Az őstermelői előírások teljesítését segíti a Nébih

Számos ponton változtak tavaly az őstermelői tevékenység és a termékek értékesítésének szabályai. Megszűnt például az őstermelői igazolvány, helyette FELIR azonosítót és Nébih tevékenységazonosítót kell igényelni, majd ezeket megjeleníteni a szabályos árusításhoz. Az előírásoknak megfelelő vásárlói tájékoztatásban a Nébih új, online „plakátgeneráló” lehetőséggel segíti az őstermelőket. A funkció a többi élelmiszerlánc szereplő számára is elérhető.

A családi gazdaságokról szóló törvény alapján az őstermelő kizárólag olyan terméket értékesíthet, amit az őstermelői nyilvántartásba, azaz a FELIR-be bejelentett. Az árusítás helyszínén fel kell tüntetni a „Saját őstermelői tevékenységből származó termék” feliratot, valamint a FELIR azonosítót és a Nébih tevékenységazonosítót is. Ezek hiányában a termelőt akár 100 ezer forintos bírsággal is sújthatják az ellenőrök.

Az elmúlt időszak ellenőrzései során a hatósági szakemberek jellemzően azt tapasztalták, hogy az őstermelők nagy része vagy magával a kötelezettséggel sincs tisztában, vagy épp nem tudja, hogy pontosan mely azonosítókat kell kiírnia és azoknak hol nézhet utána. A tájékoztatási kötelezettség gyors és megfelelő teljesítése érdekében a Nébih új funkciót tett elérhetővé őstermelő kereső felületén (https://portal.nebih.gov.hu/ostermelo-kereso), megkönnyítve a nyilvánosan kihelyezendő feliratok előállítását. 

A felületen a saját termelői adatokra történő szűrést követően egy kattintással megjelenik és nyomtathatóvá válik a közhiteles hatósági nyilvántartásból generált, minden elvárt azonosítót tartalmazó plakát. A poszteren egy egyedi QR kód is szerepel, amely a vásárlók számára teszi lehetővé az adatok valódiságának egyszerű visszaellenőrzését.

A vállalkozások lakossági ellenőrizhetősége iránt minden területen egyre nagyobb igény tapasztalható. E szellemben hasonló tájékoztató plakát készítését tette lehetővé a Nébih a FELIR keresőjében (https://portal.nebih.gov.hu/felir-kereso) a többi élelmiszerlánc és agrárágazati szereplő számára is. Az azonosítók feltüntetése számukra nem kötelező, ugyanakkor a poszter használatával látványos módon tájékoztathatják vásárlóikat arról, hogy a Nébih adatbázisában szereplő, tehát ténylegesen bejelentett, jogszerűen működő vállalkozásról van szó. Az egyedi QR-kódot beolvasva a vásárlók további hasznos információkat is elérhetnek, például tájékozódhatnak a vállalkozás bejelentett tevékenységeiről.

A Nébihnél kérelmezhető az őstermelői jogviszony igazolása

A pályázatok közelgő beadási határidejére való tekintettel felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez szükséges az őstermelői jogviszonyuk igazolása. Az e célra szolgáló hatósági bizonyítvány a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) igényelhető. A termelők a kitöltött kérelmet postai úton vagy személyesen nyújthatják be a hivatalhoz, utóbbi esetben akár az ügyfélfogadási időn kívül is.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatok beadásakor – mint például a „Mezőgazdasági kisüzemek támogatása”, „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása”, „Kertészeti üzemek korszerűsítése”,  „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” – a pályázóknak igazolniuk kell az őstermelői jogviszonyukat.

A termelők az érvényes őstermelői igazolványról szóló hatósági bizonyítványt a Nébihnél kérelmezhetik. Az igénybejelentő nyomtatvány az alábbi linken érhető el: 

https://portal.nebih.gov.hu/ugyintezes/egyeb/nyomtatvanyok

A kitöltött kérelem postai úton vagy személyesen juttatandó el a hivatal részére. Kérjük, ügyeljenek rá, hogy a kézbesítési cím a kézbesítés módjától függően eltérő!

-    Postacím: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.) 
-    Személyes kézbesítés a hivatal nyitvatartási idejében, akár a hivatalos ügyfélfogadási időn kívül is: Nébih MGEI (1143 Budapest, Tábornok u. 2. B. épület I. emelet) 

A hatósági bizonyítvány az illetéktörvény* előírásai alapján illetékköteles eljárás keretében adható ki, amelynek mértéke eljárásonként 3000 forint. Az illeték a kérelemre ragasztott illetékbélyeggel róható le. 

Amennyiben az ügy sürgős, a mihamarabbi ügyintézés érdekében a kitöltött, illetékbélyeggel ellátott nyomtatvány szkennelt változatát postára adás előtt küldje meg elektronikusan az mgei@nebih.gov.hu címre! Kérjük, az elektronikus levélben tüntesse fel az ügy sürgősségét, valamint adja meg az e-mail címét, amelyre az igazolás szkennelt (nem eredeti) változatát megküldhetjük. 

Az eredeti hatósági bizonyítványt postai úton kézbesítjük.

Az ügymenet gyorsítása érdekében a kérelemben feltétlenül tüntessék fel, mely évek vonatkozásában kérik az igazolás kiállítását!

Átfogó zöldség-gyümölcs ellenőrzést tartott a budapesti piacokon a Nébih

271 forgalmazót ellenőriztek a 16 legnagyobb budapesti piacon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Az elmúlt fél évben lezajlott ellenőrzéssorozat során a zöldség-gyümölcs forgalmazás követelményeinek betartását, valamint az őstermelők „valódiságát” vizsgálták a hivatal szakellenőrei. Az akció eredményeként a kisebb hibák miatt 110 figyelmeztetést, a súlyosabbakért 20 esetben bírságot szabtak ki, utóbbit összesen 2,5 millió forint értékben. 15 termelőnél az őstermelői igazolvány bevonását kezdeményezte a Nébih.

Az akció a 16 legnagyobb budapesti piacot érintette, ahol 271 forgalmazónál – 171 kereskedőnél, valamint 100 őstermelőnél – vizsgálták a zöldség-gyümölcs forgalmazás követelményeinek betartását a Nébih szakemberei. Az ellenőrök tapasztalatai szerint jellemző, hogy a piacokon egy kereskedőnek több standja is van, általában kettő-három, de volt példa öt külön standra is. Általános problémaként említhető a kötelező jelölések (például a származási ország, a minőségi osztály, a fajta stb.) hiányos feltüntetése. Jellemző továbbá, hogy ugyan a magyar áruknál kiírják a származást, akár még a termőtájat is (pl. szentesi paprika), azonban az import termékek esetében már elmarad a kötelező tájékoztatás. A piacellenőrzések során a kisebb hibákért 110 esetben figyelmeztetést, a súlyosabb esetek miatt 20 alkalommal bírságot szabtak ki a szakemberek, utóbbit összesen 2,5 millió forint értékben.

Az ellenőrzéssorozat másik kiemelt területe az ál-őstermelők kiszűrése volt. Általános tapasztalat, hogy az őstermelők jelenléte az egyes piacokon rendkívül változó. Az átláthatóságot azonban nagyban nehezíti, hogy a termelői standokon sokszor kereskedők is árulhatnak, így nehéz megkülönböztetni, hogy ki a valódi termelő. Az őstermelői termékekkel szemben nagy a vásárlói bizalom. Emiatt fontos, hogy a hatósági ellenőrzések során a szakemberek kiszűrjék azokat a kereskedőket, akik a termelői asztalokon kínálják nem saját termesztésű, hanem vásárolt áruikat. A Nébih ellenőrei az őstermelők esetében a termelés helyszínén is ellenőrzést tartottak. Ennek során előfordult, hogy kiderült, a termelő valójában egyáltalán nem termel, vagy csak részben termel és kínálatát – választékbővítés céljából – vásárolt termékekkel egészíti ki. A szakemberek 15 termelő esetében kezdeményezték az őstermelői igazolvány bevonását.

Az akció tapasztalatai alapján elmondható még, hogy a piacok infrastruktúrája megfelelő, általánosságban tiszták, jól megközelíthetőek. A nyitva tartása azonban már nem ideális, általában 16 órakor bezárnak, így hét közben a kötött munkaidőben dolgozók számára nehezen elérhető a piacok kínálata.

Csaknem 37 ezer őstermelői igazolvány érvényessége törlődik december 31-én

2015-ben csaknem 37 ezer őstermelői igazolványnál érvényesítettek 2017-es, illetve 2018-as betétlapot. Egy jogszabályi változás értelmében azonban a 2016. január 1-je előtt kiállított igazolványok 2016. december 31-én hatályukat vesztik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja az érintettek figyelmét, hogy az őstermelői jogviszony folyamatosságának megőrzéséhez legkésőbb az év végéig ki kell váltaniuk az új, plasztikkártya típusú igazolványt.

Tavaly – az akkori előírásoknak megfelelően – 36 754 igazolványnál érvényesítettek 2017-re és/vagy 2018-ra szóló értékesítési betétlapokat a NÉBIH által vezetett Őstermelő Nyilvántartásban. A 2016. január 1-jétől hatályos jogszabálynak megfelelően azonban a 2016 előtt kiváltott, barna színű, papír alapú igazolványok december 31-el hatályukat vesztik. Ez igaz azokra az igazolványokra is, amelyekhez 2017-es és/vagy 2018-as betétlapot is érvényesítettek az őstermelők.

Az új jogszabály alapján a NÉBIH automatikusan kivezeti a nyilvántartásból a hatályukat vesztett igazolványokat, amiről az őstermelőt nem kell külön értesítenie és az intézkedésről hatósági döntés sem születik. A rendeletnek megfelelően, illetve az új igazolványok kiadhatóságának érdekében, a hivatal a január 1-je előtt kiadott igazolványok 2017-re és/vagy 2018-ra érvényesített értékesítési betétlapjait is törölte a nyilvántartásból.

A hatóság felhívja az őstermelők figyelmét, hogy a folyamatos őstermelői jogviszony megőrzéséhez új, plasztikkártya formátumú őstermelői igazolványt kell kiváltaniuk a 2017-es évre. Ezt december 31-ig a bejelentett és érvényes lakcímkártyával igazolt állandó lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes NAK megyei ügyintéző szervezeténél, falugazdásznál kell kérvényezniük. Az igazolvány kiállítása és érvényesítése díjmentes. A falugazdászok címei és elérhetőségei itt megtekinthetők.

Az új igazolvány számos előnnyel jár: védett az esetleges hamisítás ellen, hozzájárul a tisztességes versenyhez és öt évig hatályos. Az új típusú őstermelői igazolvány egyben adathordozó is, a NÉBIH nyilvántartásában szereplő összes, az őstermelőre vonatkozó adat elérhető a hatóságok számára a kártya adattároló chipjén.

További információk az új típusú igazolványról a NAK weboldalán olvashatók.

Kapcsolódó anyagok:
A közlemény letölthető formában

A Nemzeti Agrárkár-enyhítési Rendszer 2009. évtől hatályos új feltételrendszer

A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer fagykár, belvízkár, aszálykár bekövetkezésekor nyújt kárenyhítési juttatást a rendszerhez csatlakozott mezőgazdasági termelők részére.

Az agrárkár-enyhítési rendszer működésének részletes szabályozását a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény (a továbbiakban: új Krt.), továbbá az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) előírásai határozzák meg.

A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer a mezőgazdasági termelők befizetéseiből és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából gazdálkodó „biztosítási rendszer”, amely – a jogszabályokban előírt részletes feltételek teljesülése esetén – fagykár, belvízkár, aszálykár bekövetkezésekor nyújt kárenyhítési juttatást a rendszerhez csatlakozott mezőgazdasági termelők részére.

A rendszerhez történő csatlakozás, fizetési kötelezettség teljesítése

Azok a termőföldet használó termelők, akik gazdálkodói szervezeti formában vagy egyéni vállalkozóként működnek, a területalapú támogatásuk igénylésével /azaz az egységes kérelemnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megyei kirendeltségéhez történő benyújtásával/ automatikusan tagjaivá válnak a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszernek, és ezáltal a használt földterületük arányában kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezettek.

- az új Krt. alapján nem kell kárenyhítési szerződést kötni, az új Krt. hatálybalépésével a korábban kötött kárenyhítési szerződések megszűnnek;

-a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerben való részvétel a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók számára (kis- és középvállalkozások) a törvény erejénél fogvakötelező;

-az őstermelők szabadon dönthetnek a rendszerhez történő csatlakozásról;

- az őstermelők kárenyhítési rendszerhez történő önkéntes csatlakozása a végrehajtási rendelet 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatnak az illetékes megyei MVH kirendeltséghez való megküldésével, határozatlan időre szólóan történik;

-az az őstermelő, aki a korábbi törvény (2006. évi LXXXVIII. törvény) alapján érvényes kárenyhítési szerződéssel rendelkezett, akkor is tagja az átalakított kárenyhítési rendszernek, ha nem nyújtja be a nyilatkozatot. Amennyiben azonban nem kíván a rendszernek tagja lenni, akkor arról legkésőbb az egységes kérelem benyújtására előírt határidőig nyilatkoznia kell (ellenkező esetben az MVH kompenzálja, azaz más támogatásból visszatartja a hozzájárulás összegét). A kilépő-nyilatkozatnak legalább a következő adatokat tartalmaznia kell: név, regisztrációs szám, a kilépési szándék egyértelmű kimondása, eredeti aláírás, dátum, valamint két tanú neve, lakcíme és aláírása;

- a kárenyhítési rendszerbe bevont termőterületek megállapítása az egységes kérelemben feltüntetett jogosult területből történik. Ahogyan eddig, úgy továbbra is a szántó (mint „egyéb termőföldterület”), szőlő- és gyümölcsültetvények tartoznak a kárenyhítési rendszerbe;

- a befizetési kötelezettség összege szőlő és gyümölcs ültetvényterület után évenként és hektáronként 2 000 Ft, egyéb termőföld, azaz szántó után évenként és hektáronként 800 Ft;

- a befizetést június 30-ra történő beérkezéssel, banki átutalással teljesíteni kell. Kizárólag az a befizetés fogadható el, amit – az előírt kötelezettség teljes összegére vonatkozóan – legkésőbb ezen a napon jóváírnak a kárenyhítési lebonyolítási számlán, tehát a tényleges határidő ennél korábbi: az átutalást javasolt legkésőbb június 20-ig elindítani, hogy ez a feltétel biztonsággal teljesüljön!

- a fizetési kötelezettségüket nem teljesítőkkel szemben az MVH a törvény alapján felhatalmazást kapott arra, hogy az egyéb jogcímekkel megegyező módon rendezze a hátralékok beszedését, azaz a kárenyhítési hozzájárulás a fizetendő egyéb támogatásokból kompenzálható, azaz visszatartható.

Figyelem! A kompenzált hozzájárulás határidőn túli befizetésnek minősül, a gazdálkodó a tárgyévben kárenyhítő juttatásra nem lesz jogosult!

- az MVH a fizetési kötelezettségüket részben teljesítőkkel szemben is – az előző ponthoz hasonlóan – érvényesíti kompenzációra vonatkozó jogosítványát. Figyelem! A kompenzált hozzájárulás – még ha csak kis részben is történt – határidőn túli befizetésnek minősül, a gazdálkodó a tárgyévben kárenyhítő juttatásra nem lesz jogosult!

- a kárenyhítési rendszerből való kilépés csak az őstermelők részére engedélyezett, és (hasonlóan az önkéntes csatlakozáshoz) nyilatkozat alapján történik. A kilépő-nyilatkozatnak legalább a következő adatokat tartalmaznia kell: név, regisztrációs szám, a kilépési szándék egyértelmű kimondása, eredeti aláírás, dátum, valamint két tanú neve, lakcíme és aláírása;

- az őstermelők részére az önkéntes csatlakozás, illetve a kilépés minden évben az egységes kérelem benyújtására megszabott határidőig lehetséges.

(Aki a határidőt elmulasztja, az csak a következő évtől kezdődően lesz tagja a rendszernek, illetve aki nem nyilatkozik az egységes kérelem benyújtására előírt határidőig a kilépési szándékáról, az a tárgyévben tag marad és attól nem-fizetés esetén be kell hajtani a kárenyhítési hozzájárulás összegét.)

A káresemények bejelentése

A kárenyhítési törvényben meghatározott elemi károk közül a belvíz- és a fagykárokat - a végrehajtási rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon – a keletkezésüktől számított tíz napon belül be kell jelenteni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) területi szervéhez (ahhoz a megyei hivatalhoz, amelynél a termelő az egyéb szakigazgatással kapcsolatos ügyeit is intézi). A bejelentést követően a megyei szakigazgatási hivatal helyszíni ellenőrzést követően a káresemény bekövetkezéséről jegyzőkönyvet vesz föl. A belvíz- és fagykárok bejelentésének elmulasztása esetén a termelő nem részesülhet kárenyhítő juttatásban.

Az aszálykárokat nem kell bejelenteni, egyedi aszálykár-bejelentésekkel a megyei hivatalok nem foglalkoznak. Aszálykár után kárenyhítő juttatást a termelő csak az esetben igényelhet, ha az aszályhelyzet fennállásáról (a vízmérleg-, hőmérsékleti-, távérzékelési- és termésbecslési adatok alapján) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közleményt ad ki, amely az FVM honlapján és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kihirdetésre kerül.

A termelőnek a megyei hivatalhoz be kell jelenteni, továbbá még a biztosító intézettel kötött biztosítási szerződéseket is. Ugyanarra az elemi kárra teljes összegű kártérítés és kárenyhítő juttatás nem vehető igénybe, azaz a kárenyhítő juttatásként csak a teljes összegű kárenyhítési juttatás és a biztosító által kifizetett kártérítés különbözete igényelhető.

A kárenyhítési jogosultság megállapítása

Kárenyhítő juttatásra az a károsult termelő jogosult, aki a kárenyhítési hozzájárulását maradéktalanul befizette, az előzőekben ismertetett bejelentési kötelezettségeinek eleget tett és gazdálkodása hozamérték-csökkenésének mértéke az általa használt összes termőfölddel összefüggő gazdálkodása egészére vonatkoztatva 30%-nál nagyobb. A gyep- és legelőterülettel összefüggő gazdálkodás adatait figyelmen kívül kell hagyni. A hozamérték-csökkenés mértékét a tárgyévi hozamérték és három korábbi elemikár-mentes év termésátlagának és a termelt növények (termények) piaci átlagárának szorzataként megállapított úgynevezett referencia-hozamérték hányadosa adja. Kiszámításához a termelő saját, dokumentált termésadatai és az FVM által kihirdetett referenciaárak szolgálnak segítségül.

A termésadatokat dokumentáló bizonylatokat ajánlatos hosszabb távra megőriznie még akkor is, ha az adott években nem szenvedett el semmiféle elemi kárt.

A kárenyhítési igények benyújtása

A kárenyhítési juttatás iránti igénynek tárgyév október 20-ig kell beérkeznie az MgSzH-hoz (a kérelem a végrehajtási rendelet 4., 5. és 6. számú mellékleteinek három eredeti példányából áll). A postai feladásnál különösen ügyelni kell arra, hogy a kérelem a megadott határidőre teljes biztonsággal megérkezzék, mivel a határidőn túl beadott kérelmek vizsgálat nélkül visszautasításra kerülnek.

Az adott év kárenyhítésébe a tárgyévet megelőző október 1-jétől a tárgyév szeptember 30-ig keletkezett elemi károkat lehet bevonni, vagyis a tárgyév október 1. után keletkezett elemi károkat, illetve azok hatását már a következő év hozamérték-csökkenésénél kell figyelembe venni.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem elbírálása

A megyei hivatal a záradékolt kérelmeket a tárgyév november 10-éig eljuttatja az MVH-hoz.

A kárenyhítő juttatás kifizetése

Az MVH a kárenyhítési igények és a kárenyhítési forrás összehasonlítását követően kifizetési tervet készít, amelyet az FVM jóváhagyás céljából elküld az Európai Unió Bizottságához. A bizottsági jóváhagyást követően pedig megkezdi a kárenyhítő juttatások kifizetését. A kárenyhítési törvény lehetővé teszi azt is, hogy az MVH a kárenyhítő juttatások terhére 90%-os mértékű előleget fizessen ki, amennyiben a károsult termelő a kárenyhítési kérelmében ezt külön jelzi.

Az előleg-kifizetési terv (december elejei) jóváhagyását követően az MVH a tárgyév végéig kifizeti az előlegeket és a maradék 10%-ot a kifizetési terv jóváhagyását követően a tárgyévet követő év első negyedében rendezi a kárenyhítő juttatások kedvezményezettjeivel. Ugyancsak ekkor történik meg az előzőekben már említett, korrekciók miatt ismételt kérelmeket benyújtó termelőkkel való végleges elszámolás is.

Amennyiben egy termelőnek bármilyen okból is több kárenyhítő juttatás került kifizetésre, mint amennyire a végelszámolás során jogosult lett volna, az MVH a többletet határozat kiadásával visszaköveteli, és azt a termelőnek harminc napon belül vissza kell fizetnie. A kárenyhítő juttatással kapcsolatban mind az MVH, mind pedig az MgSzH ellenőrzést kezdeményezhet. A kárenyhítési jogszabályok megsértése esetén az MgSzH területi szerve által kiállított jegyzőkönyv alapján a jogosulatlanul igénybevett támogatás tényét az MVH határozatban állapítja meg, és gondoskodik a jogosulatlanul igénybevett kárenyhítő juttatás behajtásáról.

Figyelem! Jelen összefoglaló kizárólag a kárenyhítési rendszer legfontosabb elemeire hívja fel a figyelmet, a jogokat és a teljes körű kötelezettségeket, illetve a további szükséges információkat a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák!