Szalámik versenye a Termékmustrán

Az egészben kapható, valamint a szeletelt szalámik összehasonlítása volt a Nébih legutóbbi, sorban az ötödik Termékmustrájának a középpontjában. A minősítés során végül 22 termék kapott lehetőséget arra, hogy kiérdemelje a KMÉ arany fokozatát.

A kínálatot lajstromozó polcfelmérés, a Termékmustrára való nevezési időszak, majd a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését követően összesen 117 termék szerepelt a  KMÉ szalámi mustra terméklistáján. A termékek jelölésvizsgálaton, valamint a Nébih laboratóriumában további elemzéseken estek át. A Termékmustrára végül a csemege, a paprikás és/vagy csípős szalámik, valamint a téliszalámi megnevezésű termékek kerültek be.  

A laboratóriumi vizsgálatokat maga a „kóstolás”, azaz a minőségmustra követte, melyen már csak 77 termék vehetett részt. Az itt kialakult termékkategória rangsorok alapján juthattak be a csúcsbírálatra a legtöbb pontszámot elért szalámik.

A szakemberek részvételével rendezett csúcsbírálatot egy csomagolás teszt követte, majd az összesített pontszámok alapján derült ki, hogy a különböző kategóriákban, mely termékek végeztek a legjobb helyen. Ennek eredményeként 22 féle szalámi érdemelte ki, hogy lehetőséget kapjon a KMÉ arany fokozatú védjegyének használatára.  

A védjegyes termékek listája folyamatosan bővül, ezért érdemes figyelemmel követni a KMÉ weboldalát.

Elindult a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert népszerűsítő kampány

Az Agrárminisztérium (AM) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen népszerűsíti az állami garanciával járó minőséget. A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyeket bemutató kampány célja, hogy a lakosság és az élelmiszeripar szereplői közül is minél többen megismerhessék az új védjegyrendszert és annak előnyeit. A KMÉ-védjegyekkel fémjelzett, megbízható minőségű termékek mögött ellenőrzött alapanyagok és gyártási folyamatok állnak.

A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyek a termelők, az előállítók, a feldolgozók, a forgalmazók és a vásárlók számára egyaránt garantálják a kiváló minőséget. A kétfokozatú védjegyrendszer ösztönzi a termelőket és a feldolgozókat termékeik minőségének fejlesztésére, annak folyamatos fenntartására, és hatékony eszköz a piaci ismertség növeléséhez is. A vásárlókat pedig a piacon található termékek közötti tájékozódásban támogatja azáltal, hogy a magasabb minőséget garantálja és így hozzájárul a tudatos vásárlói magatartás kialakításához. 

Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kiemelte, a KMÉ-védjegyrendszer képviseli a kormány és az Agrárminisztérium célját, hogy mindenki számára biztonságos, jó minőségű élelmiszert biztosítsanak. A Kiváló Minőségű Élelmiszer-védjegyrendszer leginkább attól különleges, hogy megbízható, hiteles és a minőséghez vezető iránytűként szolgál a vásárlásaink során. Az államtitkár szerint ma már nem döntés kérdése, hogy egy termék biztonságos legyen, hanem alapelvárás. Kiemelkedni a kínálatból kizárólag minőséggel lehet. 

Oravecz Márton, a Nébih elnöke a kampány indulása kapcsán elmondta, hogy a KMÉ-védjegyrendszer új tartalommal tölti meg a kiválóság fogalmát. Egyedülálló, mert mögötte valóban ott a hatósági garancia, a Nébih szakértelme. Az elnök szerint a KMÉ-védjegyes termékekben megbízhatunk, hiszen a komplex vizsgálati rendszernek köszönhetően a KMÉ-védjegyes élelmiszerek nemcsak biztonságosak, hanem kiemelkedő minőségűek is. A védjegy emellett folyamatos fejlődésre és a környezettudatosságra is ösztönzi az élelmiszeripar szereplőit, akik ezáltal a fenntarthatóság mellett is leteszik voksukat. 

Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese kiemelte, egy védjegyrendszer értéke annak ismertségében és elismertségében rejlik, ezért a december közepéig tartó kampányidőszak célja a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyek ismertségének és elismertségének növelése a fogyasztók körében. Ennek elemeivel országos és regionális televízió- és rádiócsatornákon, nyomtatott és elektronikus sajtótermékeken, valamint a közösségi média felületein is találkozhatnak majd a fogyasztók. Az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese arra kéri a vásárlókat, hogy ismerkedjenek meg a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyek grafikai elemeivel és tartalmával, vásárláskor részesítsék előnyben ezeket a termékeket és tudatosan válasszanak. 

A KMÉ-védjegyrendszer kétszintű: alap- és arany fokozata van. Az alapfokozatra bárki pályázhat, aki élelmiszert állít elő, vagy saját márkás terméket forgalmaz. A sikeres pályázathoz meg kell felelni a KMÉ-védjegyrendszer által előírt kiválósági kritériumoknak. A pályázati eljárás során a gyártónak igazolnia kell, hogy terméke miben emelkedik ki a piacon található többi árutól. A pályázati dokumentumok tartalma, a termékminta vizsgálata, valamint egy helyszíni ellenőrzés elvégzését követően a bírálóbizottság javaslatot tesz a Védjegyjogosult, vagyis Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft., számára a védjegyhasználati jog odaítélésére. A pályázat benyújtásának nincs határideje.

Az alapfokozatú védjegy pályázati lehetősége termékcsoportonként bővülve válik elérhetővé, elsőként idén januártól a tej és tejtermékek számára. A pályázati lehetőség már 8 termékkategóriában nyitott a tejtermékek előállítói vagy forgalmazói előtt. Ezek a fogyasztói tej, a joghurt, a kefir, a tejföl, a túró, a vaj, a tejszín és a trappista sajt. A friss húsok és hústermékek várhatóan 2021 elejétől nyílik meg a pályázati lehetőség. Az Agrárminisztérium a további termékkörök és élelmiszeripari ágazatok kiválasztásával, az érintett vállalkozások és szakmaközi szervezetek jelzéseit is figyelembe kívánja venni annak eldöntéséhez, mely termékköröknél jelenjenek meg újabb pályázati lehetőségek. 

Az arany fokozatú védjegy használatára csak azzal a termékkel lehet pályázni, amely a Nébih által koordinált, összehasonlító termékteszten, az úgynevezett Termékmustrán a legjobb termékek között szerepel. A Termékmustra az élelmiszer biztonságára, -minőségére, kedveltségére vonatkozó független, komplex vizsgálatsorozat. Termékmustrán kiváló helyezést elért termékek gyártói, vagy sajátmárkás termékek forgalmazói a Védjegyjogosult értesítését követően, a pályázat benyújtásával igényelhetik az arany fokozatú védjegy használatát. 

A Termékmustrák történetében az első megmérettetés a tejfölöké volt. A győztesek közül már több termék is viseli az arany fokozatú védjegyet. A következő, túrókról szóló Termékmustra nyáron zajlott, ahol 62 hazánkban kapható tehéntúróból, 25 jutott tovább a csúcsbírálatra. Az arany fokozat kiérdemléséhez a termékeknek meg kell felelniük a komplex vizsgálati rendszernek, vagyis a szigorú laborvizsgálatoknak, a minőségmustrának és a csomagolástesztnek.
Ez a tanúsítási folyamat biztosítja, hogy az arany fokozatú védjegy a kiváló minőségű termékek közül is a prémiumkategóriát képviseli.
 

Első ízben ítélték oda a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyet

Első ízben ítélték oda a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyet, a minősítés csodaszarvassal illusztrált arany fokozatát hét, tejfölt előállító cégnek adták át pénteken a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK), Budapesten.

Nagy István agrárminiszter a díjátadó ünnepségen kiemelte, hogy a KMÉ értékteremtő minőségrendszer valódi garanciát jelent és hiteles információt nyújt a vásárlóknak a kiemelkedő minőségű, biztonságos magyar termékekről.

A tárcavezető elmondta, hogy a KMÉ arany fokozatú védjegy használatára azokkal a termékkel lehet pályázni, amelyek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által szervezett termékmustrákon a legjobb termékek között szerepelnek. A termékmustra egyfajta jó értelemben vett versenyhelyzetet is teremt, folyamatos fejlesztésre ösztönözi a gyártókat.

Csaknem száz termék labor- és érzékszervi vizsgálata előzte meg a döntést, hogy mely termékek lesznek jogosultak a védjegy használatára. Az élelmiszerbiztonság, a minőség, az ízvilág és az igényes csomagolás egyaránt kiemelkedő az arany fokozatú védjeggyel ellátott termékeknél - tette hozzá.

Nagy István kiemelte, hogy az élelmiszeripari vállalkozások alig 2 százaléka tevékenykedik a tejtermékgyártásban, azonban foglalkoztatásban a szakágazat jelentősége meghaladja a 7 százalékot, árbevétele pedig 8 százalékot képvisel a szektoron belül. Hozzátette, hogy a tejtermékgyártás az egyik leginnovatívabb élelmiszeripari szakágazat, a termékeket vagy a csomagolást tekintve egyaránt folyamatos a fejlesztés, valamint a vásárlói igények követése is.

Kitért arra is, hogy a 2014-2020-as támogatási időszakban a magyar tejipar hazai és uniós forrásokból egyaránt jelentős támogatásban részesült: a Vidékfejlesztési programból, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop), a nagyvállalati beruházási támogatásból és a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) beruházásösztönzési célelőirányzatából már több mint 25 milliárd forint áramlott a szektorba.

A Kiváló Minőségű Élelmiszer Alap és Arany Fokozatú védjegyek használati jogát elnyert tejfölök

12%-os zsírtartalmú tejfölök
     - Aro tejföl, 850 g (Metro Kereskedelmi Kft.)
     - Fittej tejföl, 150 g és 330 g (Naszálytej Zrt.)
     - Pilos tejföl, 450 g (Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.

20%-os zsírtartalmú tejfölök
     - Farmer tejföl, 150 g és 330 g (Sole-Mizo Zrt.)
     - Kuntej tejföl, 300 g és 800 g (Lactalis Group, Kuntej Zrt.)
     - Pilos tejföl, 800 g (Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.)
     - Reál tejföl, 330 g (Reál Hungária Élelmiszer Kft.)
     - Tallér élőflórás tejföl, 315 g (Naszálytej Zrt.)

25%-os zsírtartalmú tejfölök
     - Nádudvari tejföl, 270 g (Nádudvari Élelmiszer Kft.)

A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszerről további információk olvashatóak a kme.hu weboldalon.

Hír forrása: MTI és Nébih

Lakossági felmérés a védjegyekkel kapcsolatban – kutatási összefoglaló

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2018-ban vásárlói felmérést végzett, hogy megismerje a védjegyekkel kapcsolatos lakossági véleményeket, ismereteket és elvárásokat. A kutatás legfontosabb eredményeit az alábbi tanulmányban foglaljuk össze.

Előzmények

A vásárlókat az élelmiszerüzletekben a tanúsító védjegyek segíthetik abban, hogy tudatosan, a hiteles származási hely és a garantált minőség alapján hozhassanak döntést arról, hogy mi kerüljön a kosárba. Az elmúlt években azonban több tucat védjegy jelent meg a hazai piacon, amelyek között ma már nem csak a vásárlók, hanem sokszor a szakértők sem tudnak eligazodni, ráadásul kérdéses, hogy minden esetben olyan szervezet áll-e az adott védjegy mögött, akire hiteles forrásként tekinthetünk.

A Nébih stratégiai céljai között szerepel az élelmiszerek minőségének emelése, a vásárlói tudatosság fejlesztése, amely a tanúsító védjegyekkel kapcsolatos ismeretek bővítését is magába foglalja.

Módszertan

A személyes interjúk alapján lefolytatott felmérésben összesen 1002 személyt kérdeztünk meg, akik a Központi Statisztikai Hivatal 2016-os mikrocenzus adatai alapján megfelelően reprezentálják a felnőtt magyar lakosságot életkor, nem és lakóhely (NUTS-2 régió és lakóhelytípus) alapján.

Eredmények

Sok a fogalmi zavar és tévhit

A válaszadókat először arra kértük, hogy nevezzék meg az általuk ismert, élelmiszerekre vonatkozó védjegyeket. Többségük különböző márkákat vagy gyártókat, áruvédjegyeket jelölt meg. Csupán a megkérdezettek 27%-a nevezett meg legalább egy, jelenleg is oltalom alatt álló élelmiszeres tanúsító védjegyet (1. táblázat).

1. táblázat: A legismertebb tanúsító védjegyek spontán említések alapján

A felmérésben azt is megvizsgáltuk, mennyire vannak tisztában az emberek a védjegy és a tanúsító védjegy közötti különbségekkel. Ehhez kapcsolódóan 5 állítást fogalmaztunk meg:

• Az első állítás szerint nincs különbség a kettő között. A kérdésre választ adó 818 személy 10%-a (82 fő) egyet értett az állítással.
• A második állítás szerint a tanúsító védjegyek mögött független ellenőrzés van. A kérdésre válaszoló 819 személy 41,8%-a (342 fő) értett egyet az állítással.
• A harmadik állítás szerint a tanúsító védjegynél a védjegy tulajdonos és használó nem ugyanaz. A kérdésre válaszoló 819 személy 34%-a (278 fő) értett egyet az állítással.
• A negyedik állítás szerint csak a tanúsító védjegyet kell emblémával jelölni. A kérdésre válaszoló 819 személy 8%-a (65 fő) értett egyet az állítással.
• Az ötödik állítás szerint a tanúsító védjegyhez kapcsolódik követelményrendszer. A kérdésre válaszoló 819 személy 50,7%-a (415 fő) értett egyet az állítással.

Az öt kérdést megválaszoló személyek legnagyobb hányada, 54,7%-os átlagosan két helyes választ adott.

Az eredmények alapján a vásárlóknak csak egy kisebb része rendelkezik alapszintű tudással a tanúsító védjegyeket illetően, a többség nem tudja elkülöníteni az áruvédjegy (márkanév) és a tanúsító védjegy tartalmát. Sokan tudják, vagy legalábbis tudni vélik, hogy a védjegyek különböző terméktulajdonságok meglétét igazolják, és független szervezet ítéli oda, azonban azt is láthatjuk, hogy kevésbé vannak tisztában a tanúsító védjegy mögötti ellenőrzésekkel. Fontos tapasztalat, hogy a lakosság nincs tisztában az állam szerepével, ugyanis a legelterjedtebb tévhit az volt, hogy a tanúsító védjegyek esetében a megfelelőséget kivétel nélkül az állam felügyeli.

Lakossági elvárások a védjegyekkel szemben

A vásárlók védjegyekkel kapcsolatos elvárásait először szabadszavas asszociációk alapján vizsgálatuk. Mintegy 200 válaszban szerepelt a minőség szó, illetve hasonló számban fordult elő a biztonság szó valamilyen alakban. A harmadik leggyakrabban előforduló szó mintegy 70 említéssel a garancia, illetve annak alakváltozatai voltak. A leggyakrabban előforduló szavakat, az említések száma alapján súlyozott betűmérettel megjelenítve, az alábbi szófelhőben ábrázoltuk (1. ábra).

1. ábra: A „Mi jut eszébe a védjegy szóról?” kérdésre adott válaszokban leggyakrabban előforduló szavak felhője

Kutatásunk során arról is megkérdeztük a válaszadókat, hogy véleményük szerint a felsoroltak közül melyik az a három legfontosabb terméktulajdonság, amelyet feltétlenül vizsgálni szükséges egy tanúsító védjeggyel ellátott termék esetében (3. táblázat).

3. táblázat: A tanúsító védjegyek kapcsán vizsgálandó legfontosabb szempontok a válaszadók véleménye alapján

Az említések gyakorisága alapján a három legfontosabb tulajdonság a termék összetétele, a gyártástechnológia és a termék nyomon követhetősége. A kérdésre válaszolók mintegy harmada szerint a termék származási országát és a címke információtartalmát is ellenőrizni kellene.

Honnan tájékozódik a fogyasztó a védjegyekről?

Azt is megvizsgáltuk, honnan, milyen csatornán keresztül szereztek tudomást a válaszadók az általuk ismert élelmiszer védjegyekről. A leggyakoribb válasz a termék csomagolása volt, amelyet a megkérdezetek több mint fele megjelölt.

A kommunikációs csatornák közül a tv, rádió lehetőséget a válaszadók harmada (337 fő), az internetet (277 fő) és az újság, szórólap, kiadvány lehetőséget (250 fő) a válaszadók mintegy negyede jelölte meg.

A válaszokból arra következtethetünk, hogy a többség a vásárlás során találkozik és informálódik a védjegyekről, illetve a hagyományos kommunikációs csatornák (tv, rádió, nyomtatott anyagok) és az internet is a gyakoribb információforrások közé tartozik. Ugyanakkor azok aránya, akik tudatosan informálódnak a védjegyekkel kapcsolatban valószínűleg alacsony lehet.

Ki végezze az ellenőrzést?

A tanúsító védjegyek mögötti ellenőrzéssel kapcsolatban két különböző kérdést is feltettünk a válaszadóknak. Egyrészt megkérdeztük, hogy szerintük jelenleg kik végzik ezeket a vizsgálatokat (4. táblázat). Másrészt arra is rákérdeztünk, hogy véleményük szerint kinek kellene ezeket elvégezni (5. táblázat).

4. táblázat: A tanúsító védjegyek mögötti ellenőrzések módjának ismerete

5. táblázat: A tanúsító védjegyek mögötti ellenőrző szervezet lakossági megítélése

Az eredmények egybecsengtek, miszerint a tanúsító védjegy mögötti ellenőrzésekért a többség a hatóságot tartja felelősnek, illetve a hatósági ellenőrzésekben bíznak meg a legnagyobb mértékben.

Összegzés

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a piacon lévő több tucat tanúsító védjegy közül a vásárlók mindössze néhányat tudnak spontán módon felidézni. A tanúsító védjegy fogalma a legtöbb ember számára nem teljesen világos. A lakosság több mint fele például kifejezetten azt gondolja, hogy csak ennek birtokában hozható forgalomba egy termék, de sokan a márkaneveket is idekeverik. Több mint 90% gondolja úgy, hogy a tanúsító védjegyes termékeket rendszeresen ellenőrzik, és csaknem a lakosság háromnegyede azt feltételezi, hogy ezt a feladatot az állam (azon belül a hatóság) látja el. A megkérdezettek egyébként is a hatósági ellenőrzést tartották a legmegbízhatóbbnak a tanúsító védjegyek esetében is, amely megelőzte mind a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek, mind pedig a független tanúsító szervezetek megbízhatóságát. A lakosság leginkább a termékek összetevőinek, gyártási körülményeinek és nyomon követhetőségének ellenőrzését várja el.

Kiváló minőséget garantáló, kétszintű védjegyrendszer segítheti a vásárlókat a jövőben

A Nébih 2018-as reprezentatív felmérésének eredményeként kimutatható társadalmi elvárás összhangban áll a kormány céljával is, miszerint egyértelművé kell tennünk a vásárlók számára, hogy a számtalan élelmiszer közül melyiket érdemes választani, miben bízhatnak meg. Erre nyújthat megoldást egy hatósági tanúsítással rendelkező, minőséget garantáló élelmiszerekhez kapcsolódó védjegy – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a védjegybemutató sajtótájékoztatón.

A hazai hatóság, a Nébih eredményes munkájának köszönhetően a biztonságos élelmiszer alapelvárás lett, emellett azonban az utóbbi időben megnőtt a kereslet a hazai, minőségi termékek iránt. A védjegyekkel túlzsúfolt piacon azonban a magyar vásárlóknak szükségük van segítségre, ezért van igény egy olyan élelmiszereket jelölő védjegy létrehozására, mely a vásárlók felé hiteles és valódi garanciát biztosít. Egy egyértelmű jelképre, ami a kiemelkedően magas minőségű élelmiszereket megkülönbözteti a piaci kínálatban szereplő más termékektől – hangzott el az agrártárca államtitkárától.

Zsigó Róbert a sajtótájékoztatón ismertette a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszert, mely a termelőket, az előállítókat, a feldolgozókat, a forgalmazókat és a vásárlókat egyaránt érinti, hiszen a logó feltüntetése biztosítja a kiváló minőséget. Éppen ezért ösztönzi a termelőket és a feldolgozókat a minőség fejlesztésére, javítására, fenntartására, és hatékony eszköz a piaci ismertség növeléséhez is. A legfontosabb pedig, hogy a védjegy segíti a lakosság tájékoztatását, építi a bizalmat, garantálja a magasabb minőséget, hozzájárul az általános élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlődéséhez.

Az agrártárca államtitkára elmondta, hogy a KMÉ védjegyrendszernek két fokozata lesz. Az első az „Alapszint”, melyre bármely előállító pályázhat, aki a vonatkozó uniós rendelet alapján e körbe tartozik és rendelkezik FELIR azonosítóval. Tehát mezőgazdasági termelők, kistermelők, élelmiszer előállítást, feldolgozást végző kis-, közepes- és nagyvállalkozások, valamint saját márkás termékeket forgalmazó élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások jelentkezését várják majd.

A második, „Arany fokozat” esetében további független, a termék élelmiszerbiztonságára, minőségére, kedveltségére vonatkozó vizsgálatok alapján nyílik lehetőség a legkiválóbb termékek külön jelölésére. A szakemberek egy termékmustra során fogják összehasonlítani a vásárlói közönség számára elérhető készítményeket. Erre a fokozatra a legjobban szereplő termékekkel lehet majd pályázni és használatára 3 évig lesznek jogosultak az előállítók.

Az Agárminisztérium célja, hogy a magyar emberek olyan hazai előállítású élelmiszereket vásárolhassanak, melyen már az „Alapszint” KMÉ védjegy is garanciát nyújt a termék biztonságos és kiváló minőségére, a legjobbak pedig az „Arany fokozat” KMÉ révén emelkedhetnek ki a kínálatból.

Forrás: AM Sajtó