Ismét lengyel burgonyával trükközött egy újfehértói vállalkozó

Nem okult a korábbi ellenőrzéséből az az újfehértói vállalkozó, aki a napokban ismét igazolatlan eredetű burgonyát rendelt Lengyelországból. A szállítmányról ráadásul valótlan adatokat tartalmazó EKÁER bejelentést is tett.

Újabb Szabolcsba tartó burgonyaszállítmányt zároltak a NAV munkatársai Tornyosnémetinél. Az újfehértói telephelyen a zár alá vett kamion ellenőrzésére kiérkező revizorok egy másik lengyel szállítmányba is belebotlottak, melynek épp a lerakodását és értékesítését végezték. Az Elektronikus Közútiáruforgalom-Ellenőrző Rendszerből (EKÁER) lekért adatokból kiderült, hogy az ellenőrzést megelőző napon szintén érkezett néhány rakomány burgonya a telephelyre, melynek az első belföldi értékesítését azonban nem jelentették be.

A hatályos növény-egészségügyi előírások alapján minden étkezési burgonya szállítmánynak rendelkeznie kell nyilvántartási (regisztrációs) számmal. Emellett lengyel vető- és étkezési burgonya behozatalára, európai uniós forgalmazására kizárólag akkor lehet, ha a szállítmányt ún. CMS-igazolás is kíséri, ami bizonyítja, hogy a tételek mentesek a Lengyelországban elterjedt gyűrűsrothadást (Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus) okozó baktériumtól. A CMS igazolások adatairól a lengyel hatóság értesítést küld a NÉBIH-nek, így minden, ellenőrzött szállítmányról tudomása van az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnak.

Az újfehértói vállalkozó által lengyelként forgalomba hozott burgonya termékek nem rendelkeztek sem lengyel növény-egészségügyi regisztrációs számot tartalmazó címkével, sem CMS igazolással. A terméket a társaság a helyszínen csomagolta ki 20-25 kilógrammos zsákokba, azonban azok forgalmáról és kiszereléséről szintén nem vezettek nyilvántartást.

A helyszínen talált 123 tonna, 8,5 millió forint értékű burgonya forgalmazását a növényvédelmi felügyelők megtiltották és a feltárt élelmiszer-biztonsági hibák miatt eljárás indult.

A hatósági zárral ellátott szállítmány időközben megérkezett a helyszínre, amelyet a címzett - valószínűsíthetően a helyszíni ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok hatására - már nem vett át, visszaküldte Lengyelországba.

A társaságra tavaly már több millió forint mulasztási bírságot szabott ki a NAV valótlan adattartalmú EKÁER bejelentések, bejelentés nélküli értékesítés miatt.

További vizsgálatok tárgyát képezi az első belföldi értékesítés bejelentésének elmulasztása. Az eljárások végén az adózó milliós nagyságrendű bírságra számíthat.

Kapcsolódó anyag
A közlemény letölthető formában

Módosul az EKÁER rendszer működése

2015. augusztus 1-től az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működése az alábbiak szerint módosul:

Az 51/2014. (XII.31) NGM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt termékek Európai Unió más tagállamából Magyarországra történő – bejelentés köteles – szállításának bejelentésére kizárólag abban az esetben nyílik lehetőség, amennyiben a bejelentésre kötelezett adózó érvényes FELIR azonosítóval rendelkezik, valamint a kirakodás belföldi telephelye az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez első belföldi betárolási helyként bejelentésre került. Ennek hiányában a bejelentés nem teljesíthető.

Az első magyarországi tárolási hely bejelentéséről a 3/2010 (VII. 5.) VM rendelet rendelkezik, amely szerint azoknak az élelmiszer-vállalkozásoknak, amelyek harmadik országból vagy uniós tagállamból élelmiszert forgalomba hozatal vagy tovább feldolgozás céljából behoznak, regisztrálniuk kell magukat és azt a telephelyet, első magyarországi tárolási helyet, ahol az árut először betárolták. Az első tárolási hely bejelentésről részletesebb információt, illetve a bejelentett első tárolási helyek adatait itt találja.

Luxuskörülmények között éltek az áfacsalók

Több hónapos előkészítő munkát követően a múlt héten egy nap alatt két húskereskedelemmel foglalkozó bűnözői csoportot buktattak le a NAV pénzügyi nyomozói. A két elkövetői kör ötmilliárd forint áfát csalt el. Harminchárom embert hallgattak ki gyanúsítottként.

A fővárosi elkövetői kör cégei az unió tagállamaiból áfa megfizetése nélkül szereztek be sertés és marhahúst, illetve baromfit. Hogy az így beszerzett termékek értékesítésével minél nagyobb haszonra tegyenek szert, eltitkolták azok uniós eredetét, és egy általuk felépített cégláncolaton átfuttatva, fiktív számlák segítségével belföldről származó, igen kedvező áru termékként szerepeltették könyvelésükben és adóbevallásukban. A láncolatban résztvevő társaságok az adófizetési kötelezettségük csökkentése érdekében felhasználták az áru eredetére vonatkozó fiktív számlákat, így károsítva az állami költségvetést.

A tatabányai bűnszervezet módszere szerint az irányító férfi kft-je stróman cégeken keresztül húskészítményeket vásárolt külföldről, majd az árut hazai társaságoknak továbbértékesítette. A stróman cégek az így származó bevételeiket fiktív számlákkal csökkentették. A cégeket irányító elkövetők a stróman cégeket kizárólag arra használták fel, hogy a bűnszervezet vezetőjének cégei jogosulttá váljanak a stróman cégek belföldi termékértékesítései után fizetendő Áfa levonására.

A két ügyben százharminc helyszínen, országszerte csaknem háromszáz pénzügyi nyomozó, pénzügyőr és informatikus szakember vett részt. Harminchárom személyt előállítottak, és gyanúsítottként hallgattak ki, valamint több mint hatvan tanúkihallgatásra is sor került.

A NÉBIH munkatársai is több helyszínen intézkedtek. Összesen 18 tonna hústermék forgalmi korlátozását rendelték el, mivel eredetük, nyomonkövetésük nem volt biztosított, továbbá a termékek egy része lejárt, jelöletlen volt.

Készpénzben és bankszámlákon több mint hatszázharminc millió forint vagyont zároltak. Ezen túl az egyik ügyben huszonnégy gépjárművet, aranytárgyakat, drágaköveket foglaltak le, a tatabányai bűnszervezet vezetőjének pedig a luxusingatlanát, autóit is zárolták.

Ahogy azt a pénzügyi nyomozók a házkutatások alkalmával is tapasztalták, az elkövetők többsége luxuskörülmények között élt, nagyértékű autókkal járt. Bevallott jövedelmük messze elmaradt valós életszínvonaluktól, így, a büntetőeljárás mellett vagyonosodási vizsgálatot is indít a NAV velük kapcsolatban.

Az egyik szökésben lévő elkövetőt még a következő nap elfogták, és őrizetbe vették. A tatabányai bűnszervezet hat tagját a bíróság előzetes letartóztatásba, valamint további egy gyanúsítottat házi őrizetbe helyezett.

A felderítéskor készült videofelvétel megtekinthető az alábbi linken:

https://www.youtube.com/watch?v=3lesPhNs3SAfeature=youtu.be

Forrás: NAV

A NAV és a NÉBIH a „cseh listás” alkoholok kapcsán vizsgálódik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szorosan együttműködik a csehországi halálos alkoholmérgezések magyarországi esetleges érintettségének azonnali felderítése és a szükséges megelőző lépések megtétele érdekében.

A hatóságok együttműködése keretében 2012. szeptember 19-én sor került két Csehországból származó ajándék likőr azonnali laboratóriumi vizsgálatára, miután az egyikből fogyasztó magyar állampolgár a hirtelen jelentkező rosszullétét a likőr fogyasztásával hozta összefüggésbe.

Bár egyik minta sem szerepelt a cseh hatóságok által kiadott listán, a megbetegedés okozásával gyanúsított likőrt a NÉBIH, a nyomon követéssel látókörbe került - még bontatlan - likőrt a NAV laboratóriumában vizsgálták. Mindkét vizsgálat negatív eredménnyel zárult, amely alapján kijelenthető, hogy a magyar állampolgár megbetegedését nem a csehországi likőr okozta.

A két hatóság az északi megyékben a megelőzés érdekében közös ellenőrzéseket végez.

A hatóságok mindemellett fokozottan felhívják a figyelmet arra, hogy a bizonytalan eredetű élelmiszerek - jelen esetben alkoholok - fogyasztása veszélyes, és a biztonság fenntartásában a vállalkozói, illetve az egyéni fogyasztói felelősség is meghatározó. Ennek szellemében kérik, hogy a bizonytalan eredetű, ismeretlen, vagy a gyanús területről származó alkoholos italok fogyasztását saját érdekükben kerüljék, és a háztartási elfekvő készletek átvizsgálását is tegyék meg ez esetleges problémák megelőzése érdekében.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
és
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal