Már most érdemes védekezni a mezei pocok ellen
Több vármegyében erősen elszaporodtak tél végére a mezei pockok. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a földhasználók figyelmét: kiemelten fontos, hogy késlekedés nélkül felmérjék a kártevő népességét a táblákon és azok környezetében. Az időben megtett védekezéssel csökkenthető a kártétel, melyhez többféle készítmény és felhasználási forma is a gazdák rendelkezésére áll.
Különösen az őszi kalászosokban, repcében, lucernában és ültetvényekben növekedett meg tél végére a mezei pocok népessége, de a nem művelt területeken (például árokpart, táblaszél, ruderália) is észlelhető tömeges előfordulásuk. Többek között Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyékben okoznak nagy területen erős fertőzést a rágcsálók.
Kulcsfontosságú, hogy a gazdálkodók mihamarabb felmérjék a mezei pockok népességét a táblákon és azok környezetében. A túlszaporodás szakaszában a természetes populációszabályozás már nem elégséges a kártevő ellen, a késve megtett védekezés pedig hatástalan a gyarapodó egyedszám ellen, így a kártétel sem lesz kellően mérsékelhető. A kémiai beavatkozás 3-5 db lakott járat/100 m2 fertőzés esetén indokolt.
Különösen fontos, hogy ahol rágcsálóirtó csalétekkel védekeznek a mezei pocok ellen, ott a ragadozó madarak számára kihelyezett T-alakú ülőfákat a kezelés előtt távolítsák el. A felületkezeléssel érintett területek esetében az illetékes vadásztársaságot is értesítenie kell a gazdálkodónak, még a kezelés előtt.
A kártevőben kialakuló rezisztencia megelőzése, valamint a folyamat lassítása érdekében ‒ az integrált védekezési alapelveknek megfelelően ‒ célszerű az eltérő hatásmódú készítmények, a hatóanyagok váltott kijuttatása.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata (Nébih ÁHSZ) a hazai nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken az idei évben eddig két esetben tiltotta meg inváziós ezüstkárász telepítését, továbbá a hatóság hat esetben indított eljárást inváziós halfajok telepítésével és kereskedelmével kapcsolatos szabálysértések kapcsán. Az idegenhonos halfajok engedély nélküli telepítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó előírások megszegése nagymértékű bírságok kiszabását vonhatja maga után.
Tovább >KEHOP PLUSZ-4.1.4-23-2023-00007 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2017-00120)
Tovább >Fontos információk a veszettségről és az ellene való védekezésről
Év elején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma ismét veszettséget állapított meg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, egy a rendszeres monitoring program keretében kilőtt aranysakálnál és egy elhullott kutyánál.
Valamennyi eset az ukrán határ közelében történt, a térségben a korábbinál magasabb a járványügyi kockázat, mivel Ukrajna állategészségügyi hatósága a háború miatt nem tudta végrehajtani a rókaállományban végzett immunizálási programját.
Az érintett vadgazdálkodási egységek területén már korábban számos járványügyi intézkedés – többek között fokozott felügyelet, ebzárlat, rókák gyérítése – elrendelését kezdeményezte a hatóság, ugyanis már tavaly ősszel is észleltek veszettség-eseteket a térségben. Tekintettel arra, hogy a vírus az emberre is veszélyes, a veszettség elleni védekezés a házi- és vadállatokban az emberi megbetegedések megelőzését is szolgálja. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében elrendelt intézkedéseket a Nébih mindaddig fenntartja, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi. Az esetekről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) illetékes szervét is tájékoztatta a Nébih.
A hazai állategészségügyi védekező intézkedések közé tartozik például a vadon élő rókák vakcinázása, a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé, valamint az ebek kötelező vakcinázása.
A vadon élő állatokban előforduló veszettség felszámolásának hatékony módja a rókák orális immunizálása, melynek során a rókák számára vonzó, csalianyagba burkolt veszettségvakcinát juttatnak ki az élőhelyeikre.
Hazánkban a veszettségtől nem mentes országokkal szomszédos részen, a Dunától keletre eső terület déli és keleti sávjában történik a rókák veszettség elleni orális immunizálása (vakcinakiszórás) évente kétszer, tavasszal és ősszel. Az immunizálási program eredményességét a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az előző évek eredményei alapján a vakcinázott területeken a rókák több, mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
A magyarországi veszettség járványügyi helyzet folyamatos felügyelete és monitorozása céljából az állategészségügyi hatóság minden rendellenesen viselkedő vagy idegrendszeri tüneteket mutató, továbbá az elhullásuk előtt emberre támadó háziállat és vadállat veszettségre irányuló vizsgálatát elvégzi. Ugyanígy az ország teljes területén elhullva talált rókák és egyéb, vadon élő emlősállatok veszettségre irányuló vizsgálata is megtörténik. Ezek a vizsgálatok az utóbbi években, az ország jelenleg mentes területein nem mutattak ki veszettség-fertőzöttséget sem házi, sem vadon élő állatokban.
A veszettség gyanújának bejelentése jogszabályi kötelesség, az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok és az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.
Ha valaki rendellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatot lát, haladéktalanul jelentse azt az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih ZöldSzámán (06/80/263-244)!
A veszettség elleni védekezést nem csak a vadállatokban kell folytatni, hanem háziállatokban is.
Az ország betegségtől való mentesítésében és az emberi megbetegedések megelőzésében fontos szerepe van a háziasított húsevők rendszeres veszettség elleni védőoltásának.
A kutyák kötelező, veszettség elleni rendszeres védőoltását Magyarországon jogszabály írja elő (164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet). A macskák rendszeres, kötelező veszettség elleni oltását jogszabály nem írja ugyan elő, mégis a faj életmódja miatt ez erősen javasolt. A macskák kijárnak a kertből, többet mozognak a szabadban, ezáltal nagyobb eséllyel találkoznak vadakkal – így rókával is – és nagyobb eséllyel fertőződnek. Az egyéb, kedvtelésből tartott húsevő állatoknál (például vadászgörény) szintén nincs jogszabályi kötelezettség a veszettség elleni oltásra, de ezen állatoknál is mindenképpen javasolt az immunizálás: kisállatunk megbetegedésének megelőzése érdekében, és a vírus emberre is veszélyes volta miatt.
A Nébih és a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) ezúton felhívja a kutya- és macskatartók, valamint egyéb húsevő állatokat tartó gazdák figyelmét a veszettség elleni védőoltás rendszeres beadatásának kiemelt fontosságára!
A veszettség évente több tízezer ember halálát okozza. Az ember fertőződése bekövetkezhet a veszett állat marása útján, a nyáluk sebbe, sérült bőrre jutása következtében vagy például a veszett rókák nyúzása során. Ezért kiemelten fontos a harapást, karmolást (macska!) követően a mielőbbi sebellátás, a seb szappannal vagy legalább tiszta vízzel való kimosása, fertőtlenítőszerrel való átöblítése, majd minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. A megharapott ember veszettség elleni oltásáról a sérülést ellátó orvos, illetve a népegészségügyi hatóság dönt, az országos tisztifőorvos által kiadott szakmai irányelvek szerinti kockázatértékelés alapján.
A betegség kórtanáról és tüneteiről, a veszettség terjedési módjáról, előfordulásáról, a hazai járványügyi helyzetről, a lakókörnyezetben látható rókákkal kapcsolatos tudnivalókról, a rókák veszettség elleni immunizálásának programjáról, a háziállatok veszettség elleni védőoltásáról és a humán érintettséghez (harapás, karmolás) tartozó teendőkről részletes információk találhatóak portálunkon:
https://portal.nebih.gov.hu/veszettseg
https://veszettsegmentesites.hu
https://portal.nebih.gov.hu/kitoresek-es-mentessegek
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata (Nébih ÁHSZ) a hazai nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken az idei évben eddig két esetben tiltotta meg inváziós ezüstkárász telepítését, továbbá a hatóság hat esetben indított eljárást inváziós halfajok telepítésével és kereskedelmével kapcsolatos szabálysértések kapcsán. Az idegenhonos halfajok engedély nélküli telepítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó előírások megszegése nagymértékű bírságok kiszabását vonhatja maga után.
Tovább >KEHOP PLUSZ-4.1.4-23-2023-00007 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2017-00120)
Tovább >Felhívás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre
SZŐLŐTERMESZTŐK FIGYELMÉBE! MOST KELL VÉDEKEZNI A SZŐLŐ SÚLYOS BETEGSÉGÉT OKOZÓ FITOPLAZMÁT TERJESZTŐ AMERIKAI SZŐLŐKABÓCA LÁRVÁI ELLEN! A korábbi évektől eltérően idén előbb megkezdődött az amerikai szőlőkabóca lárvakelése.
A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai által végzett felderítés alapján az országban több helyen megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) fitoplazma vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) L3-as fokozatú lárvája. Hazánkban az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, míg a FD betegséget 2013-ban észlelték először.
A rendkívül veszélyes FD terjedése megakadályozható az amerikai szőlőkabóca elleni eredményes védekezéssel.
Erre legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4). Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Idén ez több ültetvényben a virágzás előtt bekövetkezett. Ebben az időszakban a szőlőperonoszpóra és a szőlőlisztharmat ellen is célszerű védekezni.
Az online elérhető károsító monitoring rendszerben térképi felületen nyomon követhető az egyes lárva fokozatok észlelésének helyei , amely alapján a védekezések ütemezhetőek.
A rendszer megtalálható:
https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap.aspx
Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt.
A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem.
A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. lambda-cihalotrin, deltametrin, alfa-cipermetrin, béta-ciflutrin, tiametoxam stb. hatóanyagú permetező szerek). Felhívjuk a termesztők figyelmét arra, hogy a klórpirifosz hatóanyagú rovarölő szerek már nem használhatók.
Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról:
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.
Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől–közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége–augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.
A kórokozóval, az amerikai szőlőkabócával valamint a védekezéssel kapcsolatos információk elérhetők a NÉBIH alábbi honlapján: http://portal.nebih.gov.hu/-/a-szolo-legpusztitobb-fitoplazmas-betegsege-az-aranyszinu-sargasag-grapevine-flavescence-doree-fd-
A NÉBIH kezdeményezésére tavaly megalakult egy munkacsoport, melynek célja országos szintű összefogás - a kutatás és a gyakorlat különböző területein dolgozó szakemberek között - a szőlő- és gyümölcstermesztésünk számára nagy gondot okozó fitoplazmás betegségek és az azokat terjesztő rovarvektorok által okozott károk mérséklése.
A NÉBIH laboratóriumi eredményei alapján a Villányi borvidékhez közeli Gyód községben, valamint a Soproni borvidéken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség kórokozója. Az illetékes kormányhivatal szakemberei megkezdték a felszámoláshoz szükséges intézkedéseket, valamint a fertőzés mértékének felmérését. A betegség terjedésének megakadályozása érdekében a hatóság felhívja a szőlőtermesztők figyelmét a fitoplazma terjesztőjének számító amerikai szőlőkabóca elleni védekezés fontosságára.
Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés
Az Európai Unió 2006-ban szükséghelyzeti határozat (2006/464/EK) bevezetésével reagált a szelídgesztenye-gubacsdarázs európai megjelenésére. Ennek alapján minden tagállamban kötelezővé vált a rovar felderítése, a károsító megtalálása esetén a góc körül 15 km-es területet kellett kijelölni, ahol a hatóság elrendelte a fertőzött növények kivágását és fokozott növény-egészségügyi ellenőrzést folytatott, valamint megtiltotta a potenciálisan fertőzött növények forgalmazását.
Az előírt intézkedésekkel azonban - a tagállamok által végzett éves felderítések adatai szerint- nem sikerült megakadályozni a szelídgesztenye-gubacsdarázs elterjedését. A szigorú intézkedések ellenére a gubacsdarázs oly mértékben elterjedt, hogy nem lehetett, nem volt értelme már fenntartani a szükséghelyzeti határozat intézkedéseit, így 2014 őszén a Bizottság a 2014/690/EU határozattal visszavonta azt. Ezzel hazánkban is megszűnt a rovar vizsgálatkötelezettsége és az összes korlátozó intézkedés. A hatóság azonban tovább folytatja az éves felderítési programját a gubacsdarázs továbbterjedésének jelzésére.
A szelídgesztenye-gubacsdarázs elterjedése
A szelídgesztenye legjelentősebb károsítója a szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu) amit Európában először 2002-ben Olaszországban észleltek. Magyarországra 2008-ban és 2010-ben olasz ültetési anyaggal került be a gubacsdarázs, de sikerült megakadályozni a rovar megtelepedést és továbbterjedést a facsemeték idejében történt megsemmisítésével. 2013-ban Szlovénia felől a rovar természetes terjedéssel került be hazánkba, majd 2014-ben Zala megye nagy részén meg is telepedett.
2015-ben Somogy megyében is igen jelentős szelídgesztenye-gubacsdarázs fertőzést észleltünk az iharosberényi gesztenyésekben, melyek elszórtan, 15 km2 területen találhatók és az Európa-szerte híres Iharosberényi fajtákból állnak. Ezek a fajták nagy méretük és ízletes termésük miatt rendkívül keresettek a nemzetközi gesztenyepiacon. A szelídgesztenye-gubacsdarázs nagyon gyorsan terjed az országban, már megjelent Budapest több kerületében, a Pilis hegységben, Visegrád és Nagymaros környékén is.
Miért olyan nagy jelentőségű ez a kártevő?
A szelídgesztenye-gubacsdarázs a rügyeket megfertőzve gátolja a hajtásképződést, aminek következtében akár 50-75 %-kal is csökkenhet a termésmennyiség, szélsőséges esetben a fa ki is pusztulhat.
Mit tehetünk ellene?
Házikertben és ahol a fák mérete lehetővé teszi, a röpnyílás nélküli, friss gubacsok eltávolítása és elégetése a kártevő rajzása előtt nagymértékben csökkenti a fertőzés terjedését.
A szelídgesztenye-gubacsdarázs ellen jelenleg nem állnak rendelkezésre engedélyezett növényvédő szerek. Az amerikai, japán és olasz kutatások alapján a rovarölő szerek a gubacsdarazsakkal szemben hatástalannak bizonyultak.
A szaporító- és ültetési anyag rovarbiztos háló alatti termesztése védelmet nyújt ugyan a gubacsdarázs fertőzése ellen, de jelentősen megnöveli az előállítási költségeket.
A rezisztens szelídgesztenye fajok, főleg az európai-japán hibridek, szelekciója részben megoldást jelenthet, például a franciák által nemesített Boché de Béthizac fajta rezisztensnek bizonyul és a gubacsdarázs nem fejlődik ki ezeken a fákon. Sajnos kérdéses, hogy meddig tart a rezisztencia és mi történik a többi nemesítet fajta védelmével.
A természeti környezetben, erdős területeken a leghatékonyabb védekezési lehetőség a természetes ellenségek közül a fürkészdarazsak (parazitoidok) kijuttatása lehet.
A parazitoidok alkalmazásának klasszikus biológiai módszere a Kínában őshonos fémfürkész, a Torymus sinensis behozatala, laboratóriumi kinevelése és kijuttatása a fertőzött területekre.
A parányi fürkészdarazsak a gesztenye-gubacsdarázs lárvájára rakják petéiket. A gazdaállat belső szerveinek elfogyasztása után bújnak ki a kifejlett fémfürkészek. Mivel a gesztenye-gubacsdarázs lárvája elpusztul, leáll a gubacs növekedése, ezáltal megszűnik a fa további károsodása és a gubacsdarázs populációjának növekedése. A fémfürkészek tehát hatékonyan vesznek részt a kártevő gubacsdarazsak pusztításában.
A szelídgesztenye védelme érdekében, a fémfürkészek élősködő életmódját kihasználva,
néhány éve sikeresen alkalmazzák e paraziták betelepítésének módszerét Olaszország minden tartományában, de pozitív eredmények vannak Japánból, Franciaországból is, amelyek 50-90%-os hatékonyságot mutattak.
Miért a Torymus sinensis bizonyult a legjobbnak?
A Torymus sinensis betelepítéséhez az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) engedélye szükséges, ezt a benyújtott biológiai hatékonysági és kockázat értékelési dokumentáció alapján 2014-ben kapta meg a NÉBIH NTAI Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL).
Az NMBL munkatársai 2014 májusában Zala megyében végezték el a fémfürkész kijuttatását (https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/aktualitasok/szelidgesztenye_gubacsdarazs.html). Az ősz folyamán a betelepített területekről gubacsokat gyűjtöttek, amelyekből molekuláris módszerekkel kimutatták, hogy a gubacsokban található lárvák a Torymus sinensis fajhoz tartoznak. Ez alátámasztja azt a tényt, hogy a fémfürkész megtelepedett Magyarországon.
Mivel a Zala megyei betelepítés sikerrel járt, az NMBL szakemberei 2015 májusában gyorsított eljárással a Somogy megyei iharosberényi szelídgesztenyésbe is kijuttatták a parazitoid fürkészdarazsakat. (http://kapos.hu/hirek/gazdasag/2015-05-26/darazsak_vs_darazsak.html)
A betelepített 800 T. sinensis nőstény nem elegendő ahhoz, hogy a gubacsdarázs rendkívül nagy egyedszámát rövid időn belül elfogadható szintre tudná csökkenteni. Ezért a NÉBIH NTAI 4-5 éves program bevezetését tervezi az ország szelídgesztenye állományának megmentésére. A T. sinensis esetében ugyanis hosszú időre, legalább 4-5 évre van szükség ahhoz, hogy a gubacsdarazsak okozta károk mértékét a fémfürkészek csökkenteni tudják. A következő 3-4 évben további T. sinensis egyedek kijuttatására és megtelepedésük eredményességének ellenőrzésére van szükség. A program szerves része olyan előadás-sorozatok szervezése, amelyek során a termelők megismerkedhetnek a biológiai védekezés előnyeivel, sajátosságaival. Ez azért is fontos, mivel az élő szervezetek alkalmazása a növényvédelemben másképpen működik, mint a rovarölő szereké és annak eredményei csak jóval később érzékelhetőek.
Mindent összevetve jelenleg még mindig a fémfürkészek alkalmazása a legjobb megoldás, mert környezetkímélő módon, hosszútávon biztosítható szelídgesztenye fáink védelme.
Kapcsolódó cikkek
Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!
Szelídgesztenyéink újabb, nem-honos kártevője, a szelídgesztenye-gubacsdarázs
II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.
Tovább >A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.
Tovább >Védekezési felhívás kukoricamoly ellen
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság felhívja a földhasználók figyelmét a kukoricamoly elleni védekezési kötelezettségre.
A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a földhasználók és termelők kötelesek védekezni a kukoricamoly ellen legkésőbb minden év április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványok talajba forgatásával vagy más módon történő megsemmisítésével. Azokon a területeken, ahol jelenleg a tábla a belvíz következtében járhatatlan, amint a talaj állapota lehetővé teszi, azonnal el kell végezni a szármaradványok megsemmisítését. A kukoricamoly kifejlett lárvája a kukoricaszárban és más dudvásszárú növények szárában telel át. Ezért a szárak megsemmisítése a legegyszerűbb és egyben leghatásosabb módja a – várhatóan erős ez évi – kukoricamoly-kártétel megelőzésének.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.
Tovább >A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.
Tovább >
