A hatósági és szolgáltató állatorvosok együttműködése a hazai lovak egészségéért

2015. július 6-án megalakult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete (MLGYÁE) hat fős munkacsoportja és megkezdte közös munkáját. A NÉBIH és az MLGYÁE által alapított munkacsoport elkötelezett annak érdekében, hogy a jövőben lehető legmegfelelőbb intézkedéseket hozza, illetve a legjobb tájékoztatási rendszert alakítsa ki a magyar lóállomány egészsége és a betegségek megelőzése érdekében.

A július 22-én tartott második megbeszélésük során végleg körvonalazódtak azok a pontok, ahol az elsődleges változtatások szükségesek:

• a fertőző kevésvérűséggel kapcsolatos jogi szabályozás felülvizsgálata és a szükséges módosításokról javaslattétel a jogalkotó felé,
• a többi bejelentési kötelezettség körébe tartózó betegséggel kapcsolatos igazgatási intézkedések áttekintése, szükséges módosításokról javaslattétel a jogalkotó felé, (Nyugat-nílusi láz, takonykór, stb.),
• hosszú távú célként megfogalmazódott egy közös betegség-bejelentő felület kialakítása, mely bárkinek bárhonnan elérhető és aktualizálva tartalmazza az országban pozitív eredménnyel végzett járványos vagy egyéb fertőző eredetű betegségek helyszínét, a megbetegedett állatok számát és a betegség megjelenésének időpontját,
• együttműködés kialakítása a magyarországi diagnosztikai magán-laboratóriumokkal,
• laboratóriumi eredményközlések felgyorsításának lehetőségei,
• a lóútlevél kiadás egyszerűsítése, költségének csökkentése,
• rendszeres tájékoztatási csatornák kialakítása, további együttműködések megindítása a lovassport, lósport és tenyésztés szakmai csoportjaival,
• közös fórumok szervezése.

Napjainkban a nyitott EU határok, a rendszeresen nagytávolságra utazó lovak és a globális klímaváltozás következtében bizonyos betegségek gyakoribb előfordulására, új fertőző betegségek megjelenésére és mindent összevetve nagyobb járványveszélyre kell számítanunk.  Bízunk benne, hogy közös együttműködésünk egy nyugalmasabb, váratlan járványoktól mentes jövőt biztosít mind a lovak, mind az állattartók és az állatorvosok számára is.

Javaslatokat, kérdésfelvetéseket a következő e-mail címre várjuk: ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu

Amit érdemes tudni a lovak fertőző kevésvérűségéről

Lovak fertőző kevésvérűsége (FKV) (köznapi elnevezése: Fertőző vérszegénység, Ló-AIDS; angol elnevezése: Equine Infectious Anemia (EIA))

Mi okozza?

A lovak fertőző kevésvérűségét egy Retrovírus okozza, mely az egypatásokat betegíti meg (ló, szamár, öszvér, zebra) retrovírus okozta. A betegség világszerte előfordul.
Sokak által „ló-AIDS”-nek is nevezett betegség, de azon kívül, hogy az emberi AIDS megbetegedést is retrovírus okozza egyéb kapcsolat nincs a két kórokozó között, az embert nem betegíti meg.

Lovakban az esetek kisrészében már a betegség kezdeti heveny lázas általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, többnyire azonban elhúzódó lefolyású, több havonta ismétlődő lázas rohamok, vérszegénység, gyengeség és testszerte jelentkező oedema(vizenyős duzzanat) figyelhető meg a beteg állatokon.

A fertőzött állatok nem gyógyulnak meg. A tünetmentes időszakokban is ürítik a vírust, egészen az életük végéig, ezért környezetükre veszélyt jelentenek.

Magyarországon bejelentési kötelezettség alá tartozik a betegség, ami azt jelenti, hogy az állattartó köteles jelezni a szolgáltató vagy a hatósági állatorvos felé, ha lován a betegség tüneteit észleli.

Hol fordul elő?

A betegség világszerte előfordul, de a mélyen fekvő nedves vidékeken gyakoribb, mint a magas hegyvidékeken.

Magyarországon 1965 és 2010 között, a szigorú járvány védelmi intézkedéseknek köszönhetően, nem jelentkezett a fertőzés. Az utóbbi három évben 2012-ben 8, 2013-ban 6, 2014-ben 7 esetet diagnosztizáltak a NÉBIH-ÁDI Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai.

A szomszédos Romániában azonban a betegség endemikus, azaz széles körben elterjedt. Emiatt az Európai Bizottság a 2010/346/EU Bizottsági Határozat alapján korlátozza a román lovak Unión belüli mozgását. 2012-ben 1641, 2013-ban 946, 2014-ben 610 eset jelentett a román hatóság.

A veszélyeztetettebb területekre szervezett lovas túrák, a kétes egészségügyi státuszú illegálisan, papírok és karanténozás nélkül behozott lovak veszélyeztetik Magyarország kedvező járványügyi státuszát és lovaink biztonságát.

Hogyan terjed?

A betegség terjesztésében vérszívó ízeltlábúak (böglyök, szúró legyek, szúnyogok, kullancsok) is szerepet játszanak. Az ízeltlábúakban a vírus nem szaporodik, csak 1-2 óráig marad fertőző képes, így nagy távolságra nem szállítják el a kórokozót. A rovarok fertőzőképessége a kiszívott lóvér vírustartalmától függ. Heveny lázas szakaszban szenvedő ló vére több vírust tartalmaz, mint a rohamok közötti nyugalmi időszakban. Nyugalmi időszakban a fertőzés megeredéséhez többszöri vérszívás kell.

Vemhes kancában a vírus átjut a magzatba is. Ilyenkor a kanca vetél, vagy fertőzött csikót ellik.
A fertőzött kanca teje nem jelent veszélyt a csikóra.

A nem szakszerűen végzett állatorvosi beavatkozások során, nem steril tűk illetve műtéti eszközök használata is terjesztheti a vírust.

Gyakorlati tapasztalatok arra utalnak, hogy a fertőzött ló váladékaival (bélsár, vizelet, nyál, orrváladék, ondó, hüvelyváladék) is üríti a vírust, és azt a fogékony lovak szájon át is felvehetik (pl.: zabla, közös etető, harapások) illetve fedeztetés során is átadhatják egymásnak. De az ilyen módon történő fertőzés ritkább, mert nagy mennyiségű vírus átvitele szükséges (pl. heveny lázas szakasz).

A vírus ellenben nagyon ellenálló beszáradt vérben 7 hónapig, vizeletben és bélsárban naptól védett helyen 10 hétig, füllesztett trágyában 4 hétig őrzi meg fertőző képességét.
Ezért fontos a beteg állat mihamarabbi felismerése és eltávolítása az egészséges egyedek közül. A korai felismerést szolgálja a lóállományok kötelező, három évente elvégzendő fertőző kevésvérűségre irányuló vizsgálata is.

Mik a tünetek?

Lappangási idő 1 hét vagy akár 3 hónap is lehet, függően a felvett vírus mennyiségétől.

Heveny estekben 41-42 C° láz állandósul, esetenként hullámzó lefutású. Egyes esetekben néhány nap elteltével a testhőmérséklet a normális alá csökken az állatok elhullanak. Többnyire azonban az állatok tompultak fáradékonyak, és főként a hátulsó végtagok gyengesége miatt még állás közben is imbolyognak. A nyálkahártyákon apró vérzések és a pangásos szívelégtelenség következtében szennyesvörös szín is megfigyelhető. A test mélyebben fekvő részein, a végtagokon, mellkas és a has alján vizenyős duzzanat jelentkezhet. A tünetek pihentetett lovakban 3-5 napon belül elmúlnak.

Később általában 1-3 vagy csak 6-12 hónapos időközzel a lázrohamok ismétlődnek, és egyre tovább tartanak. A lovak soványodnak, fizikai teljesítő képességük romlik, szőrük fénytelenné válik, továbbá a hátulsó végtagok folyamatos gyengesége, és esetleges vizenyő figyelhető meg.

Az idő előrehaladtával az általános gyengeség vagy a védekezőképesség csökkenése miatt kialakuló társfertőzések következtében az állat elhullik.

A szamarak és egyes lófajták ellenállóbbak a betegséggel szemben, általában nem mutatnak tüneteket, de a vírust hordozzák és ürítik, így veszélyeztetik/fertőzik környezetüket, akkor is, ha egészségesnek tűnnek.

Honnan tudhatom, hogy fertőző kevésvérűséggel fertőzött-e az állat?

A betegség lefolyása során fellépő tünetmentes időszakok és a fellépő tünetek sok félesége nehezítik a diagnózis felállítását.

Ha fertőző kevésvérűség tüneteit észleljük, az állatot lehetőség szerint különítsük el, és hívjunk állatorvost.

A tünetmentes hordozók kiszűrése érdekében a ló általános állapotától függetlenül (vannak-e tünetei vagy sem) Magyarországon minden 6 hónaposnál idősebb ló három évenként kötelező vérvizsgálatát (fertőző kevésvérűség és takonykór szerológiai vizsgálata) a tulajdonos költségére el kell végezni.

Olyan lovak esetében, amelyek más állattartó lovaival érintkezhetnek például sport rendezvények vagy bemutatók résztvevői, a tulajdonos évente köteles elvégeztetni a szűrést. Az előbb említett kötelezettségeket a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 195. § (1)-(2) pontja írja elő.

Mi az eljárás pozitív laboratóriumi vizsgálati eredmény esetén?

Ha a vérvizsgálat pozitív eredménnyel zárul, akkor az állat fertőzöttségre gyanússá válik. A 41/1997. (V. 28.) FM rendelet előírásai alapján a fertőzöttségre gyanús állatot el kell különíteni, és hatósági megfigyelés alá kell vonni. A vele együtt tartott fogékony állatokat is forgalmi korlátozás alá kell vonni, meg kell figyelni, további laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni.
Ha a további vizsgálatok a betegséget megállapítják, akkor az állatot állami kártalanítás mellett le kell ölni. A betegséget gyógyítani nem lehet.

A forgalmi korlátozás a betegség kizárása esetén oldható fel.

Hogyan védhetem meg lovamat a fertőzéstől?

Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.

A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért.

Valamennyi lovukon végeztessék el a háromévente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik.

Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.

Állatorvosi beavatkozást (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen szakember által.

Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálat eredménye negatív lett.

Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.

Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.

ÉTbI különböző előadásainak anyagai

ÉTbI különböző előadásainak anyagai

• Egerek távoltartása, a védekezés hatósági felügyelete az élelmiszerláncban
• Elsődleges termelésre vonatkozó követelmények, tejház, tejbegyűjtő
• Nyerstej vizsgálati rendszer Magyarországon
• A tej mikrobiológiai szennyezettsége, tejjel terjedő zoonozisok
• Takarmány szennyezők "carry-over" hatása a tejtermelő állatokra
• Élelmiszer Mikrobiológia Diagnosztikai Laboratórium monitoring vizsgálatok eredményei
• Élelmiszerek és takarmányok szalmonella kontaminációja az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat vizsgálati adatainak alapján
• Lovak takarmányozási eredetű idegrendszeri megbetegedései (MS Power Point bemutató)
• Lovak takarmányozási eredetű idegrendszeri megbetegedései (Kiadvány)

Az Állattenyésztési Igazgatóság közleménye

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a NÉBIH 02.5/528-1/2013. ügyiratszámú határozata alapján 2013. március 20-tól a magyar ügető lovak törzskönyvezését, a Magyar Ügető Méneskönyv (MÜM) vezetését teljes körűen az Ügető Tenyésztők Országos Egyesülete (1101 Budapest, Albertirsai út 2-4.) végzi.

Állattenyésztési Igazgatóság

Az MKEH Felhívás Lovasturisztikai szolgáltatásba bevont lovak alkalmassági vizsgájára és adatszolgáltatási kötelezettségére

Felhívás lovas szolgáltató vállalkozók részére 2014. június 30-ig teljesítendő Igazolási/adatszolgáltatási kötelezettségre

A lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 28.) ÖM rendelet (a továbbiakban: rendelet) alapján 2013. szeptember 1-jén a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) nyilvántartásában szereplő, már működő lovas szolgáltatóknak 2014. június 30-ig igazolniuk kell azt, hogy megfelelnek a megváltozott jogszabályi követelményeknek.

2014. június 30-ig a lovas szolgáltató vállalkozóknak az alábbi adatokat kell bejelenteniük az MKEH honlapjáról letölthető „Bejelentő Lap” kitöltésével az MKEH felé:

1. A nyilvántartott (bejelentett) telephelyen működő lovarda elnevezését.

2. A szolgáltatásba bevont, a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló jogszabály szerinti azonosító számmal és ló-útlevéllel ellátott lovak felsorolását.

3. Az előzőekben felsorolt lovak alkalmasságról szóló hatósági bizonyítvány számát.

Bővebb információ és a „Bejelentő lap” (MKEH020) letöltése:

https://mkeh.gov.hu/gyik?sajat=igen&id_cat=60&kateg=Lovas+szolg%C3%A1ltat%C3%B3+tev%C3%A9kenys%C3%A9g&parent_id=57

https://mkeh.gov.hu/E-ugyintezes/eNyomtatvanyok

A vendég lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység csak a rendelet 1. mellékletében meghatározott alkalmassági szempontoknak megfelelő ló igénybevételével folytatható. Abban az esetben, amennyiben a bejelentett lovak alkalmassági vizsgáztatása még nem történt meg, a „Bejelentő Lapon” a hatósági bizonyítvány számára, és kiállításának dátumára vonatkozó rovatokat üresen kell hagyni. A NÉBIH tenyésztési hatósági jogkörében eljárva a lovas terápia, illetve a lovas turizmus országos szakmai szervezetének bevonásával elvégzi a lovak alkalmasságának vizsgálatát és annak eredményéről hatósági bizonyítványt fog kiállítani. A NÉBIH a hatósági bizonyítványt hivatalból megküldi mind a bejelentő, mind az MKEH részére.

Az igazolási és adatszolgáltatási kötelezettséget a lovas szolgáltató a „Bejelentő Lap” kitöltésével és az MKEH részére történő megküldésével teljesítheti. A szükséges okiratokat, nyilatkozatokat általánosságban az MKEH alábbi elérhetőségein tudja a lovas szolgáltató benyújtani legkésőbb 2014. június 30-ig:

Postai úton: 1534 Budapest BKKP, Pf: 919.

Személyesen a MKEH székhelyén, címe: 1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39.

Nyitva tartás rendje:

hétfőtől-csütörtökig:       8:30-16:00

pénteken:                     8:30-13:00

Amennyiben 2014. június 30-ig a fentiek szerinti bejelentését a lovas szolgáltató nem teszi meg, az jogkövetkezményeket vonhat maga után!

Amennyiben a lovas szolgáltató tevékenységét már nem folytatja, de ezt az MKEH felé korábban elmulasztotta bejelenteni, úgy azt is haladéktalanul pótolni szükséges írásban - az iraton 3.000,- Ft illetékbélyeg lerovásával!

Lovas szolgáltatásba bevont 'Alkalmas' lovak listája (frissítve: 2023.november 8.)