A parlagfű cimkéjű tartalom.

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.20.)

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.20.)

2023. október 24, kedd

Gyakorlatilag véget ért az idei parlagfű pollenszezon, a parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. A legfejlettebb parlagfüvek életciklusa már véget ért, a növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Ezeken a növényeken a porzós fészekvirágzatok szinte teljes egészében lehullottak, a virágzati tengelyek csupaszok. A parlagfüvek többségénél a termésérés – magszóródás - növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Egyre nagyobb arányban figyelhető meg a levelek elszíneződése (antociánosodása, barnulása), elszáradása, a porzós fészkek lehullása. Minimális pollenszórás néhány megyében már csak a későn kelt parlagfüvreknél, valamint a kaszálás után újrasarjadó egyedek esetében figyelhető meg. Újabb egyedek kelése már nem tapasztalható.

A szántóföldeken a folyamatos betakarítások, valamint vetés előkészítési munkálatok révén a parlagfű fertőzéssel érintett terület nagysága jelentősen csökkent.
A nyári időszakban a gabonatarlókon a kedvező időjárási körülmények (hőmérséklet, csapadék) miatt intenzív fejlődésnek indult a parlagfű. Erős fertőzési nyomással kellett megküzdeniük a mezőgazdasági termelőknek. Emiatt a szokásosnál többször kellett talajművelést végezni. Gyomirtó szeres tarlókezelést is az átlagosnál nagyobb területen végeztek a gazdálkodók. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek voltak, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából is kiemelt jelentőségű volt. Mostanra a nyári betakarítású növények tarlóinak többségén a tarlóhántást, tarlóápolást elvégezték. 
Az őszi káposztarepce kelése és fejlődése heterogén képet mutat, sok helyen vontatott az őszi szárazság miatt. A repce állományok többségében 2 leveles és 12 leveles állapot közötti fejlettségűek. A későn lekerülő növények után még zajlik az őszi kalászosok magágyelőkészítése, illetve folyamatban vannak a vetési munkálatok. A korábbi vetések már kikeltek, és 1-3 leveles fenológiai állapotban vannak.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén tavasszal imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A vármegyék többségében tavasszal az alapkezelések megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A csapadékosabb időjárás következtében, a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és néhol a késői posztemergensre is. A posztemergens kezelések többsége a parlagfű ellen hatásosnak bizonyult (azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben, optimális időzítéssel végre tudták hajtani). Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A lassú kezdeti fejlődést követően jó gyomelnyomó képességű, erőteljes állományok fejlődtek, az állományok záródásával pedig tovább fokozódott a kultúrnövény gyomelnyomó képessége. A táblák többnyire parlagfű mentesek voltak, vagy alacsony volt a parlagfű fertőzöttség. Erőteljesebb parlagfű fertőzés leginkább csak a táblaszéleken, a táblaszegélyeken, a forgókban és a kiritkult táblarészeken fordult elő. Néhány területen azonban, ahol a posztemergens kezeléssel megkéstek, nagyobb egyedszámmal volt jelen a parlagfű. A betakarításhoz közeli időszakban helyenként látni lehetett olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. A gazdálkodók többsége élt az állományszárítás lehetőségével. A napraforgók betakarítása a megyék többségében befejeződött. A napraforgó tarlók elmunkálását az őszi gabonák vetéséhez a gazdálkodók folyamatosan végzik, így javul a korábban parlagfűvel fertőzött területek kultúrállapota. 
A kukorica területeken tavasszal a preemergens készítmények megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A területek többségén a gazdálkodók tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek, amelyek megkapták a tartamhatás biztosításához szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a kukoricatáblák zöme parlagfűmentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg a gyomnövény. Azonban az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, ami kedvezett a parlagfű térnyerésének. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókon, kiritkult táblarészeken tapasztalható. A kukorica állományok a teljesérés fenológiai állapotban vannak, a levelek száradása az egész növényen megtörtént. Folyamatban van a kukorica betakarítása, néhány megyében már a végéhez közelít. Azokon a kukorica tarlókon is folynak a talajelőkészítési munkálatok, ahova őszi kalászos vetését tervezik.
A vegetációs időszak csapadékos időjárása az ültetvényekben is erős fertőzési nyomást idézett elő. Az átlagosnál több parlagfű volt jelen, melyek több kelési hullámban csíráztak. Sok területen a sorok aljának harmadik gyomirtó szeres kezelése is megtörtént. Az erős gyomosodás miatt a sorközöket az átlagosnál többször kellett mechanikai művelésben részesíteni. Az ültetvények többségében a szüreti munkák ütemezésével összhangban a termelők folyamatosan végezték a területek gyom- és parlagfű-mentesítését. Helyenként az elhanyagolt ültetvényekben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben a még betakarítás előtt álló kultúrák táblaszélein, táblaszegélyein, sikertelenül gyomirtott területein, kiritkult táblarészein, mezsgyehatárokon, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, utak szélén, beruházási területeken fordul elő.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is kedvezőek voltak a feltételek a parlagfű fejlődéséhez. Ezeken a területeken a vegetációs időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék erős parlagfű fertőzést eredményezett, ami miatt a szokásosnál többször kellett védekezni. A frissen bolygatott területek erősen fertőzöttek parlagfűvel, ahol viszont már több éve zárt növénytakaró van, ott nincs gond, mivel ott már az évelő fajok a dominánsak. A ruderális területeken lehet megtalálni a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományokat. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást.


Friss hírek

2023. október 9, hétfő

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.06.)

Szeptember végére érkezett országosan egy nagyobb mennyiségű csapadék, vármegyénként eltérő mennyiségben 4-55 mm közötti eloszlásban. Ennek ellenére az utóbbi két hétben is folytatódott a későnyárias időjárás.

Tovább >

2023. szeptember 25, hétfő

Országos parlagfű helyzetkép (2023.09.25.)

Szeptember első felében száraz, meleg idővel köszöntött be az ősz. A vármegyék többségében jelentősen kevesebb volt a csapadék mennyisége az ilyenkor szokásosnál, néhány vármegye kivételével, ahol lokálisan záporok, zivatarok formájában érkezett kisebb mennyiségű csapadék.

Tovább >

parlagfű
Átlagos (0 Szavazatok)
Nyomtatás: Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.20.)

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.06.)

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.06.)

2023. október 9, hétfő

Szeptember végére érkezett országosan egy nagyobb mennyiségű csapadék, vármegyénként eltérő mennyiségben 4-55 mm közötti eloszlásban. Ennek ellenére az utóbbi két hétben is folytatódott a későnyárias időjárás.

A parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. Lezárult az idei évben a parlagfű növények fő virágzási időszaka. A pollenszórás mértéke csökken. A parlagfű növények többsége elvirágzott, a termésképződés, termésérés és magszóródás az uralkodó fenológiai állapot. A tavaszi időszakban kelt növényeken már növénysárgulás látható. A főhajtáson a virágzati tengely hossza általában 5-40 cm.  Virágzó egyedek már szinte csak a későn kelt növényeknél, valamint a kaszálás után újrasarjadó növények, valamint a neoténiás egyedek esetében figyelhetőek meg. A parlagfüvek fejlettsége országosan nagyon heterogén, az élőhelytől és a kelési időtől függően a 2 levelestől a 200 cm-es magasságig tehető. Új kelésű növény már csak ritkán található. A szántóföldeken a folyamatos betakarítások, valamint vetés előkészítési munkálatok révén a parlagfűvel érintett terület az előző időszakhoz képest jelentősen csökkent. 
A nyári időszakban a gabona- és repcetarlókon a kedvező időjárási körülmények (hőmérséklet, csapadék) miatt intenzív fejlődésnek indult a parlagfű. Emiatt erős fertőzési nyomással kellett megküzdeniük a mezőgazdasági termelőknek. A tarlók mechanikai ápolását a nagy mennyiségű lehullott csapadék nehezítette, ezért több területen a gazdálkodók vegyszeres gyomirtást is alkalmaztak a parlagfű elleni védekezésben. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek voltak, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából is kiemelt jelentőségű volt. A tarlók parlagfű fertőzöttsége jelentősen csökkent az intenzív talajmunkák következtében. A betakarított területek többségén a tarlóhántást, tarlóápolást elvégezték. Az őszi káposztarepce vetése a vármegyék többségében befejeződött. A kelése és fejlődése heterogén képet mutat, sok helyen vontatott az őszi szárazság miatt. A repce állományok többségében 2 leveles és 8 leveles állapot közötti fejlettségűek. Az őszi kalászosok magágyelőkészítése, és vetése is folyamatban van. A száraz talajviszonyok nem kedveztek a vetéselőkészítő talajmunkák jó minőségben való elvégzésének, illetve a csapadékhiány a kelést, fejlődést is hátráltatja.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A vármegyék többségében tavasszal az alapkezelések megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A csapadékosabb időjárás következtében, a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és néhol a késői posztemergensre is. A posztemergens kezelések többsége a parlagfű ellen hatásosnak bizonyult (azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben, optimális időzítéssel végre tudták hajtani). Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A lassú kezdeti fejlődést követően napjainkra jó gyomelnyomó képességű, erőteljes állományok fejlődtek, az állományok záródásával pedig tovább fokozódott a kultúrnövény gyomelnyomó képessége. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony volt a parlagfű fertőzöttség. Erőteljesebb parlagfű fertőzés leginkább csak a táblaszéleken, a táblaszegélyeken, a forgókban és a kiritkult táblarészeken fordul elő. Néhány területen azonban, ahol a posztemergens kezeléssel megkéstek, nagyobb egyedszámmal volt jelen a parlagfű. Helyenként látni lehet olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. A vármegyék többségében éltek az állományszárítás lehetőségével, és el is végezték azokat. A napraforgó területek betakarítása már a vége felé közelít. A már betakarított területeken pedig jelenleg zajlik a szárzúzás, illetve megkezdődtek a talajmunkák, így ezzel jelentősen csökkentek a parlagfűvel fertőzött területek.
A kukorica állományok fejlettsége a teljesérés fenológiai állapotban van. Tavasszal a preemergens készítmények megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A területek többségén a gazdálkodók tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek, amelyek megkapták a tartamhatás biztosításához szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a kukoricatáblák zöme parlagfűmentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg a gyomnövény. Azonban az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, ami kedvezett a parlagfű térnyerésének. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken tapasztalható. A kukorica állományok érésének a meleg, késő nyárias időjárás kedvezett, a kukorica betakarítása zavartalanul zajlik az országban. A már betakarított kukorica tarlóján folynak a talajelőkészítési munkálatok is az őszi vetéshez.
A vegetációs időszak csapadékos időjárása az ültetvényekben is erős fertőzési nyomást idézett elő. Az átlagosnál több parlagfű volt jelen, melyek több kelési hullámban csíráztak, emiatt eltérő fenológiai állapotban vannak. Sok területen a sorok aljának harmadik gyomirtó szeres kezelése is megtörtént. Az erős gyomosodás miatt a sorközöket az átlagosnál többször kellett mechanikai művelésben részesíteni. Az ültetvények többségében a szüreti munkák ütemezésével összhangban a termelők folyamatosan végzik a területek gyom- és parlagfű-mentesítését. Helyenként az elhanyagolt állomány sorokban és sorközökben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, még betakarítás előtt álló napraforgó és kukorica táblaszegélyekben, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, mezsgyehatárokon, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, utak szélén, beruházási területeken fordul elő.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is kedvezőek voltak a feltételek a parlagfű fejlődéséhez. Ezeken a területeken a vegetációs időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék erős parlagfű fertőzést eredményezett, ami miatt a szokásosnál többször kellett védekezni. A frissen bolygatott területek erősen fertőzöttek parlagfűvel, ahol viszont már több éve zárt növénytakaró van, ott nincs gond, mivel ott már az évelő fajok a dominánsak. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományok, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti az újrahajtott egyedek virágzásának visszaszorítását.


Friss hírek

2023. október 24, kedd

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.20.)

Gyakorlatilag véget ért az idei parlagfű pollenszezon, a parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. A legfejlettebb parlagfüvek életciklusa már véget ért, a növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Ezeken a növényeken a porzós fészekvirágzatok szinte teljes egészében lehullottak, a virágzati tengelyek csupaszok. A parlagfüvek többségénél a termésérés – magszóródás - növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Egyre nagyobb arányban figyelhető meg a levelek elszíneződése (antociánosodása, barnulása), elszáradása, a porzós fészkek lehullása. Minimális pollenszórás néhány megyében már csak a későn kelt parlagfüvreknél, valamint a kaszálás után újrasarjadó egyedek esetében figyelhető meg. Újabb egyedek kelése már nem tapasztalható.

Tovább >

2023. szeptember 25, hétfő

Országos parlagfű helyzetkép (2023.09.25.)

Szeptember első felében száraz, meleg idővel köszöntött be az ősz. A vármegyék többségében jelentősen kevesebb volt a csapadék mennyisége az ilyenkor szokásosnál, néhány vármegye kivételével, ahol lokálisan záporok, zivatarok formájában érkezett kisebb mennyiségű csapadék.

Tovább >

parlagfű
Átlagos (0 Szavazatok)
Nyomtatás: Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.06.)

Országos parlagfű helyzetkép (2023.09.25.)

Országos parlagfű helyzetkép (2023.09.25.)

2023. szeptember 25, hétfő

Szeptember első felében száraz, meleg idővel köszöntött be az ősz. A vármegyék többségében jelentősen kevesebb volt a csapadék mennyisége az ilyenkor szokásosnál, néhány vármegye kivételével, ahol lokálisan záporok, zivatarok formájában érkezett kisebb mennyiségű csapadék.

A parlagfű növények többségénél a virágzás és termésfejlődés az uralkodó fenológiai állapotok, és megkezdődött a termések érése is.  A pollenszórás országszerte még mindig intenzív, de mértéke napról-napra csökken.  A főhajtáson a virágzati tengely hossza általában 3-40 cm. A később kelt, kaszálás után újrasarjadó növények, illetve a neoténiás egyedek is intenzíven virágoznak. A parlagfüvek fejlettsége országosan nagyon heterogén, az élőhelytől és a kelési időtől függően a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig terjed. A sok hullámban érkező nyári lokális csapadéknak köszönhetően sok a későn kelt parlagfű. Az időjárás kedvező feltételeket biztosít a melegigényes parlagfű fejlődéséhez, a termések éréséhez.
A gabona- és repcetarlókon a kedvező időjárási körülmények (hőmérséklet, csapadék) miatt intenzív fejlődésnek indult a parlagfű. Emiatt erős fertőzési nyomással kellett megküzdeniük a mezőgazdasági termelőknek. A tarlók mechanikai ápolását a nagy mennyiségű lehullott csapadék nehezítette, ezért több területen a gazdálkodók vegyszeres gyomirtást is alkalmaztak a parlagfű elleni védekezésben. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából is kiemelt jelentőségű. A tarlók parlagfű fertőzöttsége jelentősen csökkent az intenzív talajmunkák következtében, azonban még mindig fontos, hogy a gazdálkodók kiemelt figyelmet fordítsanak a tarlóápolás elvégzésére. Az őszi káposztarepce vetése folyamatban van, vagy már be is fejeződött, de a kelése és fejlődése vontatott a szeptemberi szárazság miatt. Azokban a vármegyékben, ahol már kikelt a repce, az állományok többségében szikleveles és 6 leveles állapot közötti fejlettségűek. Jelenleg az őszi káposztarepcék korai posztemergens, illetve posztemergens kezelése zajlik. Az őszi kalászosok magágyelőkészítése is folyamatban van, és néhány vármegyében már a vetés is elkezdődött.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A vármegyék többségében tavasszal az alapkezelések megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A csapadékosabb időjárás következtében, a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és néhol a késői posztemergensre is. A posztemergens kezelések többsége a parlagfű ellen hatásosnak bizonyult (azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben, optimális időzítéssel végre tudták hajtani). Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A lassú kezdeti fejlődést követően napjainkra jó gyomelnyomó képességű, erőteljes állományok fejlődtek, az állományok záródásával pedig tovább fokozódott a kultúrnövény gyomelnyomó képessége. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony a parlagfű fertőzöttség. Erőteljesebb parlagfű fertőzés leginkább csak a táblaszéleken, a táblaszegélyeken, a forgókban és a kiritkult táblarészeken fordul elő. Néhány területen azonban, ahol a posztemergens kezeléssel megkéstek, nagyobb egyedszámmal van jelen a parlagfű. Helyenként látni lehet olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. Az állományszárítások befejeződtek. A deszikkálások következtében jelentősen csökkent azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárultak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez. A napraforgók betakarítása folyamatos az országban.
A kukorica állományok fejlettsége a teljesérés fenológiai állapotban van. Tavasszal a preemergens készítmények megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A területek többségén a gazdálkodók tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek, amelyek megkapták a tartamhatás biztosításához szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a kukoricatáblák zöme parlagfűmentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg a gyomnövény. Azonban az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, ami kedvezett a parlagfű térnyerésének. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken tapasztalható. A kukorica betakarítása folyamatban van az országban. A már betakarított silókukorica tarlóján folynak a talajelőkészítési munkálatok is az őszi vetéshez. 
A vegetációs időszak csapadékos időjárása az ültetvényekben is erős fertőzési nyomást idézett elő. Az átlagosnál több parlagfű volt jelen, melyek több kelési hullámban csíráztak, emiatt eltérő fenológiai állapotban vannak. Sok területen a sorok aljának harmadik gyomirtó szeres kezelése is megtörtént. Az erős gyomosodás miatt a sorközöket az átlagosnál többször kellett mechanikai művelésben részesíteni. Amelyik ültetvényben a termelők folyamatosan végzik az állományok gyommentesítését a jó gazda gondosságával mechanikai, vagy kémiai úton, parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. A vármegyék borvidékein nagy erőkkel zajlanak a szüreti munkálatok.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, erdőfelújításokban és beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is kedvezőek voltak a feltételek a parlagfű fejlődéséhez. Ezeken a területeken a vegetációs időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék erős parlagfű fertőzést eredményezett, ami miatt a szokásosnál többször kellett védekezni. A frissen bolygatott területek erősen fertőzöttek parlagfűvel, ahol viszont már több éve zárt növénytakaró van, ott nincs gond, mivel ott már az évelő fajok a dominánsak. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományok, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását. Ennek ellenére a növények gyors újrahajtása és virágzatuk kialakulása figyelhető meg.


Friss hírek

2023. október 24, kedd

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.20.)

Gyakorlatilag véget ért az idei parlagfű pollenszezon, a parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. A legfejlettebb parlagfüvek életciklusa már véget ért, a növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Ezeken a növényeken a porzós fészekvirágzatok szinte teljes egészében lehullottak, a virágzati tengelyek csupaszok. A parlagfüvek többségénél a termésérés – magszóródás - növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Egyre nagyobb arányban figyelhető meg a levelek elszíneződése (antociánosodása, barnulása), elszáradása, a porzós fészkek lehullása. Minimális pollenszórás néhány megyében már csak a későn kelt parlagfüvreknél, valamint a kaszálás után újrasarjadó egyedek esetében figyelhető meg. Újabb egyedek kelése már nem tapasztalható.

Tovább >

2023. október 9, hétfő

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.06.)

Szeptember végére érkezett országosan egy nagyobb mennyiségű csapadék, vármegyénként eltérő mennyiségben 4-55 mm közötti eloszlásban. Ennek ellenére az utóbbi két hétben is folytatódott a későnyárias időjárás.

Tovább >

parlagfű
Átlagos (0 Szavazatok)
Nyomtatás: Országos parlagfű helyzetkép (2023.09.25.)

Országos parlagfű helyzetkép (2023.09.08.)

Országos parlagfű helyzetkép (2023.09.08.)

2023. szeptember 12, kedd

Augusztus utolsó napjaiban egy hidegfront vetett véget a kánikulának. A hidegfronttal csapadék is érkezett záporok, zivatarok formájában érkezett meg, egyenlőtlen területi eloszlásban, nagyrészt 8,4-50 milliméter közötti mennyiségű csapadék hullott le.

Szeptember elején a parlagfű fejlettsége továbbra is változatos képet mutat az országban. A parlagfüvek nagysága az országban a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig terjed. Az időjárás a parlagfű generatív fejlődése számára továbbra is nagyon kedvező. 
Az egész országban virágzik a parlagfű. A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a vármegyék többségében 60-100 % közötti, a virágzás csúcsidőszakában vagyunk, a pollenszórás folyamatos. A legkorábban kelt parlagfű növények elvirágoztak. A termőhelyek döntő részén a generatív stádiumú parlagfű fejlettség dominál. Vegetatív állapotban már csak a frissen kelt növények vannak. A virágzás és termésképződés az uralkodó fenológiai állapot. A főhajtáson a virágzati tengely hossza általában 3-25 cm. A felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megfigyelhető a termések fejlődése, Veszprém és Vas vármegyében a korán kelt növényeknél a termések érése is.  Megjelentek a neoténiás növények is, melyek már fiatal korban, csíranövény állapotban is hozzák a virágot.
A gabona- és repcetarlókon a kedvező időjárási körülmények (hőmérséklet, csapadék) miatt intenzív fejlődésnek indult a parlagfű. Emiatt erős fertőzési nyomással kellett megküzdeniük a mezőgazdasági termelőknek. A tarlók mechanikai ápolását a nagy mennyiségű lehullott csapadék nehezítette, ezért több területen a gazdálkodók vegyszeres gyomirtást is alkalmaztak a parlagfű elleni védekezésben. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából is kiemelt jelentőségű.
A gazdálkodók többsége kiemelt figyelmet fordít a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére. A nedves talajállapot jó minőségű tarlóhántást és tarlóápolást tett lehetővé, amit már a vármegyék nagy részében el is végeztek. Azonban ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége 60 cm és 120 cm-es nagyságú, és virágzás fenológiai állapotban lévő parlagfüvek figyelhetőek meg.
Az őszi gabonák vetéséhez nagy erővel folyik a talajelőkészítés. A nedves talajállapot miatt jelenleg jó minőségű magágyat lehet készíteni. Az őszi káposztarepce vetéséhez többnyire már elvégezték a talajmunkát, és a vármegyék többségében a vetés folyamatban van.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok zömében zöldérés és barnaérés közötti fejlettségűek. A vármegyék többségében tavasszal az alapkezelések megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A csapadékosabb időjárás következtében, a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és néhol a késői posztemergensre is. A posztemergens kezelések többsége a parlagfű ellen hatásosnak bizonyult (azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben, optimális időzítéssel végre tudták hajtani). Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A lassú kezdeti fejlődést követően napjainkra jó gyomelnyomó képességű, erőteljes állományok fejlődtek, az állományok záródásával pedig tovább fokozódott a kultúrnövény gyomelnyomó képessége. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony a parlagfű fertőzöttség. Erőteljesebb parlagfű fertőzés leginkább csak a táblaszéleken, a táblaszegélyeken, a forgókban és a kiritkult táblarészeken fordul elő. Néhány területen azonban, ahol a posztemergens kezeléssel megkéstek, nagyobb egyedszámmal van jelen a parlagfű. Az előrehaladott érési folyamatok, illetve a levélzetet károsító kórokozók fertőzésének következtében erőteljes állományszáradás indult be, így az árnyékoló hatás fokozatos megszűnésével a gyomelnyomó hatás is látványosan lecsökkent, ami kedvez a parlagfű térnyerésének.  Helyenként látni lehet olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. Az állományszárítások megkezdődtek az országban, néhány vármegyében már el is végezték. A deszikkálások következtében jelentősen csökken azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárultak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez. A napraforgók betakarítása megkezdődött az országban.
A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok fejlettsége a tejesérés és a teljesérés közötti. Mostanra a növényállományok jól fejlettek, erőteljesen záródtak, jó gyomelnyomó képességgel rendelkeznek. Tavasszal a preemergens készítmények megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A területek többségén a gazdálkodók tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek, amelyek megkapták a tartamhatás biztosításához szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a kukoricatáblák zöme parlagfű mentes vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg a gyomnövény. Azonban az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, ami kedvez a parlagfű térnyerésének. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken tapasztalható. A silókukorica betakarítása folyamatban van. 
Az ültetvényekben a több hullámban jött csapadék, és a meleg időjárás kedvező feltételeket teremtett a parlagfű csírázásához és fejlődéséhez. Az átlagosnál több parlagfű található az ültetvényekben, melyek több kelési hullámban csíráztak, emiatt eltérő fenológiai állapotban vannak. A sorok aljának második gyomirtó szeres kezelése általában megtörtént, illetve sok esetben még a harmadik gyomirtó szeres kezelés is szükségessé vált.  Az erős gyomosodás miatt a sorközöket az átlagosnál többször kellett mechanikai művelésben részesíteni. Amelyik ültetvényben a termelők folyamatosan végzik az állományok gyommentesítését a jó gazda gondosságával mechanikai, vagy kémiai úton, parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. A legtöbb vármegye borvidékein már megkezdődött a szüret.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, erdőfelújításokban és beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is kedvezőek a feltételek a parlagfű fejlődéséhez, valamint továbbra is nagy számban csírázik a parlagfű. Ezeken a területeken a vegetációs időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék erős parlagfű fertőzést eredményezett, ami miatt a szokásosnál többször kellett védekezni. A frissen bolygatott területek erősen fertőzöttek parlagfűvel, ahol viszont már több éve zárt növénytakaró van, ott nincs gond, mivel ott már az évelő fajok dominánsak. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományok, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását. Ennek ellenére a növények gyors újrahajtása és virágzatuk kialakulása figyelhető meg.


Friss hírek

2023. október 24, kedd

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.20.)

Gyakorlatilag véget ért az idei parlagfű pollenszezon, a parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. A legfejlettebb parlagfüvek életciklusa már véget ért, a növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Ezeken a növényeken a porzós fészekvirágzatok szinte teljes egészében lehullottak, a virágzati tengelyek csupaszok. A parlagfüvek többségénél a termésérés – magszóródás - növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Egyre nagyobb arányban figyelhető meg a levelek elszíneződése (antociánosodása, barnulása), elszáradása, a porzós fészkek lehullása. Minimális pollenszórás néhány megyében már csak a későn kelt parlagfüvreknél, valamint a kaszálás után újrasarjadó egyedek esetében figyelhető meg. Újabb egyedek kelése már nem tapasztalható.

Tovább >

2023. október 9, hétfő

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.06.)

Szeptember végére érkezett országosan egy nagyobb mennyiségű csapadék, vármegyénként eltérő mennyiségben 4-55 mm közötti eloszlásban. Ennek ellenére az utóbbi két hétben is folytatódott a későnyárias időjárás.

Tovább >

parlagfű
Átlagos (0 Szavazatok)
Nyomtatás: Országos parlagfű helyzetkép (2023.09.08.)

Országos parlagfű helyzetkép (2023.08.11.)

Országos parlagfű helyzetkép (2023.08.30.)

2023. augusztus 30, szerda

Az egész országban virágzik a parlagfű. A virágzó parlagfüvek aránya 30-100% közötti, a virágzás csúcsidőszakában vagyunk, a pollenszórás folyamatos. A parlagfüvek döntő többsége generatív fenológiai állapotban van. Vegetatív állapotban már csak az augusztusi esőzések hatására kelt fiatal parlagfű növények találhatók. A generatív stádiumba lépett egyedeken többnyire 3-40 cm hosszú a főhajtáson a virágzati tengely. Több megyében a pollenszórással párhuzamosan a felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megkezdődött a termések fejlődése is. A parlagfüvek fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban az élőhelytől és a kelési időtől függően. A parlagfüvek nagysága többnyire a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig terjed, de helyenként a kettő métert is meghaladó nagyságú. Megjelentek a neoténiás növények is. Az augusztus második felében uralkodó meleg időjárás kedvező feltételeket biztosított a parlagfű fejlődéséhez. Jelenleg is csírázik a parlagfű, most már kisebb mértékben.

A nyári betakarítású növények betakarítása a vármegyék többségében befejeződött (Veszprém vármegyében az aratás a csapadékos időjárás miatt rendkívüli mértékben elhúzódott és még mindig nem fejeződött be). Az aratást sok helyen nehezítették a gyakori esők és a megdőlt állományok. A tarlókon a betakarítást követően, az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indul, illetve jelentős mennyiségű parlagfű csírázik. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A gazdálkodók a területek többségén elvégezték a tarlóhántást a nedvességmegőrzés és a gyomok, így a parlagfű elleni védekezés érdekében. Az idei évben a gazdálkodók nagyobb arányban végeznek gyomirtó szeres tarlókezelést. A tarlóhántást, tarlóápolást a gazdálkodók többsége folyamatosan végzi, azonban vannak még olyan területek, melyeken az aratást követően nem történt talajmunka, aminek következtében helyenként jelentős gyomosodás figyelhető meg. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fenológiája heterogén képet mutat: a fejlettsége a sziklevelestől a 100 cm-es magasságig terjed, és több megyében a hántatlan tarlókon is már jelentős arányban figyelhetők meg virágzó egyedek. Az őszi káposztarepce és az őszi gabonafélék vetéséhez zajlanak a talajelőkészítési munkálatok.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A vármegyék többségében tavasszal az alapkezelések megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A csapadékosabb időjárás következtében, a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és néhol a késői posztemergensre is. A posztemergens kezelések többsége a parlagfű ellen hatásosnak bizonyult (azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben, optimális időzítéssel végre tudták hajtani). Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A lassú kezdeti fejlődést követően jó gyomelnyomó képességű, erőteljes állományok fejlődtek, az állományok záródásával pedig tovább fokozódott a kultúrnövény gyomelnyomó képessége. A napraforgó állományok többsége a zöldérés és barnaérés közötti fenológiai stádiumban van. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony a parlagfű fertőzöttség. Erőteljesebb parlagfű fertőzés leginkább csak a táblaszéleken, a táblaszegélyeken, a forgókban, a kiritkult táblarészeken és a sikertelenül gyomirtott táblákban fordul elő. Ezeken a területeken jellemző már, hogy a parlagfű túlnőtte a napraforgót. Az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, illetve a levélzetet károsító kórokozók térnyerésével csökken a levélzet záródása, az alsó levelek erőteljesen száradnak le. Mindezek miatt az állományban jelen lévő parlagfű erőteljesebb fejlődésnek tudott indulni, így erősödik a parlagfű fertőzés mértéke. Az állományszárítások megkezdődtek az országban. A deszikkáló szerek hatására a virágzó parlagfű is elpusztításra kerül, így jelentősen csökkenni fog azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárulnak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez.
A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok többségének fejlettsége a korai tejesérés és a sárgaérés közötti. A növényállományok döntő többsége jól fejlett, erőteljesen záródott, jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik. Az Alföldön az aszály hatására a csapadékban szegény térségekben, és a gyengébb talajú területeken a kukorica alsó levelei leszáradtak, sőt az Alföld délkeleti részén jelentős mértékű növényszáradás is bekövetkezett. Tavasszal a preemergens készítmények megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A területek többségén a gazdálkodók tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek, amelyek megkapták a tartamhatás biztosításához szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a kukoricatáblák zöme parlagfűmentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg a gyomnövény. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban, kiritkult táblarészeken és a sikertelenül gyomirtott területeken tapasztalható. A silókukorica betakarítása megkezdődött.
Az ültetvényekben a több hullámban jött csapadék, és a meleg időjárás kedvező feltételeket teremtett a parlagfű csírázásához és fejlődéséhez. Az átlagosnál több parlagfű található az ültetvényekben, melyek több kelési hullámban csíráztak, emiatt eltérő fenológiai állapotban vannak. Az erős gyomosodás miatt a sorközöket a szokásosnál többször kellett mechanikailag művelni. A sorok aljának második-harmadik gyomirtó szeres kezelése is folyamatban van. Amelyik ültetvényben a termelők folyamatosan végzik az állományok gyommentesítését a jó gazda gondosságával mechanikai, vagy kémiai úton, parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. Helyenként az elhanyagolt állomány sorokban és sorközökben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni (Heves megye szőlő ültetvényeiben általános az elhanyagoltság).
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblaszegélyeken, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is kedvezőek a feltételek a parlagfű fejlődéséhez. Az egész vegetációs időszakban folyamatos a parlagfű csírázása. Ezeken a területeken a vegetációs időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék erős parlagfű fertőzést eredményezett, ami miatt a szokásosnál többször kellett védekezni. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományok. A több hullámban lehullott csapadék hatására igen heterogén fejlettség jellemző. A zavartalanul fejlődő, legfejlettebb parlagfüvek nagysága általában már 140-200 cm közötti (helyenként a kettő métert is meghaladó méretű), és ezeken a területeken legnagyobb a virágzó egyedek aránya. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél, ruderáliákon rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, viszont a lekaszált parlagfű egyedek újrahajtása figyelhető meg.
 


Friss hírek

2023. október 24, kedd

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.20.)

Gyakorlatilag véget ért az idei parlagfű pollenszezon, a parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. A legfejlettebb parlagfüvek életciklusa már véget ért, a növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Ezeken a növényeken a porzós fészekvirágzatok szinte teljes egészében lehullottak, a virágzati tengelyek csupaszok. A parlagfüvek többségénél a termésérés – magszóródás - növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Egyre nagyobb arányban figyelhető meg a levelek elszíneződése (antociánosodása, barnulása), elszáradása, a porzós fészkek lehullása. Minimális pollenszórás néhány megyében már csak a későn kelt parlagfüvreknél, valamint a kaszálás után újrasarjadó egyedek esetében figyelhető meg. Újabb egyedek kelése már nem tapasztalható.

Tovább >

2023. október 9, hétfő

Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.06.)

Szeptember végére érkezett országosan egy nagyobb mennyiségű csapadék, vármegyénként eltérő mennyiségben 4-55 mm közötti eloszlásban. Ennek ellenére az utóbbi két hétben is folytatódott a későnyárias időjárás.

Tovább >

parlagfű
Átlagos (0 Szavazatok)
Nyomtatás: Országos parlagfű helyzetkép (2023.08.11.)