Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.


 

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.

A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.

Soron kívül vakcinázzák a rókákat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

A veszettség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében kialakult magas kockázata miatt 2024. február 24-25. között soron kívüli rókavakcinázásra kerül sor a vármegye teljes területén. Az érintett térségben ebzárlat és legeltetési tilalom lép majd életbe.

Az országos főállatorvos soron kívüli vakcinaszórást rendelt el a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén előforduló veszettségesetek miatt. 2024-ben ezidáig 8 esetben állapította meg a Nébih laboratóriuma a betegség jelenlétét, legutóbb február 12-én egy Kispalád település mellett, monitoring vizsgálat céljából kilőtt rókából azonosították a vírust. 

A tavaszi immunizálást megelőző, rendhagyó intézkedés célja a járványügyi helyzet javítása, a betegség szomszédos területekről történő újbóli behurcolásának megakadályozása, a háziállatok védelme és természetesen az emberi megbetegedések megelőzése. Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket – a szokásos módon – kisrepülőgépekről juttatják ki a vármegye teljes területén a rókák élőhelyeire. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Ugyanakkor ebzárlatra és a legeltetési tilalomra ezúttal is sor kerül, melyekről az illetékes járási állategészségügyi hivatal, valamint a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. 

A rendhagyó vakcinaszórás mellett idén is sor kerül a tavaszi rókavakcinázási kampányra. Az ország déli és keleti részét érintő immunizálási program március végén indul majd.

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya mintegy hatvanezer egyedre becsülhető. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott. A téma iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapját (www.veszettsegmentesites.hu), ami többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is tájékoztatást nyújt.

Fontos információk a veszettségről és az ellene való védekezésről

Év elején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma ismét veszettséget állapított meg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, egy a rendszeres monitoring program keretében kilőtt aranysakálnál és egy elhullott kutyánál.

Valamennyi eset az ukrán határ közelében történt, a térségben a korábbinál magasabb a járványügyi kockázat, mivel Ukrajna állategészségügyi hatósága a háború miatt nem tudta végrehajtani a rókaállományban végzett immunizálási programját.

Az érintett vadgazdálkodási egységek területén már korábban számos járványügyi intézkedés – többek között fokozott felügyelet, ebzárlat, rókák gyérítése – elrendelését kezdeményezte a hatóság, ugyanis már tavaly ősszel is észleltek veszettség-eseteket a térségben. Tekintettel arra, hogy a vírus az emberre is veszélyes, a veszettség elleni védekezés a házi- és vadállatokban az emberi megbetegedések megelőzését is szolgálja. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében elrendelt intézkedéseket a Nébih mindaddig fenntartja, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi. Az esetekről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) illetékes szervét is tájékoztatta a Nébih.

A hazai állategészségügyi védekező intézkedések közé tartozik például a vadon élő rókák vakcinázása, a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé, valamint az ebek kötelező vakcinázása.
A vadon élő állatokban előforduló veszettség felszámolásának hatékony módja a rókák orális immunizálása, melynek során a rókák számára vonzó, csalianyagba burkolt veszettségvakcinát juttatnak ki az élőhelyeikre.

Hazánkban a veszettségtől nem mentes országokkal szomszédos részen, a Dunától keletre eső terület déli és keleti sávjában történik a rókák veszettség elleni orális immunizálása (vakcinakiszórás) évente kétszer, tavasszal és ősszel. Az immunizálási program eredményességét a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az előző évek eredményei alapján a vakcinázott területeken a rókák több, mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

A magyarországi veszettség járványügyi helyzet folyamatos felügyelete és monitorozása céljából az állategészségügyi hatóság minden rendellenesen viselkedő vagy idegrendszeri tüneteket mutató, továbbá az elhullásuk előtt emberre támadó háziállat és vadállat veszettségre irányuló vizsgálatát elvégzi. Ugyanígy az ország teljes területén elhullva talált rókák és egyéb, vadon élő emlősállatok veszettségre irányuló vizsgálata is megtörténik. Ezek a vizsgálatok az utóbbi években, az ország jelenleg mentes területein nem mutattak ki veszettség-fertőzöttséget sem házi, sem vadon élő állatokban.

A veszettség gyanújának bejelentése jogszabályi kötelesség, az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok és az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.
Ha valaki rendellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatot lát, haladéktalanul jelentse azt az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih ZöldSzámán (06/80/263-244)!

A veszettség elleni védekezést nem csak a vadállatokban kell folytatni, hanem háziállatokban is.
Az ország betegségtől való mentesítésében és az emberi megbetegedések megelőzésében fontos szerepe van a háziasított húsevők rendszeres veszettség elleni védőoltásának.

A kutyák kötelező, veszettség elleni rendszeres védőoltását Magyarországon jogszabály írja elő (164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet). A macskák rendszeres, kötelező veszettség elleni oltását jogszabály nem írja ugyan elő, mégis a faj életmódja miatt ez erősen javasolt. A macskák kijárnak a kertből, többet mozognak a szabadban, ezáltal nagyobb eséllyel találkoznak vadakkal – így rókával is – és nagyobb eséllyel fertőződnek. Az egyéb, kedvtelésből tartott húsevő állatoknál (például vadászgörény) szintén nincs jogszabályi kötelezettség a veszettség elleni oltásra, de ezen állatoknál is mindenképpen javasolt az immunizálás: kisállatunk megbetegedésének megelőzése érdekében, és a vírus emberre is veszélyes volta miatt.

A Nébih és a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) ezúton felhívja a kutya- és macskatartók, valamint egyéb húsevő állatokat tartó gazdák figyelmét a veszettség elleni védőoltás rendszeres beadatásának kiemelt fontosságára! 

A veszettség évente több tízezer ember halálát okozza. Az ember fertőződése bekövetkezhet a veszett állat marása útján, a nyáluk sebbe, sérült bőrre jutása következtében vagy például a veszett rókák nyúzása során. Ezért kiemelten fontos a harapást, karmolást (macska!) követően a mielőbbi sebellátás, a seb szappannal vagy legalább tiszta vízzel való kimosása, fertőtlenítőszerrel való átöblítése, majd minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. A megharapott ember veszettség elleni oltásáról a sérülést ellátó orvos, illetve a népegészségügyi hatóság dönt, az országos tisztifőorvos által kiadott szakmai irányelvek szerinti kockázatértékelés alapján.

A betegség kórtanáról és tüneteiről, a veszettség terjedési módjáról, előfordulásáról, a hazai járványügyi helyzetről, a lakókörnyezetben látható rókákkal kapcsolatos tudnivalókról, a rókák veszettség elleni immunizálásának programjáról, a háziállatok veszettség elleni védőoltásáról és a humán érintettséghez (harapás, karmolás) tartozó teendőkről részletes információk találhatóak portálunkon: 

https://portal.nebih.gov.hu/veszettseg
https://veszettsegmentesites.hu 
https://portal.nebih.gov.hu/kitoresek-es-mentessegek
 

Szeptember végén indul az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni őszi immunizálása 2023. szeptember 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben, ezzel párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom is lesz az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

A vakcinát tartalmazó csalétkeket kisrepülőgépekkel juttatják ki az érintett déli és keleti vármegyékben. A művelet a sűrűn beépített és lakott övezeteket nem érinti. A vakcinázási kampány során az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlatól és a legeltetési tilalomról, valamint az adott területekre vonatkozó időpontokról. A külterületeken kirándulók figyelmét pedig plakátokkal hívják fel a rókavakcinázással kapcsolatos tudnivalókra.

Az immunizálási program eredményességét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával méri fel. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy a rókák több, mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket. 

A veszettség a keleti szomszédainknál (Ukrajnában és Romániában) máig rendszeresen előfordul, de a közelmúltban Szlovákia keleti részén is több helyen megjelent. Tavaly Magyarországon is megváltozott a korábban kedvező veszettséghelyzet: 2022. szeptembere óta hat róka és egy kóbor kutya volt veszettséggel érintett. Az esetek mindegyike Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fordult elő, az ukrán határtól számított nagyjából 10 km-es körzetben. A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. 

A fentiek rámutatnak a hazai állategészségügyi védekező intézkedések (vadon élő rókák vakcinázása, ebek kötelező vakcinázása, veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé) fenntartásának fontosságára. A veszettség gyanújának bejelentése az állategészségügyi hatóság felé jogszabályi kötelesség, az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A veszettség legfőbb terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya körülbelül ötvenkilencezer egyedből áll. A veszettség nemcsak a vadon élő és a házi emlősállatokra, hanem az emberi egészségre is veszélyes, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott. A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján további részleteket olvashatnak a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és megelőzéséről. 

Hamarosan kezdődik a tavaszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni immunizálására idén tavasszal is sor kerül, melyhez kapcsolódóan az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2023. április 1-én kezdődik hazánk déli és keleti megyéiben.

Az immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki az adott területekre. Ez a művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzat fogja tájékoztatni a lakosságot, a külterületeken pedig plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. 

Az immunizálási program eredményességét a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az előző évek eredményei alapján a vakcinázott területeken a rókák több, mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket. 

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya mintegy ötvenkilencezer egyedre becsülhető. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában még rendszeresen előfordul, valamint az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. Sajnos tavaly Magyarországon is jelentősen megváltozott a veszettséghelyzet. 2022 szeptembere óta ugyanis öt igazolt eset is volt: négy róka és egy kóbor kutya. Mindegyik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fordult elő, az ukrán határtól számított nagyjából 10 km-es körzetben. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványveszély, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.
A fentiek rámutatnak a hazai állategészségügyi védekező intézkedések (vadon élő rókák vakcinázása, ebek kötelező vakcinázása, veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé) fenntartásának fontosságára. A veszettség gyanújának bejelentése jogszabályi kötelesség, az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapját (www.veszettsegmentesites.hu), ami többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is tájékoztatást nyújt.