Módosult a termésnövelő anyagokat érintő rendelet

Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

2024. január 1-én lépett hatályba az az AM rendelet¹, ami deregulációs célból módosította a termésnövelő anyagokra vonatkozó 2006-os alaprendeletet². A jogszabályi előírások egyszerűsítését lehetővé tévő intézkedés révén a január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkező termésnövelő anyagok engedélyokiratai az abban szerepelő érvényességi idővel határozatlan ideig hatályosak lesznek. 

A hatóság az érintett engedélyek okiratait hivatalból nem módosítja. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben egyéb okból sor kerül az engedélyokirat módosítására, akkor annak során az engedélyező hatóság egyúttal az érvényességet is módosítja. Az engedélyokirat érvényességének korrekciója nem kötelező, azonban azt – igény esetén – az engedélyes adminisztratív módosítási eljárással, eljárási díj³ megfizetése mellett, kérelmezheti.

További változást jelent, hogy a rendeletmódosítás szerint a 2024. január 1-e után gyártott tételeken nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a termésnövelő anyagok engedélyokiratnak való megfelelése, valamint az engedélyokiratban foglaltak betartása a termésnövelő anyag engedélyesének felelőssége. Amennyiben a termék összetételében, minőségében, alapanyagának származásában, gyártási technológiájában, gyártójában stb. változás következett be, az engedélyesnek haladéktalanul ‒ szükség esetén vizsgálatokkal alátámasztva ‒ gondoskodnia kell a készítmény engedélyokiratának módosításáról.
Abban az esetben, ha az engedélyező hatóság által lefolytatott ellenőrzés vagy az utólag elvégzett vizsgálat szerint valamely, már engedélyezett termék nem felel meg az engedélyezési követelményeknek, a termésnövelő anyag engedélyét a hatóság visszavonhatja.

A 2024. január elseje előtt lejárt okiratú készítményekre az alábbi türelmi idők vonatkoznak:

• amennyiben a termésnövelő anyag jogosultsági ideje lejárt, a termék az engedélyben szereplő határnapig értékesíthető nagy- és kiskereskedők, valamint a felhasználók számára,
• a nagy- és kiskereskedő a termésnövelő anyagot az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejártától számított 6 hónapig forgalmazhatja,
• a termésnövelő anyagot az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejártától számított 18 hónapig lehet felhasználni.

Hatályba lépett az uniós termésnövelő anyagok forgalmazását szabályozó rendelet

2022. július 16-án hatályba lépett az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályokat megállapító rendelet*. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az alábbiakban összefoglalta az új jogszabály legfontosabb rendelkezéseit, továbbá cikkünk végén elérhető a témában felmerülő, gyakran ismételt kérdések frissített változata is.

Az uniós termésnövelő anyagok olyan termésnövelő anyagok, amelyeket CE jelöléssel látnak el, majd e tanúsításuk után az Európai Unió területén forgalmazhatók. A nemrégiben hatályosult új jogszabályi környezet* számos változást determinál velük kapcsolatban, amelyeket az alábbiakban tekintünk át.

•    A jogszabály egységes piacot létesít több termék számára. A rendelet valamennyi termésnövelő anyagra nézve egységes biztonsági, minőségi és címkézési szabályokat ír elő, melyek szabadon forgalmazhatók az egész Európai Unióban. Ilyen módon piacot biztosít azon termékek számára, amelyek eddig nem tartoztak a harmonizált szabályok alá. Ide tartoznak például a szerves és szerves-ásványi trágyák, talajjavítók, inhibitorok, növényi biostimulánsok, termesztőközegek és termésnövelő anyagok keverékei. 
•    A rendelet az új keretjogszabály szerint épül fel. Meghatározza azokat a kritériumokat, melyeknek meg kell felelni annak érdekében, hogy CE jelölésű lehessen a termésnövelő anyag. Továbbá a gyártók és forgalmazók által követendő megfelelőség-értékelési eljárásokat vezet be a termésnövelő anyagok megfelelőségének bizonyítása érdekében. 
•    A jogszabály hatályba lépésével a jogalkotó először vezeti be uniós szinten az uniós termésnövelő anyagok toxikus szennyezőanyag-határértékeit. Ez az intézkedés egyfelől magas szintű talajvédelmet biztosít és csökkenti az egészségügyi és környezeti kockázatokat, másfelől lehetővé teszi a gyártók számára, hogy az új határértékeknek megfelelő gyártási folyamatot alkalmazzanak. 
 
Fontos tudni, hogy az uniós termésnövelő anyagok tanúsítását a megfelelőség-értékelő szervezetek végzik. A magyarországi gyártóknak ez ügyben célszerű a jelenlegi „CE jelölt” termésnövelőanyag-értékelését végző CerTrust Kft-hez fordulniuk (https://certrust.eu/hu).

A NANDO adatbázisban (https://ec.europa.eu/growth/tools-databases/nando/) megtalálhatók a jelenlegi bejelentett szervezetek központjai és tevékenységei. Körük a jövőben várhatóan további bejelentett szervezetekkel bővül majd.
 
A rendelet értelmezését segítendő a Bizottság frissítette a témában felmerülő, gyakran ismételt kérdéseket. A GYIK az alábbi linken érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/noveny/gyakran-ismetelt-kerdesek/talaj

Növényvédelmi módszertani gyűjtemény

A Kormány – az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az élelmiszerlánc területén kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteményei kiadásának rendjéről szóló 220/2008. (VIII. 30.) Korm. rendeletben – a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény gondozásával a Növényvédelmi Bizottságot jelöli ki.

Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény megalkotásáról döntött a Földművelésügyi Minisztérium. Ennek lényege, hogy egységes rendszerbe foglalja a növényvédő szerek engedélyezésével kapcsolatos kötelező előírásokat, valamint az ajánlott szakmai irányelveket. A gyűjtemény a gyártók és a környezet szempontjából lényeges és hasznos újításokat is tartalmaz. A gyűjtemény egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi az a növényvédő szer engedélyezést a jól körülhatárolt és pontos szabályok pedig a környezet védelmét és környezet-egészségügyi szempontokat is szolgálják.

A Növényvédelmi Bizottság 2015. június 15-i ülésén egyhangú szavazással döntött a növényvédő szerek engedélyezésével kapcsolatos kötelező előírásokat, valamint az ajánlott szakmai irányelveket tartalmazó Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény alábbi négy fejezetének elfogadásáról.

• Útmutató a biológiai hatásvizsgálatok tervezéséhez és végzéséhez c. fejezet
• Útmutató a vizsgálóhelyek hatósági (GEP) elismeréséhez c. fejezet
• Növényvédőszer-felhasználás környezeti értékelése c. fejezet
• Növényvédő szer felhasználás kockázatbecslése a nem-cél szervezetekre c. fejezet

A biológiai hatékonyságivizsgálatok végzéséhez szükséges módszertanokat a NÉBIH NTAI jogelődei (MÉM NAK, NTKSZ) jelentették meg. A növényvédő szerek, növekedésszabályozók és termésnövelő anyagok engedélyezési vizsgálatához használható részletes leírások a növény- és talajvédelmi hálózat több évtizetedes tapasztalatai alapján, az EPPO szabványok figyelembe vételével kerültek összeállításra. Az alábbi kötetek a gyakorlatban már a Módszertani Gyűjtemény részeként használhatók, hivatalos elfogadásukra várhatóan 2020-ban kerül sor.

• Általános vizsgálati módszertan
• Fungicid és baktericid vizsgálati módszertan
• Regulátor és tápanyag vizsgálati módszertan
• Zoocid vizsgálati módszertan
• Herbicid vizsgálati módszertan
• A forgalmi kategóriák szempontrendszere

36/2006. (V. 18.) FVM rendelet hatálya alatt kiadott okiratok

Alább találja a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet hatálya alatt kiadott okiratokat 2006-2024-ig.