A méh cimkéjű tartalom.

Veszélyt jelenthet az ismeretlen származású méhanya

Veszélyt jelenthet az ismeretlen származású méhanya

2023. július 4, kedd

A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének (MMOE) gondozásában lévő ‒ közel fél évszázada töretlen tenyésztésű ‒ pannon méhfajta jelenleg az egyetlen, állami elismeréssel rendelkező méhfajta, ami Magyarországon méhanyanevelésre használható. A Nébih hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a méhészek kizárólag nyilvántartott méhanyanevelőktől, megfelelő származási igazolással rendelkező méhanyát vásároljanak, ezzel is biztosítva a hazánkban honos pannon méhfajta megőrzését.

A hazai tenyésztők az Egyesülettel együttműködve folyamatosan azon dolgoznak, hogy ezt a ‒ földrajzi adottságainkhoz kiválóan alkalmazkodó ‒ fajtát megőrizve az ország méhészei számára biztosítsák a magas minőségű méhanyákat. A pannon méhfajta számtalan kedvező jellemzővel bír, hiszen magas méztermelő képessége mellett jól telelő, nyugodt, könnyen kezelhető, nem támadó hajlamú méhfajta. További előnye, hogy sajátos küllemi jegyeinek köszönhetően könnyen megkülönböztethető a többi méhfajtától.
A méhanyanevelés szabályait és forgalmazásának feltételeit a hatályos állattenyésztési és állategészségügyi jogszabályok pontosan meghatározzák. Az előírás szerint méhanyát, méhanyabölcsőt forgalmazási céllal előállítani kizárólag a kormányhivatal részére bejelentett méhanyanevelő telepeken engedélyezett. Alapkritérium, hogy méhanyaneveléssel csak megfelelő szakirányú végzettségű, a MMOE által igazolt méhészeti gyakorlattal rendelkező személy foglalkozhat.
Fontos feltétel még, hogy kizárólag ‒ a kormányhivatal által ‒ nyilvántartásba vett, és az MMOE által is elismert méhanyanevelő telepről származó, erről származási igazolással rendelkező méhanya, méhanyabölcső hozható forgalomba.

A származási igazoláson mindenkor szerepelni kell a következő adatoknak:
•    a méhanyát nevelő telep FELIR szerinti tenyészetkódja,
•    az anya törzskönyvi száma,
•    a tenyésztőszervezet bélyegzőlenyomata,
•    a vásárló neve és címe.

A kormányhivatalok által nyilvántartásba vett, és méhanya forgalmazásra jogosult méhanyanevelők listája megtalálható a Nébih honlapján, valamint az MMOE taglistáján is.

Az Egyesület annak érdekében, hogy biztosítsa a méhanyák fajtaazonosságát ‒ ezzel a pannon méhfajta kiváló tulajdonságainak megóvását, javítását ‒ minden évben fajtabélyeg-vizsgáltot végez a bejelentett méhanyanevelő telepről származó méhek esetében.
Emellett központi teljesítményvizsgálatok végzésével folyamatosan ellenőrzi a fajta legfontosabb termelési paramétereit is.

Lényeges kiemelni, hogy a méhészeknek lehetőségük van külföldről, akár EU tagállamból, akár unión kívüli országból származó krajnai fajtához tartozó méhanya vásárlására is. Ilyen esetben azonban a külföldről behozott méhanyáknak is rendelkezniük kell a származásukat igazoló dokumentumokkal, továbbá még a hasznosításukat megelőzően ‒ tenyésztési szempontból ‒ honosítás szükséges. Amennyiben a behozott méhanyák megfelelnek a pannon méhfajta küllemi paramétereinek, így nem veszélyeztetik a fajta tenyésztését, az Egyesület törzskönyvi nyilvántartásba vétellel engedélyezi a méhanyák szaporítást. A megadott engedélyt az Egyesület feltünteti a behozott a méhanyák származási dokumentumain is.
A honosítás mellett a külföldről beérkezett méhanyáknak rendelkezniük kell állategészségügyi bizonyítvánnyal is, melyet a származási hely szerinti illetékes hatóság ad ki, ezzel igazolva, hogy a behozott állatok megfelelnek az előírt állategészségügyi követelményeknek. A bizonyítvány hiányában a méhanyák állategészségügyi státusza kétséges, így jelentős kockázatot jelenthetnek a vásárló állományára.

A Nébih különösen fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a hazai jogszabályokban foglaltak szerint nem engedélyezett azoknak a ‒ jellemzően külföldről érkező ‒ méhanyáknak a felhasználása hazánkban, amelyek nem felelnek meg a pannon méhfajta elfogadott küllemi és gazdasági paramétereinek. Az ilyen fajták közé tartozik a már hazánkban is megtalálható Buckfast hibrid méhfajta, melynek szaporítása, valamint a méhanyák forgalmazása jogszabályba ütközik. Jogosulatlan fogalmazás és szaporítás esetén az illetékes hatóság a szabályszegővel szemben bírságot, továbbá tevékenységtől való eltiltást is megállapíthat. 
 


Friss hírek

2024. június 27, csütörtök

A Nébih számít a lakosság véleményére a talajvédelmi kérdőívben

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) talajvédelmi törekvése, hogy bemutassa a lakosságnak hazánk talajainak sokszínűségét, a talajművelési és tápanyag-gazdálkodási szokásokat, valamint felhívja a figyelmet a talajegészség megőrzésének fontosságára. A hivatal a lakosság véleményét is várja: az érdeklődők a Nébih kérdőívét július 20-ig érhetik el.

Tovább >

2024. június 26, szerda

Július elsejétől a Nébih elektronikus felületén kell jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket

2024. július 1-től a fásításban tervezett fakitermeléseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus felületén kell bejelenteniük az érintetteknek.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)

Hamarosan lejár a méhcsaládszám változás bejelentésének határideje!

Hamarosan lejár a méhcsaládszám változás bejelentésének határideje!

2020. október 8, csütörtök

A Nébih felhívja a méhészek figyelmét, hogy 2020. november 15-ig kell a méhcsaládszámban bekövetkezett változást a Tenyészet Információs Rendszeren (TIR) keresztül bejelenteniük. A határidő azon méhészeket érinti, akik 2020-ban kifizetési kérelmet nyújtottak be a Magyar Méhészeti Nemzeti Programban meghirdetett támogatásokra.

A Magyar Méhészeti Nemzeti Programban az egyes támogatások igénybevételének feltétele, hogy a méhész, a méhek állandó tartási helyével és a tartott méhcsaládok számával együtt a TIR-ben szerepeljen. Jelenleg a Nébih nyilvántartásában mintegy 27 ezer méhtartó csaknem 1,5 millió méhcsaládja szerepel. 

A méhészek feladata, hogy a családszámban bekövetkezett változást a rendszeren keresztül bejelentsék. Rendkívül fontos, hogy mind a TIR-ben, mind a kifizetési kérelemben az adott végrehajtási időszakban elvégzett őszi méhegészségügyi vizsgálat során feljegyzett méhcsaládszámok szerepeljenek. 

A Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2020/2021-es végrehajtási időszakban – amely 2020. augusztus 1-jétől 2021. július 31-éig tart –, a 2020. évi őszi méhegészségügyi vizsgálat során megállapított, a TIR rendeletben* foglaltak szerint nyilvántartásba vett és a kifizetési kérelem benyújtása napján is a méhész tulajdonában lévő méhcsaládok után igényelhető támogatás. A méhcsaládszámban bekövetkezett változásokat a méhészek 2020. november 15-ig rögzíthetik a TIR-ben. 

A Nébih a bejelentett és nyilvántartott adatokat a kifizetési kérelmek ellenőrzése céljából, illetve a támogatható méhcsaládok számának igazolása végett átadja a Magyar Államkincstárnak. A MÁK csak a november 15-éig a Nébih-hez vagy a megyei ENAR Ügyfélszolgálatokhoz beküldött és hibátlanul rögzített változás bejelentéseket fogadja el.

Fontos, hogy esetleges hibás adatközlés esetén a hibát a kiküldött hibalevél haladéktalan visszaküldésével javítsák, mert hibajavítás esetén is csak a november 15-ig postára adott bizonylatokat tudjuk figyelembe venni.

A méhészek a méhcsaládszámban bekövetkezett változást a Nébih honlapján (https://portal.nebih.gov.hu/enar/) közétett 2153-as „Tartási hely és tartás módosító lap” kitöltésével és benyújtásával tehetik meg. Az ügyintézés megkönnyítése végett, ha a méhész kizárólag a méhcsaládszámban bekövetkezett változást jelenti be a bizonylaton, nincs szükség a hatósági állatorvos aláírására. A nyomtatvány kitöltésnél figyeljenek arra, hogy meglévő tenyészet esetén a méhcsaládszám mellett a méh tartás kezdetére vonatkozó dátumot ne módosítsák, tekintve, hogy támogatás kizárólag azon méhészeknek jár, akik 2020. szeptember 30. előtt már regisztrált méhtartók voltak. 

A nyomtatvány benyújtható elektronikus úton a Nébih Ügyfélprofil Rendszerén (https://upr.nebih.gov.hu/ng/ugyintezes/ugykatalogus/ugyleiras/F0001-S0061-U0007) keresztül, postai úton, személyesen a megyei kormányhivatalok ENAR Ügyfélszolgálatain, illetve a Nébih Ügyfélszolgálatán.
A méhészek a bizonylat kitöltéséhez segítséget kaphatnak a Nébih Ügyfélszolgálatán: 
•    Postázási cím: Nébih-ENAR, 1537 Budapest, Pf. 397. 
•    Központi telefonszám: 06-1-336-9050 
•    E-mail: enarufsz@nebih.gov.hu. 
 

Hivatkozott jogszabály:
*A tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet, amely részletesen a http://njt.hu/ oldalon olvasható.

Fotó: Dr. Zajácz Edit


Friss hírek

2024. június 27, csütörtök

A Nébih számít a lakosság véleményére a talajvédelmi kérdőívben

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) talajvédelmi törekvése, hogy bemutassa a lakosságnak hazánk talajainak sokszínűségét, a talajművelési és tápanyag-gazdálkodási szokásokat, valamint felhívja a figyelmet a talajegészség megőrzésének fontosságára. A hivatal a lakosság véleményét is várja: az érdeklődők a Nébih kérdőívét július 20-ig érhetik el.

Tovább >

2024. június 26, szerda

Július elsejétől a Nébih elektronikus felületén kell jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket

2024. július 1-től a fásításban tervezett fakitermeléseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus felületén kell bejelenteniük az érintetteknek.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)

A növényvédő szerek csoportosítása a környezeti kockázat szerint

A növényvédő szerek csoportosítása a környezeti kockázat szerint

2020. április 23, csütörtök

A növényvédő szerek engedélyokiratában egyértelműen feltüntetik a termék emberi egészségre, illetve a környezetre gyakorolt veszélyének, kockázatának mértékét. A Nébih növényvédelmi cikksorozatának 9. részében ehhez a témához kapcsolódóan a növényvédőszer-használat házi méhekre és vízi szervezetekre gyakorolt veszélyességének meghatározását és kategóriáit vesszük számba.

A növényvédő szerek esetében célszervezetnek nevezzük azt az élőlényt (pl. kórokozó gomba, gyomnövény, kártevő rovar), amely ellen a növényvédelmi kezelés irányul. A növényvédőszer-használat azonban hatással van az ún. nem-célszervezetekre is.

A mezőgazdasági ökotoxikológia feladata e hatások felmérése és a kockázatok értékelése. Kiemelt cél a fajok sokszínűségének, azaz az ún. biodiverzitásnak a fenntartása, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások, mint például a beporzás biztosítása. A kockázat megállapításához szükséges vizsgálatokra, az eredmények értékelésére, a növényvédő szerek kockázatbecslésen alapuló csoportosítására vonatkozó kötelező előírásokat a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete tartalmazza.

Az ökotoxikológiai értékelés során az alábbi szárazföldi élőlények adják a vizsgálatok célterületeit: madarak, emlősök és egyéb szárazföldi gerincesek, nem-cél ízeltlábúak (pl. ragadozó atkák, fürkészdarazsak), házi és vadméhek, talajlakó mikro- és makroszervezetek (pl. baktériumok, földigiliszta), valamint a nem-cél növények. Ezenkívül a vízi szervezetekre (pl. hal, vízibolha, alga) és a biológiai szennyvíztisztításra gyakorolt hatást is vizsgálni kell.

Cikkünk következő részében a méhveszélyességi és a vízi szervezetekre vonatkozó kategóriákat, valamint az ehhez kapcsolódó vizsgálatokat mutatjuk be.

Méhveszélyesség / kockázat

A növényvédő szerek esetleges méhekre gyakorolt hatását alapvetően minden esetben meg kell vizsgálni. Ez alól csak az olyan, speciális esetek jelentenek kivételt, mint például a zárt helyen történő élelmiszertárolás, mivel ebben az esetben a készítmény valószínűsíthetően nem kerül méhekkel érintkezésbe.

Számos vizsgálat elvégzése szükséges magával a növényvédőszer-hatóanyaggal, illetve a készítménnyel kapcsolatban is ahhoz, hogy az adott készítmény megfelelően besorolható legyen a méhekre gyakorolt veszélyesség/kockázat szempontjából.

Ezek a házi méheken elvégzendő vizsgálatok a következők:

  • akut etetéses és kontakt toxicitás felnőtt egyeden,
  • krónikus etetéses toxicitás felnőtt egyeden,
  • krónikus etetéses vizsgálat méhlárván,
  • fél-szabadföldi vizsgálat méhcsaládon (sátras),
  • szabadföldi vizsgálat méhcsaládon.

Hasonlóképpen a poszméhekre és az egyéb, nem családban élő vadméhekre (pl. faliméhek, szabóméhek) is szükséges a toxicitás-vizsgálatok elvégzése.

A készítmény toxicitása szerint három méhveszélyességi kategóriát különböztetünk meg: léteznek méhekre kifejezetten veszélyes, méhekre mérsékelten veszélyes, valamint méhekre nem jelölésköteles készítmények. A növényvédelmi gyakorlat szempontjából azonban fontosabb a kockázatalapú megközelítés, amely a toxicitási profil mellett a növényvédőszer-felhasználás mikéntjét, így a kezelt növény fenológiai állapotát, a kijuttatás módját (pl. csávázó szer, permetezés stb.) és a felhasználás dózisát is figyelembe veszi.

A növényvédőszer-készítmények kétféle besorolása – veszélyességi és kockázati alapú – megjelenik az engedélyokiratokban, azonban a készítmények címkéjén már csak a kockázati megközelítés eredménye olvasható, amely utasításokat ad a felhasználónak a környezet állapotának megóvása érdekében.

  1. Méhekre kifejezetten kockázatos szerek:

A méhekre kifejezetten kockázatos kategóriába tartozó növényvédő szerek a méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban nem alkalmazhatóak! Ezenkívül tilos az alkalmazás virágzó gyomnövények jelenléte esetén, valamint akkor, ha a kultúrát a méhek egyéb okból látogatják (ide értve az átrepülést is). Az engedélyokirat előírhat további szigorításokat is a fenológiai állapot alapján: így például azt, hogy a készítmény a legfeljebb rejtett bimbós vagy éppen zöldbimbós állapotig használható.

  1. Méhekre mérsékelten kockázatos szerek:

A 43/2010 (IV.23.) FVM rendelet 15.§-a szerint méhekre mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása - amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi - kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat. Amennyiben a kezelés tovább elhúzódik, az kockázatot jelenthet a beporzó szervezetekre, ugyanis nem lesz elegendő idő a szer lebomlására az éjszaka során.

Abban az esetben, ha a kezelt növénykultúra nem virágzik, de virágzó gyomokkal fertőzött, vagy virágzó növényállománnyal határos, illetve bármilyen okból kifolyólag a méhek látogatják (pl. mézharmat vagy víz gyűjtése miatt), akkor a készítmény kijuttatása ugyancsak méhkímélő technológiát igényel.

  1. Méhekre nem jelölésköteles szerek:

A méhekre nem jelölésköteles hatóanyago(ka)t tartalmazó növényvédő szer rendeltetésszerű felhasználása nem veszélyezteti a méheket. Az ilyen típusú szer virágzó növényállományban, méhek közelében egyaránt alkalmazható, de az engedélyokiratban feltüntetett esetleges korlátozó intézkedéseket be kell tartani.

Veszélyesség és kockázat vízi szervezetekre

A nem-célszervezetekre kifejtett hatás értékelésekor az engedélyező hatóság a vízi szervezetekre gyakorolt hatást is ellenőrzi a készítmény forgalomba hozatala előtt. Az ökotoxikológiai értékelés célterületeit ebből a szempontból a halak (pl.: szivárványos pisztráng), vízi gerinctelenek (pl.: vízi bolha), algák, vízi növények (pl.: békalencse) és üledéklakó szervezetek (pl.: árvaszúnyogok) adják, melyekre akut és krónikus laboratóriumi, valamint kültéri (mezokozmosz) vizsgálatok készülnek.

A veszélyességi vizsgálatok mellett a hatóság a szerfelhasználás következményeinek modellezésével meghatározza a felszíni vizek terhelését, amely figyelembe veszi a permetlé elsodródását, a kezelt tábláról történő lemosódást, illetve az alagcsövezésen/természetes szivárgáson keresztül a közeli vízfolyásba, tóba jutás lehetőségét is. A vízszennyezésből adódó kockázat csökkenthető egy nem kezelt sáv, ún. pufferzóna vagy biztonsági távolság megadásával. Az engedélyokiratban ez az alternatíva kockázatcsökkentő intézkedésként jelenik meg.

A biztonsági távolság az a méterben megadott távolság a felszíni vizektől, amelyen belül a növényvédő szer felhasználása tilos! Ez a távolság a nem jelölésköteles szerekre is legalább 5 m. A hatóság előírhatja, hogy a pufferzóna egy része, vagy egésze vegetációval borított legyen, pl, füves terület. Magyarországon az engedélyezhető védősáv 5 és 50 méter közé esik, mely távolság elsodródás-csökkentő szórófejek használatával mérsékelhető.

Fontos megjegyezni, hogy a védőtávolságot a vízpart legmagasabb pontjától mérjük a kezelendő tábla irányába.

Az engedélyokirat a kockázatcsökkentő intézkedések (biztonsági távolság) előírása mellett megadja a szerek toxicitásból számolt veszélyességi kategóriáit is a vízi szervezetekre:

  • nem jelölésköteles,
  • mérsékelten veszélyes,
  • közepesen veszélyes,
  • kifejezetten veszélyes szereket különböztethetünk meg.

Utóbbi kategóriák arról tájékoztatnak, hogy mi történhet, ha a készítmény közvetlenül a vízbe kerül, például egy közúti baleset vagy szándékos mérgezés következtében.

Lényeges, hogy a felhasználó tisztában legyen a növényvédő szerek környezetre gyakorolt hatásaival, és megfelelően értelmezze a készítmény címkéjén található információkat. A 89/2004 (V. 15.) FVM rendelet 30-31. §-a tartalmazza a címkézésre vonatkozó rendelkezéseket.

A növényvédő szer értékelése és a környezeti kategóriába történő besorolás európai uniós útmutatók alapján, egységes vizsgálatok eredményeinek felhasználásával történik. Az egyes kategóriák fent ismertetett előírásainak betartásával minimálisra csökkenthető a növényvédő szer használatából fakadó kockázat. Fontos megjegyezni, hogy kémiai védekezéshez lehetőség szerint a legvégső esetben forduljunk! Mindig mérlegeljük a növényvédő szerek alkalmazásának szükségességét és a vele járó kockázatot az emberi egészségre és a környezet állapotára!


Friss hírek

2023. augusztus 31, csütörtök

A növényvédő szerek harmonizált kockázati mutatói Magyarországon (2011-2021)

A növényvédő szerek fenntartható használatát célzó 2009/128/EK irányelv tagállami és uniós szintű megvalósításában elért haladás mérésére objektív, minden tagállamban azonos metodika szerint kiszámolt mutatókra/mérőszámokra, úgynevezett harmonizált kockázati mutatókra (Harmonised Risk Indicators - HRI) van szükség.

Tovább >

2023. április 14, péntek

Repülőgépes és helikopteres légi növényvédelemhez hatósági engedéllyel rendelkező szervezetek

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztályának tájékoztatása szerint légi-mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatban jelenleg a következő szervezetek rendelkeznek hatósági engedéllyel önálló munkavégzésre:

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)

Elkeszult a mehelhullasok kivizsgalas hatosagi utmutatoja

Elkészült a méhelhullások kivizsgálás hatósági útmutatója

2020. március 20, péntek

Több hónapos egyeztető munka eredményeként a Nébih elkészítette a méhelhullások hatósági kivizsgálásnak rendjét. Az elmúlt évek eseményei miatt időszerűvé vált a vélhetően növényvédelmi tevékenység következményeként történt méhmérgezések kivizsgálására alkotott, 2012-es eljárásrend átdolgozása, kiterjesztése. Az eljárásrend az OMME elnökség ajánlásaival, a 2019-es, szennyezett állatgyógyászati szerekkel kapcsolatos esetek tapasztalataival is kiegészült.

Az útmutató nyilvános része és a hozzá kapcsolódó folyamatábra a lenti linkekről tölthető le.


Friss hírek

2024. június 27, csütörtök

A Nébih számít a lakosság véleményére a talajvédelmi kérdőívben

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) talajvédelmi törekvése, hogy bemutassa a lakosságnak hazánk talajainak sokszínűségét, a talajművelési és tápanyag-gazdálkodási szokásokat, valamint felhívja a figyelmet a talajegészség megőrzésének fontosságára. A hivatal a lakosság véleményét is várja: az érdeklődők a Nébih kérdőívét július 20-ig érhetik el.

Tovább >

2024. június 26, szerda

Július elsejétől a Nébih elektronikus felületén kell jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket

2024. július 1-től a fásításban tervezett fakitermeléseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus felületén kell bejelenteniük az érintetteknek.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)

2020. február 20-ától újra igényelhető támogatás a méhészeti nemzeti programból

2020. február 20-ától újra igényelhető támogatás a méhészeti nemzeti programból

2020. február 6, csütörtök

Az Európai Bizottság 2019. június 12-én döntött a tagállamok által a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítására irányuló, a 2020-2022 támogatási évekre vonatkozó nemzeti programok jóváhagyásáról. A közösségi határozat értelmében Magyarország 3.120.330 EUR európai uniós támogatásra jogosult a 2020-as támogatási évre. Az 50 %-os társfinanszírozási lehetőség alapján a Kormány ugyanekkora összeggel járul hozzá a méhészeti ágazat támogatásához, így a 2020-as méhészeti év támogatási összege mintegy 1,8 milliárd forint.

A méhészeti nemzeti program megtekinthető a Magyar Államkincstár honlapján: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/-/tamogatasi-adatok-a-bizottsag-908-2014-eu-vegrehajtasi-rendelete-alapjan-publication-of-data-according-to-commission-implementing-regulation-no-908-20

A 2020-as méhészeti évben a méhészeti nemzeti programra vonatkozó támogatási igény 2020. február 20-ától, kizárólag elektronikus úton nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz. Az ezzel kapcsolatos további tájékoztatás az alábbi linken érhető el: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/759/tajekoztatok

A méhészeti nemzeti program igénybevételének részletes szabályait a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2020-2022 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól szóló 57/2019. (XII. 14.) AM rendelet tartalmazza. 
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/759/jogszabalyok

További kapcsolódó jogszabály:

  • A BIZOTTSÁG (EU) 2019/974 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2019. június 12.) a tagállamok által az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján benyújtott, a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítására irányuló nemzeti programok jóváhagyásáról

Friss hírek

2024. június 4, kedd

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.06.04.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. június 4, kedd

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.06.04.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)