étkezési hagyma előállításához a III-IV. méretcsoportba tartozó dughagymát szokták használni, ezek talajba helyezése azonban koratavasszal történik. 
A hőkezelt dughagyma nem magzik fel, mivel a megfelelő hőkezelés meggátolja a magszárképződést. Hőkezelt dughagymával azonban ritkán találkozunk a boltok polcain.

A fokhagyma vegetatív úton szaporítható növény. A szaporításnak kétféle módja van. Gyakoribb a fiókhagymás (gerezdes) szaporítás, de egyes fajták virágszáron fejlődő kis hagymák, az úgynevezett bulbilli-k segítségével szaporíthatók. Ez utóbbi csak ritkán kapható a boltokban. 
Az engedélyes fokhagymaszaporítóanyag-termesztők szelektált, ellenőrzött anyanövény-állományról végzik a szaporítást. A fokhagyma külső, nagy gerezdjei használhatók szaporításra. Szaporítóanyagként általában a gerezdeket hozzák forgalomba, esetenként azonban egész fejekkel is találkozhatunk a polcokon.

A fokhagyma-szaporítóanyag esetén is fontos a megfelelő egészség (károsítóktól és tüneteiktől való mentesség), valamint a gerezdeknek megfelelően fejlettnek, keménynek (tömörnek) és csíramentesnek kell lennie. 
Hosszú ideig és meleg helyen tárolt fokhagyma szaporítóanyag hajlamos a vízvesztés következtében fellépő puhulásra és a penészedésre (Botrytis), ezért a szaporítóanyagot száraz, hűvös, de fagyvédett helységben tartsuk.

Az ősszel kapható és ősszel elduggatott fokhagyma gerezdekből lesz a legkorábban fogyasztható fokhagyma, de ez a fokhagyma télre nem tartható el, mert rosszul tárolható. Téli tárolásra szánt fokhagymához a tavaszi fokhagymákat javasoljuk.

Az étkezési vöröshagyma- (zöldhagyma-, kötözőhagym-a) és fokhagyma-termesztés sikere nagy mértékben függ a szaporítóanyag minőségétől, ezért érdemes a házikerti termesztésnél is odafigyelni a fenti, szaporítóanyag-minőségi szempontokra.

Amennyiben további kérdéseik, észrevételeik vannak a témában írjanak az mgei@nebih.gov.hu email címre.

Változás az állati szaporítóanyag-forgalmazás szabályozásában

2021. április 21-től uniós szinten egyetlen jogi aktus tartalmazza az állatbetegségekre és a szaporítóanyagokra vonatkozó szabályok többségét. Az egységes jogszabály hatályon kívül helyezi és felváltja a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék, valamint egyes további állatfajok szaporítóanyag-szállítmányainak az Unión belüli kereskedelmére és Unióba történő beléptetésére vonatkozó korábbi tanácsi irányelveket, de fenntartja és aktualizálja azok lényegi elemeit.

A fertőző állatbetegségekről szóló (EU) 2016/429 rendelet (AHL) egyaránt támogatja az állattartási és élelmiszeripari ágazatokat, valamint a kapcsolódó uniós piacot a fenntarthatóság, a versenyképesség, a növekedés és a munkahelyek vonatkozásában. A dokumentum egyszerűbb jogszabályi környezetet teremt, az alábbi prioritások szem előtt tartásával:

•    egyértelműbb felelősségek, amelyek segítenek a gazdálkodóknak, állatorvosoknak a súlyos állatbetegségek felismerésében, megelőzésében vagy terjedésének megállításában,
•    egyszerűsített adminisztráció bizonyos élőállatok és állati eredetű termékek (például sperma, petesejtek és embriók) nemzetközi kereskedelme esetében,
•    egyértelműbb jogalap és jobb eszközök az állategészségügyi hatóságok kezében a potenciálisan súlyos következményekkel járó fertőző betegségek megelőzésére, különös tekintettel a betegségek felügyeletére, diagnózisára és az értesítésekre;
•    nagyobb rugalmasság a szabályok helyi körülményekhez igazításában,
•    az állatok és az emberek egészségére, valamint a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése.

Követelményeket állapít meg az alábbiakra:
•    betegségmegelőzés és felkészülés (pl. biológiai biztonsági* intézkedések) az esetleges betegségkitörések esetében, így például diagnosztikai eszközök, vakcinázások és orvosi kezelések alkalmazása,
•    az állatok azonosítása és nyilvántartása, valamint az élőállatok és állati eredetű termékek (például sperma, petesejtek és embriók) szállításának nyomon követése és állategészségügyi bizonyítványok kiállítása ezekre vonatkozóan,
•    az állatok és állati eredetű termékek beléptetése az EU-ba és mozgatása az EU-n belül,
•    járványvédelem és mentesítés, beleértve az olyan vészhelyzeti intézkedéseket is, mint az állatok mozgatásának korlátozása, leölésük és vakcinázás.

Az AHL-ről részletesen alábbi cikkünkben olvashatnak:
https://portal.nebih.gov.hu/-/allategeszsegugyi-kerettorveny 

A Bizottság (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezése, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak Unión belüli mozgatására vonatkozó nyomonkövethetőségi és állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről az alábbi területekre vonatkozóan tartalmaz előírásokat:
•    a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezés,
•    a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekről az illetékes hatóságok által vezetett nyilvántartások,
•    a felelős személyek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei,
•    a nyomonkövethetőség és az állategészségügyi követelmények,
•    egyes szárazföldi állatok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi bizonyítványozási és bejelentési követelmények.

A rendelet szabályozásait 2021. április 21-től kell alkalmazni. Elsődleges célja, hogy az állatbetegségekre és a szaporítóanyagokra vonatkozó szabályokat többségében egyetlen jogi aktus tartalmazza, ahelyett, hogy azok különböző jogszabályokban szerepelnek. 
Hatályon kívül helyezi és felváltja a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék, valamint elvben egyes más állatfajok spermája, petesejtje és embriói szállítmányainak Unióba történő beléptetésére, valamint azon belüli kereskedelmére vonatkozó állategészségügyi feltételeket tartalmazó korábbi tanácsi irányelveket.

Fontos, hogy a korábbi előírások lényegi elemeit korszerű, aktuális formában továbbra is fenn kell tartani. Így például:

• A szaporítóanyagok tagállamok közötti mozgatására továbbra is akkor van lehetőség, ha azokat az illetékes hatóság által engedélyezett létesítményben gyűjtötték be. Az adott létesítménynek továbbra is meg kell felelnie a karanténra, biológiai védelmi intézkedésekre, felügyeletre, felszerelésekre, illetve személyi kompetenciára, szakképesítési követelményekre vonatkozó követelményeknek. 
• Továbbra is meg kell felelni a szaporítóanyagok gyűjtésére, előállítására, feldolgozására, tárolására, szállítására vonatkozó követelményeknek, valamint a donor állatokat érintő állategészségügyi követelményeknek, és mindezek tekintetében a szükséges laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozó követelményeknek.

Az embriók és petesejtek gyűjtése és feldolgozása tekintetében az állategészségügyi követelmények a korábbinál részletesebben vannak szabályozva.

Az AHL által 2021. április 21-én hatályon kívül helyezett irányelvek alapján eddig kiadott engedélyeket a szaporítóanyagok gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával, tárolásával és szállításával kapcsolatos tevékenységeket végző létesítmények esetében úgy kell tekinteni, mintha azokat már a 2020/686 EU rendeletnek megfelelően engedélyeztek volna.

A 2021. április 21-e előtt előállított szaporítóanyagok esetében a műszalmákat, amelyekben olyan spermát, petesejtet vagy embriókat tárolnak, vagy szállítanak, amelyeket a hatályon kívül helyezett irányelvek alapján elfogadott jogszabályoknak megfelelően jelöltek, úgy kell tekinteni, mint amiket a 2020/686 EU rendelet szerint jelöltek, ezért azok forgalmazásra, a tagállamok közötti mozgásra jogosultak.
 

Kedvezően zárult a Nébih 2018-as petúnia GMO-vizsgálata

2018-ban is folytatta a petúnia szaporítóanyagok GMO ellenőrzését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Európai Unió ”2001/18/EC irányelv alatti intézkedéseket Szabályozó Bizottság” ajánlása alapján. A hatósági szakemberek megelégedéssel állapították meg, hogy egyik mintában sem volt fellelhető géntechnológiai módosítás nyoma.

2017 tavaszán a petúnia transzgenikus érintettsége nagy megdöbbenést keltett a dísznövény szakmában. Engedély nélkül hoztak forgalomba számtalan, idegen gént hordozó petúnia fajtát. Az incidensre csak véletlenül derült fény.  A tavalyi botrányban szereplő több német és holland nemesítő-forgalmazó cég úgy nyilatkozott, hogy azóta a petúnia fajta-szortimentjüket független laboratóriumokkal megvizsgáltatták, és megtisztították a GMO-s fajtáktól.

A Nébih szúrópróba-szerű mintavételeket határozott el, mert meg akart győződni arról, hogy továbbra is biztosított a hazai termesztés GMO mentessége.

Az ellenőrzéseket a Nébih vezetésével és útmutatói alapján a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatalok végezték. A felügyelők az ellenőrzést a szaporítóanyag nyilvántartás és a beszállítói dokumentumok átvizsgálásával kezdték, majd mintákat vettek a kijelölt szaporítóanyagokból (palántákból, és cserepes növényekből).

Az ellenőrzés 2018. február elején kezdődött a szaporítóanyag behozatallal foglalkozó, ismert nagykereskedőknél, majd április-májusban folytatódott a termesztőknél és a kiskereskedelmi forgalmazóknál.

A felügyelők összesen 145 tételt mintáztak meg, amelyek között 121 különböző petúniafajta volt található. A mintavételre javasolt sorozatokat a Nébih  jelölte ki kockázatértékelés alapján.

A mintákat a Nébih ÉTbI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium vizsgálta DNS-alapú real-time PCR módszerrel. A vizsgálatok alapját az EURL GMFF (Géntechnológiával módosított élelmiszereket és takarmányokat vizsgáló európai referencialaboratórium) „Nem–engedélyezett GM petúnia kimutatása” című útmutatója képezte.

Az ellenőrzés kimutatta, hogy az ellenőrzött üzemek felhagytak a 2017-ben GMO-snak bizonyult fajták termesztésével. A laboratóriumi vizsgálat is megnyugtató eredménnyel zárult, egyik tételben sem mutattak ki géntechnológiai módosítást.

A termesztők és a lakosság tájékoztatása érdekében ezúton tesszük közzé a megvizsgált és GMO-mentesnek bizonyult petúnia fajták jegyzékét:

Képgaléria