Veszettséget mutattak ki egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szarvasmarhában

Veszettségben pusztult el egy legeltetett hízómarha 2023. november 13-án, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A fertőzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma is igazolta. A veszettségre a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, ezért a Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét, hogy legyenek körültekintőek, és gyanú esetén haladéktalanul értesítsék az állategészségügyi hatóságot.

A Nébih laboratóriuma 2023. november 14-én veszettséget igazolt egy, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszakóród településen idegrendszeri tüneteket mutató szarvasmarhából. 
Az állat a laboratóriumi vizsgálatot megelőző napon hullott el.  A vármegyei kormányhivatal szakemberei a járványügyi nyomozást megkezdték. Az esetről, és annak részleteiről a Nébih haladéktalanul értesítette a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot, valamint az Európai Uniót és az Állategészségügyi Világszervezetet. 

Az eset egy olyan vadgazdálkodási egység területén történt, ahol számos járványügyi intézkedés, többek között fokozott felügyelet elrendelését kezdeményezte a Nébih a tavalyi és az idei évben jelentkező pozitív esetek miatt. Ezen a területen már évek óta zajlik a rókapopuláció repülőgépes vakcinázása, mely az ukrán oldalon a háború okán megszűnt, így valószínűsíthetően ottani fertőzött állatok révén került be az országba a fertőzés. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében elrendelt intézkedéseket a hatóság mindaddig fenntartja, amíg a járványügyi helyzet ezt indokolja. A veszettség az emberre is veszélyt jelent, így tehát a házi- és vadállatok védelmezése az emberi megbetegedések megelőzését is szolgálja.

Megdöbbentő állategészségügyi és állatjóléti hiányosságokat tárt fel a Nébih egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarhatartónál

Súlyosan és többszörösen jogsértő állattartási gyakorlat miatt intézkedtek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei 2023. áprilisában egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei állattartónál. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően tartottak szarvasmarhákat, mely során az állategészségügyi, a járványvédelmi, valamint az állatjóléti követelményeket sem teljesítették. A Nébih az állatok tartóival szemben hatósági eljárást indított, ami jelenleg is folyamatban van.

A szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei helyszínen. Az ellenőrzött „telepen” nem jelentettek be állattartási tevékenységet, és az ott látottak sem feleltek meg a jogszabályi követelményeknek, így a Nébih ellenőrei azonnali hatállyal forgalmi korlátozást rendeltek el. Az intézkedés oka többek között az állomány ismeretlen állategészségügyi státusza, a nyomonkövethetőség, valamint a kötelező nyilvántartások hiánya. Olyan alapvető dokumentumok hiányoztak, mint az állomány-nyilvántartás, a gyógykezelési, a takarmányozási és a látogatási napló, de az állatok állategészségügyi felügyeletének ellátására sem volt írásbeli szerződés szolgáltató állatorvossal. A helyszínen az alapvető infrastrukturális feltételek (például járműfertőtlenítő, fekete-fehér öltöző, karantén istálló, boncolásra alkalmas hely, trágyatároló) sem voltak adottak.

Az ellenőrzés közben feltárt hibákat, hiányosságokat bemutató videó a cikkben leírtak vizuális bemutatására szolgál, többletinformációt nem tartalmaz. 

Ezenfelül a szakemberek az állatvédelmi és -jóléti követelmények súlyos megsértését tapasztalták. A helyszínen nem voltak az időjárás viszontagságaitól óvó létesítmények (istálló, féltető), valamint – ezt részben pótló – természetes adottságokat sem biztosítottak az állatok számára (elégséges mennyiségű fa, sövény). Az állatokat penésszel nagymértékben szennyezett takarmánnyal etették, a legelésre szolgáló bekerített terület pedig vegetációmentes, letaposott, sáros és felázott volt.

Az ellenőrök a „telep” bejárása során 3, szalmával letakart – köztük egy jelöletlen – tehénhullát, valamint 10, különböző bomlottsági állapotú borjú hullát és további állati testrészeket leltek fel. 

A szakemberek az állatok tartására, takarmányozására vonatkozóan állatvédelmi kötelezéseket rendeltek el, valamint az állattartókkal szemben hatósági eljárás indult. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van. Mivel a jogsértések bűncselekmény gyanúját is felvetették, így a hivatal ellenőrei a helyi rendőrkapitányságot is értesítették, akik szintén kiszálltak a helyszínre.

A témában figyelmükbe ajánljuk az alábbi információforrásokat:
Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán. 

Idén is biztosítja a Nébih az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevő állattartók részére a szaporítási események előremenő bejelentését

A hatályos jogszabályban* foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

A Nébih felhívja azon állattartók figyelmét, akik igénybe kívánják venni a 2022. január 1. – 2022. december 31. támogatási évre az anyatehéntartás-támogatást, hogy a szaporítási eseményeket legkésőbb 2022. december 31-ig be kell jelenteniük a Termékenyítési Rendszerbe (TER).

A jogszabályi változásokat figyelembe véve 2022. december 1-től a szarvasmarhatartóknak lehetőségük van a teljes tárgyévet lefedni úgy, hogy a pároztatásokat és termékenyítéseket (fedeztetéseket) az időben előremenően – 2022. december 1-től maximum az év végiéig (2022. december 31-ig) – bejelentsék. Ez azt jelenti, hogy azok a tartók, akik eddig teljes évet lefedve jelentették a szaporítási eseményeket, továbbra is megtehetik ezt, függetlenül attól, hogy az adott szaporítási esemény még nem következett be.  

Fontos, hogy a módosítás a mesterséges termékenyítések bejelentését nem érinti, azaz a „2201- Termékenyítési napló” és „2202 – Termékenyítési jegy” továbbra is csak a szaporítási esemény(ek) megtörténte után adható be. 
A „2210 – Háremszerű és szabad pároztatás módosítólap” és „2204 – Háremszerű és szabad pároztatás bejelentő lap” azonban a fent leírtak szerint 2022. december 1-től 2022. december 31-ig előremenően benyújtható a Termékenyítési Rendszerbe (TER).

Továbbra is felhívjuk az állattartók figyelmét, hogy a Nébih által üzemeltetett webENAR felületen is regisztrálhatják a támogatáshoz kötődő szaporítási eseményeket. Az így beküldött bejelentések nagymértékben megkönnyítik és lerövidítik az ügyintézést, hiszen a webes felületen kizárólag hibátlan adattartalommal adhatók be a bejelentések, és az adatok beadásuk után azonnal láthatóvá válnak a Termékenyítési Rendszerben. 

A bizonylatok papír alapon, postai úton is megküldhetők a Nébih részére. 

A bejelentésekkel kapcsolatos további információk a https://portal.nebih.gov.hu/enar oldalon, míg a támogatás igénybevételével és feltételeivel kapcsolatos tudnivalók a www.mvh.allamkincstar.gov.hu oldalon érhetők el.

Késve jelentett ENAR eseményt? Ellenőrizze online!

Mostantól lekérdezhetik az állattartók a késve jelentett eseményeket a Nébih Ügyfélprofil Rendszerében (ÜPR) a szarvasmarha- és juhfélék tekintetében. A lekérdezés a támogatást igénylő ügyfeleket segíti abban, hogy az idén életbe lépett, új jogszabályi követelményeknek megfelelően nyújthassák be támogatási igényüket.

Aki már adott be a Magyar Államkincstár (korábban MVH) Egységes Kérelem (EK) felületén termeléshez kötött támogatási igényt (anyatehén, anyajuh, tejhasznú tehén, hízott bika), az tudja, hogy e jogcímek kapcsán számos, az adott faj ENAR rendeletében leírt feltételnek kell megfelelnie. Egyebek közt például gondoskodni kell a támogatásba bevont egyed bekerülésének/kikerülésének jelentéséről, az ellések, valamint a szaporítások közléséről. 

Mindeddig a Nébih által üzemeltetett FELIR-ENAR rendszer weben és papír alapon egyaránt befogadta az adatokat, függetlenül attól, hogy az adott ENAR rendelet milyen határidőt szab az adat bejelentésére. Azonban 2022-től a kifizető ügynökséget (MÁK) jogszabály kötelezi arra, hogy a kifizetések megítélésekor, azaz a döntéshozatal során vegye figyelembe azt is, hogy a kérelmező ügyfél az ENAR jogszabályban meghatározott határidőn belül tett-e eleget a bejelentési kötelezettségének.

A Nébih mindkét fajcsoporthoz – tehát a szarvasmarha- és a juhfélékre vonatkozóan is – elkészített egy-egy új lekérdezést a tartók számára, amely egyszerűen ellenőrizhetővé teszi, hogy az ügyfél vagy kapcsolattartója határidőben eleget tett-e adatszolgáltatási kötelezettségének. Erre szarvasmarhák tekintetében a „1219 – Késve jelentett szarvasmarha események”, juhfélék tekintetében pedig a „1220 – Késve jelentett juh/kecske események” cím szolgál. 

Az említett menüpontokat egyrészt a Nébih ÜPR (https://upr.nebih.gov.hu/) felületén (webENAR), másrészt a www.enar.hu felületen érhetik el az ügyfelek, mindkét esetben bejelentkezést követően. Bejelentkezés után a tenyészetkódot vagy ügyfélazonosítót, valamint a vizsgálni kívánt események időintervallumát megadva „pdf” vagy „xls” (Excel) formátumban listázhatók a késve benyújtott bizonylatok. Papír alapú beküldés esetén a postára adás dátuma, webes beadás esetén a beadás dátuma képezi az esetleges késve jelentés számításának alapját.

A lekérdezések használata megkönnyíti annak eldöntését a támogatást igénylő ügyfelek részére, hogy az adott egyedre kérjen-e támogatást vagy visszavonja az arra vonatkozó támogatási igényét.

Wagyu: hústól az Olimpiáig

Japánban a 19. század végéig nem fogyasztottak marhahúst, kizárólag igavonás céljára tenyésztettek szarvasmarhát, mára a nemzeti kincsnek minősített wagyu a steakek koronázatlan királyává vált. A wagyu olyan genetikai tulajdonságokkal rendelkezik, mely eredményeképpen húsminősége, márványozottsága a világ legdrágább húsává nőtte ki magát.

A wagyu név magát a japán marhát jelenti, „wa” utal a származásra, miszerint japán, a „gyu” jelentése pedig: marha. A wagyu tekintetében több fajtaváltozatról is beszélhetünk, ilyen ezen belül az őshonos Kuroge (’japán fekete’), Akage (’japán barna’), Nihon Tankaku (’japán rövidszarvú’), valamint a Mukaku (’japán szarvatlan’). A wagyu fajta, mely mostanra világszerte megtalálható, nem eredet védett. 

A wagyu húsa hírhedten bársonyos állagú, szaftos, vajszerűen olvad a szájban. Ennek megfelelően Japánban a hús márványozottságát hagyományosan 12 osztályba sorolják, mely szintekkel túlmutat az USDA 8 lépcsős osztályozási skáláján. Emellett további értékelési szempontok szerint minősítik a marhahúst: ilyen például a színe, élénksége (1-5 pont), az állag, rostosság (1-5 pont), illetve ilyen a zsír színe, minősége, konzisztenciája (1-5 pont), végül az értékes hús aránya (A/ B/ C kategória). 

Wagyu üsző (forrás: Prágai Andrea)
 

Japánban tartásuk, takarmányozásuk sajátos körülmények közt zajlik, régiónként kissé eltérő, szigorú szabályok szerint. A tenyésztők célja stresszmentes környezetet biztosítani az állatok számára, ennek kapcsán csak bizonyos személyek, gondozók mehetnek a közelükbe. Rendszeresen ápolják a szőrüket, ezzel masszírozzák a bőrüket, javítva a vérkeringést. Magas rosttartalmú takarmánnyal etetik őket (széna, búzakorpa, kukorica-és szója melléktermékei), ez biztosítja a márványosodást a húsban.

Wagyu Olimpia
Először 1966-ban, legközelebb pedig 2022. október 6-10. rendezik meg. Japán prefektúrái 5 évente versenyeznek az alábbi kategóriákban:
1.    Fajta fejlődése:
fajta mérete, növekedése, testarányai stb. kerülnek összehasonlításra
2.    Hús minőség:
ebben a kategóriában a hozamot, a hús minőséget, a márványozottságot hasonlítják össze. A hozamhoz és a minőséghez az A5-ös osztályozási rendszert használják. A márványozottsághoz az egyszeresen telítetlen zsírsavak mennyiségét mérik meg.

Hazánkban elsőként Zichy Mihály honosította meg a wagyu tenyésztést. 2009-ben 50db Ausztráliából származó fagyasztott embriót ültetettetett be húsmarha recipiens üszőkbe, majd ennek szaporulata alapította wagyu tenyészetét.

Wagyu tehenek szénáznak (forrás: Prágai Andrea)

Jelenleg a Hortobágy – Faluvéghalmi Kft. 85 anyatehénnel, 3 bikával, 10 vemhes üszővel, 50 tinóval, 50 borjúval, a szoboszlói telepen 25 növendékkel rendelkezik. A jövőben az állományt 250 tehénre tervezik növelni. Az állomány növelését természetes fedeztetéssel, mesterséges termékenyítéssel és embrió beültetéssel oldják meg.

A fajta számos előnyös tulajdonsággal bír. Viselkedésüket tekintve szelídek, a szarvalt egyedek sem agresszívek egymással. Könnyen ellenek, a tenyészetben még nem volt szükség külső beavatkozásra, emellett a hortobágyi klímát is jól tűrik.