Madárinfluenza: az EFSA a gazdaságok vadon élő madarakkal szembeni fokozott védelmét javasolja

Míg Európában a baromfik helyzete a nyár folyamán enyhült, a magas patogenitású madárinfluenza vírus (HPAI) továbbra is hatással van a tengeri madarakra, főként a part menti területeken. Az őszi vándorlási idény kezdetekor prioritásként kell kezelni a baromfi és más haszonállatok vadon élő madarakkal szembeni védelmét, a prémes állattartó gazdaságokban pedig fokozni szükséges a biológiai biztonságot.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Uniós Referencialaboratórium (EURL) legutóbbi jelentése szerint 2023. június 24. és szeptember 1. között 21 európai országban jelentettek magas patogenitású madárinfluenza kitöréseket házi (25) és vadon élő madarak esetében (482).

Változatlanul a vadon élő és háziasított ragadozók a leginkább érintett emlősfajok, Finnország 26 járványkitörést jelentett amerikai nyérceket, vörös és sarkvidéki rókákat, valamint közönséges mosómedvéket tartó prémgazdaságokban. A fertőzés legvalószínűbb forrása a vadon élő sirályokkal történő érintkezés volt, de a gazdaságok közötti terjedést nem lehet teljesen kizárni.

Az európai lakosságot érintő kockázat még mindig alacsony vagy mérsékelt a munkavállalók és a potenciálisan fertőzött, elhullott madarakkal, illetve emlősökkel érintkezésbe kerülő más személyek esetében. A fertőzés kockázatának csökkentése érdekében a szakértők azt javasolják, hogy mindenki kerülje az elhullott madarakkal vagy emlősökkel való érintkezést.

Mostantól elérhető az EFSA madárinfluenza radarjának továbbfejlesztett verziója, melyben követhetőek a HPAI behurcolásának valószínűségére vonatkozó heti előrejelzések.

Feloldották a madárinfluenza miatt elrendelt területi korlátozásokat Magyarországon

Az intézkedéseknek köszönhetően sikerült felszámolni a madárinfluenza járványt, és Bács-Kiskun, valamint Csongrád-Csanád vármegyékben április vége óta nem mutatták ki a magas patogenitású vírust a hazai baromfiállományban. Az eredmények alapján a Nébih május 23-án elrendelte a még fennálló felügyeleti (megfigyelési) körzetek feloldását.

A megfigyelési körzetek feloldásával megszűntek hazánkban a madárinfluenza miatti területi korlátozások. Az uniós és hazai jogszabályokban előírt feltételek teljesülésével már zavartalanul folyhat a belföldi és az uniós szállítás Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből is. 
Azonban a jelenleg importtilalmat alkalmazó harmadik országokba továbbra sem kezdődhetnek meg a szállítások, és erre leghamarabb az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerinti mentesség visszanyerését követően kerülhet sor. A harmadik országokkal kapcsolatos kereskedelmi információk megtalálhatóak a Nébih tematikus aloldalán. 
A kedvező járványügyi helyzet miatt az országos főállatorvos módosította a baromfik betelepítésére és mozgatására vonatkozó ideiglenes szabályokat. A részletes szabályok szintén a tematikus aloldalon érhetőek el.
A pozitív változások ellenére a Nébih most is felhívja a baromfitartó gazdák figyelmét, hogy a vírus behurcolásának és a betegség újbóli megjelenésének veszélye még mindig óriási kockázatot jelent, ezért a felelős állattartás és a járványügyi előírások betartása változatlanul kiemelt jelentőséggel bír.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatos információk, tájékoztatók elérhetőek a Nébih tematikus aloldalán.
 

Újabb baromfitelepen jelent meg a madárinfluenza Hajdú-Bihar vármegyében

Védő- és megfigyelési körzeteket jelölt ki az állategészségügyi hatóság, miután a Nébih laboratóriuma igazolta egy Hajdú-Bihar vármegyei gazdaságban a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.

A Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúböszörmény településen található, 23 800 tenyészkacsát számláló telepen a takarmány-és vízfogyasztás, valamint a tojástermelés csökkenése keltett gyanút. A Nébih laboratóriuma végül igazolta a vírus H5N1 altípusának jelenlétét.

Az állategészségügyi szakemberek azonnal megkezdték az érintett állomány felszámolását. Továbbá az adott gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a 10 km sugarú megfigyelési körzetet.

Ez az eset is jól mutatja a vírus folyamatos jelenlétét az országban, így a járványvédelmi előírások szigorú betartása továbbra is kiemelten fontos.

A madárinfluenza kitörésekről és a nemzetközi kereskedelmet érintő aktuális információkról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza 
 

Tovább javult a járványhelyzet, enyhített a Nébih a baromfik betelepítésre vonatkozó ideiglenes szabályokon

2023. február 1-jétől Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye korlátozás alatt nem álló területein enyhítések lépnek életbe a vizes élőhelyek, állandó vizes terület közelében található telepekre vonatkozó betelepítési szabályokban.

A legfontosabb változás, hogy azon telepeken, ahol a 2022 őszén kezdődött járványban nem történt kitörés és egy vizes élőhely szélétől számított 1-3 km közötti zónában találhatók, megindulhat a betelepítés, amennyiben az nem fóliasátorba történik. Az intézkedés minden állatfajra és az állattartási fázisok számától függetlenül érvényes.

Az aktuális, részletes szabályok alábbi cikkünkben olvashatók: A baromfik betelepítésre vonatkozó ideiglenes szabályok

Madárinfluenza járvány - kártalanítási eljárásokkal kapcsolatos tematikus információk

A madárinfluenza elleni védekezés miatt elrendelt járványügyi intézkedésekért az érintett állattartó állami kártalanításra jogosult. A kártalanítási eljárást a területei állatetegészségügyi szervek folytatják le a vonatkozó rendelet* előírásainak megfelelően. Cikkünkben a meghiúsult napos baromfi kihelyezéssel, a járványvédelmi intézkedési tervvel, valamint a preventív célból történő felszámolással kapcsolatos tudnivalókat olvashatják.

A kártalanítási rendelet több ponton is módosult idén (https://portal.nebih.gov.hu/-/nagyobb-allattartoi-felelossegvallalast-kovetel-az-uj-kartalanitasi-rendelet). Az alábbiakban összegyűjtöttük az egyes részterületekre, szűkebb témakörökre vonatkozó kártalanítási tudnivalókat.

-    Meghiúsult napos baromfi kihelyezéssel kapcsolatos kártalanítás

Előfordul, hogy a baromfikeltetők a korábban megkötött szerződések szerinti, ütemezett napos baromfi kihelyezéseiket nem tudják megvalósítani, mivel a tervezett beszállítás madárinfluenza miatt korlátozott területre történne. Az ilyen beszállításhoz ugyanis a fogadás helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, tekintettel a járványügyi körülményekre, nem járul hozzá.
Amennyiben az érintett vállalkozás nem tudja megoldani a napos baromfik korlátozás alatt nem álló területen történő kihelyezését, a hatóság elrendelheti az állatok járványvédelmi okból történő leölését. Ez az aktuális járványkitörés előtt keltetőbe helyezett és kikelt, valamint a közeljövőben kikelő baromfikra egyaránt vonatkozhat és állami kártalanítás mellett történik.
Ilyen esetben – ha kártalanításból kizáró ok nem merül fel – a járványügyi intézkedésként leölt állat vagy ártalmatlanított tojás értékét 100%-ban állapítja meg a hatóság az állami kártalanítási eljárás során. A teljes (100%-os) kártalanítás feltétele a járványkitörést megelőzően kötött, a kikelt állatok tervezett kihelyezésére vonatkozó érvényes szerződés megléte. Az állami kártalanítás további előfeltétele a járványügyi intézkedés elrendelése, a területileg illetékes állategészségügyi hatóság erről szóló határozatának megléte. 
A kártalanítási összeg megállapítása során a szakemberek mindenképp megvizsgálják, hogy az érintett eleget tett-e kárenyhítési kötelezettségének. A hatóság felméri, hogy az adott járványhelyzetben volt-e reális lehetőség a keltetőtojásoknak már tojásként való megsemmisítésére, ártalmatlanítására, illetőleg a kikelt baromfinak, az eredeti tervtől eltérően, korlátozás alatt nem álló területre történő kihelyezésére.
Amennyiben a tojások keltetőbe helyezésekor már közismert, hogy a tervezett kiszállítás helye korlátozás alá eső területre esik, akkor azt a keltetést a vállalkozás saját felelősségére folytatja. Mivel ebben az esetben felróható magatartása vezet a kikelt baromfi meghiúsult kihelyezés miatti leölésének elrendeléséhez, állami kártalanítás nem illeti meg.

-    Járványvédelmi intézkedési terv megléte

A vonatkozó rendelet* 6. § (2) bekezdése kimondja, hogy az eljáró hatóság a kártalanítás elutasításáról határoz, ha az érintett állattartó nem rendelkezik a jogszabályban előírt és a járási hivatal által közigazgatási döntésben jóváhagyott járványvédelmi intézkedési tervvel.
Jelenlegi járványhelyzetben a hatósági szakemberek – a megnövekedett szakmai és adminisztrációs terhek ellenére is – fokozott figyelmet fordítanak a kártalanítási eljárásokban résztvevők dokumentációjának ellenőrzésére. A járványvédelmi intézkedési tervek benyújtása kapcsán felhívjuk a figyelmet, hogy nagy létszámú telepek esetében a tervek elkészítésének időpontja nem lehet későbbi a kártalanítási eljárás megindulásának időpontjánál. Különösen, mivel esetükben annak meglétét a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 2. § (2) pontja már régóta előírja. 
A baromfi ágazat érdekképviseleti szervével, valamint a kártalanításban eljáró területi hatósággal egyeztetve az az állásfoglalás született, hogy ha a hatóság meggyőződött arról, hogy az előírt járványvédelmi intézkedésterv rendelkezésre áll, akkor a kártalanításból nem kizáró tényező, ha azt a hatóság – leterheltsége miatt – közigazgatási döntésben nem hagyta jóvá.

-    Forgalomból kivont termékekért járó kompenzáció

A hatóság a járvány elleni védekezés érdekében elrendelheti a fertőzött vagy korlátozás alatt álló létesítményből, illetve területről származó termékek forgalomból történő kivonását. Amennyiben nem merül fel a kártalanításból kizáró ok, a vágóhídon, vagy más élelmiszeripari létesítményben, kereskedelemben elkobzott termékek után az érintettek 100%-os állami kártalanításban részesülnek.

-    Telepauditáló rendszerben való részvétel

A vonatkozó rendelet* 1. melléklete (A kártalanítás mértékét növelő tényezők a járványügyi intézkedéssel érintett állatfajokra vonatkozóan) 10. pontjában meghatározott értéknövelés akkor alkalmazható, ha „A kártalanításra jogosult az érintett telep vonatkozásában részt vesz…” telepauditáló rendszerben.
Az OIE Szárazföldi állatok állategészségügyi Kódexe (2021) szerint a magas patogenitású madárinfluenza leghosszabb inkubációs ideje a klinikai tünetektől visszaszámított 14 nap. Ezt figyelembe véve a kártalanítási eljárások során a rendelet 1. melléklet 10. pontja szerinti értéknövelő tényezőt kizárólag akkor alkalmazhatja a hatóság, amennyiben a telepauditálásra jelentkezés a mintavétel (szolgáltató vagy hatósági állatorvos által akár gyanú, akár preventív leölés során történt) időpontjától visszaszámított 14 napon túli időszakban történt.

frissítve: 2022. január 7.