Kockázatkezelési terv készítésében nyújt segítséget a Nébih

A növényútlevél kiállítására felhatalmazott vállalkozóknak a károsítók jelentette kockázatok kezelésére hatékony tervekkel kell rendelkezniük. A Nébih szakemberei a követelmények teljesítéséhez, valamint a tervek elkészítéséhez kapcsolódóan útmutatót készítettek, amely segítséget nyújt a vállalkozóknak a megfelelő tartalom rögzítésében.

A kockázatkezelési tervek uniós jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeinek maradéktalan teljesülése szükséges ahhoz, hogy az illetékes hatóság jóváhagyja azt. A vállalkozóknak a kockázatkezelési tervben meg kell határozniuk és monitoringozniuk az (EU) 2016/2031) rendelet 91. cikkében szereplő, a növényútlevél kiállítással és az előállítási folyamatokkal kapcsolatos kritikus pontokat.

Fontos kiemelni, hogy ezeket az adatokat és információkat az érintett vállalkozónak legalább három évig meg kell őriznie.
A károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló tervek elkészítésében segítséget nyújtó részletes útmutató, valamint egy (zöldségvetőmag-előállító vállalkozásra kidolgozott) kockázatkezelési mintaterv letölthető innen és a Nébih Növényegészségügy aloldaláról. 
 

Változnak a növényútlevél kiállításra történő felhatalmazás feltételei

A növényútlevél kiállítására részlegesen felhatalmazott vállalkozók rendszerét a teljes körű felhatalmazás váltja fel 2024 májusától. Az újfajta jogosultságot a vállalkozók a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakmai képzésének teljesítésével szerezhetik meg, ami alapján az illetékes vármegyei kormányhivatal felhatalmazást ad számukra.

A növényútlevél kiállítása és megléte – a vetőmagok kivételével – valamennyi ültetésre szánt növényre és azok távértékesítésére vonatkozóan kötelező.¹ Ez a hatósági címke igazolja, hogy az adott növény vagy növényi termék mentes az uniós zárlati károsítóktól, így a növény egyik helyről a másikra történő szállítása nem vezethet jelentős társadalmi, környezeti és gazdasági kárt okozó, továbbá kockázatot jelentő karantén károsítók elterjedéséhez, vagy hazai megjelenéséhez és megtelepedéséhez. A növényútlevél a szállításhoz szükséges, ezért még azt megelőzően kell elhelyezni az értékesítési vagy a csomagolási egységeken.

Ki állíthatja ki a növényútlevelet?
Az a vállalkozó állíthat ki növényútlevelet, aki a teljes körű felhatalmazáshoz szükséges ismeretekkel rendelkezik, és ezt igazolja a szakhatóság felé a kapcsolódó vizsga sikeres elvégzéséről szóló tanúsítvánnyal.

A növényegészségügyi vizsgálatokra vonatkozó kérelmek bejelentési határidejét április 30-át követően, azaz 2024 májusától a növényútlevél kiállítására csak a teljeskörűen felhatalmazott termelő, valamint forgalmazó jogosult. A korábban alkalmazott részleges felhatalmazást – az EU növényútlevél témakörben lefolytatott auditjának megállapításaira tekintettel – visszavonja a hatóság. 

Milyen követelményeknek kell eleget tenni a teljes körű felhatalmazáshoz?
A teljes körű felhatalmazáshoz átfogó szakmai ismeretek szükségesek, így azt csak olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kaphatja meg, aki teljesíti a rendeletben foglalt feltételeket.²
További kötelezettség még, hogy az érintetteknek részt kell venniük a Nébih újonnan bevezetett oktatásán, ahol – sikeres vizsgát követően – megkapják a növényútlevél kiadására történő felhatalmazás kiváltására szolgáló tanúsítványt. Az oktatási tananyag elsajátításával a vállalkozók megfelelő tudást szerezhetnek mind a növényútlevél rendszerhez kapcsolódó jogszabályi háttér, mind a fontosabb károsítók tekintetében.

Az oktatás és a vizsga személyes jelenlétet nem igényel. A felhatalmazáshoz szükséges online oktatási tananyag és vizsgakurzus a Nébih honlapján érhető el, előzetes regisztrációt követően. A sikeres regisztráció érdekében egy részletes útmutató is rendelkezésre áll, mely letölthető a Nébih Növényegészségügy aloldaláról.  Az oktatáson való részvételhez és a képzés elvégzését igazoló tanúsítvány kiállításához érvényes személyes adatok szükségesek. 

Az oktatás végén, a sikeres vizsgázók – a tanúsítvány bemutatásával – személyesen igényelhetik a vállalkozó lakhelye szerinti illetékes vármegyei kormányhivatal növény-és talajvédelmi osztályán a határozatban kiadott felhatalmazást.
A felhatalmazás egyéb feltétele a 2016/2031/EU rendelet 91. cikkében foglaltak szerint a Kockázatkezelési terv megléte. A növényútlevél rendszerével és a növényútlevél kiállítás felhatalmazása ügyében kiadott határozattal kapcsolatban az osztály munkatársai adnak bővebb felvilágosítást. 

A kormányhivatalok elérhetőségeit az alábbi honlapon találják:
https://kormanyhivatalok.hu/elerhetosegek

A növényútlevéllel kapcsolatos további információk a következő cikkekben olvashatóak portálunkon: 
 https://portal.nebih.gov.hu/-/megujul-a-novenyutlevel-rendszer-is 
 https://portal.nebih.gov.hu/-/tavertekesiteskor-elengedhetetlen-a-novenyutlevel

Fontos változások a növényegészségügyi bejelentések kapcsán

Módosult az április 30-ig szükséges növényegészségügyi bejelentések formanyomtatványa.

A vonatkozó rendelet² alapján, a termelőknek bejelentési kötelezettségük van a növényegészségügyi vizsgálatokra vonatkozóan. A vizsgálathoz kapcsolódó Bejelentési űrlap tartalma megváltozott, számos pontja ugyanis kiegészült az (EU) 2016/2031 rendelet alapján.
A továbbiakban az illetékes vármegyei kormányhivatalokhoz már az új űrlap benyújtása lesz szükséges.

Az új Nyilvántartásba Vételi / Adategyeztetési Űrlap (pdf, doc) innen és a Nébih Növényegészségügy aloldaláról tölthető le.

Az új űrlapon a felhatalmazást kérelmező vállalkozónak lehetősége van nyilatkozni arról, hogy az aktuális évben állít-e majd ki növényútlevet az űrlap 6-os pontjában részletezett termelésre vonatkozóan, továbbá, hogy bejelentése az (EU) 2016/2031 rendelet 66. cikk (5) bekezdésében előírt éves aktualizálásra vonatkozik-e.

Felhívjuk a figyelmet, a kereskedelemben egy db növény szállítása során is szükséges a növényútlevél felhelyezése, a szállítás távolságától függetlenül.
A vármegyei növényvédelmi felügyelők a növényegészségügyi ellenőrzéseket a vizsgált növényen előforduló károsítók felderítésére legalkalmasabb időszakban, legalább évente egy alkalommal végzik, amelyről hatósági jegyzőkönyvet állítanak ki. A vizsgálati dokumentumok visszavonásig vagy a következő szemléig, a tárgyévi vegetációs időszakra érvényesek. 

A kérelmet, valamint a bejelentést továbbra sem szükséges papíralapon benyújtani, hanem ügyfélkapun keresztül vagy emailben is eljuttatható a vármegyei kormányhivatalokhoz.
A rendelet ² alapján az adatszolgáltatási, nyilvántartási és nyilvántartásba vételi kötelezettséget elmulasztó termelőre 15.000–1.000000 Ft-os növényvédelmi bírság szabható ki^1,3.
A rendelet² II. melléklete tartalmazza továbbá az uniós zárlati károsítók, a IV. mellékelte a vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók körét. A Nébih kéri a termelőket, hogy amennyiben a II. mellékletben felsorolt zárlati károsítókat vagy az általuk okozott tüneteket észlelnek, jelentsék azt az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályán.

Hasznos oldalak:
Károsító ismertetők
EPPO Global Database 

„Őrizd meg a növények egészségét, és védd az életet” - Elindult a #PlantHealth4Life kampány

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Bizottság (EB) és partnereik az Európai Unió (EU) tagállamaiban elindítják a #PlantHealth4Life kampányt. A kampány célja, hogy a növényegészségügyre, és annak mindennapi életünkkel való kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A növények egészségéért össztársadalmi szinten is sokat tehetünk, mely munkában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkájának is nagy szerepe van. 

A növények jelentik a földi élet gerincét: biztosítják számunkra a levegőt, amit belélegzünk és a táplálékot, amit megeszünk. Napjainkban a növényekre hatalmas nyomás nehezedik az éghajlatváltozás és az olyan emberi tevékenységek miatt, mint a kereskedelem és az utazás. A növényi kártevők jelentős gazdasági és környezeti veszteségeket okozhatnak. Például a Xylella fastidiosa károsító olajfák millióit pusztította el az olaszországi Puglia régióban, és egész Dél-Európában. Magyarországon szerencsére ilyen veszélyes növényi károsító még nem fordul elő, a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó betegség azonban megkeseríti a magyar szőlőtermesztők életét.

„A növények egészsége alapvető fontosságú jólétünk és környezetünk szempontjából. Az EFSA, az EK és a tagállamok együtt dolgoznak azért, hogy megóvják az EU-t a növényi kártevőktől és betegségektől. A #PlantHealth4Life kampány közös kezdeményezés, amely felhívja a lakosság figyelmét a növényegészségügyi kockázatokra. Unió-szerte az emberek bevonásával arra törekszünk, hogy kollektív felelősség alakuljon ki a növények egészségének megőrzéséért” – mondta az EFSA ügyvezető igazgatója, Bernhard Url.

„Mivel a One-Health program kiemelt helyet foglal el az Európai Bizottság napirendjén, az EU-ba érkező növényi kártevők és betegségek elleni védelem mindannyiunk számára prioritás. A legkisebb lépéseknek lehet a legnagyobb hatása. Ez azzal kezdődik, hogy felvértezzük magunkat a megfelelő információkkal, és megbizonyosodunk arról, hogy mindenki megérti e harc lényegét, illetve jelentős mértékben hozzájárul az EU vezető szerepéhez a biológiai sokféleségünk védelme terén” – közölte Claire Bury, az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság (DG SANTE) élelmiszer-fenntarthatóságért felelős főigazgató-helyettese.

Magyarországon a Nébih egyik alapfeladata a növényegészségügyi hatósági- és monitoring-rendszer működtetése.  Kiemelt fontosságú, hogy károsítóktól mentes és kiváló minőségű szaporítóanyagok legyenek elérhetőek mind a gazdálkodók, mind a lakosság számára. – hangsúlyozta Szűcs Csaba a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatója.

Intézkedéseink kulcsfontosságúak – vegyen részt bennük!

„Őrizd meg a növények egészségét, védd az életet” – ez a kampány üzenete, és ebben mindannyiunkra nagy szükség van! A témában érdeklődőknek érdemes felkeresniük a #PlantHealth4Life webhelyet,  (https://campaigns.efsa.europa.eu/PlantHealth4Life/hu/) ahol  megismerhetik,  hogyan óvhatják  meg a növények egészségét.  Most néhány tippet olvashatnak a teljesség igénye nélkül: 

• Az Unión kívülre utazik? Ha beleszeret egy egzotikus növénybe, fényképezze le, viszont a magokat ne vigye haza. Ellenkező esetben új, a poggyászában utazó kártevőket terjeszthet el.
• A kártevők és betegségek a megvásárolt növényekkel is bejuthatnak, ha azokat nem megfelelően ellenőrizték, és tanúsították. Amikor az EU-n kívülről, online felületen vásárol növényeket, győződjön meg róla, hogy azok megfelelő növényegészségügyi bizonyítvánnyal rendelkeznek.
• Beszéljen gyermekeivel a növények fontosságáról, hogy utat mutasson a növényegészségügyi nagykövetek fiatalabb nemzedékének. 

A kampányt mindenki támogathatja a #PlantHealth4Life webhelyen (https://campaigns.efsa.europa.eu/PlantHealth4Life/hu/) (az összes uniós nyelven elérhető) sajtóanyagok, videók és közösségi média-bejegyzések megosztásával. Együtt egészségesebb jövőt biztosíthatunk magunknak, közösségeinknek és a környezetünknek!

Tudnivalók a kampányról

A #PlantHealth4Life többéves kampány, amelyet az Európai Bizottság kérésére hívtak életre, és EU-szerte a növényegészségügyhöz kapcsolódó megközelítések, valamint viselkedések mélyreható elemzésén alapul. A kampány az idei évben 12 országot céloz meg: Belgiumot, Ciprust, Csehországot, Észtországot, Finnországot, Görögországot, Magyarországot, Lettországot, Litvániát, Montenegrót, Észak-Macedóniát és Szlovéniát. Ezenfelül 3D-s videóinstallációk nyújtanak magával ragadó élményt az EU-n kívüli utazások három legforgalmasabb csomópontjában: Amszterdamban, Madridban és Milánóban. 

Az EFSA feladata és missziója

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az Európai Unió 2002-ben létrehozott hivatala, amely a tudományos tanácsadás hiteles forrásaként szolgál a kockázatkezelők számára, továbbá üzeneteket fogalmaz meg az élelmiszerlánccal kapcsolatos kockázatokról. Az EFSA együttműködik minden érdekelt féllel  az uniós tudományos szaktanácsadás következetes alakításának előmozdítása érdekében, és tudományos alapokat biztosít az európai fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmében  – a termőföldtől az asztalig.
 

Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium azonosítása magyarországi felszíni eredetű öntözővíz mintákból

A már Magyarországon is azonosított, ezért a hazai növénytermesztésre is veszélyt jelentő, Ralstonia pseudosolanacearum zárlati károsító nyolc éve jelent meg Európában. 2015-ben hollandiai rózsatermesztéssel foglalkozó gazdaságokban ismeretlen eredetű tüneteket észleltek a termelők különböző rózsafajtákon (Armando, Sativa, és Red Naomi). A laboratórium megállapította, hogy a tüneteket a Ralstonia pseudosolanacearum baktérium okozta. Az azonosítást követően a holland hatóság minden érintett országnak - ahova kerülhetett ezekből a tételekből - jelezte a baktérium okozta fertőzést.

Még ugyanebben az évben a belgiumi illetékes hatóság is talált Ralstonia pseudosolanacearummal fertőzött rózsa állományt (Lucky red, fajta), majd a következő évben Lengyelországban is azonosították a kórokozót szintén rózsákban (Red Berry, Lucky Red fajták). A holland hatóság 2022-ben közzétett jelentése szerint felszíni eredetű öntözővízben és keserű csucsor (Solanum dulcamara) mintákban is beigazolódott a R. pseudosolanacearum baktérium jelenléte. A fertőzés eredetét egyelőre vizsgálják, de az elsődleges eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a korábbi években rózsaállományokban azonosított fertőzési esetekkel áll összefüggésben. Németországban pedig interneten vásárolt gyömbérből, majd üvegházban termesztett uborka növényekből is azonosították a baktériumot.

A holland vizsgálati eredmények alapján hazánk is elvégezte a 2022-ben talált R. solanacearum baktériummal szennyezett víz- és csucsorminták izolátumainak vizsgálatát egy olyan módszerrel, amely a három fajt (Ralstonia solanacearum, Ralstonia pseudosolanacearum, Ralstonia shyzigii) elkülöníti egymástól. Ezt a módszert a 2022 augusztusában megjelent új módszertani szabvány és EU direktíva írja elő.
A Nébih ÉLI Növény-egészségügyi Nemzeti Referencia Laboratóriuma által elvégzett vizsgálatok a Ralstonia solanacearum, mellett a Ralstonia pseudosolanacearum baktériumot is azonosította. Magyarországon jelenleg három vármegye érintett a fertőzés kapcsán: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala. A fertőzés eredetének tisztázása érdekében további vizsgálatok szükségesek.

A Ralstonia pseudosolanacearum státusza
A Ralstonia pseudosolanacearum baktérium az Európai Unióban zárlati károsítónak minősül. Nagy gazdasági kárt okozhat, mivel nincs ellene termelői védekezési lehetőség, ugyanakkor növényegészségügyi intézkedésekkel határt lehet szabni a terjedésének. 

A baktérium taxonómiája, gazdanövényköre
Korábban a Ralstonia solanacearum baktérium törzsei földrajzi eredetük alapján 3 raszra, biokémiai tulajdonságaik szerint pedig 5 biovariánsra különültek el.  
A legújabb csoportosítás (filogenetikai elemzés alapján) 3 külön fajba sorolja, így a filotípus 1 és 3 csoport törzsei Ralstonia pseudosolanacearum (korábban 1. rasz); a filotípus 2 csoportba tartozó törzsek Ralstonia solanacearum (korábban: 3. rasz, 2 biovariáns), végül a filotípus 4 csoportban lévők a Ralstonia syzygii nevet kapták; ez a 3 faj együtt alkotja jelenleg a Ralstonia solanacearum species complex-et. 
A Ralstonia pseudosolananacearum baktérium rendelkezik a legtöbb gazdanövénnyel a három faj közül (250 faj), amelyek elsősorban trópusi – szubtrópusi területeken fordulnak elő. Alkalmanként előfordulnak az EPPO (Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet) területén belül is, de ezek többsége trópusi eredetű. Mérsékelt égövi klíma esetén jellemzően üvegházi körülmények között okoznak fertőzéseket, elsősorban a dísz-, és fűszernövényeken, mint például a kurkuma (Curcuma longa), vagy a rózsa (Rosa sp.) fajok körében. Hazai szempontból a következő gazdanövények, amelyek érintettek fertőzés esetén: burgonya, paradicsom, tojásgyümölcs, rózsa, dísznövények. A Ralstonia solanacearum fajhoz hasonlóan ez a baktériumfaj is bizonyítottan képes felszíni eredetű öntözővízzel is terjedni. 

A biológiája, tünetei és terjedésének lehetőségei
Alapvetően elmondható, hogy tünetei és terjedésmódja nagyban hasonlít a Ralstonia solanacearum fajéhoz. Terjedésének elsődleges forrása maga a fertőzött szaporítóanyag. Állományon belül a művelő- és betakarító gépek útján is terjedhet, amelyekre tapadva fertőzőképességét akár hónapokon keresztül is meg tudja őrizni. A felszíni eredetű öntözővíz szintén szerepet játszik a terjedésében. A vízből történő fertőzés forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara), amelynek gyökérzónájában a kórokozó áttelel. A baktériummal való fertőzöttségre a termőterületen először a gazdanövény hervadása, végül pusztulása utal. Súlyos fertőzés esetén, akár 100%-os terméskiesés is előfordulhat. Hosszútávú következményként a fertőzött területek évekre kiesnek a termesztésből.

Védekezési lehetőség 
Kémiai védekezési lehetőség jelenleg nem áll rendelkezésre, ugyanakkor növényegészségügyi intézkedésekkel megelőzhető a kórokozó nagymértékű elterjedése. A legfontosabb az olyan egészséges szaporítóanyag ültetése, amelyet - az értékesítést megelőzően - laboratóriumi ellenőrző vizsgálatnak vetnek alá. Emellett a kórokozó terjedésének megakadályozását szolgálja az az előírás is, mely alapján a fertőzött termőhelyeken gazdanövény termesztése 4-5 évig tilos.
Továbbá nem engedélyezett olyan növény termesztése sem, amelynek föld feletti vagy alatti részével a kórokozó terjeszthető. Vetésváltásban a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése javasolt, esetleg a terület ugaroltatása az árvakelések irtásával.
Kiemelten fontos az öntözésre használt, felszíni eredetű vízzel való terjedés megakadályozása, valamint a betegség terjesztésében szerepet játszó kesernyés csucsor elleni védekezés is. A művelésre használt gépek, eszközök fertőtlenítése is nagy jelentőséggel bír, ugyanis ezáltal megelőzhető a kórokozó fertőzött területekről egészséges állományokba való áthurcolása.    
A zárt térben termesztett növények esetében is a legfontosabb az egészséges szaporítóanyag ültetése. A higiéniai előírások betartásával, valamint a saját, nem felszíni eredetű (fúrt kút) öntözővíz használatával egy esetleges fertőzés kockázatának lehetősége elkerülhető.