Változások az uniós és a hazai erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás szabályozásában

Az unió részéről eddig direktívával¹ irányított erdészeti szaporítóanyag-termelést és -forgalmazást az Európai Unió Bizottsága a jövőben már rendeleti szinten fogja szabályozni. Az elmúlt 20-25 év során történt változások: a termelési feltételek, módszerek átalakulása, a modern technológia és a digitalizáció térhódítása szükségessé teszi az erdészeti szaporítóanyag-termelés és -forgalmazás szabályozásának újratervezését. Hazánkban ezt a szakterületet jelenleg az unióhoz való csatlakozásra időzített rendelet² szabályozza.

A Bizottság változtatási szándéka jelentős átalakulást hozhat, hiszen míg a direktíva egy iránymutató ajánlás a tagországi rendelet kialakításához, addig a jelenleg bevezetni kívánt uniós rendeletet már kötelező jelleggel, azonos szöveggel kell a tagállamoknak átvenniük. Ez befolyásolhatja az egyes országok különbözőségeiből adódó sajátosságok megjelenítésének lehetőségét az új hazai rendeletben. Az új rendelet szövegének kialakítása során a lehetőségekhez képest tekintettel kell lenni a hazai sajátosságokra és támaszkodni kell az eddigi szakmai tapasztalatokra, gyakorlatra is. 

Az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás legfőbb feladata az erdőállományok, faültetvények felújításához, telepítéséhez szükséges hagyományos és nemesített szaporítóanyag megfelelő mennyiségben és minőségben történő megtermelése. 
A 2012 és 2022 közötti időszakban az erdészeti szaporítóanyag megtermelt mennyisége 2016-ig fokozatosan növekedett, egészen az évi 250 millió darabig. Ezt követően visszaesett a 2012-es szintre, ami ‒ az azóta is tartott ‒ évente megközelítőleg 150 millió darabot jelenti. A hazai kemény lombos fafajokból termelődik a legtöbb facsemete, beleértve az akácot is, melynek további mennyiségi növekedése várható a jövőben az új erdőtelepítésekben.
Klímaváltozási okokból visszaszorulóban van a fenyőcsemeték termelése, a cserjék termelése pedig várhatóan stagnálni fog. Erősen visszaszorult a ritkább elegyfajok és mellékfafajok csemetetermelése.

Az erdőtelepítések mértéke ‒ a szaporítóanyag-keresletet befolyásoló egyik fő tényezőként ‒ természetesen hatással van a szaporítóanyag-termelés mennyiségére, hiszen az a folyamatos termelést hivatott biztosítani. Jóllehet, az összefüggés éves szinten vagy néhány évet felölelő időtartamban nem feltétlenül mutatható ki, hosszú távon a hatás igazolható. Ebben a tekintetben jelenleg egy erősen felívelő tendencia mutatkozik. Az Országfásítási és erdőtelepítési program mintegy 50 ezer ha új erdő telepítéséhez igényel minőségi erdészeti szaporítóanyagot. Emellett az ‒ elsősorban gépfejlesztésre kapott ‒ egyéb pályázati lehetőségeknek köszönhetően a csemetekertek csemetetermelésének volumene is növekedni fog.

A termelőszektorokat tekintve az adatok várhatóan nem fognak változni a közeljövőben. Előreláthatólag továbbra is a magánszektor termelése lesz a számottevő, az erdőgazdaságok várhatóan fokozatosan csökkentik a szaporítóanyag-termelésüket vagy tartják a jelenlegi szintjüket. A nem nagy arányt képviselő társas vállalkozások és szövetkezetek termelési színvonala arányaiban feltehetően nem fog jelentősen változni. A Twinning erdészeti szaporítóanyag adatbázis alapján, bár hazánkban jelenleg 700 db fölötti engedélyes erdészeti csemetekert van, ezek közül csak 320 folytatott termelést 2022-ben. 

Az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás alapját a nyilvántartott, ellenőrzött szaporítóanyag-források képezik. Fő állományalkotó fafajaink és elterjedtebb elegyfajaink esetében ugyanis a szaporítóanyag termelésére és felhasználására minősítési és származásigazolási kötelezettség vonatkozik, míg néhány fafaj esetében csak ellenőrzött és nyilvántartott termesztést ír elő a jelenlegi jogszabály. Ezeket a rendelet I. mellékletének A és B fafajlistája tartalmazza.
A szaporítóanyagok forgalomba hozatalának egyik alapvető követelménye a begyűjtés helyének ismerete, ami alapján a szaporítóanyag származásazonosított kategóriába kerül. A szaporítóanyag-hatóság e szaporítóanyag-forrásokat regisztrált, származásazonosított kategóriaként tartja nyilván. A regisztrált, származásazonosított kategóriába tartozó szaporítóanyag-források darabszáma hazánkban a Nébih nyilvántartása szerint 2022-ben mintegy 1530 db, összterületük pedig mintegy 312 ezer hektár volt. Ezenfelül vannak a magasabb szaporítási fokozatú, minősített törzsültetvények, amelyek lehetnek kiválasztott magtermelő állományok, anyatelepek és a magtermesztő plantázsok.

A rendelkezésre álló adatok alapján világosan látszik, a magyar szaporítóanyag-termelés alapvetően alapanyag-hiányos gazdálkodásban van. A klímaváltozás negatív hatása már az elmúlt években is megmutatkozott hazánkban, folyamatos maghiányt okozva az erdészeti magok tekintetében.
Fő fafajainkból a legtöbb szezonban külső források igénybevételére volt szükség, elsősorban Románia, Erdély területein. Bizonyosnak tekinthető, hogy a klímaváltozás irányának megfelelően DK-i irányból, tehát Bulgáriából, Szerbiából is jelentős szaporítóanyag-behozatalra lehet szükség. Ugyanilyen okokból és célból a magyar erdészeti szaporítóanyag pedig ÉNY-i irányban lesz kelendő, Ausztria, Németország, Franciaország stb területein.

Az erdészeti szaporítóanyag szakterületen Magyarország sok évtizedes hagyományra tekint vissza mind a termelés-forgalmazás mennyiségét és minőségét, mind pedig azoknak a hatósági ellenőrzését tekintve. 
Fontos az európai szintű nyomonkövetési rendszer kibővítése és annak tagállamok közötti összehangolása. Ennek érdekében a szakterület uniós szintű szabályozása időszerű és szükséges.
A jó minőségű, megfelelően dokumentált erdészeti szaporítóanyag ‒ köztük a magyar erdészeti facsemete és mag – kiemelten fontos lesz a jövőben a klímaváltozás irányának megfelelő forgalmazás tekintetében, különösen a magyarországi fafajgazdagság és a magyar erdők rendkívüli biodiverzitásának tükrében.
Az agrobiodiverzitás megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő társadalma megfelelő válaszokat tudjon adni a klímaváltozás kihívásaira, ezáltal csökkenteni tudja a külföldi szaporítóanyagok iránti kiszolgáltatottságot és képes legyen megteremteni a magyar erdészet függetlenségét, illetve biztosítani tudja a várható jövőbeli klímaviszonyokhoz alkalmazkodni képes szaporítóanyagokat. 

A Bizottság által bemutatott rendelettervezet-javaslat támogatja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a gazdálkodásban. A szabályozás felülvizsgálatának célja, hogy az eddigi irányelvet rendelettel kívánja felváltani. A tervezet fenntartja a törzsültetvények/magforrások nyilvántartásba vételének és az erdészeti szaporítóanyag forgalomba hozatala előtti tanúsításának elvét. A törzsültetvények előzetes kiértékelési rendszere, amely során az adott faállomány fenntarthatósági jellemzőit is figyelembe veszik, biztosítja, hogy a megtermelt szaporítóanyag mind a jelenlegi, mind a jövőbeli klimatikus feltételekhez is képes alkalmazkodni.
A tervezetben szereplő, a genetikai erőforrások megőrzését elősegítő szabályozás támogatja egyrészről a genetikai sokszínűség megőrzését, másrészről pedig a jövő erdeinek ellenállóbbá tételét. A tervezett nemzeti vészhelyzeti tervek segíteni tudják a szélsőséges időjárási események és természeti katasztrófák esetén fellépő esetleges szaporítóanyag-hiány kezelését. A tervezet nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, az innovatív termelési lehetőségekre, a biomolekuláris eljárások alkalmazására és a digitalizáció bevezetésére. A javaslat ugyanakkor támogatja az ökológiai termelést és az ökológiai fajtákra vonatkozó szabályozást is.

A Nemzeti Vészhelyzeti tervek kialakítására, a fenntarthatósági kritériumok kidolgozására, valamint egyes hatósági feladatok átengedett jogkörű alkalmazására a tárgyalások során különös hangsúlyt kívánnak majd fektetni a hazai illetékesek, ugyanis a Vészhelyzeti terv, valamint az egyes hatósági feladatok átengedése más szakmai szereplők számára, most még beláthatatlan pénzügyi és humán többletigényeket generálhat, ami problémát okozhat a tagállamok, köztük hazánk számára is. Többek között jelentősen megnöveli a szereplők dokumentációs terheit, ami pedig a rendelettervezet fő céljai szerint is kerülendő.

Az aktuális hazai szabályozásról általánosságban elmondható, hogy szakmai kérdésekben és eljárásrendekben már a jelenlegi rendelet² is az unió ajánlásánál¹ szigorúbb követelményeket tartalmaz. (Például az előírtnál több fafajnál kötelező az alkalmazása.)
Az EU mostani rendeletmódosítási tervezete ezekben a kérdésekben feltehetően nem állítja hazánkat megoldhatatlan feladatok elé. Jelentős szakmai kihívást azonban az fog jelenteni, hogy a különböző tagállamok eltérő gazdálkodási és környezeti feltételei mellett hogyan és mennyiben tudják majd a mindenkire vonatkozóan kötelező, egységes uniós előírásokat a saját körülményeikre alakítani. 
Szakmailag megkerülhetetlen kérdéseket vetnek fel az EU rendelettervezetében nagyban támogatott új biomolekuláris technológiák alkalmazásának előírásai, valamint az NGT szakterület előretörése is. Tekintettel arra, hogy ezek a kérdések a növényi szaporítóanyagok (vetőmag, zöldségek, kertészet) esetében még az erdészeti szaporítóanyagoknál is nagyobb jelentőségűek, így több szakterület közös szakmai gondolkodása és munkája válik szükségessé.

A hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás újabb alappillére jelenik meg novemberben

2019 novemberében jelenik meg az Európai Unió – december 14-én életbe lépő – új növényegészségügyi rendszerének egyik legfontosabb végrehajtási rendelete. A hatóság decembertől e jogszabály alapján végzi majd az ellenőrzéseket.

A Bizottság novemberben megjelenő jogszabálya többek között a különböző károsítók jegyzékét és a károsítók terjesztésére képes áruk behozatalára és EU-n belüli forgalmazására vonatkozó feltételek listáit tartalmazza majd. Cikkünkben összefoglaltuk a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Új rendelettel egészül ki a hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás

2019 novemberében jelenik meg az Európai Unió új növényegészségügyi rendszerének egyik legfontosabb végrehajtási rendelete, amely a vizsgálatköteles károsítók és termékek forgalmazására vonatkozó listákat tartalmazza. A hatóság decembertől e jogszabály alapján ellenőrzi a növények, növényi termékek és egyes anyagok növényegészségügyi megfelelőségét mind az EU-n belüli forgalmazás, mind pedig a harmadik országból történő behozatal esetén. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összegyűjtötte a novemberben megjelenő rendelet legfontosabb előírásait.

A Nébih honlapján korábban már beszámoltunk arról, hogy az Európai Unió területén termesztett és természeti környezetben élő növények védelme érdekében 2019. december 14-től valamennyi tagállamban életbe lép az új növényegészségügyi rendszer. Szakmai alaprendeletének (2016/2031) egyik legfontosabb végrehajtási jogszabályaként novemberben jelenteti meg a Bizottság a vizsgálatköteles károsítók és termékek forgalmazására vonatkozó listákat tartalmazó rendeletet.

A végrehajtási rendeletben szerepel a karantén károsítók új jegyzéke, valamint a csak vetőmagokra és egyéb ültetésre szánt növényekre vonatkozó, vizsgálatköteles nemkarantén károsítók listája is. A rendelet tartalmazza azokat a feltételeket is, amelyeknek meg kell felelniük az e károsítók terjesztésére képes áruknak, annak érdekében, hogy elfogadható szint alá csökkenjen a behurcolás és az elterjedés kockázata.

Behozatali tilalom EU-n kívüli országból

• A korábban is tilalom alá tartozó termékek köre érdemben nem változott, azaz továbbra is tilos az elfogadhatatlan növényegészségügyi kockázatot jelentő áruk behozatala harmadik országokból.
• Az új rendszer már számol olyan növényekkel is, amelyek importja mindaddig tiltott, amíg el nem készül a behozatalukkal járó kockázatok elemzése. Az ideiglenes tilalmi listára került termékek körét – főként fásszárú, ültetésre szánt növényeket – a már megjelent 2018/2019 számú uniós rendelet tartalmazza. Az egyértelmű azonosíthatóság érdekében az áruk mindkét listában a kapcsolódó vámtarifaszámokkal együtt szerepelnek.

Vizsgálathoz kötött behozatal EU-n kívüli országból

• Jelentősen bővült azon áruk csoportja, amelyek kereskedelmi forgalom útján kizárólag növényegészségügyi bizonyítvánnyal hozhatóak be az erre kijelölt határállomásokon. Az ilyen típusú termékek ellenőrzése minden egyes szállítmányra kötelező jelleggel kiterjed. A korábbiakhoz képest már az Európa Unión kívüli országokból származó, szinte minden gyümölcs és zöldség, fenyőfa, valamint koszorú is ebbe a csoportba tartozik.
• A rendeletben megjelennek azok az áruk is, amelyeket ugyan kísérnie kell növényegészségügyi bizonyítványnak, de bármely határállomáson beléptethetők és nem vonatkozik rájuk a 100%-os ellenőrzési kötelezettség.
• Mindössze öt gyümölcsféle (ananász, banán, datolya, durián és kókusz) maradt, amely növényegészségügyi bizonyítvány nélkül kerülhet be az Európai Unióba.

EU-n belüli forgalmazás szabályozása

• Az EU-n belüli szabad árumozgásban a növényegészségügyi kockázatok kezelésére a már 1993 óta alkalmazott növényútlevél-rendszer szolgál, amely a jövőben is fennmarad. A most elfogadott rendelet meghatározza azokat az ellenőrző vizsgálatokat és különleges előírásokat, amelyeket a növényútlevél kiállításához teljesíteni kell. Az eddigiektől eltérően a dokumentum formátumát is rendelet szabályozza (2017/2313).
• Jelentősen bővül a növényútlevél alkalmazási köre, hiszen az gyakorlatilag az összes növényi szaporítóanyag (palánta, oltvány, sok vetőmag) szállításához szükséges lesz.

A vetőmagok és egyéb szaporítóanyagok EU-n belüli forgalmazása

• A vetőmagok közül többnyire azok szerepelnek a növényútlevél-köteles áruk listáján, amelyek előállítására minőségtanúsítási rendszert dolgoztak ki. A rendelet meghatározza azokat az eseteket is, ahol nem szükséges növényútlevélnek kísérnie a szaporítóanyagot.
• Számottevő változást idéz elő a szaporítóanyagok EU-n belüli forgalmazásában a vizsgálatköteles nemkarantén károsítók bevonása a növényegészségügyi szabályozás hatálya alá. A december 14-ei határnapig elvégzett/elvégzendő szemlékkel és vizsgálatokkal e károsítók egy részénél a növényanyag piaci irányelveknek való megfelelését ellenőrizték, a nemkaratén károsítóktól való mentesség igazolására nem volt szükség a növényútlevél kiállításához. Mivel e tekintetben az előírások módosulnak, a Bizottság – a zavartalan kereskedelem érdekében – egy átmeneti időszakot állapít meg, amíg az érintettek felkészülhetnek az új előírásoknak megfelelő eljárásra.

A december 14. előtt előállított szaporítóanyagok közül, amelyek növényfajai

• a régi rendszer szerint is növényútlevél-kötelesek:
  
  - a december 14. előtt kiadott (régi) növényútlevéllel még további 4 évig forgalmazhatók,
  - december 14-ét követően a határnap előtti előírásoknak való megfelelés esetén 2020. december 14-ig az új típusú növényútlevéllel hozhatók forgalomba;

• a régi rendszer szerint nem voltak növényútlevél-kötelesek, de az új rendelet szerint növényútlevél-kötelessé váltak:
  
  - 2020. december 14-ig növényútlevél nélkül forgalmazhatók,
  - ezt követően csak akkor hozhatók forgalomba, ha a régi rendszerben elvégzett vizsgálatok és az új rendszerben felállított követelmények fedik egymást vagy utólagos vizsgálattal igazolható a megfelelés, aminek alapján kiadható a növényútlevél.

Kapcsolódó jogszabályok:
2016/2031 rendelet
2018/2019 végrehajtási rendelet
2017/2313 végrehajtási rendelet
A rendeletek hatályos változatát az EUR-Lex oldalon olvashatják.

Légi permetezés engedélyezése iránti kérelem

A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet módosításával hazánkban kérelem alapján megvalósítható a légi úton történő növényvédő szer kijuttatás, az alábbi feltételek szerint.

Hazánkban a légi növényvédelmi tevékenység csak indokolt esetben, kérelem benyújtásával, és meghatározott előírások mentén végezhető.

A repülés megrendelőjének az engedélyező hatósághoz, vagyis a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához (megyei NTI) kérelmet kell benyújtania, melyben a módszer alkalmazásának szükségességét meg kell indokolnia.

Légi növényvédelem csak abban az esetben engedélyezhető ha, a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető károsító megjelenésével, illetve az ilyen hatású meteorológiai és egyéb természeti körülmény bekövetkezésével járó állapot a légi kijuttatáson kívüli más növényvédelmi módszerrel eredményesen nem hárítható el, vagy a növényvédő szer földi úton történő alkalmazásával összehasonlítva a légi kijuttatás előnyösebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kisebb hatása miatt.

Légi növényvédelmi tevékenység a következők szerint végezhető:

• Kijuttatási terv szerint: legkésőbb 30 nappal a kijuttatást megelőzően kérelemmel kell fordulni a megyei NTI-hez. A kérelem elbírálásának díja 5000 Ft. A kérelemben kijuttatási tervet kell benyújtani a tervezett légi permetezésről. Egy kijuttatási tervben több terület és több légi permetezési alkalom is megjelölhető. A kijuttatási terv benyújtása a termelő által alkalmazott növényvédelmi szakirányító feladata. A kijuttatási terv szerinti permetezést a kezelést megelőző munkanap reggel 9-ig be kell jelenteni a megyei NTI-hez.
  Előfordulhat, hogy előre nem várt események következtében el kell térni a tervtől, ilyen esetekben a növényvédő szer kijuttatást és a változás indokát a kezelést megelőző munkanap reggel 9-ig be kell jelenteni az engedélyező hatósághoz.
   
• Kijuttatási terv nélkül: a termés mennyiségét, minőségét súlyosan veszélyeztető károsító megjelenésével, illetve ilyen hatású meteorológiai, természeti esemény bekövetkezésével járó állapot esetén a terv nélküli kezelést a permetezés kezdőnapját megelőző munkanap délelőtt 9 óráig be kell jelenteni a megyei NTI-hez. A kérelem elbírálásának díja 5000 Ft.

A kérelmeket a 44/2005. (V.6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet 2. melléklete alapján kell benyújtani.

A megyei NTI megtilthatja a kezeléseket, amennyiben a kérelemben foglaltakat nem tartja megalapozottnak.

A kijuttatási terv és az egyedi légi permetezési kérelem elbírálása egyaránt 5 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj befizetést von maga után.

Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény rögzítésre került. Az egyes növényvédő szerek engedélyokiratai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett „Növényvédő szerek adatbázisa” elnevezésű felületen találhatóak meg a következő elérhetőségen: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso.aspx

Mindemellett a légi talajerő-gazdálkodási tevékenység bejelentésköteles.

Saját kúttal rendelkező élelmiszer-vállakozás vízvizsgálati mintaszámának csökkentésére irányuló kérelem

Egyes vízminőségi jellemzők esetében az élelmiszer-vállalkozás kérésére a 201/2001. Korm. Rendelet által előírt mintaszám csökkenthető.

A 201/2001. Korm. rendelet 1. sz. mellékletében szereplő egyes vízminőségi jellemzők esetében az élelmiszer-vállalkozás kérheti a megadott vizsgálati gyakoriságtól való eltérést, a minták számának csökkentését. A kérelem csak abban az esetben jóváhagyható, ha legalább 2 egymást követő éven keresztül vett minták vizsgálati eredménye állandó, és lényegesen jobb, mint a rendeletben megadott határérték, valamint kockázatértékelés alapján valószínűsíthető, hogy nincs olyan tényező, amely vízminőség romlást okozna. A mintaszám csökkentésére irányuló kérelmet a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságához kell benyújtani. A hatósági eljárás díj- és illetékmentes.