Új talajvédelmi kiadványt készített a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Egy korábbi, a hazai talajok állapotával foglalkozó kiadványt frissítettek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A dokumentum aktualizált formában mutatja be a magyarországi talajok állapotát, áttekinti a szerves- és műtrágya-kijuttatás mértékét, kiemeli a talajbiológia fontosságát, valamint láttatja a talaj védelmét és megőrzését szolgáló, jelenleg is zajló lépéseket. Képet ad továbbá a mezőgazdasági területekre kijuttatott tápanyagok hatóanyag-mennyiségéről is, mind hazai, mind európai viszonylatban.

A régebbi talajvédelmi kiadvány mintáját követve, tartalmát frissítve, az új összefoglaló valamennyi szakember és minden laikus érdeklődő számára értékes információkkal szolgálhat. 

A kiadvány elektronikus formában elérhető a Nébih honlapján: Talajvédelem 2022.

Erózióvédelem és gyakorlati bemutatása

Tapasztaljuk, hogy az erózió országszerte nagymértékben pusztítja a mezőgazdasági területeket. Sajnos, többségében a helytelen gazdálkodási mód, azaz a nem megfelelő agrotechnika választása és alkalmazása idézi elő a problémát. Cikkünkben szemléltetjük azokat a tapasztalatokat, melyekkel a hatósági munkák során találkoztunk az erózió okozta károk megelőzésével, kezelésével kapcsolatban.

Erózió fogalmán a földfelszín valamilyen közeg (víz, levegő, jég) általi lepusztítását értjük. Amennyiben ez a folyamat az emberiség számára hasznosítható (termékeny) talajréteget érinti, talajerózióról beszélünk. A víz által okozott talajpusztulás a vízerózió, a jég pusztító munkája a jégerózió, a szélé a defláció. 

Az erózió kialakulását befolyásoló tényezők:

Csapadék:
o    Az eső mennyisége
o    Az eső cseppnagysága
o    Az eső hevessége
o    Az eső időtartama
o    Az olvadó hó mennyisége
o    az olvadás ideje

Növényborítás:
o    jellege
o    mértéke

Lejtő:
o    meredeksége
o    hossza
o    alakja
o    kitettsége

Talaj:
o    nedvessége
o    vízgazdálkodása
o    szerkezete
o    felszínének érdessége

A növények és a növényi maradványok védelmet nyújtanak a talaj számára, illetve a tábla szélekre védő sávokat telepíthetünk, amik a víz erózióval szemben is védelmet nyújtanak. Így a termés kiesés és egyéb károk megelőzhetőek. A száraz, borítatlan talajon a szél jelentős károkat okozhat. A szél által szállított homokszemek fizikai sérülést is okozhatnak a fejlődő növények felületén. A hígtrágyázás is csökkentheti a szél által okozott károkat, megakadályozza a talajrészecskék mozgását.

Az alábbi lehetőségek segíthetik az erózióval szembeni védekezést:

1.    A szármaradványok csökkentik a talaj erózióval szembeni kitettségét. 
2.    A növénykultúrák közé a fűfélék telepítése. 
3.    A vegyes fa- és cserjefajokból telepített védő erdősávok, erdőfoltok.
4.    Megfelelő agrotechnika, talajvédő talajművelés.

Ezen lehetőségek előnyeit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze.
Mind a növényi maradványok, mind pedig az élő növények mérséklik a víz és a szél mozgását a talaj felszínén. Más szempontból nézve, a fejlődő növények és a tarlómaradványok aktívan védik a talajt, például az eső cseppek ellen.
A fűfélék nyújtják a legjobb védelmet, de a gabona kultúra vetése is enyhíti az erózió mértékét. A kapásnövények, mint például a cukorrépa vagy a kukorica betakarítása után a talaj borítatlan marad, így ezek a növények még kisebb felszínvédelmet biztosítanak.  Az eróziónak leginkább kitett terület a művelt ugar, mivel azon nem termesztenek semmit, és növényi maradványok sem maradnak a talaj felszínén.

Az erdősávok, erdőfoltok előnyei, hogy védik a tábla talaját, illetve növényállományát. Csökkentik a talaj és növényzet evaporációját és transzspirációját, azaz párolgását és párologtatását. Dombvidéken gátolják az eróziót a rétegvonalak mentén elhelyezkedő vagy ahhoz közeli fekvésű erdősávok. Élő-, búvóhelyet, táplálékot teremtenek számos élőlénynek. Gátolják az esetleges permetlé-, illetve a növényvédőszer-elsodródást. Csökkentik a mezőgazdasági tevékenység általi zaj- és porterhelést. Nitrátérzékeny területeken a felszíni vízszennyezést csökkentő potenciálja egy erdősávnak vagy fasornak páratlan. Utak mentén jelenős szélfogó és hófogó akadályt jelent egy jól megtervezett és jól felépülő erdősáv.

Az erózió elleni agrotechnikai feladatok rendszerében nagy jelentőségű a folyamatos talajvédő talajművelés. A lejtős földeken a művelés során nagy figyelmet kell szentelni azokra a munkafolyamatokra, amelyek gátolják a víz felszíni elfolyását és növelik a mélyebb rétegekben is a talaj vízbefogadó és- áteresztő képességét. Ily módon érhető el, hogy a felesleges víz az adott területről felszín alatti áramlással távozzon el.

A lejtős termőhelyeken a szántást a szintvonalak mentén kell végezni. Az ilyen szántás a talaj átlagos vízfelvétele mellett védi a 10,5 %-os (6°) lejtőket az erózió ellen. A meredekebb lejtőkön a termesztés módszerét is az erózió elleni védelem szolgálatába kell állítani (Pl. a növények szalagos termesztése, sűrűvetés). Szántásra a váltvaforgató ekék a legalkalmasabbak, amelyek a barázdaszeleteket a lejtő irányába fordítják, ily módon csökkentve a talaj lemosódását. Az erősen erodált talajokon és a meredekebb lejtőkön alapművelésre kultivátorokat, vagy lazítókat (kormánylemez nélküli ekéket) ajánlatos alkalmazni. A lejtős földek védelme a szintvonalakkal párhuzamosan húzott, időszakos sáncokkal is javítható. Ezek a sáncok olyan ekékkel alakíthatók ki, amelyeknek az utolsó előtti ekevasán meghosszabbított kormánylemez van. Így minden menetnél 0,15-0,25 m magas sánc keletkezik 0,40 - 0,60 m széles alappal. Az őszi mélyszántáskor végzett sánckialakítás következtében 3-4-szeresére növekedhet a hótakaró vastagsága és a talaj víztartaléka. 

A hatósági tevékenység során szerezett tapasztalatok bemutatása 

Panaszos bejelentést tett 2015 tavaszán a talajvédelmi hatósághoz, hogy egy adott település szántó művelési ágban nyilvántartott földterületére, a földhasználó által bérelt adott település területeiről erózió útján nagy mennyiségű talaj rakódott le, elfedve a humuszos talajfelszínt. Az április végén lefolytatott ellenőrzés során a talajvédelmi hatóság az erózió elleni védekezés érdekében sűrű térállású növények (gabona) termesztése mellett a terület leginkább erózió-veszélyes részére füvesítést, valamint a lejtő alján lévő lemosódott homok talaj eltávolítását javasolta. Az újabb ellenőrzés során a földrészletekre vonatkozóan a talajvédelmi hatóság megállapította, hogy a beruházás eredményesen működik, a fű állomány védi a területet a felszín megbontásától, valamint a hordalékképződéstől is. Ezt a hatást fokozza a 3 db lejtő irányba egymás alatt elhelyezett geotextíliás gátrendszer is. A panaszos területén újabb hordalék felhalmozódás nem volt látható. Az egyik gátnál kialakított üledék fogóban csak víz volt, melynek elvezetését szolgáló vápa rendbe tétele és karbantartása a föld tulajdonosának és használójának kötelessége.

Egyik nyugati megyénk talajvédelmi hatóságát 2018. májusában adott község Önkormányzatának polgármestere hivatalos levélben kérte fel talajvédelmi intézkedés tárgyában. A kérelem 10 db önálló helyrajzi számmal megjelölt, a község lakóingatlanok szomszédságában található külterületi szántó művelési ágú termőföldeket érintett. A megnevezett kukoricával bevetett szántóföldekről a rendkívül intenzív csapadékos időjárás lemosta a termőföldet – vetőmaggal, növényvédő szer maradékkal - a lakóingatlanok udvarába és kertjébe. Ennek eredményeként a vízlevezető árkok is betemetésre kerültek. A talajvédelmi hatóság a probléma megoldását a térképen beazonosított termőföldek vízgyűjtő területének talajvédelmi szakértő bevonásával történő lehatárolásával és helyszíni szemlével kezdte meg. A tényállás, illetékesség és hatáskör megállapítását követően a talajvédelmi hatóság határozat formájában kötelezte a termőföld használóit a termőföld védelmi törvényben meghatározott, erózió elleni védekezés folyamatos betartására, a talaj nedvességi állapotának figyelembe vételével. 

A talajvédelmi kötelezettséget több termőföldön is megszegték. Ennek eredménye ismét sárelöntéssel fenyegette a lakóingatlanokat. Ezek után a talajvédelmi hatóság ellenőrző helyszíni szemlét tartott az érintett szántóföldeken, ahol a talajvédelmi felügyelő megállapította, hogy az érintett szántóföldeket a meghatározott hatósági kötelezésnek megfelelően, gabonavetéssel hasznosítják.

A két eset alapján elmondható, hogy az erózió kialakulásának megakadályozására vannak hatékony megelőzési és beavatkozási lehetőségek. A probléma észlelését követően a hatósággal közösen együttműködve, amennyiben szükséges szakértő bevonásával is lehet enyhíteni az eróziós károkat. Mind a két esetben jól bevált módszernek bizonyult a sűrű állású gabonafélék telepítése, vetése a területeken, mivel a víz és a talaj lefolyását is egyben megakadályozzák. Amennyiben további intézkedésekre (műszaki létesítményre) lenne szükség, a hatóság olyan jellegű eróziós védelmet javasol általában, ami nem okoz nagy anyagi terhet a földhasználónak a megvalósítás során, mégis hatékonyan tudja csökkenteni az eróziós kárt a területen. Továbbá fontos a folyamatos ellenőrzés is. A fentieken túl meg kell jegyezni, hogy az eróziós kártételek kialakulásának megelőzésében az egyik legfontosabb tényező a területen gazdálkodók folyamatos kommunikációja egymással, annak érdekében, hogy a gazdálkodó tisztában legyen a szomszéd területeken tervezett esetlegesen eróziós veszélyt magában hordozó tevékenységekkel, és így időben megfelelő ellenlépéseket tudjon tenni az erózió megelőzése érdekében.

Enyhült a szabályozás a nitrátérzékeny területen gazdálkodók esetében

A nitrátrendelet* módosításának köszönhetően egy hónappal rövidült a trágyázási tilalmi időszak. A kedvezőbb szabályozás elősegíti a nitrátérzékeny területen gazdálkodók termésmennyiségének és -minőségének javítását, ezáltal pozitívan befolyásolja a versenyképességüket, valamint a hazai növénytermesztés eredményességét.

A rendeletmódosítást az indokolta, hogy az éghajlatváltozás hatására az elmúlt években az őszi kultúrák vetése  sok esetben eltolódott, a korábbi szabályozás viszont nem tette lehetővé a későbbi trágyázást, ami pedig feltétlenül szükséges a növények optimális fejlődéséhez. 

A nitrátrendelet az alábbi pontokon módosult:
1.    2.§ (7) „Téli legeltetés minden év november 30. és február 15. közötti legeltetés”
2.    4.§ (2) „Tilos trágyát kijuttatni: őszi kalászosok esetében november 30-tól január 31-ig,  egyéb esetben november 30-tól február-15-ig.
3.    4.§ (6) „A 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba kell dolgozni, kivéve fejtrágyázás műveletét.”
4.    6.§  (10) „Tilos könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni, a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.”
5.    6.§ (4) „A kijuttatott istállótrágyát kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni.”
6.    9.§ (1) b) „Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn: november 30 és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon”

Szennyvizet, szennyvíziszapot vagy szennyvíziszap komposztot a termőföldre

A szennyvizek, szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása a talajok szervesanyag, és tápanyag-utánpótlásának egyik eszköze. Alkalmazásukkor azonban körültekintően és szakszerűen kell eljárni, mert a szennyvíziszapok tartalmazhatnak toxikus anyagokat, melyek a talajt károsíthatják.

A szennyvizek, szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása régóta szabályozott körülmények között, a környezetvédelem és egyben a talajvédelem szempontjait szem előtt tartva történik.

Milyen szennyvíz vagy szennyvíziszap használható fel termőföldön?

Mezőgazdasági területen hasznosítható szennyvíz a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekben, a szennyvíz szennyező anyagainak eltávolítása, illetve lebontása után keletkező, határértéket meg nem haladó szennyezőanyag tartalmú víz.

A szennyvíziszap iszapot is kezelni kell ahhoz, hogy kikerülhessen földjeinkre. Ez történhet biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással (különösen biogáz előállítás, komposztálás révén). Szennyvíziszapnak nevezzük a települési folyékony hulladék tartós, legalább 6 hónapig tartó tárolásával vagy kémiai kezelésével nyert olyan iszapokat is, melyek szennyezőanyag tartalma az előírásoknak megfelel.

A szennyvíziszap komposzt olyan kezelt szennyvíziszap, amelyhez a megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és komposztáló telepen állították elő.

Figyelem! Tisztítatlan szennyvíz, nyersiszap, valamint a kezeletlen települési folyékony hulladék vagy más kezeletlen iszap a mezőgazdaságban nem használható fel.

A mezőgazdasági felhasználáshoz szigorú feltételeknek kell megfelelni

A betartandó határértéket jogszabály tartalmazza [50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet].

Termőföldön szennyvíziszap nem tárolható. A felhasználásra kijelölt mezőgazdasági területre csak az azonnal felhasználható és bedolgozható mennyiség szállítható ki.

Szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása tilos a zöldségnövények és a talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben.

Várakozási idő:

• Termő szőlő és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű gyümölcsültetvényekben szennyvizet, szennyvíziszapot, szennyvíziszap komposztot csak a vegetációs időn kívül lehet felhasználni.

• Hagyományos művelésű, magas törzsű gyümölcsfák esetében a kijuttatás és a betakarítás között legalább hat hét várakozási idő szükséges.

• Szántóföldi növények termesztésére, valamint takarmánytermesztésre használt területen szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt csak a betakarítás és a következő vetés közötti időszakban használható fel.

• Ez utóbbi esetben a talaj szennyvízzel történő öntözése megengedhető a vegetációs időn belül is, de a kijuttatás befejezésétől a betakarításig legalább három hét várakozási időt kell betartani.

Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely

• határértéket meghaladóan tartalmaz mérgező (toxikus) elemeket és káros anyagokat,

• pH-értéke 5,5-nél alacsonyabb (5,5–6,2 között csak mésztrágyázással),

• szélsőséges mechanikai összetételű, azaz durva homok vagy nehéz agyag,

• termőrétegének vastagsága 60 centiméternél kevesebb,

• talajvizének szintje 150 cm-nél magasabb, 

• fagyott, hóval borított, vízzel telített,

• 6 %-nál nagyobb lejtésű (szennyvíz és folyékony szennyvíziszap),

• 12 %-nál nagyobb lejtésű (víztelenített szennyvíziszap).

Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel:

• védett természeti területen, továbbá azon a földrészleten, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak,

• rét és legelő művelési ágban hasznosított mezőgazdasági területen (szennyvíziszap),

• felszíni vizek külön jogszabályban meghatározott parti sávjában és hullámterében, árvíz és belvíz, valamint a fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett és vízjárta mezőgazdasági területeken,

• azokon a karsztos területeken, ahol a felszínen vagy 10 méteren belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.

Figyeljünk arra is, hogy az ivóvízbázisok védőterületén külön jogszabály határozza meg a szennyvíz és szennyvíziszap felhasználásának feltételeit.

Szennyvíziszap komposztnál tilos a mezőgazdasági felhasználása, ha az nem felel meg a talajhigiénés mikrobiológiai előírásoknak, és a határértékek betartása mellett is a kijuttatható szennyvíziszap komposzt mennyisége nem haladhatja meg a 10 t szárazanyag/ha/év adagot. Az engedélyezett mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónapig tárolható, de a tárolás céljára minden évben más helyszínt kell kijelölni. Felszínre történő kijuttatása után azonnal be kell dolgozni.

Be kell szerezni a hasznosításához a kihelyezéssel érintett terület földhasználójának és tulajdonosának hozzájárulását is.

Hogyan kaphatunk engedélyt a felhasználásra?

A szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt termőföldön történő felhasználása a talajvédelmi hatóság engedélyével történhet.

A kérelem bármelyik kormányablaknál benyújtható, vagy az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.

A kérelemhez mellékelni kell a szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajvédelmi tervet, vagy a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását megalapozó egyszerűsített talajvédelmi tervet, amelyet az arra jogosult és a NÉBIH által nyilvántartott talajvédelmi szakértő készíthet el. A talajvédelmi terv kitér a kijuttatni kívánt szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt minőségi jellemzőire és a kiválasztott mezőgazdasági terület talajának alkalmasságára.

Csatolni kell a kérelemhez a földhasználó és tulajdonos hozzájárulását is, amennyiben a kérelmező nem a kihelyezéssel érintett terület földhasználója vagy tulajdonosa.

Szennyvíziszap komposzt esetében a kérelemhez mellékelni kell a komposztáló telep hulladékkezelési engedélyét is.

A kérelemkor fizetendő talajvédelmi hatósági eljárás díja szennyvíz vagy szennyvíziszap felhasználás esetén 144.000 Ft, szennyvíziszap komposzt hasznosítása esetén 110.000 Ft. A fizetés módjáról itt talál információt.

A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóság szakhatóságként bevonja a járási népegészségügyi intézetet (szakhatósági eljárás díja: 27.700 Ft), a területi vízügyi hatóságot (szakhatósági eljárás díja: 14.000 Ft), a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget (szakhatósági eljárás díja: 14.000 Ft), és ki kell kérni az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság véleményét. A szakhatósági eljárások díjának befizetéséről szóló igazolást a kérelemhez csatolni kell.

Az ügyintézés határideje a kérelem talajvédelmi hatósághoz érkezésétől számított 21 nap, azonban ebbe nem számít bele például a hiánypótláshoz, a tényállás tisztázásához szükséges idő, vagy a szakhatósági eljárás időtartama.

Az engedély legfeljebb öt évig érvényes, amely meghosszabbítható. Az engedély ugyanazon területen történő további folytatásának, ellenőrző vizsgálatok alapján végzett ismételt engedélyezésének díja az engedélyre megállapított díj 50 %-a, azaz szennyvíz vagy szennyvíziszap esetében 72.000 Ft szennyvíziszap komposzt esetében pedig 55.000 Ft.

A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés és a komposztálótelep üzemeltetőjének kötelességei

A szennyvíz, szennyvíziszap, illetve szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról, átvételéről bizonylatot kell kiállítani, amelyhez csatolni kell a felhasználásra kerülő szennyvízből, szennyvíziszapból vagy szennyvíziszap komposztból a kijuttatási időszak előtti laboratóriumi vizsgálat eredményeit. A szennyvíziszap komposztálás céljára történő átadásáról, átvételéről szintén bizonylatot kell kiállítani, amelyhez pedig a komposztálás céljára átadott szennyvíziszap laboratóriumi vizsgálat eredményeit kell csatolni.

Nyilvántartást kell vezetni a telepen keletkező szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt mennyiségéről, azok minőségi jellemzőiről, az alkalmazott iszapkezelés módjáról, a szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról.

Minden év március 31-éig meg kell küldeni a talajvédelmi hatóságnak az előző évi tevékenységére vonatkozó adatokat a jogszabályban meghatározottak szerint [50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet].

Az engedélyes bejelentési kötelezettsége

Az engedélyes a szennyvíz, a szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területen történő felhasználása előtt legalább két munkanappal köteles a hektáronként kijuttatandó mennyiségről, a kijuttatásának tényleges helyéről és időpontjáról értesíteni a talajvédelmi hatóságot. A bejelentésnek tartalmazni kell az érintett földrészlet helyét, helyrajzi száma és területe megjelölésével.

Letölthető anyagok:
Formanyomtatvany szennyvíz szennyvíziszap engedélykérelem
Formanyomtatvany  szennyvíziszap komposzt engedélykérelem
Szennyvíz_ szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt átadás-átvételi bizonylat
Szennyvíziszap átadás-átvételi bizonylat szennyvíziszap komposzt előállítás céljára
Talajvédelmi Szakértői Nyilvántartó Jegyzék
 

Képe

Nem veszélyes hulladék hasznosítása termőföldön

A nem veszélyes hulladék termőföldön történő hasznosítása nem csak a hatékony hulladékhasznosítás szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hanem a talajszerkezet javítása és a növények tápanyag-utánpótlása szempontjából is. Tehát ami az egyiknek hulladék, a másiknak értékes tápelem.

Milyen hulladék helyezhető ki mezőgazdasági területre?

Hulladéknak azokat a tárgyakat nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete során keletkeznek és a keletkezésük helyén (mezőgazdaság, üzemek, háztartás stb.) feleslegessé váltak, tőlük birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

Magyarországon évente 70-75 millió tonna hulladék keletkezik. Ebből közel 35 millió tonna mezőgazdasági eredetű, és kb. 25 millió tonna nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék. A számokból is látszik, hogy milyen fontos a hatékony hulladékgazdálkodás, hogy minél több formáját találjuk meg a hulladékok hasznosítási módjának. Egyik hasznosítási megoldás lehet a nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági területen történő felhasználása.

A hulladékok csoportosítását megtaláljuk a hulladékjegyzékben [72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről]

A termőföldön kétféle hulladékcsoportot lehet hasznosítani: a mezőgazdasági eredetű és a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékokat. Az előbbi hulladékcsoport felhasználásának nevéből eredően is lényegesen egyszerűbb feltételei vannak.

A mezőgazdaság hulladékait takarmányozásra, trágyázásra, talajjavításra hasznosítják elsősorban. Mivel ezek szerves anyagok, energetikai célokat is szolgálhatnak például biogáz üzemekben.

A nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználása csak abban az esetben lehetséges, ha az adott hulladék a talaj szervesanyag készletét, termőképességét kedvezően befolyásolja, továbbá ha a termőföld minőségében negatív változás ezek kijuttatásának hatására nem következik be.

Általánosan elmondható, hogy termőföldre csak olyan nem veszélyes hulladék juttatható ki, melynek származási helye, képződésének módja és mennyisége, termelője, illetve birtokosa, kezelője, szállítója ismert és szakszerű felhasználásával elkerülhetővé válnak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.

Felhasználási kritériumok a nem veszélyes hulladékoknál:

• nem tartalmazhat nem bomló, talajidegen anyagokat,

• a maximális dózis a legnagyobb arányban található tápelem-tartalom figyelembevételével kerül megállapításra,

• a szennyező anyagok kijuttatható mennyiségének korlátozásánál jogszabály határozza meg a határértékeket [50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet és 10/2000. (VI. 2.) KöM–EüM–FVM–KHVM együttes rendelet],

• állati eredetű hulladék és annak kezelt végtermékei hasznosítása során a külön jogszabályban [71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet] foglaltakat is figyelembe kell venni.

A nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok esetében be kell szerezni a hasznosításához a kihelyezéssel érintett terület földhasználójának és tulajdonosának hozzájárulását is.

Hogyan kaphatunk engedélyt a felhasználásra?

A nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása a talajvédelmi hatóság engedélyével történhet.

A kérelem bármelyik kormányablaknál benyújtható, vagy az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.

A kérelemhez mellékelni kell a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználását megalapozó talajvédelmi tervet, vagy a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználását megalapozó egyszerűsített talajvédelmi tervet, amelyet az arra jogosult és a NÉBIH által nyilvántartott talajvédelmi szakértő készíthet el. A talajvédelmi terv kitér a hulladék összetevőire, beltartalmi értékeire, és arra is, hogy azt képes-e befogadni a kihelyezéssel érintett terület.

A nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok esetében csatolni kell a kérelemhez a földhasználó és tulajdonos hozzájárulását is, amennyiben a kérelmező nem a kihelyezéssel érintett terület földhasználója vagy tulajdonosa.

A talajvédelmi hatósági eljárás díja 60.000 Ft, amelyet a kérelem benyújtásakor kell megfizetni. A fizetés módjáról itt  talál információt.
Az ügyintézés határideje a kérelem talajvédelmi hatósághoz érkezésétől számított 21 nap, azonban ebbe nem számít bele például a hiánypótláshoz, a tényállás tisztázásához szükséges idő, vagy a szakhatósági eljárás időtartama.

Az engedély legfeljebb öt évig érvényes, amely meghosszabbítható. Az engedély ugyanazon területen történő további folytatásának, ellenőrző vizsgálatok alapján végzett ismételt engedélyezésének díja az engedélyre megállapított díj 50 %-a, azaz 30.000 Ft.

Letölthető anyagok:

Formanyomtatvany mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék engedélykérelem
Formanyomtatvany nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék engedélykérelem
Talajvédelmi Szakértői Nyilvántartó Jegyzék