Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Az EU-s átlaghoz képest kevesebb élelmiszert dobnak ki a magyarok

Megjelent az Eurostat legfrissebb jelentése, mely szerint a termőföldtől a fogyasztók asztaláig egy év alatt csaknem 57 millió tonna, egy főre vetítve 127 kg élelmiszer végzi hulladékként. Ennek 55%-a háztartásokhoz köthető: egy átlagos uniós állampolgár 70 kg élelmiszert dob ki évente. A magyar háztartásokra jellemző 66 kg éves fejenkénti élelmiszerhulladék mennyiséggel hazánk az átlaghoz képest a kevésbé pazarló országok közé tartozik.

Az idei évtől az Európai Unió tagállamainak kötelező adatot szolgáltatniuk az országukban keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségéről. Az éves jelentésben az élelmiszerlánc öt jelentős szintjének adatai jelennek meg: az elsődleges termelés, a feldolgozás, a kiskereskedelem, a vendéglátás és közétkeztetés, valamint a háztartások. A most közölt 2020-ra vonatkozó adatsor kiemelten fontos, ugyanis ez a viszonyítási alapja annak a globális célkitűzésnek, miszerint 2030-ig a felére kell csökkenteni a háztartásokban és a kereskedelemben keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségét. 

A jelentés szerint az EU-ban évente 57 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, mely egy EU-s állampolgárra vetítve 127 kg-ot jelent. Az Eurostat legutóbbi, 2012-es adatokon alapuló jelentésével összevetve minden szempontból csökkenés tapasztalható, akkor ugyanis 173 kg-ra becsülték az egy főre eső élelmiszerhulladékok mennyiségét. A háztartások esetében szintén a csökkenés irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kg/fő/év mennyiség most 70 kg-ra tehető. Abban azonban nincs változás, hogy továbbra is a háztartások „termelik” a legtöbb élelmiszerhulladékot, a teljes mennyiség 55%-át.

A statisztikai adatokból kiderül, hogy egy magyar ember az otthonában nagyjából 66 kg élelmiszert dob ki évente, mely az uniós átlagnál kevesebb. A Magyarországra vonatkozó háztartási adatok forrása a Nébih Maradék nélkül programja, amely 2016 óta követi nyomon a lakosság élelmiszerpazarlását. A hivatal munkatársai eddig 3 alkalommal mérték fel a hazai élelmiszerhulladék-helyzetet. Az első, 2016-os adatok még 68 kg/fő/év élelmiszerhulladék „termelést”, ebből 33,1 kg tényleges pazarlást mutattak*. Utóbbi, azaz a pazarlás mértéke a 2021-es eredmények szerint 25,2 kg/fő/év-re mérséklődött. 2016 és 2021 között tehát 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a hazai háztartásokban. A legfrissebb felmérés – minden eddiginél több, mintegy félezer résztvevővel – jelenleg folyik, adataival a jövő év elején ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

A Maradék nélkül program révén a hivatal nem csak nyomonköveti az élelmiszerhulladékok mennyiségének alakulását, hanem – többek között tájékoztatókkal, oktatási anyagokkal – segíti is a háztartásokat a csökkentésben.  A pazarlás mérséklése mellett az élelmiszeradományozás hatékony és biztonságos gyakorlatát is segíti az a lejárati útmutató, mely a minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerek lejárat után történő biztonságos fogyaszthatóságáról ad információt.

* Élelmiszerhulladéknak számít minden olyan élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amit valamilyen okból nem emberek fogyasztanak el. Ezek között vannak ún. nem elkerülhető (pl. csont, kávézacc, tojáshéj) és elkerülhető (pl. lejárt, helytelenül tárolás miatt megromlott) hulladékok. Élelmiszerpazarlásnak ezen utóbbi kategóriába tartozó termékek számítanak, amelyek kizárólag emberi figyelmetlenségből mennek veszendőbe.

Fővárosi vendéglátóhely működését függesztette fel a Nébih

Egy budapesti vendéglátó ipari egység ellenőrzése során súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A feltárt hibák és hiányosságok miatt a szakemberek az étterem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették, továbbá 95,3 kg élelmiszert kivontak a forgalomból.

Súlyos higiéniai hiányosságokat tártak fel a Nébih szakemberei egy XI. kerületi étterem helyszíni ellenőrzése során. A konyhatér mennyezete, oldalfala sötétszürkén elszíneződött, olajosan, zsírosan szennyeződött volt. Az egységben a szükséges mosogatóhely hiányában és a korábban kiadott engedéllyel egyezően, kizárólag egyszer használatos edényeket használhattak volna, ennek ellenére a használt fogyasztói edényeket a kiszolgálópultban mosogatták el.

A húselőkészítő csaptelep le volt szerelve, a zöldségelőkészítőben földesárut, a mosogatóban egyéb élelmiszert és elektromos berendezést is tároltak, lehetetlenné téve ezzel az előkészítő helyiségek rendeltetésszerű használatát. A földesáru tisztítása, valamint az üzemi edények mosogatása a konyhatérben történt, akárcsak a húselőkészítő eszközeinek tisztítása, melyeket használat előtt nem fertőtlenítettek. A konyhatéri kézmosó eldugult, a szennyvíz pangott. A melegen tartó pult nem volt bekapcsolva.

A hűtőtérben a különböző higiéniai megítélésű élelmiszereket, így zöldséget, nyers és főtt húst is együtt tároltak, a tészta keveréshez építőipari keverőgépet használtak.

A Nébih a fenti, súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő körülmények miatt az egység tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette. A hatóság továbbá 8 tétel, mindösszesen 95,3 kg nem nyomonkövethető, illetve lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszer alapanyagot és készételt vont ki azonnali hatállyal a forgalomból, valamint felhasználásukat, forgalomba hozatalukat megtiltotta.

Az egység az élelmiszerhigiéniai és élelmiszerbiztonsági hiányosságok kijavítása után, a hatóság kedvező eredményű helyszíni szemléjét követően folytathatta tevékenységét. Az eljárás és a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett vállalkozás adatai megtalálhatóak a jogsértés listán: https://portal.nebih.gov.hu/jogsertesek

Az ellenőrzés közben feltárt hibákat, hiányosságokat bemutató videó a cikkben leírtak vizuális bemutatására szolgál, többletinformációt nem tartalmaz.

Az ellenőrzés során készült fotók

Balaton-parti vendéglátóhelyet függesztett fel a Nébih

Egy Somogy megyei vendéglátóipari egység ellenőrzése során súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A szakemberek által feltárt hibák és hiányosságok, különösen az általános takarítatlanság, az étterem tevékenységének azonnali hatályú felfüggesztését, továbbá 790 kg élelmiszer forgalomból való kivonását indokolták.

Súlyos higiéniai hiányosságokat tártak fel a Nébih szakemberei egy Somogy megyei Balaton-parti vendéglátóipari egység helyszíni ellenőrzése során. Az étterem vizsgálatakor az ellenőrök megállapították, hogy annak gyakorlatilag minden helyiségében általános a takarítatlanság, nagyfokú a szennyezettség. Példaként említhető, hogy a főzőkonyha, a zöldségelőkészítő, a raktár, az áruátvevő és a gyros-előkészítő helyiség padozata zsíros, takarítatlan, oldalfalai szennyezettek voltak. Több helyen a technológiához nem kapcsolódó tárgyakat, eszközöket tároltak.

A fekete mosogató helyiségben a mosogató feletti mennyezetről pergett a vakolat, a hűtőkamrák teteje poros, a helyiség oldalfalai koszosak voltak. További problémát jelentett, hogy a hűtőterekben eltérő higiéniai megítélésű élelmiszereket, így földesárut, készételt és tejterméket tároltak együtt, kitéve őket a szennyeződés veszélyének. Mindezek mellett az ellenőrök csaknem 500 kg jelöletlen, nem nyomonkövethető fagyasztott gyroshúst és több mint 120 kg jelöletlen, nem nyomonkövethető fagyasztott birkahúst találtak az egységben.

A Nébih a fenti, súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő körülmények miatt az egység tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette. A hatóság továbbá 28 tétel, mindösszesen 790,49 kg nem nyomonkövethető, lejárt minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idejű élelmiszert vont ki a forgalomból, illetve felhasználásukat, forgalomba hozatalukat megtiltotta.

A vendéglátóhely az élelmiszerhigiéniai és élelmiszerbiztonsági hiányosságok kijavítása után, a hatóság kedvező eredményű helyszíni szemléjét követően folytathatta tevékenységét. Az eljárás és a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett vállalkozás adatai megtalálhatóak a jogsértés listán: https://portal.nebih.gov.hu/jogsertesek

Az ellenőrzés közben feltárt hibákat, hiányosságokat bemutató videó a cikkben leírtak vizuális bemutatására szolgál, többletinformációt nem tartalmaz.

Az ellenőrzés során készült fotók

Rendhagyó Szupermenta termékteszt – omega-3 zsírsavkapszulák a középpontban

A Szupermenta termékteszt programban étrend-kiegészítőket vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a csomagoláson ígért omega-3 zsírsavak mennyisége minden étrend-kiegészítő esetében megfelelt a jelölt értéknek. A 21 tesztelt termék közül azonban 17-nél fordultak elő jelölési hibák, és több esetben a felhasznált adalékanyagok minősége sem felelt meg az uniós specifikációs rendelet előírásainak.

A Szupermenta legújabb terméktesztjén az omega-3 zsírsavkapszulák álltak a célkeresztben. Összesen 21 olyan étrend-kiegészítőt vizsgáltak a szakemberek, amelyeken az omega-3 zsírsavak mennyiségét is feltüntették. Ezeket az esszenciális zsírsavakat az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért táplálékkal – például hallal, lenmaggal, egyes algákkal vagy koncentrált formában egyes étrend-kiegészítőkkel – biztosítható a bevitelük. A hal- és az algaolajkapszulákban az EPA (eikozapentaénsav) és DHA (dokozahexaénsav) zsírsavtartalom a meghatározó. Az előírt feltételek teljesülése esetén a DHA hozzájárul a normál agyműködés és a normál látás fenntartásához, az EPA és a DHA együtt pedig a szív megfelelő működéséhez.
A tesztelt termékek között egy lenmagolaj alapú, egy mikroalgából nyert olajat tartalmazó és 19 halolaj alapú étrend-kiegészítő szerepelt.

Az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérések alkalmával sor került a zsírsavösszetétel és a nehézfém-tartalom vizsgálatára, emellett a szakemberek – többek között – a növényvédőszerek és az egyéb vitaminok jelenlétét is ellenőrizték. E vizsgálatok során nem merült fel kifogás.
A tesztelt omega-3 zsírsavkapszulák nagy részénél, szám szerint 17 étrend-kiegészítőnél jelölési hibákat tárt fel a hatóság. Probléma volt többek között az adalékanyagok minőségével és feltüntetésével, a származásra, a tápértékre vonatkozó jelölésekkel, valamint a tokoferolok, a rozmaringkivonat és az új élelmiszerként engedélyezett Schizochytrium mikroalgából nyert olaj felhasználásával is.
A hibák miatt a hatósági ellenőrök élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki megközelítőleg 1.400.000 forint értékben.

A Szupermenta termékteszt során rendhagyó módon a termékek preferenciakérdőíves értékelésére került sor. A 15 kérdés mindegyike vásárlói döntést befolyásoló szempontokra koncentrált, például: a válaszadók milyen kapszulaméretet választanak szívesen, hány napra elegendő mennyiséget tartalmazó kiszerelést vásárolnának, mennyit költenének rá, mely tulajdonsága miatt szednek vagy szednének omega-3 zsírsavkapszulát. A kérdőív eredményei alapján a válaszadók elvárásainak leginkább egy olyan termék felelne meg, ami kis kapszulaméretű, napi 1 szem adagolású, ugyanakkor 1 havi adagnál több kapszulát tartalmaz. Ezenkívül fontos elvárás, hogy lehetőleg tartalmazzon az omega-3 hatóanyagon kívül vitaminokat is, ne legyen erős, kellemetlen szaga és utóíze, az árfekvése pedig 3000-5000 forint között legyen. 

A Nébih étrend-kiegészítő témájú útmutatója a következő linken érhető el: 
https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1166172/Nebih_etrend-kiegeszito_utmutato.pdf/

További információk, érdekességek, a kérdőív és a részletes vizsgálati eredmények elérhetők a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/uj-termekkorrel-bovult-a-szupermenta-termekteszt-itt-az-elso-etrend-kiegeszito-vizsgalat-omega-3-kapszulak-a-kozeppontban/