Enyhültek az állati melléktermékkel foglalkozó üzemeltetők terhei

Az adminisztratív terhek csökkentését célzó kormányzati deregulációs törekvésekkel összhangban 2024. január 1-től módosult az állati melléktermékekre irányadó 45/2012. (V. 8.) VM rendelet.

A továbbiakban a keletkezett és átadott állati eredetű melléktermékek mennyiségéről nem szükséges jelentést tenni. Az átvett – esetlegesen továbbadott – állati eredetű melléktermék mennyiségét ugyanakkor az állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltetőnek továbbra is jelentenie kell telephelyenként a tárgyévet követő év március 1-jéig.
A jelentést az eddigiekhez hasonlóan a rendelet 5., illetve a 6. mellékleteinek megfelelően, a Nébih honlapján elektronikusan vagy a telephely szerint illetékes járási hivatal részére kell leadni. A kötelezettség továbbra is vonatkozik a kiskapacitású égetőművel rendelkező állattartó telepeken keletkezett, és a kiskapacitású égetőműben, helyben ártalmatlanított állati eredetű melléktermékekre is. A bejelentést a tevékenység befejezése, felfüggesztése esetén legkésőbb tizenöt napon belül teljesíteni kell.

A rendelet könnyítést tartalmaz a nyilvántartásba vétel és a szállító tevékenység engedélyezésének tekintetében is. Az állati eredetű melléktermékeket kezelő üzemeltetők nyilvántartásba vételének megújítása érdekében mostantól az üzemeltetőnek a járási hivatal kérésére kell öt évente nyilatkoznia a tevékenysége folytatásáról.
Az állati melléktermékek szállítására szolgáló jármű engedélye három év helyett öt évig, a szállítói tevékenység regisztrációja pedig határozatlan ideig érvényes. A vármegyei kormányhivatal ugyanakkor törli az üzemeltetőt a szállítói nyilvántartásból, amennyiben a tevékenység végzésének feltételei nem állnak fenn, a jármű engedélye lejárt vagy visszavonták azt.

Az állati melléktermékek átadása és ártalmatlanítása nem változik júliustól

A Nébih felhívja az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet folytatók figyelmét, hogy esetükben július 1-jét követően is a megszokott módon zajlik az állati melléktermékek kezelése, átadása. A MOL-MOHU által elnyert koncesszió hatálya ugyanis a keletkező állati melléktermékekre nem terjed ki.

2023. július 1-jétől 35 évig a MOL-MOHU felel a magyarországi települési hulladék gyűjtéséért és kezeléséért.  Az új szabályozás azonban nem érinti a nagylétszámú állattartó telepek, a vágóhidak, az élelmiszer-előállítók, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek esetében az állati melléktermékek – azaz a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű anyagok – kezelését, az ugyanis nem része a koncessziónak. Az érintett élelmiszerlánc-szereplőknek a továbbiakban is a hatóság által engedélyezett szállítók és üzemeltetők részére kell átadniuk a keletkező mellékterméket.

A témában további információk olvashatóak cikkünkben: https://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztatas-az-allati-mellektermekek-osszegyujtesenek-szabalyairol

Mi a teendő, ha kedvencünk elpusztult?

Mit kell tenni hivatalosan/törvényileg az elpusztult házi kedvenccel (Kutya, macska)?

2008. évi XLVI. törvény 19. § értelmében az elhullott tartott állat tetemének tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről gondoskodni. 
Elpusztult házi kedvencünket többféle módon helyezhetjük végső nyugalomba. Elvihetjük kezelő állatorvosunkhoz, amennyiben vállal ilyen szolgáltatást. Amennyiben rendelkezünk saját tulajdonban lévő ingatlannal, úgy azt azon el lehet földelni. Lehetőség van kisállat hamvasztás szolgáltatás igénybevételére is, de ha van a közelben kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője, oda is elvihetjük elpusztult házi kedvencünket. A felsorolt vállalkozásoknak (szállítás, hamvasztás, kisállat temető) természetesen erre külön engedéllyel kell rendelkezniük.

Hol lehet elásni, (lehet-e ásni), vannak-e erre vonatkozó jogszabályok?
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 9. § értelmében az elföldelés az állattartó saját ingatlanán lehetséges, - az elhullott lófélék hullájának kivételével - évi legfeljebb 100 kg tömegig. Az elföldelés ott végezhető, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 1,5 méternél nem emelkedik magasabbra, tehát például egy ártéri területen lévő ingatlanon ez nem lehetséges. Az elföldelést úgy kell végrehajtani, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1 méter távolság legyen. Az elföldelés helye és a szomszédos ingatlan határvonala között legalább 1,5 méter távolságnak kell lennie. 

Mi a teendő, ha valaki elpusztult állatot fedez fel utcán/úttesten?
Az elpusztult állat ártalmatlanítási kötelezettsége az állattartót terheli (2008. évi XLVI. törvény 19.§.).
Továbbá ugyanezen törvény határozza meg azt is, ha az állati tetem tulajdonosa ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor a fellelés helye szerint illetékes települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatot kell értesíteni. Közterületen észlelt elpusztult állat esetén ugyanez érvényes. 
Közúton észlelt elpusztult állati tetem észlelésekor a közút kezelőjét kell értesíteni. Amennyiben ismertté válik a tulajdonos, úgy a felmerült költségeket köteles az önkormányzatnak, illetve a közút kezelőjének megtéríteni. 

Milyen egészségügyi veszélyei vannak egy sokáig közterületen lévő elpusztult állatnak?
Alapvetően egy elpusztult állati tetem nem jelent nagyobb egészségügyi kockázatot, különösen, ha nem bolygatják és a rendes bomlási körülmények adottak. A természetes bomlásban szerepet játszó mikroorganizmusok nem váltanak ki fertőző megbetegedéseket. Természetesen a bomlással járó bűzhatás rendkívül kellemetlen lehet, de ez sem jelent az emberi egészségre veszélyt. 
Egyes fertőző járványos állatbetegségekben elpusztult állatok jelenthetnek fertőzésveszélyt és kockázatot, de általánosságban egyáltalán nem lehet kijelenteni, hogy minden fertőző betegségben elpusztult állati tetem fertőzőképes! Nyilvánvalóan azonban minden köz- és állategészségügyi kockázatot kezelni kell azzal, hogy az ilyen tetemeket begyűjtik és szakszerűen ártalmatlanítják. 

A kisállat temetőknek szükségük van-e valamiféle Nébih engedélyre a működésükhöz?
A kedvtelésből tartott állati kegyeleti temető (továbbiakban kegyeleti temető) létesítésének feltételeit a 45/2012. VM rendelet szabályozza. Kegyeleti temető létesítését a területileg illetékes építésügyi hatóság engedélyezi (az I. mellékletben található feltételek alapján). A kegyeleti temető működését a járási hivatal engedélyezi a közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás figyelembevételével.

Az állati melléktermékek eltérő takarmányozásra, úgynevezett feletetésre történő felhasználása elismert kennelekből származó kutyák vagy vadászkutya-falkák, menhelyen élő kutyák és macskák számára

A takarmányozási felhasználás kizárólag szigorú feltételek és előírások mentén lehetséges, köz- és állategészségügyi kockázatokat figyelembevéve.

A magyar és az uniós jogszabályok bizonyos esetekben az ellenőrizhető kockázattal bíró állati eredetű melléktermékek esetén lehetőséget biztosít annak kutyákkal, macskákkal történő feletetésére.

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai parlament és Tanács 1069/2009/EK rendeletének 18. cikke és a 45/2012 (V.8.) VM rendelet értelmében étkezési-hulladék (3. kategóriájú állati eredetű melléktermék) speciális takarmányozási célra való felhasználását kizárólag a következő esetekben lehet alkalmazni kutyák, macskák esetében:

• elismert kennelekből származó kutyák vagy vadászkutya-falkák, melyek Magyarországon működő elismert tenyésztő szervezet által igazolt tenyészetben, mint tenyészállatok szerepelnek, valamint
• engedéllyel rendelkező menhelyen élő kutyák és macskák számára adható tovább.

A gyakorlatban a menhelyeken (beleértve az alapítványokat is) lévő ebekkel, valamint az elismert kennelekből származó kutyákkal csak 3. kategóriájú állati melléktermék etethető.

A menhelyeken lévő kutyák takarmányozására vonatkozó eltérést csak az illetékes hatóság külön engedélyével, nyilvántartásba vételt követően, a köz-és állategészségügyi kockázatok értékelését követően lehet alkalmazni. Az eltérő takarmányozási felhasználásra vonatkozó engedély csak olyan állattartó telepek – ideértve a kedvtelésből tartott állatot tartókat is – esetében adható ki, ahol élelmiszertermelő gazdasági haszonállatot nem tartanak.

Az EK rendelet 10. cikk p) pontjában meghatározott engedélyezett élelmiszer-hulladékokat feletetés előtt a VM rendelet által előírt hőkezeléseknek kell megelőznie. Folyékony anyagokat legalább 10 percig kell forrásban tartani, míg a szilárd anyagokat minimum 10 percig 100 °C-on kell hőkezelni.

Az illetékes hatóság a köz- és állategészségügyi kockázatok figyelembevétele mellett, előírhatja a hőkezelési eljárás elvégzését a fent említett eseteken kívül is. 

A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 8. § (1) bekezdésének megfelelően az üzemeltető a speciális takarmányozási szándéka iránti kérelmét írásban a felhasználási helynek megfelelő területileg illetékes vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságához (továbbiakban: igazgatóság) kell benyújtania, melynek elérhetőségei a https://www.kormanyhivatal.hu/hu oldalon találhatók.

Az állati melléktermékekkel kapcsolatban további információt talál honlapunkon:
https://portal.nebih.gov.hu/-/allati-mellektermekekkel-kapcsolatos-altalanos-utmutato 

Trágyaszállítás szabályai településen

A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V.8) VM rendelet 19. § 4. bekezdése rendelkezik az állati melléktermék szállításának szabályairól.

19. §
(4) Állati eredetű mellékterméket (jelen esetben trágya) csak az szállíthat, akit a telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal az állati eredetű melléktermékek szállítására nyilvántartásba vett. A szállítási tevékenység megkezdését megelőzően az üzemeltetőnek ezt a szándékát a megyei kormányhivatalnak kell bejelentenie. A nyilvántartásba vétel előfeltétele, hogy a szállításra használt járművet a járási hivatal előzetesen a 142/2011/EU bizottsági rendelet VIII. melléklet I. fejezetében foglaltak alapján engedélyezze. A járási hivatal engedélye öt évig hatályos. A járási hivatal engedélyének megléte nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt engedélyek megszerzése alól. A gépjármű szállítási engedélyének megújítása az üzemeltető írásbeli kérelme alapján történik.
(5) A (4) bekezdés alapján nyilvántartásba vett szállító az általa szállított állati eredetű melléktermékeket – a származtatott termékeket ide nem értve – olyan létesítménybe köteles leadni, amelyet az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdése szerint engedélyeztek, vagy olyan üzemeltetőnek, aki az adott állati eredetű melléktermék eltérő felhasználására vonatkozó engedéllyel rendelkezik.
A 19. § 4-5. bekezdését nem kell alkalmazni, az ugyanezen rendelet 16.§ (4) szerint:
16. § (4)  kimondja:
(4) A 19. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni a trágyának ugyanazon gazdaság két pontja közötti vagy az országon belüli, közvetlen felhasználásra történő szállítása esetén.
(5) Amennyiben a trágyaszállítás a technológiai folyamat részeként történik, a szállítás során a trágya elszóródását a rakomány ponyvázásával (fóliaborítással) kell megakadályozni.
(6) Amennyiben a trágyaszállítás bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség felszámolásával kapcsolatos, a trágyát a szállítást megelőzően az adott betegség elleni védekezés szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően kell kezelni. A szállítás során a rakományt ponyvával (fóliával) kell fedni. A gépkocsit a kirakodást követően a járási hivatal által meghatározott helyen fertőtleníteni kell.

Összefoglalva tehát, amennyiben a trágya szállítása közvetlen kihelyezési céllal vagy egy adott gazdaság két pontja között történik, akkor nem kell engedélyeztetni a szállító járművet és nem kell nyilvántartásba venni a szállítói tevékenységet sem, de ponyvázással az elszóródást meg kell akadályozni.