Magyarország hivatalosan is mentes a kéknyelvbetegségtől

Elismerte az Európai Unió a kéknyelvbetegség-mentesítési program eredményességét Magyarországon. A nyilatkozattal egyidejűleg az ország teljes területén feloldották a betegség miatt elrendelt korlátozásokat. Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a kedvező státusz fő pozitívumaként az élőállat-szállítások folyamatának egyszerűsödését emelte ki.

Magyarországon 2015-ben terjedt el járványszerűen a szarvasmarhákat és juhokat megbetegítő kéknyelvbetegség. A kéknyelv jelenléte miatt az élőállat-szállítások éveken keresztül csak szigorú feltételekkel (vakcinázás, vérvizsgálat, szúnyogellenes kezelés) valósulhattak meg az Európai Unió többi tagállamába és számos harmadik országba is.

Bár az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) által előírt mentességi feltételeket hazánknak már 2017-ben sikerült teljesítenie, az Európai Unió további, szigorúbb vizsgálatok elvégzését követelte meg a státusz elismeréséhez. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) e vizsgálatok eredményét tavaly év végén nyújtotta be az Európai Bizottságnak.

A testület 2021. február 22-én elismerte Magyarország kéknyelvbetegség-mentességét. Az eredmény kapcsán Erdős Norbert államtitkár kiemelte: a kedvező státusz nagy könnyebbséget jelent a hazai vállalkozások számára, hiszen annak birtokában a szállítást megelőző – a betegség kimutatására irányuló – vizsgálati és kezelési kötelezettség megszűnik.

Forrás: AM Sajtó

Véget ért a vektormentes időszak Magyarországon

A rovartani vizsgálatok eredményei alapján véget ért Magyarországon a kéknyelv betegség szempontjából a vektormentes időszak. A törpeszúnyogok megjelenésével a betegség ismételt előfordulása és további terjedése várható, ezért továbbra is érvényes az országos főállatorvos kéknyelv betegség elleni vakcinázásra vonatkozó határozata. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja az állattartók figyelmét, hogy részben módosultak az állatszállításokra vonatkozó szabályok.

A vakcinázási stratégia egy kötelező és egy önkéntes részből áll. Az esetleges új kitöréssel érintett állattartó gazdaságokban a hatóság – állami költségen – kötelező jelleggel vakcinázni fog minden betegségre fogékony egészséges egyedet. Emellett, mivel Magyarország teljes területe 2015 novemberétől egy egységes védőzónának minősül, megelőzésképpen önkéntes alapon az állattartók is vakcináztathatják állataikat.

A vektormentes időszak végével és a vakcinázás engedélyezésével az állatszállításra vonatkozó szabályok részben módosulnak.

1. Továbbtartásra Magyarországról az EU mentes területeire, illetve megfigyelési körzeteibe, csak olyan kérődző szállítható, amely
   • kéknyelv betegség elleni védőoltásban részesült, vagy
   • laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy már átvészelte a betegséget, vagy
   • szállítás előtt jóváhagyott vektormentes létesítményben tartózkodott.
2. Az azonnali vágásra történő szállítás, illetve azonos besorolású körzeten belüli szállítás esetén a feltételek változatlanok.
3. Harmadik országba irányuló szállításoknál továbbra is a fogadó ország követelményeinek megfelelően történhet a szállítás.

Az eddigi tapasztalatok alapján a vektormentes időszak újbóli kezdete 2017. negyedik negyedévében várható. A NÉBIH továbbra is kéri a szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelv betegség tüneteire fokozottan figyeljenek, és gyanú esetén haladéktalanul értesítsék állatorvosukat.

A témával kapcsolatban további információk elérhetőek a NÉBIH weboldalán.

Kapcsolódó anyagok:
Közlemény letölthető formában

Vektormentes időszak – egyszerűbbé válik a kéknyelv betegségre fogékony állatok kiszállítása

2015. december 14-étől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kihirdette a szezonális vektormentes időszakot, így ismét lehetővé vált a kéknyelv betegségre fogékony állatok előzetes védőoltás nélkül történő kiszállítása Magyarországról az alacsonyabb kockázatú vagy mentes területekre. A rendelkezés a továbbtartás céljából történő állatszállításokra vonatkozik és hazánk teljes területére érvényes.

A szezonálisan vektormentes időszak kezdetét a hőmérsékleti adatok, valamint az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján határozta meg a NÉBIH. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy hazánk területéről a kéknyelv betegség szempontjából alacsonyabb kockázatú vagy mentes területekre – továbbtartási célból – előzetes védőoltás nélkül szállítsák a fogékony állatokat.

Az Európai Unión belüli kiszállítás során továbbra is be kell tartani a vonatkozó EK rendeleti előírásokat, úgynevezett 3. országba irányuló export esetén pedig a célország és Magyarország által jóváhagyott, érvényes exportbizonyítványokban foglalt feltételek az irányadóak.

Az állatok szállításának részletes feltételeiről minden esetben a megyei kormányhivatalok vagy a járási hivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi szervezeti egységei adnak felvilágosítást.

A hatóság felhívja az állattartók figyelmét, hogy a kéknyelv betegség kitörései körüli 20 kilométeres sugarú körben található, és még megfigyelési zárlat alatt álló állományokból a fogékony állatok kiszállítása a vektormentes periódusban is kizárólag az előírt megfigyelési idő letelte és a szükséges vizsgálatok elvégzése után lehetséges.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

Újabb kéknyelv betegség kitörések – Magyarország teljes területe védőkörzetté vált

Egy Győr-Moson-Sopron megyei, egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és egy Bács-Kiskun megyei kérődző állományban is kimutatta a Nemzet Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma a kéknyelv betegséget. Emellett új kitöréseket jelentettek Ausztriában és Szlovéniában, a magyar határhoz közel eső településekről is, ezért az állategészségügyi hatóság megszüntette a megfigyelési területeket és az ország teljes területét egységesen védőkörzetté nyilvánította.

A laborvizsgálatokon 2015 novemberében vett vérminták bizonyultak pozitívnak, melyet ezúttal is a vírus 4-es szerotípusa okozott.

Ezzel egy időben bejelentés érkezett az Európai Unió Bizottságához az osztrák állategészségügyi hatóságtól három ausztriai, a szlovén állategészségügyi hatóságtól pedig egy szlovéniai, a magyar határ mellett lévő területen talált, 4-es szerotípus által okozott kéknyelv kitörésekről.

Az újonnan bejelentett hazai megállapítások miatt a korábban elrendelt védőkörzetet jelentősen módosítani kellett, így a kéknyelv betegség szempontjából Magyarország teljes területe védőkörzetnek minősül. Ez a változás a belföldi kereskedelem egyszerűsödését hozza magával, mivel az egységes védőkörzeten belül a fogékony állatok szállítása enyhébb feltételek mellett lehetséges, mint a különböző állategészségügyi státuszú védőkörzet és megfigyelési körzet esetén. Ezt az intézkedést azonban mindaddig nem lehetett megtenni, amíg hazánk egyes megyéinek teljes területe vagy azok jelentős része a betegségtől mentes volt.

A mindenkor aktuális elrendelő határozatok, a településlista, valamint térképek a NÉBIH honlapján érhetők el, az alábbi linken:
http://portal.nebih.gov.hu/-/keknyelv-betegseg-kitores-magyarorszagon-2015

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

Újabb megyéket érint a kéknyelv betegség

Tovább bővült a korlátozás alá eső területek száma, miután a laboratóriumi vizsgálatok újabb szarvasmarha állományokban mutatták ki a kéknyelv betegséget. Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Nógrád megyékben találtak a kéknyelv betegség vírusával fertőzött szarvasmarhákat.

A kéknyelv betegség újabb hazai kitörései kerültek megállapításra, miután hat Somogy (Kadarkút, Nikla, Hedrehely, Visnye, Mernye), két Borsod-Abaúj-Zemplén (Tiszaladány), egy Csongrád (Balástya) és két Nógrád megyei (Nógrádsipek, Pilíny) kérődző állományban hozott pozitív eredményt a 2015 októberében vett vérminták laboratóriumi vizsgálata. Az új esetekben is a vírus 4-es szerotípusa okozta a kitörést.

A 2015. szeptember 10-én elrendelt intézkedések változatlanul érvényesek, azokat az új kitörés körüli 20 kilométeres körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepek esetében is alkalmazni kell.

Az állategészségügyi hatóság a kitörések körüli 20 km-es sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi szarvasmarhánál elvégzi a rovarirtó szerrel történő kezelést és a védőoltásban még nem részesült fogékony állatfajok egyedeinek vakcinázását. Az ezeken kívül eső területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvosától. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki állami támogatást is igénybe vehet.

A NÉBIH a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztató anyagot is készített a gazdáknak. A kiadványt tízezer példányban a következő hetekben juttatják el állattartókhoz, elsőként az érintett megyékben. A tájékoztató elérhető és letölthető a hivatal honlapjáról is.

Az érvényben lévő megfigyelési és védőkörzet módosításra került. A mindenkori aktuális elrendelő határozatok, a településlista, valamint térképek elérhetőek a NÉBIH honlapján, az alábbi linken:

http://portal.nebih.gov.hu/-/keknyelv-betegseg-kitores-magyarorszagon-2015

Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
a közlemény letölthető formában