Összefoglaló a hazai madárinfluenza-helyzetről

A magas patogenitású madárinfluenza 2023 novemberétől 63 baromfitartó telepen jelent meg és több, mint 1 millió baromfi leölését és ártalmatlanítását rendelte el a hatóság. A járványban jelenleg Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék érintettek. A járványügyi adatok alapján elmondható, hogy a mostani járvány nem érint annyi telepet és baromfit, mint az elmúlt év járványai. Az enyhe tél és a csapadékos időjárás azonban kedvez a vírusok túlélésének, így továbbra is indokolt az elővigyázatosság, a szabályok fokozott betartása.

Az idei év novemberében indult járvány során eddig 63 baromfitartó telepen azonosították a magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusát. A hatóságok az összes érintett és megelőző céllal, gyanú alapján további 7 állományt számoltak fel. Több, mint 1 millió baromfi, kacsa, lúd, tyúk és pulyka leölésére, valamint ártalmatlanítására került sor.
A betegség eddig Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben igazolták.

A vadon élő madaraknál szintén a magas patogenitású madárinfluenza vírus H5N1 altípusa okozott megbetegedést, leginkább a darvak voltak érintettek eddig a járványban. Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves és Pest vármegyékben mutatták ki vadon élő madarakból a vírust.

A vadmadár vonulások lezajlása után csökken az esélye, hogy bekerüljön a vírus egy új gazdaságba. Fontos azonban, hogy mivel a hazánkban élő vadmadarakban is jelen van a vírus, ezért egész évben fennáll a kórokozó bejutásának veszélye. A terjedés szempontjából pedig az enyhe, csapadékos tél és a szeles idő is kedvez a terjedésnek, de a nagy fagyokat nem kedveli a kórokozó. A természetes tényezőkön túl a betegség terjedését az is lassítja, hogy a korlátozások miatt az érintett területeken csökkent a baromfipopuláció.

Kiemelendő, hogy a mostani járvány nem érint annyi telepet és baromfit, mint az előzőek, nem volt robbanásszerű terjedés. Fontos azonban, hogy a járvány még nem ért véget, a hatóság az elmúlt hetekben rendre megállapított heti néhány új esetet.

A járvány elleni küzdelemben változatlanul kiemelt jelentőséggel bír a járványvédelmi előírások teljes körű betartása. Tekintettel arra, hogy a vírus már nemcsak a vonuló, hanem a hazai vadmadarakban is jelen van, az ellenük való védekezés nem csupán a vonulási időszakban, hanem egész évben rendkívül fontos. A takarmányt és az alomanyagot is fedetten szükséges tárolni, valamint minimálisra kell csökkenteni a baromfik és vadon élő madarak közvetlen vagy közvetett érintkezésének kockázatát. Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani arra is, hogy a telepeken a személy- és járműforgalom minimális szinten legyen.

Összefoglalta a 2022-es évet a Riasztási és Együttműködési Hálózat

2022-ben több mint 7500 bejelentést tettek a tagállamok a Riasztási és Együttműködési Hálózaton (ACN) keresztül, de még mindig a RASFF rendszer értesítéseinek száma a legmagasabb. A 2022-ben közzétett csaknem 4500 élelmiszer-biztonsági bejelentésből 3904 élelmiszerekhez kapcsolódott. A legtöbb probléma EU-n belül a lengyel és holland termékekkel, míg azon kívül a török és indiai eredetű árukkal volt. Hazánkat 229 ügy érintette.

A nemrég közzétett 2022-es összefoglaló alapján még mindig RASFF bejelentésből van a legtöbb, ugyanakkor a korábbi évekhez képest nőtt az AAC és az FFN rendszerekben jelentett ügyek száma. Az esetek határokon átnyúló nyomonkövetésének köszönhetően több esetben összehangolt ellenőrzési terv készült, például a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmének vagy a mézzel kapcsolatos csalások megakadályozására.

RASFF
A tavalyi évben összesen 4361 db RASFF ügy jelent meg a rendszerben. Továbbra is az élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések száma volt a legmagasabb (3904 db), ennek töredéke szólt takarmányokról (234 db) és élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokról (219 db). A legtöbb ügyet, a bejelentések 35%-át „határ-visszautasításként” indították, 27% „riasztásként”, 38% „tájékoztatásként”, „hírként” pedig kevesebb mint 1% jelent meg. A bejelentések nagy része hatósági ellenőrzés alapján indult, de magas volt a vállalati önellenőrzés vagy a fogyasztói panasz miatt tett értesítések száma is.
Az ügyek többségét Németország, Hollandia, Belgium és Lengyelország indította. Az Európai Unión belül leggyakrabban lengyel és holland termékekkel volt probléma.
2022-ben a leggyakoribb élelmiszer-kifogás a peszticiddel szennyezett török zöldségek és gyümölcsök, a Salmonella-s lengyel baromfihús és az abból készült termékek, valamint kínai élelmiszerrel érintkező anyagok kioldódása miatt volt.
A jelentés azt is részletezi, hogy összességében a tavalyi évben a leggyakrabban előforduló élelmiszer-veszélyt a nem engedélyezett növényvédőszer-maradékok (klórpirifosz, etilén-oxid), kórokozó mikroorganizmusok (Salmonella 70%, Listeria monocytogenes 16%) és a mikotoxinok (aflatoxin) jelentették.
Takarmányok tekintetében leginkább a kórokozók (az esetek felében Salmonella), egyéb mikrobiológia szennyezők (magas Enterobacteriaceae szám, főként kutyarágókában) és összetételbeli problémák miatt (parlagfűmag szennyezettség) merültek fel gondok. 
Élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok esetén a kioldódások (PAA, formaldehid és ólom) és a nem engedélyezett műanyag összetevők (bambusz) voltak kiemelkedőek.
A 229, hazánkat is érintő RASFF-ügy nagy része baromfihúshoz és abból készült termékekhez, étrend-kiegészítőkhöz és zöldségekhez, gyümölcsökhöz kötődött. Ezek közül 194 élelmiszerhez, 17 takarmányhoz, és 18 élelmiszerrel érintkező anyaghoz kapcsolódott, 32 esetben pedig hazai gyártású termékkel szemben merült fel kifogás. A magyar hatóságok 19 ügyet jelentettek kockázatos élelmiszer miatt.

A RASFF fontos szerepet játszik a problémás termékek nyomon követésében, forgalomból kivonásában és a visszahívásokban. A hazai lakosságot is érintő ügyeket a Nébih kiemelten kommunikálja a Termékvisszahívás adatbázisában annak érdekében, hogy a vásárlók minél szélesebb köre mielőbb értesüljön az élelmiszerbiztonsági problémákról.

AAC
A segítségnyújtási hálózat ügyeinek száma folyamatosan növekszik (2554 db), a legtöbb megkeresést (35,3%) Németország kezdeményezte, az ügyek 85,1%-a élelmiszerekhez kapcsolódott. 
A rendszeren keresztül a tagországok gyakran kértek segítséget zöldségek és gyümölcsök (peszticid), étrend-kiegészítők és egyéb speciális élelmiszerek (nem engedélyezett állítások), nem megfelelő összetétel (CBD), hús és hústermékek, valamint hal és halászati termékek miatt.
2022-ben Magyarországot 69 AAC (43 élelmiszer, 5 takarmány, 20 állat és 1 állati melléktermék) bejelentés érintette, melyet 11 esetben hazánk kezdeményezett. A megkeresések között előfordult jelölési probléma, adategyeztetés kérés, dokumentációs hiányosság, mikrobiológiai kifogás, illegális kisállatkereskedelem és nem engedélyezett összetevő.

FFN
2022-ben az élelmiszercsalással foglalkozó rendszerben mintegy 600 bejelentést regisztráltak. A hálózaton a kisállatok illegális kereskedelme volt kiemelkedő (276 eset), emellett a mézhamisítás, a halak és halászati termékek (főleg garnélarák és tintahal) hamis címkézése és víz hozzáadása, valamint az olívaolaj (nem extra szűz olívaolaj extra szűzként feltüntetve) csalások miatt indult bejelentés. 
2022-ben Magyarországot 86 hamisítás gyanúját felvető ügy érintette, melyből 10 esetben hazánk volt a bejelentő. A magyar hatóság által indított ügyek főleg vízzel vagy egyéb ismeretlen összetevőkkel hamisított sertéshússal, kis kedvencek illegális szállításával/kereskedelmével, veszettség titer vizsgálatokkal, hamis lóútlevelekkel és hozamfokozóban lévő nem engedélyezett összetevőkkel voltak kapcsolatosak.

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) látta vendégül 2019. május 6-8. között az Európai Gyógyszerügynökség Állatgyógyászati Készítmények Bizottsága (CVMP) és a Kölcsönös Elismerési és Decentralizált Eljárások Koordinációs Csoportja (CMDv) számára szervezett együttes ülés résztvevőit. A találkozón olyan, aktuális témák kerültek napirendre, mint az új közösségi rendelettel harmonizáló cselekvési tervek kidolgozása az antibiotikum rezisztencia elleni küzdelem érdekében, illetve a tagállamok Brexittel összefüggő feladat-átvállalása.

A 2011. évi magyar EU elnökség után Magyarország immár második alkalommal szervezte meg az állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó uniós szakemberek együttes ülését. A készítmények EU szintű engedélyezésének két legmagasabb szakmai fóruma biztosítja a gyógyszerek és oltóanyagok elérhetőségét, garantálja azok minőségét, hatékonyságát és ártalmatlanságát.

Az Európai Gyógyszerügynökség képviselői, valamint a 20 tagállamból érkezett küldöttek informális tanácskozásának a Nébih Zamárdi Továbbképző és Oktató Központja adott otthont. Az ülés résztvevőit dr. Bognár Lajos országos főállatorvos köszöntötte, méltatva a találkozó jelentőségét a nemzetközi kommunikáció és kapcsolatépítés, valamint az aktuális szakmai kérdésekkel kapcsolatos véleménycsere szempontjából.

Dr. Bognár Lajos beszédében kiemelte: „Az állatgyógyászati készítmények az élelmiszerlánc fontos elemei, engedélyezésük és ellenőrzésük nagyban hozzájárul annak biztonságához.” Hangsúlyozta továbbá, hogy a szakterület jelenleg két nagy kihívás előtt áll: az egyik a tagállamok Brexit miatti feladat-átvállalása, a másik az állatgyógyászati készítményekről szóló, 2019. január 7-én megjelent új EU-s rendelet végrehajtása.

Az ülés résztvevői áttekintették az állatgyógyászati készítmények EU szintű engedélyezésének főbb kérdéseit, különös tekintettel a jogi környezet közel jövőbeni megváltozására. Több előadás foglalkozott a készítmények elérhetőségének problémájával, kiemelve a méhek számára engedélyezett gyógyszerek és gyógyhatású készítmények fontosságát. A szakterület egyik legnagyobb feladata lesz az unióban engedélyezett összes gyógyszert és vakcinát tartalmazó adatbázis létrehozása, ami lehetővé teszi a készítmények elérhetőségének növelését, a gyógyszerbiztonsági, gyártói és forgalmazói adatok feltöltését, az engedélyesek számára egyszerűsíti a változás bejelentést, az állattartók számára pedig megkönnyíti a tájékozódást.

Fókuszban az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok

Több mint száz fő részvételével, 2019. április 11-én, sikeresen lezajlott az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló FCM (Food Contact Materials) Konferencia. A rendezvényen a jogszabályi alapoktól kezdve, az azoknak való megfelelés gyakorlati bemutatásán át, a laboratóriumi vizsgálatokig minden fontosabb témakört érintettek az előadók.

A konferenciát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Karának (SZIE-ÉTK) Alkalmazott Kémia Tanszéke szervezte, a Per-Form Hungária Kft. támogatásával. Az eseményen – az Agrárminisztérium és a Nébih szakemberei mellett – a csomagolóanyagok analitikájával és termékfejlesztéssel foglalkozó egyetemek, a csomagolóipar szakmai szervezetei, laboratóriumok, ipari képviselők és a vállalatokat segítő tanácsadó szervezetek vettek részt.

Az előadások a jogszabályi alapoktól kezdve az azoknak való megfelelés gyakorlati bemutatásán át, a laboratóriumi vizsgálatokig a fontosabb sarokpontokat fedték le.

A rendezvényt Dr. Friedrich László, a SZIE-ÉTK dékánja és dr. Pleva György a Nébih Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának (Nébih ÉTbI) vezetője nyitotta meg. Köszöntőjükben kiemelték a téma, valamint a két szervezet együttműködésének fontosságát. Dr. Fodor Péter, a SZIE-ÉTK Alkalmazott Kémia Tanszékének professzora, a konferencia levezető elnöke, bevezető beszéde után, Dr. Szilvássy Blankának, a Nébih ÉTbI munkatársának adta át a szót, aki – a téma megalapozásaként – az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos jogszabályokat foglalta össze. Ezt követően Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára, az Európai Unió által elfogadott műanyag stratégiáról, az egyszer használatos műanyag termékek irányelvéről és a jövő csomagolóanyagairól tartott prezentációt.

Dr. Madai Gyula, az MDCTec Services GmbH képviseletében bemutatta, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok kockázatértékelése komplex feladat, de számos segítség érhető el annak érdekében, hogy a jogszabályok által elvárt megfelelőségi nyilatkozatot, illetve igazolást készíthessenek a vállalkozások. 

Vörös Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének szövetségi titkára, valamint Székely Dóra, a SZIE-ÉTK Konzervtechnológiai Tanszékének tanársegédje a csomagolást, mint versenyképességi tényezőt mutatta be, külön hangsúlyt fektetve az újabb, a környezetet kevésbé terhelő anyagokra.

Dr. Martin Andrea élelmiszerbiztonsági szakértő az egyes minőségirányítási szabványokat a csomagolóanyagok szempontjából ismertette a hallgatósággal.

Vörös Józsefné és Lénárt Melinda, előadásukban a Krajcár Csomagolóipari Kft. „életútját” ismertették. Egyúttal szóltak arról is, hogyan épült ki és fejlődik jelenleg is a cég laboratóriuma annak érdekében, hogy a lehető legjobb minőségű, biztonságos és a jogszabályoknak megfelelő csomagolóanyagot gyártsanak.

Dr. Szigeti Tamás, a Wessling Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója színes és átfogó előadásban mutatta be a migrációs vizsgálatok fontosságát és nehézségeit.

Dr. Kókai Zoltán, a SZIE-ÉTK Árukezelési és Érzékszervi Minősítési Tanszékének vezetője a csomagolóanyagok és egyéb FCM-ek érzékszervi minősítésének menetét, típusait, kihívásait ismertette.

Dráviczki Marianna, a Nébih laboratóriumi mérnöke az FCM-ek melamin tartalmának analitikai vizsgálatát mutatta be.

Dr. Marosi György a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán működő Szerves Kémia és Technológia Tanszék tanszékvezető helyettese a csomagolóanyagok spektroszkópiai vizsgálataiba és a környezetkímélő technológiák rejtelmeibe vezette be a hallgatóságot.

Kirchkeszner Csaba az ELTE Analitikai Kémiai Tanszékének PhD hallgatója a polipropilén és politejsav alapú élelmiszer-csomagolóanyagokból kioldódó, szándékosan és nem szándékosan hozzáadott anyagok azonosításáról tartott beszámolót.

A résztvevők visszajelzései alapján a konferencia elérte célját: az FCM-ekkel és ezen belül a csomagolóanyagokkal foglalkozó intézmények és vállalatok közötti kapcsolatépítést és ismereteik bővítését. Elkezdődött egy olyan szakmai kommunikáció, mely túlmutat a konferencia időtartamán.

A szervezők az eseményt hagyományteremtő céllal szervezték, így a jövőben is várható, hogy a terület érintettjei hasonlóan tartalmas konferencián tárgyalhatják meg az FCM-ekkel kapcsolatos újdonságokat, információkat.

A konferencián elhangzott előadások prezentációi letöéthető formában:
A csomagolás legnagyobb kihívásai - Székely Dóra
Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó jogszabályok áttekintése - dr. Szilvássy Blanka
Csomagolás a versenyképesség tükrében - Vörös Attila
Csomagolóanyagok spektroszkópiai vizsgálata és környezetkímélő technológiája - Marosi György
Csomagolóanyagokhoz tartozó dokumentáció megfelelősége az élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek szempontjából - dr. Martin Andrea
Egyszer használatos műanyag termékek irányelve – és ami mögötte van - Nagy Miklós
Élelmiszerek csomagoló anyagainak érzékszervi kölcsönhatásai - dr. Kókai Zoltán
Élelmiszerekkel érintkező anyagok kockázatértékelése - dr. Madai Gyula
Élelmiszerekkel érintkező csomagoló anyagok szabvány szerinti ellenőrzése üzemi körülmények között - Krajcár Pack
Életünk Minősége - dr. Szigeti Tamás János
Toxikológiai Nemzeti Referencia Laboratórium - Dráviczki Marianna, Kardos Valéria

A konferencián készült felvételek

Gesztenye-kerekasztalt és érzékszervi bírálatot tartott a Nébih

A gesztenye sokrétűen felhasználható, magas vitamin- és ásványianyag-tartalmú, ugyanakkor a dióféléknél alacsonyabb zsírtartalmú héjas gyümölcs. A gesztenyetermesztésben rejlő kiváló üzleti lehetőségeket jól mutatja, hogy a gyümölcs iránti kereslet a világ élelmiszerpiacán folyamatosan növekszik, és a gesztenye felvásárlási ára az elmúlt években duplájára nőtt. A gesztenyetermesztés nem kockázatmentes tevékenység, hiszen a fákat több károsító is fenyegeti, amelyek ellen a rezisztens fajták nemesítése jelentheti a leghatékonyabb megoldást – többek között ez hangzott el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) érzékszervi bírálattal egybe kötött kerekasztal-beszélgetésén, amelyen a termékpálya szinte valamennyi érintettje – termelő, nemesítő, erdész, faiskola-tulajdonos, méhész, cukrászmester, séf, vendéglátás-felügyeleti és gasztronómiai szakember, termesztéskutató, továbbá szakíró – képviseltette magát.

Magyarországon a gesztenyetermelők jelenleg mintegy 500 hektárnyi termőterületről évente körülbelül 4-500 tonna gyümölcsöt takarítanak be. A gesztenye hagyományos hazai termőterülete a Dunakanyar, a csapadékos Nyugat-Dunántúl (Vas, Zala és Somogy megye), illetve és Pécs és környéke. A magyar gesztenye-feldolgozás innovatív jellegét és magas színvonalát a nemzetközi gesztenye-ágazat szereplői rendszerint jó és követendő példaként említik, hiszen a magyar előállítók a hazai termőtájakon betakarított mennyiségnél jóval több gesztenyét dolgoznak fel, és sok olyan, magas hozzáadott értékű, innovatív termékeket juttatnak vissza a legnagyobb termőterülettel rendelkező mediterrán piacokra, amelyek ott jelenleg is újdonságnak és keresett ínyencségnek számítanak, mondta el a rendezvény bevezetőjében Zsigmond Richard, a Nébih újonnan alakult Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának (MGEI) vezetője.

Dr. Szani Zsolt, a Nébih MGEI Kertészeti Fajtakísérleti Osztályának témavezetője hangsúlyozta, hogy Magyarországon a szelídgesztenye-termesztés kiváló lehetőségeket, ám veszélyeket is rejt magában.

A jól ismert hazai szelídgesztenyefa-fajtákat három fő károsító, a kéregrák, a fitoftóra és a gubacsdarázs fenyegeti. A gubacsdarázs kártételét természetes ellenségének betelepítésével lehet csökkenteni. A kéregrák ellen, amely éppen a termőre forduló fákat támadja meg, jelenleg nem ismert semmilyen hatékony kémiai védekezés. Megoldást rezisztens fajták nemesítése jelenthet, amely során a kéregrákkal szemben ellenálló, Ázsiában őshonos fajtákat kereszteznek jól ismert európai gesztenyefajtákkal. A nemesítők számára ugyanilyen fontos cél, hogy a keresztezések során megőrizzék az európai fajtákra jellemző jó minőségű és ízletes gyümölcsöt, az új fajták forduljanak gyorsan termőre, és neveljenek olyan kis méretű fákat mint a japán vagy a kínai gesztenye.

Dr. Szani Zsolt kifejtette, hogy az egyes európai gesztenyefajták sajátos termőhely-igénnyel rendelkeznek és szorosan alkalmazkodtak a rájuk jellemző termőtájhoz. A magyar fajták az enyhén savanyú, alacsony mésztartalmú talajokat és a csapadékos termőhelyeket kedvelik. Ha a termesztők új fajtát kívánnak bevezetni Magyarországon, akkor az ültetvény telepítése előtt indokolt kipróbálni, hogy az új fajta képes-e alkalmazkodni a magyar termőtájakhoz. Mivel az Európai Unió Növényfajta-hivatala (CPVO) a Nébih-et jelölte ki gesztenyefajta közösségi szintű oltalomi célú vizsgálatok elvégzésére, Európában egyedül a Nébih növényfajta-kísérleti állomásain vizsgálnak új fajtajelölteket. Ez jelentős előnyt biztosít a hazai nemesítők és termelők számára, hiszen a nemesítők hazai termőhelyi feltételek és kedvező vizsgálatidíj-tételek mellett kaphatnak uniós szintű fajtaoltalmat.

A gesztenye termékpálya szereplői és laikus kóstolók a kerekasztal-beszélgetés után érzékszervi bírálatot tartottak, amelynek során a bírálók értékelték a különféle fajtájú héjas gesztenyék méretét, színét, alakját és a bél kifejthetőségét. Véleményt mondtak még a gesztenyefajták ízéről, illetve arról, hogy az egyes felhasználási céloknak melyik fajta a legmegfelelőbb.

Az érzékszervi bírálat alá vetett 15 gesztenyefajta az alábbi három fajtakörbe volt sorolható: 

1. A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő fajták ('Iharosberényi 2', 'Iharosberényi 29', 'Kőszegszerdahelyi 29' és 'Nagymarosi 38')
2. Az Európai Unió területén regisztrált interspecifikus fajták ('Bouche de Betizac', 'Bournette', 'Ferosacre','Marlhac' és 'Precoce Migoule')
3. A Nagymaroson újonnan szelektált gesztenyék (Ezek még nem rendelkeznek fajtanévvel.)

A bíráló bizottság a termés és a magbél tulajdonságait 5 fokú skálán értékelte. Az 5-ös fokozat a legjobb, míg az 1-es fokozat a leggyengébb minősítést jelenti.

A termés színe alapján a bírálok a Nagymaroson újonnan szelektált gesztenyéket, illetve a 'Nagymarosi 38'-at ítélték legtetszősebbnek. A hazai fajták 4,3 - 4,7 pontot értek el. A termés mérete, alakja szempontjából a nagymarosi szelekciók mellett a 'Bouche de Betizac' és a 'Precoce Migoule' fajták szerepeltek a legjobban. A bél kifejthetősége során értékelték, hogy a héjtól és a bélrekesztől mennyire tisztán választható el. Erre a tulajdonságra nézve szintén az újonnan szelektált hazai gesztenyéket ítélték a legkedvezőbbnek, 3,9 - 4,6 közötti átlagos pontszámokkal.

A gesztenyebél értékelése során is hasonlóan alakultak az értékek, mint a termés esetében. Illat, íz (3,8 - 4,5) szempontjából és a bél állománya (3,5 - 4,4) szerint is az új szelekciók kapták a legmagasabb pontszámokat.  Az állomány értékelése során még a 'Bouche de Betizac' került a legjobbak közé.

Az összesített pontszámok alapján a nagymarosi új szelektált gesztenyék érték el a legmagasabb értékeket. Az interspecifikus fajták közül a 'Bouche de Betizac' valamint a 'Marlhac' kapták a legkedvezőbb értékelést.

A rendezvényen készült fényképek