Hazánkban a horgászat az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység - Jelentős mértékben növekszik a regisztrált horgászok létszáma
A turista horgászjegy kiadási és információs rendszer (TUHIR) indulása óta - 2014. május 1-je -, ez idáig mintegy negyvenötezren regisztráltak a TUHIR online felületen, és összesen több mint harmincegyezeren igényelték a váltás napjától számítva 90 napra érvényes turista állami horgászjegyet.
A több mint harmincezres szám azt jelenti, hogy a regisztrálók 70%-a ténylegesen kiváltja a turista állami horgászjegyet és annak birtokában veszi kezébe horgászfelszerelését, hogy hódoljon a horgászat szenvedélyének.
Tavaly több mint tízezerötszázan váltották ki a turista állami horgászjegyet, és örömteli hír, hogy 2018-ban tovább nő az érdeklődés a turista állami horgászjegy iránt. Ez év első három hónapjában ugyanis 60%-kal többen váltották ki a turista állami horgászjegyet, mint 2017 első negyedévében.
Jó hír, hogy nemcsak a turista állami horgászjegyet kiváltók száma növekszik jelentős mértékben, hanem az akár 13 hónapra is érvényes állami horgászjegyet kiváltó regisztrált horgászok száma is.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2013 óta működteti a horgász és horgászjegy nyilvántartó programot (HHJNY, korábban SZÁK szakrendszer), amelyben többek között az állami horgászjegyet kiváltó regisztrált horgászok létszáma, korcsoport szerinti megoszlása is látható. Ennek eredményeként elmondható, hogy 2017-ben több mint 442 ezer horgász váltotta ki az állami horgászjegyet, hogy akár csak pár órát, egy hétvégét, vagy akár hosszabb időt is a vízparton töltsön horgászattal.
Külön kiemelendő az elmúlt években történt gyerekhorgászok létszámának (mintegy 60 ezer fő) növekedése, akik talán a legfontosabb részét alkotják a jelenlegi horgásztársadalomnak, hiszen belőlük válhatna előbb ifjúsági, majd felnőtt horgászok. Várhatóan a létszámuk a jövőben is jelentősen emelkedni fog, köszönhetően annak, hogy országos szinten támogatásban részesülnek, úgymint pl. ingyen kapják az állami horgászjegyet, vagy egyes halgazdálkodásra jogosult ingyenesen biztosít részükre területi jegyet is.
Sajnálatos tapasztalat, hogy a gyermekhorgászok mindössze 1/5-e válik ifjúsági horgásszá, amely viszont nagyon alacsony szám a jövőt tekintve. A szakrendszer adatiból az is kiderül, hogy a horgásztársadalom csaknem 80%-át a felnőtt horgászok, 6%-át pedig a 70. életévüket betöltött személyek teszik ki.
2018. évben várhatóan tovább növekszik a regisztrált horgászok létszáma.
Összehasonlítva a 2017. év első három hónapjában és az idei év első negyedévében állami horgászjegyet kiváltó regisztrált horgászok létszámát, elmondható, hogy ez év első három hónapjában 23 ezer fővel többen váltották ki az állami horgászjegyet, hogy megéljék a horgászat nyújtotta élményeket.
A Nébih Földművelésügyi Igazgatósága által működtetett különböző szakrendszerekben rögzített adatok alapján kijelenthető, hogy az ország ténylegesen regisztrált horgászainak létszáma az elmúlt éveket tekintve folyamatosan növekszik, és a növekedés még várhatóan 1-2 évig biztosan tartani fog. A növekedés eredményeként 2020-ra a regisztrált horgászok létszáma elérheti az 500 ezer főt is.
A regisztrált horgászlétszám jelentős növekedésének több oka is van.
Az egyik lehetséges ok, a médiában történő jogszerű horgászati tevékenységgel kapcsolatos folyamatos tájékoztatók megjelenése, az interneten történő felhívások, „hírelések”, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezések is elősegítik a horgászat, mint ágazat kifehérítését, amely nemzetgazdasági jelentősége egyáltalán nem elhanyagolható.
Nem elválaszthatatlan része a növekedésnek a 2015. május 1-jén megalakult, Nébih által működtetett állami halőri szolgálat munkássága sem. Az állami halőri szolgálat országos hatáskörrel rendelkezik, melynek értelmében az állami halászati őrök Magyarország területén található nyilvántartott és nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületein, valamint haltermelő létesítményein is jogosultak a horgászok és halászok halfogásra jogosító okmányainak ellenőrzésére. Az állami halászati őrök intézkedési jogköre kiterjed a vendéglátó egységek, halboltok és más halárusító helyeken a hal, haltermékek nyomon követhetőségének ellenőrzésére is. Az állami halászati őri szolgálat fennállása óta több mint 15 ezer horgászt és halászt ellenőrzött, és több mint 500 esetben került sor halvédelmi bírság kiszabására, valamint a több mint 600 étterem, halbolt ellenőrzése során mintegy 50 esetben tártak fel szabálytalanságokat és kezdeményezett a hatóság eljárást.
A folyamatos ellenőrzések, tájékoztatók, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések eredményeként egyre több olyan horgász váltja ki az állami horgászjegyet, akik eddig „láthatatlanok” voltak a rendszerben, mivel nagyrészt olyan vízterületen horgásztak, ahol az ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, halfogásra jogosító okmányok megléte nélkül csak a napi horgászati díj megfizetését kérte a horgászoktól.
A jogszabályi rendelkezés értelmében 2014-től kötelező a horgász és horgászjegy nyilvántartó program használata az állami horgászjegyet kiadó szervezetek részére, így ezek a horgászok is szépen-lassan bekerülnek a nyilvántartásba.
A horgászokon túl, a Nébih által működtetett elektronikus nyilvántartásba (VIZA program) kerülnek hazánk halgazdálkodási vízterületei is, melyek összterülete mintegy 160.000 hektárnyi nyilvántartott vízfelületet jelent a horgászni vágyóknak. A szakrendszerben regisztrált horgászok létszámát, valamint a hazánkban nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek nagyságát tekintve az egy horgászra jutó vízfelület nagysága 0,41 ha körüli terület, amely semmiképpen sem mondható kevésnek.
Fontos megjegyezni, hogy a vizeinkben élő halállomány megvédendő, megóvandó nemzeti kincs, amit fenntartható módon szabad csak hasznosítani. Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya állami tulajdon, amely a horgász vagy halász által halfogásra jogosító okmányok birtokában a jogszerű kifogással és a fogási naplóba való rögzítéssel válik a horgász vagy a halász tulajdonává.
