Észak-magyarországi nagyhalak után kutat a Nébih

Észak-magyarországi vízterületeken megfogott, majd visszaengedett, 10 kg-nál nagyobb pontyok fényképeit várja a Nébih Állami Halőri Szolgálata a sporthorgászoktól. A hatóság az elmúlt 7-8 évben készült fotókra számít, melyek segítségével hatékonyabban léphetnek fel a horgászat-halászat területén jelen lévő illegális tevékenységek, elsősorban szabálytalan pontyáttelepítések ellen.

A felhívásban érintett vízterületek:
•    Debreceni tó - Gólem tó (víztérkód: 05-0097-1-4)
•    Mályi tó (víztérkód: 05-0179-1-5)

E két vízterület esetében várják az elmúlt 7-8 évben megfogott (majd visszaengedett), 10 kg-ot meghaladó ponty egyedekről készült fényképeket a szakemberek az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címre. Kérjük, a levélben jelöljék meg, hogy a halakat melyik vízterületen és mikor fogták, esetleg a kifogáskor mért tömegüket, az e-mail tárgyában pedig a „Nagyhal” kifejezés szerepeljen.
Minden természetet és horgászatot kedvelő ember érdeke és kötelessége, hogy a halgazdálkodási vízterületeink halállománya fennmaradhasson. A fényképek beküldésével e munkához járulhatnak most hatékonyan hozzá a sporthorgászok.

Az illegális haláttelepítésekről
Természetes vizeink és annak halállománya nemzeti kincs. Megóvása és fenntarthatóságának biztosítása a halgazdálkodási hatóság kiemelt feladata. A sporthorgászat szemlélete egyre nagyobb teret hódít magának, hiszen manapság a horgásztársadalom jelentős része nem, mint élelmiszer tekint a halra, hanem pusztán a minél nagyobb zsákmány kifogásában érdekelt. Ennek következtében országszerte egyre több a sporthorgászatra és horgászversenyekre specializálódott magán horgásztó, melyek kimondottan a „nagyhal” fogásának élményét garantálják a horgászok számára. A nagytestű halak horgászati reklámértéket is képviselnek, így a magán tavak alapvető érdeke, hogy az általuk kezelt tóban minél több nagytestű hal legyen. Az ilyen nagytestű halak felnevelése azonban több évtizedes munka eredménye, ennek következtében nehezen beszerezhetőek és piaci értékük – egy 25-30kg ponty esetében – meghaladhatja a 600 000 Ft-ot. Mindezek alapján könnyebben megérthető, miért épült feketegazdaság az ilyen nagyhalak természetes vizeinkből való kifogására és magán horgásztavaknak történő értékesítésére. 

Kérjük, ha halászattal-horgászattal, halkereskedelemmel kapcsolatos jogsértést észlel, írjon az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címre!

Sok a szabálytalanság a rekreációs halászjeggyel rendelkezők körében

Két héten beül öt eljárást is indítottak rekreációs célból halászókkal szemben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) halőrei. Az ellenőrzések alkalmával 48, összesen 134 kg össztömegű jogosulatlanul kifogott halat foglaltak le és engedtek vissza eredeti élőhelyükre a szakemberek. A két hét alatt kiszabott halvédelmi bírságok összege meghaladja az egymillió forintot.

Sajnálatos módon számos szabálytalanságot tapasztaltak az utóbbi hónapokban a rekreációs halászjeggyel rendelkezők ellenőrzései során a Nébih ÁHSz ellenőrei. 

A helyszín változó: Tisza, Bodrog, Szamos, de szinte bármelyik vízterületet ki lehetne emelni. Az elkövetés módja pedig szinte mindig ugyanaz: jelöletlen halászeszköz használata, fogási napló vezetésének elmulasztása, a kifogott őshonos, fogható, de fajlagos tilalmi idővel, méret- és darabszám korlátozással védett hal beírásának mellőzése, élve történő elszállításának kísérlete. Rendszeresen előkerülnek az ellenőrzések során hordók, zsákok, ládák, amelyekben „fogási naplón kívüli” élő hal van. Fenti módszerek, eszközök mindegyike szabálytalan, így alkalmazásuk esetén jelentős halvédelmi bírságra számíthat az a halász, akit tetten érnek. 

Az elmúlt hetekben a Nébih halőrei öt esetben indítottak eljárást rekreációs célból halászókkal szemben. A Bodrogon ponty, a Tiszán harcsák jogszerűtlen kifogása miatt kellett intézkedniük. Az ellenőrzések alkalmával 48, összesen 134 kg össztömegű jogosulatlanul kifogott halat foglaltak le és engedtek vissza eredeti élőhelyükre a szakemberek. A halászokkal szemben több mint egymillió forint bírságot szabtak ki. Emellett az engedélyüket is bevonták, amit a hatóság által meghatározott ideig nem is kaphatnak vissza az érintettek. 

Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell. Megóvásához  elengedhetetlen a jogszabályi előírások betartása.

A Nébih Állami Halőri Szolgálata továbbra is várja a jogsértésekkel kapcsolatos bejelentéseket az allamihalor@nebih.gov.hu címre.
 

Mire figyeljünk a horgászat és a halászat során

A NÉBIH felhívja a horgászok és a halászok figyelmét, hogy halfogási tevékenységük során be kell tartaniuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezéséket, melyek megsértése közigazgatási eljárás megindítását eredményezheti.

A jogszerű halfogási tevékenység végzéséhez a horgász köteles magánál tartani a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet és a fogási naplót vagy a turista állami horgászjegyet és a fogási naplót.

A rekreációs halász jogszerűen állami halászjegy és halász fogási napló birtokában halászik, míg a halászati engedéllyel rendelkező személynek a halász fogási naplón túl rendelkeznie kell sorszámozott fogási tanúsítvánnyal is. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halászoknak is szükséges a halgazdálkodásra jogosult területi jegye.

A halfogási tevékenység során a horgászoknak és a halászoknak is be kell tartani az őshonos halfajokra vonatkozóan az egyes halfajokra vonatkozó fajlagos tilalmi időket, a méretkorlátozást és a mennyiségi korlátozást is.

Tekintettel arra, hogy a vízterületekre vonatkozó helyi horgászrend a jogszabályi előírásoktól eltérően is rendelkezhet a kifogható halak fajairól, méretéről és darabszámáról, így a halfogási tevékenység megkezdése előtt ajánlott tájékozódni a helyi horgászrendet illetően.

A Nébih felhívja a horgászok és halászok figyelmét, hogy tilos a halfogási tevékenység során olyan fogási eszköz, fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti.

Tilos az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban minden olyan halászeszköz alkalmazása, amely nem biztosítja a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedését.

Tilos olyan halfogó eszköz vagy fogási mód alkalmazása, amely a mederszelvények felénél többet hossz- vagy keresztirányban elzár.

Tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül a mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása, robbanóanyag alkalmazása, szúrószerszám alkalmazása, búvárszigony vagy más búváreszköz használata.

Tiltott halfogási mód a gereblyézés, a sorhorog vagy csapóhorog használata, a nyakzó háló és az elektromos eszköz alkalmazása, kivéve azon személyek részére nem, akik ezen eszközök használatára engedéllyel rendelkeznek.

Felhívjuk a horgászok és a halászok figyelmét a horgászatra vonatkozó jogszabályi előírások betartására, mivel a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet értelmében a jogsértést elkövető személlyel szemben a kiszabható halvédelmi bírság összege 10.000 – 500.000 forintig, az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás időtartama ideje 3 hónaptól 3 évig terjedhet.

Kapcsolódó jogszabályok:
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény
A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet

Tisztelt Horgászok!

Jogosulatlan halászattal, horgászattal, továbbá az állami halőri szolgálat feladatvégzését érintő bejelentésüket az alábbi e-mail címen tehetik meg: allamihalor@nebih.gov.hu

A bejelentéshez az alábbi adatok megadását kérjük

Megye, település, vízterület (lehetőség szerint pontos, víztérkód) megnevezése

Bejelentő neve (nem kötelező)

Címe (nem kötelező)

Elérhetősége (telefon, e-mail cím) (nem kötelező)

Bejelentett adatok megadása (ki, hol, mikor, mit?)

A nem halászható halfajok, valamint az egyes halfajok tilalmi idejében bekövetkezett változások

2009. július 17-én módosult a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről szóló rendelet.

2009. július 17-én módosult a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről szóló 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet. A 88/2009.(VII. 17.) FVM-KvVM együttes rendelet módosította az egyes halfajok tilalmi idejét, illetve a halászati tilalmi időket.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnökének közleménye a Tisza-tóra érvényes területi engedélyek elfogadásáról

A Tisza-tavon, mint állami tulajdonban lévő vízterületen a halászati jog a Magyar Államot illeti meg. A Magyar Állam nevében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jogosult a halászati jog gyakorlásával kapcsolatban jognyilatkozatot tenni, illetve annak hasznosításáról dönteni.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2009. december 14. napján kelt, a Tisza-tóra érvényes területi engedélyek kiadásáról szóló közleményében tájékoztatta a horgászokat, hogy 2010. évre a Tisza-tóra érvényes területi engedélyeket csak és kizárólag a Tisza-tavi Sporthorgász, Természetvédelmi és Környezetvédelmi Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Sporthorgász Kft.) jogosult kiadni.

A fentieknek megfelelően 2010. január 1. napjától a Sporthorgász Kft. által alkalmazott és a halászati hatóság által nyilvántartásba vett halászati őrök jogosultak a halászati őrzéssel kapcsolatos jogosítványok (pl.: területi engedély ellenőrzése, elvétele) gyakorlására.

A halászati hatóság a Sporthorgász Kft. által kibocsátott területi engedéllyel rendelkezőket tekinti jogosult horgászóknak, a más szervezet által kibocsátott területi engedélyek érvénytelenek, az azokkal való horgászat a halászati törvényben foglalt szankciókat vonja maga után.

Budapest, 2009. december 22.

                                                              Lukács László s.k.

                                               Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

                                                                      elnök